Pápa és Vidéke, 1921 (16. évfolyam, 1-222. szám)

1921-03-22 / 66. szám

Tizenhatodik évfolyam 66. szám. isbp Előfizetési árak: W Egész évre . . 400 K Fél évre ... 200 K Negyed évre . 10 ° K Egy hóra ... 55 K Egyes szám ára 2 kor. ítíSSS KERESZTÉNY POLITIKAI NAPILAP. XX § XX Felelős szerkesztő: NÉMETH JÓZSEF. XX Kedd Pápa, 1921 március 22. Szerkesztőség és kiadó­hivatal: Pápa, Török Bálint utca 1. szám. Telefonszámok: Szerkesztőség­­i Kiadóhivatal ]] Ker. Nemzeti Nyomda Erkölcsi érzéketlenség. Hanyatló korok bélyege ez. Tünetei: az eszmények, ideálok elhomályosulnak, vagy eltorzulnak, a hit, a vallás, az erény, a becsület nélkülözhetőkké lesznek „impenderabiliák"-ká, súlytalan, számba nem jövő dolgokká válnak, mint a liberalizmus tette őket, vagy magán­üggyé, mint a szociáldemokrácia tekinti őket;­­a lelkiség elvész, tömegek lelket­lenné, hitetlenné válnak és az igazságok erős vára helyett a tévedések, a rög­eszmék rozoga viskóiban laknak, vagy csillogó délibábokat kergetnek, mindent a gyomor szempontjából néznek. Ahol pedig a gyomor szemszögéből ítélnek meg mindent, ott a szívnek el kell némulnia, minden nemes szenvedélyek pusztító viharai érzelmet a váltanak fel, a vastag anyagiasság iszapjába fut minden, ez irányít mindent, ez zülleszt akaratot, porlaszt jellemet. Az ilyen korokban nincsenek nagy emberek, erős jellemek, a célakaratok, nincs meggyőződés, nincs elvhűség, nincs áldozatkészség. Pedig ezek a né­pek, a nemzetek, az országok fenntartó oszlopai. Gyönge, mindenre kapható, mindenre bedűlő embereket szül az er­kölcsi érzéketlenség, akik mohón köve­tik Falstaff mondását: erkölcs, becsület . .. lehet ezekkel hidat emelni, vasutat építeni ? Nem­ ! Erkölcs, becsület . . . lehet ezzel milliókat, vagyont, élvezetet szerezni ? Nem ! Tehát nem érnek sem­mit, nem kell velük törődni! Erkölcsi érzéketlenség mellett elszaporodnak a felületes elméjű emberek, a csacska­fecsegők, a kicsinyes lelkek, akik tár­saságában a legnagyobb eszmék és ideálok is ellaposodnak; nem fejlődhet ki az emberekben a hatodik érzék: a felelősségérzet, a lelkiismeret és az ilyenek körében a legszentebb emberi jogok: a szabadság, a sajtó a gyilkos gyilkánál, a gyújtogató kanócánál na­gyobb átokká válnak az emberiségre ; felelőtlenek, lelkiismeretlenek ragadják magukhoz a döntő szót, a vezérszere­pet és ilyenek kontárkodnak el azutáni világtörténelmet, emberéleteket. Láttuk és látjuk ezt a jelenséget a szocialista­ kommunizmusban, amely nem más, mint az erkölcsi érzék teljes hiányának a rendszere, benne látjuk minden okoskodásnál, minden becsületi bizonyításnál világosabban, hogy egy­részt az erkölcsi szempontok nem mellőzhetők, nem „imponderabiliák" azok, másrészt pedig az erkölcsi érzé­ketlenség mily romlásba sodor nemze­teket, kultúrát és minden nemzeti ér­téket. Az nem lehet megnyugvásunkra, hogy hát ilyen ma a világáramlat, hogy min­den nemzetben ez az irány uralkodik most. Nagy, erős szervezetek tovább bírják a mérget, nagy nemzetek tovább dacolhatnak a bennük dúló bomlási tünettel, de kis nemzeteknek, ha élni akarnak, mentesíteni kell magukat az erkölcsi rothadástól. Erkölcsi megigazu­lás, valódi lélekbeli nemzeti reneszánsz volt Széchenyi