Pápa és Vidéke, 1921 (16. évfolyam, 1-222. szám)

1921-05-08 / 103. szám

PAPA ÉS VIDÉKE 5. 1921 május 15. OMlén menjen el a zalai gyalogezred zenekarának vasárnap délelőtt 11 órakor a városi színházban tartandó nagyszabású bucsu hangversenyére ül © bí « sec 38 A költségvetés vitája a nemzetgyűlésben. — A botbüntetés és a numerus clausus. — Budapest, máj. 7. A nemzetgyűlés írni ülését fél 11 órakor nyitotta meg Sírllik József alelnök. Az elnöki bejelentések után az interpellációs könyvet olvasták fel, amelybe Kálmán István jegyzett be interpellációt. Ezután áttértek a költségvetés vitájának folytatására •• Kerekes Mihály a Ház határozatképességének megállapítását kéri, mire az elnök konstatálja, hogy a nemzetgyűlés nem határozatképes, ezért az ülést tíz percre felfüggesztette. Azután Andaházy-Kasnya Béla szólalt fel a költségvetés vitájához. Beszédében hosszasabban foglalkozik a botbüntetéssel és a numerus clausus kérdésével. Szerinte mind a két törvény elhibázott dolog és szükségtelen. A botbüntetést a bírói kar helyesen nem is igen alkalmazta. A numerus clausus behozásának következménye az, hogy az az ifjúság, amely kiszorult az itthoni egyetemekről, kiment a külföldi egyetemekre, ahol nagy mesterektől tanul. Mikor majd hazajönnek, tanultabbak lévén az itthoni egyetemeken tanultaknál, kiszorítják azokat. A numerus clausus tehát nemcsak hogy nem éri el célját, amiért ezt a törvényt meghozták, sőt ellenkezőleg még nagyobb visszahatást szül. Az internálási rendeletre semmi szükség nincs továbbra. Az internálási táborok csak a kommunista eszméknek nevelnek. Az internálási táborokat fel kell oszlatni. Az amnesztia rendeletet sem hajtják végre. Ezután a házhelyek kérdéséről, majd a választójog tervezett reformjáról beszélt. A nők választójogának megszorítását nem lehet megengedni. Ezután Tomcsányi Vilmos Pál igazságügyminiszter terjesztette be a bírói okvélre való képesítés hatályának kiterjesztéséről szóló majd Vass József dr. törvényjavaslatot, kultuszminiszter terjesztette be a kolozsvári és pozsonyi egyetemek ideiglenes elhelyezéséről szóló törvényjavaslatot. A nemzetgyűlés mindkét törvényjavaslatot sürgősen le fogja tárgyalni. Ezután Gaál Gaszton szólalt fel a költségvetés vitájához. A külpolitikai kérdések közül a királykérdés tekintetében a kormánynak határozott álláspontot kellett volna elfoglalnia. Ö nem fogadhatja el a kormánynak e tekintetbeni álláspontját és azt az álláspontot, hogy ha ő a szabad királyválasztás álláspontjára helyezkedik, ezzel már forradalmár legyen. Ő alkotmányos úton akarja a kérdés megoldását, azokat, akik ezt a kérdést a nemzetgyűlés megkerülésével akarják elintézni, meg kell büntetni, mert az nem legitimizmus. Különben is a békeszerződés a királyt megfosztotta királyságától és azt mi törvénybe iktattuk. Csak csodálkozni tud azokon, akik akkor, amikor az egész közjogi rendszer összeomlott, azt hangoztatják, hogy a pragmatica sanctio és az uralkodásra vonatkozó összes törvények érvényben maradtak továbbra is. A királykérdést bolygatni nem szabad. Bele kell nyugodnunk abba a helyzetbe, hogy többé már nem vagyunk nagyhatalmak és egész külpolitikai berendezkedésünket is ennek megfelelőleg kell megalapozni. A jogrend helyreállítása a legfontosabb. A pénzügyminisztert örömmel üdvözli, csak arra kéri, hogy az adókivetés feltűnő igazságtalanságait szüntesse meg. A jogrend biztonságának kérdéséhez tartozik a munkáskérdés megoldása is. Nincs ellene, sőt örül annak, ha a munkásság jóléti kérdéseinek rendezésére becsületesen szervezkedik, e tekintetben is azonban különbséget kell tenni a városi és falusi munkásság között. A közigazgatás reformját végre kell hajtani. A költségvetést elfogadta. Ezután az elnök napirendi javaslatot tett, amely szerint a nemzetgyűlés legközelebbi ülését hétfőn délelőtt tartja. Ezután Kálmán István interpellálta