programmjának legfőbb tartalma: „A jelenkori nemzedéknek belső megfordulása, lelki, erkölcsi meg­igazulásra van a legnagyobb,szüksége". Japán háborút indít a bolsevisták ellen. Bécs, márc. 21. (A MTI­ magán­jelentése.) A Sidney Sun feltűnést keltő hírt közöl Tokióból. Eszerint a szibériai lapok azt jelentik, hogy küszöbön áll a japánok háborúja a bolsevisták ellen. A vladivosztoki lapok nyiltan azt írják, hogy hamarosan összeütközésre kerül a sor. A támadó fél a japán. A mozik revíziója a nemzetgyűlésben. A köztársasági párt agitációja. Budapest, márc. 21. A nemzet­gyűlés mai ülését negyed 12 órakor nyitotta meg Kenéz Béla alelnök. Je­lenti, hogy Rassay Károly a mozgó­fényképszinházakra vonatkozó rendelet ügyében és Tasnádi Kovács József sürgős interpelláció elmondására kértek és kaptak engedélyt.­­• Ezután módszori olvasásban is elfogadták har­az indemnitásról szóló törvényjavaslatot. Az elnök napirendi javaslata után Rassay Károly mondotta el d­aját. A kormánynak, majd interpellá­később a belügyminiszternek két rendelete jelent meg a már régebben engedélyezett mozgófényképszínházak ügyében. A kérdéssel jogi oldaláról kíván foglal­kozni. A magyar m­oziipar negyedszáza­dos múltra tekint vissza. A színházak kérdése 1915-ben törvényhozásilag ren­dezve lett, de ebben a mozikról nem volt szó, Igy kialakultak itt a jogok. Ehhez a rendelkezéshez szerzett W­ekerle később benyújtott egy törvényjavaslatot, de a kormány ezt visszavette. A mozi­jogok egy részét a kormány intézkedé­sére most minden kártérítés nélkül el akarják venni, ami a magántulajdonnak megsértése. Véleménye szerint ez nem egyéb, mint kommunizmus. (Erre óriás­i zaj tör ki, a kereszténypárti oldalról, hangos tiltakozások hangzanak el.) Ő úgy látja, hogy valójában ez az egész rendelet voltaképen az Angol-magyar filmszínház részvénytársaság érdekében jött létre. Interpellációjában kérdi kormányt: hajlandó-e az 1920 október­­ elsején megjelent, a mozgófénykép-üz­letekről szóló rendeletének végrehajtá­sát fölfüggeszteni addig, amíg erről nemzetgyűlés elé törvényjavaslatot ter­­­jeszt a nemzetgyűlés ? Ha pedig a kormány nem hajlandó ilyen törvény­javaslatot előterjeszteni, hajlandó-e a kérdés rendezése alkalmával a kár­térítési jogot és az általános magán­jogokat biztosítani? Tomcsányi Pál igazságügyminiszter azonnal válaszol. Sérelmes rendelkezést a javaslat nem tartalmaz. A kormány el akarta kerülni a moziengedélyeknek két hónappal való és rendezni akarta, meghosszabbítását hogy a jövőben kinek lehet moziengedélye. A kormányt működésében ez a szempont vezette, hogy a mozi kulturális tényező, külö­nösen megfelelő kezekben. A kormány exisztenciához kívánt juttatni olyan egyéneket, akik szolgálataikért bizonyos segítségre tarthattak igényt, így a hadi­özvegyeket, árvákat, stb.; továbbá kü­lönféle egyesületeket, amelyek fontos nemzeti célokat szolgálnak s amelyek eddig gyűjtésekből tartották fönn ma­gukat, anyagi eszközökhöz kívánt juttatni. A belügyminiszter felszólította a mozi tulajdonosokat, hogy nyilatkozzanak, hogy reflektálnak-e új mozi engedélyekre. Természetes személyek egy engedélyt kaphattak, jogi személyek egynél többet is. Megtörtént, hogy eddig jó jövedelmű ügyvédek is mozi tulajdonosok voltak. Olyan családok, amelyeknek egyedüli megélhetési forrásuk a mozi volt, to­vábbra is megkapták az engedélyt. Mikor a belügyminiszter felszólította a mozi tulajdonosokat, hogy nyilatkoz­zanak, hogy akarják-e a megújítást, mindössze tizenöten kérték azt. A mi­niszter 27 engedélyt adott ki, 41 enge­délyt megvont és 15 nem kérte a megújítást. Az engedélyekből a közér­dekű egyesületek kaptak 1—1 engedélyt, a Nyukosz és a Hadria többet is. A rendelet magántulajdont nem érintett, mindössze a háztulajdonosok jogait korlátozta, szerzett jogokat sem érintett. Ami az interpellálónak azt a kérését illeti, hogy a kérdés rendezéséről tör­vényjavaslatot terjeszen a nemzetgyűlés elé, erre nincs semmi szükség, mert a rendeleti úton való intézkedés is törvé­nyes. Ami az interpellációnak az angol­magyar filmszínház részvénytársaság ügyében tett kijelentéseit illeti, hajlandó­­ az ügyet vizsgálat tárgyává tenni. Rassay Károly válaszában megálla­pítja, hogy a kártérítés kérdésében a miniszter nem adott megnyugtató fel­világosításokat. A kivételes intézkedési hatalmat ezen a téren nem lehet igénybe venni. Tomcsányi igazságügyminiszter ref­lektáló szavai után a nemzetgyűlés vá­laszát tudomásul vette. Tasnádi Kovács József interpelláció­jában kérdi a belügyminisztert és az igazságügyminisztert, van-e tudomása arról, hogy Nagy György a magyar­országi köztársasági párt nevében be­szédet mondott, amelyben olyan ki­jelentéseket tett, hogy a köztársasági párt eszméje Magyarországon rövidesen győzni fog. Mit szándékozik a kormány Nagy György ellen tenni, mit szándé­kozik tenni az újjáéledő köztársasági párt ellen, amely a forradalmakba és a bolsevizmusba döntötte az országot. Tomcsányi belügyminiszter válaszában kijelenti, dologról, hogy még nincs tudomása , de vizsgálatot fog elrendelni és erélyesen fog eljárni. Kenéz Béla alelnök ezután rámutatva arra a produktív munkára, amelyet a nemzetgyűlés legutóbbi ülésszakában végzett, jó kívánságait tolmácsolta a húsvéti szünetre menő képviselőknek. Az ülés negyed 3 órakor ért véget, ben az I. kerületi rendőrkapitányság felhívja, hogy azonnal jelentkezzék. A bárónéval azután közölték a rendőr­ségen, hogy férje a farkasréti temető­ben, apja sírjánál sziven lőtte magát és meghalt. A báró a háború előtt a monarchia algíri követségénél volt attasé. A for­radalmak óta azonban állástalan volt és nélkülözött a nagytudásu diplomata, aki hat nyelvet is beszélt. A románok által megszállott területeken állítólag birtoka is van, azonban oda nem tudott elutazni, mert a románok nem adtak neki beutazási engedélyt. Az öngyilkosság színhelyére kiszállott rendőri bizottság intézkedésére a holt­testet a törvényszéki orvostani intézetbe vitték. A nyomozás megindult. Egy diplomata titokzatos öngyilkossága. Budapest, márc. 21. Megrendítő szenzációja van a farkasvölgyi temető­nek. Báró Thurn-Taxis Egon az apja sírjánál pénteken estefelé sziven lőtte magát és azonnal meghalt. A rendkívül szimpatikus, elegáns főúr a III. kerület Zsigmond­ utca 38—40 szám alatt levő emelet 512. számú Esplanade-szálló V. szobájában lakott nyolc hónap óta feleségével, aki leány­kori nevén Návay Margit bárónő és