a földmivelésügyi miniszter) a gödöllői uradalom gazdálkodása tárgyában. Nagyatádi Szabó István földmivelésügyi miniszter azonnal válaszolt. Megnyugtató válaszát a nemzetgyűlés tudomásul vette. Az ülés negyed 3 órakor ért véget. igazságot, hogy Csonka-Magyarország szellemi és fizikai munkásainak százezrei távol állnak a vörös internacionálétól és nincs joga senkinek az összmunkásság nevében a szocialista-kommunista párt mellett beszélni. És jöjjetek Ti, munkás véreim mind, valamennyien, akik egy szebb, egy boldogabb jövőnek előharcosai vagytok, akik két évtized küzdelmeinek határkövénél egy napra megállunk, hogy sorainkon végigtekintsünk, az erőket új hadosztályokba csoportosítsuk, hogy az elkövetkező harcokhoz lelkesedést, bizalmat merítsünk és végtelen nagy magyar szerelmet, ősi magyar energiát, keresztény sünk a világ szociális idealizmust merítminden tájáról egybesereglett keresztényszocialisták kongresszusán. Ezen a napon némuljon el a munka zaja, a gépek zakatolása, a kalapács szilaj csattanása és forrjon egybe, egy hatalmas, közös gondolatba az ország keresztény dolgozó népe és visszhangozzék Csonkamagyarország tájáról a nagy hívó szó, hogy: minden Testvérek ! Fel a keresztényszocialista munkáskongresszusra! Sz. Apponyi ünneplése a közgyűlésben. A város képviselőtestülete szombaton délután 3 órakor rendkívüli közgyűlést tartott a városháza nagytermében. Az elnöklő polgármester „Hiszekegy Istenben ..." kezdetű a magyar hiszekeggyel nyitotta meg a közgyűlést. A múlt ülés jegyzőkönyvének felolvasása után, amelyre Keresztes Gyula és Hajnóczky Béla tették meg kifogásoló észrevételeiket, az elnöki bejelentésekre került sor. Tenzlinger József dr. polgármester az elnöki bejelentések során jelentette a közgyűlésnek, hogy Apponyi Albert gróf május 28-án születésének hetvenötödik és áldásos közéleti működésének ötvenedik évfordulóját ünnepli. Az a mély tisztelet és szeretet, amely a mai tragikus időkben a nemzet prófétájává vált Apponyinak alakját körülveszi, ezt a kettős évfordulót a magyarság ünneplésévé avatja ezen a napon a fővárosban rendező országos ünnepség keretében kíván Apponyi iránti érzelmeinek impozáns kifejezést adni. De nemcsak Magyarországnak lesz ez a nap a szeretetteljes hódolat ünnepe, meg fogják ezt ünnepelni szerte és széles világon mindenütt, ahol csak magyarok laknak. Az ünneplésből Pápa, a legmagyarabb városok egyike sem maradhat el. A közgyűlés s a város közönsége érzésének kíván kifejezést adni, amikor javasolja, hogy a közgyűlés küldöttségileg képviseltesse magát a fővárosi Vigadóban tartandó nagy ünnepségen s hogy a közgyűlés feliratilag üdvözölje Apponyi Albert grófot. A polgármester indítványát közgyűlés lelkes éljenzéssel egy ahangúlag magáévá tette s a küldöttségbe dr. Tenzlinger polgármestert, dr. Körös József Endre Keresztes Gyula és Hajnóczky Béla képviselő tagokat delegálta, az üdvözlő felirat pedig dr. Csoknyay elkészítésével Károly főjegyzőt bizta meg. Meleg, kegyeletes szavakkal hódolt ezután a polgármester gróf Eszterházy Jenő, a pápai—ugodi hitbizomány megboldogult örökös ura emlékének; jelentést tett továbbá arról, hogy dr. Balogh Jenő v. igazságügyminisztert a dunántuli ref. egyházkerület gondnokságába való beiktatása alkalmával és Gerstner Ignác plébánost apáttá történt kinevezése alkalmával a város nevében üdvözölte. A múlt közgyűlésen szóvá tették a pápa—bánhidai és pápa— csornai vonatjáratoknak a város piacára és forgalmára kedvezőtlen menetrendjét. Azóta a bánhidai vonat vasárnap kivételével rendesen közlekedik, a csornai vonal menetrendjének a nyári hónapokra való megváltoztatása felől éppen legutóbb érkezett olyan értesítés, hogy a város kívánságai meghallgatásra találnak: a vasút vezetősége egy új vonatpárt vezet be. A polgármester ezután pár meleg szóval üdvözölte a képviselőtestület nevében annak egyik