öt esztendős kisleányával. Thurn-Taxis Egon báró mindössze 35 éves volt és öngyilkosságának oka minden való­színűség szerint azok az anyagi za­varok, melyek életét elviselhetetlenné tették. A báró pénteken délután 3 óra tájban eltávozott lakásáról. Mintegy fél óra múlva csengett a szálló telefonja, a bárót kérte valaki a telefonhoz. A portás megmondotta, hogy már elm­ent, mire az erélyes férfihang — sehogyse akarván megnevezni magát — a következő üze­netet diktálta a báró részére: — A kom­ádi földbirtok nem kiadó, mert a kendergyár maga gazdálkodik rajta. A báróné este türelmetlenül várta férjét. Másnap délelőtt azután a főka­pitányságra ment és bejelentette férje eltűnését. Kétségbeesve tért vissza szálló­beli lakására. Délután azután egy sürgős jelzésű idézést kézbesítettek neki, amely­ Ara 2 k ©rá ísa fiz új amerikai elnök a fő­éke­szerző­dések ratifikálása ellen. Bécs, márc. 21. A Presse jelenti Washingtonból, hogy Harding elnök a következő pontokban foglalta össze kül­ügyi politikáját: 1. Ellenzi, hogy a békeszerződést újból a szenátus elé terjesszék. — 2. Ellenzi, hogy a béke­szerződéseket ratifikálják. — 3. Ellenzi, hogy Amerika a népszövetségben részt­vegyen. — 4. Tanulmányozni fogja azokat a módokat, amelyekkel helyre­állíthatja a békét Németországgal. fi francia államadósság. Páris, márc. 21. Az 1921. évi költ­ségvetés szerint a francia államadósság 370 milliárd frank. Ebből fedezet van 218 milliárdra, amelyet Németországnak kell fizetnie. fi csehek „népszámlálása". B­uda­p­e­s­t, márc. 21. A csehek, hogy az antant előtt a Felvidékre vo­natkozó jogaikat igazolhassák, uj nép­számlálást rendeltek el a Felvidéken s ezt a legnagyobb erőszakkal vitték ke­resztül. A magyar köztisztviselőket azzal terrorizálták, hogyha cseh-szlovákoknak nem vallják magukat, elvesztik állásu­kat. A zsidót, ha tótnak vallotta magát, cseh-szlováknak írták be, ha magyarnak, akkor zsidó nemzetiségűnek vették. Aki­nek csak a nagyapja is tót volt, cseh-szlováknak vették. Pozsonyban azt a német és magyar nyelvű keresztény­a szocialista lapokat, amelyek felszólaltak visszaélések ellen, beszüntették. felvidéki községekben azt a hírt terjesz­­­tették, hogy abban az esetben, ha ma­gyaroknak állapíttatnak meg, Magyar­országhoz csatolják őket, ahol rögtön elveszik tőlük vagyonuk egynegyed ré­szét. Pozsonyban a népszámláló biz­tosok utasítást kaptak arra, hogy Po­zsonyban csak 15 százalék magyar­ságot mutassanak ki. Hasonló hírek érkeznek Kassáról is. fi felsősziléziai népszámlálás, Berlin, márc. 21. (Wolff). A Taegliche Rundschau szerint a sziléziai népsza­vazás alkalmából különösen a határkerületben a lengyelek igen keleti erő­szakosan viselkednek. Pleszben gyujto­gatással és bombavetéssel elpusztítottak négy barakkot, ahol irodákat helyeztek el és ahol a szavazásra jogosultak lak­tak. Éjszakánként fegyverrel lövöldözik a német lakók házait. Plessben meg­támadtak egy német automobilt. Egy embert megöltek, ötöt megsebesítettek. Közel kerületben egy német tanítót meggyilkoltak. Rybnik kerületben a szavazási rendőrség egy őrmesterét orvul lelőtték. A vasút mentén fegy­veres banditák megzavartak egy társas összejövetelt. A szavazási rendőrség

Next