érdemes tagját, Faragó János ref. főgimnáziumi igazgatót abból az alkalomból, hogy a kormányzó a főigazgatói címmel tüntette ki. Az ünnepelt meghatott szavakban mondott ezért a közgyűlésnek köszönetet. A közgyűlés ezután áttért a napirend tárgyalására. A gyámpénztár 1919. évről szóló beterjesztett közgyűlés tudomásul számadásáta vette, úgyszintén elfogadta a tanács azon javaslatát, hogy az apróbb városi ingatlanokat ne adják el. A közgyűlés ezután az alsó és felső városi gazdák azon kérelmét tárgyalta, hogy a tenyészbikák részére szükséges lány termelésére a város takarlegelőnek alkalmas ingatlant engedjen át. A kérdéshez Ács Ferenc és Szakács Dániel szóltak hozzá, rámutatva a kérdés minden részletére a kérés jogosságára. A polgármester válasza után, amelyben kifejezésre juttatta, hogy a városi tanács maga is elismeri a a kérés jogosságát és átérzi annak fontosságát, a közgyűlés úgy döntött, hogy a vásártér kaszálható részét az alsóvárosi apaállattartó gazdaközönségnek engedi át, a felsővárosi gazdák részére pedig addig is, amíg részükre a tavasszal legelőterület lesz kijelölhető, megfelelő pénzbeli támogatást állapított meg. Ezután megszavazták a fahivatal részére 700 ezer koronás folyószámla-kölcsön felvételét egyhangúlag elfogadták a városi tanács azon javaslatát, hogy a város a Somlói úton a régi temető telekből négy házhelyet adjon 70—100 százalékos rokkantaknak — ingyen, hogy ezzel követendő példát nyújtson azoknak, akiknek birtokából szintén hasítanak ki házhelyet, a szociális megértése. Bodonyi Béla színigazgató kérel A keresztényszocialisták pünkösdi kongresszusa. Csonkamagyarország szervezett keresztényszocialista tábora pünkösd két napján Budapesten nagy kongresszusra jön össze, hogy tömegerejét fegyelmezett glédába állítsa annak dokumentálásába, hogy a magyar munkásság zöme megértette a nemzeti újjászületés gondolatát és a keresztény és szociális irányelv nyílegyenes útján keresi boldogítását és annak forrásait. Ez a kongresszus felülmúlja az eddigi nagygyűlések szokásos kereteit és a szűkreszabott határainkon túl is millió és millió keresztényszocialista szivdobbanása, lelküknek felének fordulása kiáltja nekünk, hogy lesz még itt feltámadás, ha a magyar ugarba s a magyar lélekbe vetett birodalom újra kivirit, ha a krisztusi evangélium és ezt jelképező kereszt fényesen ragyog, ha a magyar munkások, a magyar dolgozók a magyar jövendőt, a magyarság föltámadásához vezető utat egyengetik. A magyar keresztényszocialista munkásság ezen országgyűlésére hívjuk mi a magyar értelmiséget is, hogy lásson és halljon, ismerje meg a nehéz, verejtékes munkát végző keresztény munkásság panaszát és tudásával, tehetségével világosítsa meg a sötét, magyar s azt a göröngyös utat, amelyen mi törtetünk, küzdünk és bizvabizunk, hogy a végén hajnalhasadás tavaszi napsugarának melege köszönt ránk, amikor ismét boldog lesz a dolgozó magyar nép, nagy és hatalmas lesz megint az ország. Ehhez az úttörő, építő munkához hívunk mi meg mindenkit, akiknek erejében keresztény és magyar vér folyik, akik látják, tudják és érzik annak szükségét, hogy az új rügyfakadás csak úgy következik be, ha a régi, a társadalmi osztályokat egymástól elkülönítő válaszfalakat ledöntjük, ha fajunk robotosait ránknek ismerjük, ha ezeket meg testrebecsüljük, segítjük, istápoljuk és hónuk alá nyulunk és nem hagyjuk őket elbukni, belesülyedni abba a hínárba, amely a becsületes magyar munkásságot a vörös áradatba sodorja. És meghívjuk a magyar sajtót s annak képviselőit, hogy a tattersal, Marseilles-es vströs gyűlés után jöjjenek el a nagy Vigadó környékére, ahol majd háromszázezer keresztényszocialista munkás a Himnusz énekével ostromolja a borús magyar eget, hogy nyújtsa felénk azt a védő kardot, amelyet a Tattersallban gyülekezők ütöttek ki a magyar nép kezéből. Jöjjenek el és írják meg a valót, az