Pápa és Vidéke, 1921 (16. évfolyam, 1-222. szám)
1921-03-22 / 66. szám
Tizenhatodik évfolyam 66. szám. isbp Előfizetési árak: W Egész évre . . 400 K Fél évre ... 200 K Negyed évre . 10 ° K Egy hóra ... 55 K Egyes szám ára 2 kor. ítíSSS KERESZTÉNY POLITIKAI NAPILAP. XX § XX Felelős szerkesztő: NÉMETH JÓZSEF. XX Kedd Pápa, 1921 március 22. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Pápa, Török Bálint utca 1. szám. Telefonszámok: Szerkesztőségi Kiadóhivatal ]] Ker. Nemzeti Nyomda Erkölcsi érzéketlenség. Hanyatló korok bélyege ez. Tünetei: az eszmények, ideálok elhomályosulnak, vagy eltorzulnak, a hit, a vallás, az erény, a becsület nélkülözhetőkké lesznek „impenderabiliák"-ká, súlytalan, számba nem jövő dolgokká válnak, mint a liberalizmus tette őket, vagy magánüggyé, mint a szociáldemokrácia tekinti őket;a lelkiség elvész, tömegek lelketlenné, hitetlenné válnak és az igazságok erős vára helyett a tévedések, a rögeszmék rozoga viskóiban laknak, vagy csillogó délibábokat kergetnek, mindent a gyomor szempontjából néznek. Ahol pedig a gyomor szemszögéből ítélnek meg mindent, ott a szívnek el kell némulnia, minden nemes szenvedélyek pusztító viharai érzelmet a váltanak fel, a vastag anyagiasság iszapjába fut minden, ez irányít mindent, ez zülleszt akaratot, porlaszt jellemet. Az ilyen korokban nincsenek nagy emberek, erős jellemek, a célakaratok, nincs meggyőződés, nincs elvhűség, nincs áldozatkészség. Pedig ezek a népek, a nemzetek, az országok fenntartó oszlopai. Gyönge, mindenre kapható, mindenre bedűlő embereket szül az erkölcsi érzéketlenség, akik mohón követik Falstaff mondását: erkölcs, becsület . .. lehet ezekkel hidat emelni, vasutat építeni ? Nem ! Erkölcs, becsület . . . lehet ezzel milliókat, vagyont, élvezetet szerezni ? Nem ! Tehát nem érnek semmit, nem kell velük törődni! Erkölcsi érzéketlenség mellett elszaporodnak a felületes elméjű emberek, a csacskafecsegők, a kicsinyes lelkek, akik társaságában a legnagyobb eszmék és ideálok is ellaposodnak; nem fejlődhet ki az emberekben a hatodik érzék: a felelősségérzet, a lelkiismeret és az ilyenek körében a legszentebb emberi jogok: a szabadság, a sajtó a gyilkos gyilkánál, a gyújtogató kanócánál nagyobb átokká válnak az emberiségre ; felelőtlenek, lelkiismeretlenek ragadják magukhoz a döntő szót, a vezérszerepet és ilyenek kontárkodnak el azutáni világtörténelmet, emberéleteket. Láttuk és látjuk ezt a jelenséget a szocialista kommunizmusban, amely nem más, mint az erkölcsi érzék teljes hiányának a rendszere, benne látjuk minden okoskodásnál, minden becsületi bizonyításnál világosabban, hogy egyrészt az erkölcsi szempontok nem mellőzhetők, nem „imponderabiliák" azok, másrészt pedig az erkölcsi érzéketlenség mily romlásba sodor nemzeteket, kultúrát és minden nemzeti értéket. Az nem lehet megnyugvásunkra, hogy hát ilyen ma a világáramlat, hogy minden nemzetben ez az irány uralkodik most. Nagy, erős szervezetek tovább bírják a mérget, nagy nemzetek tovább dacolhatnak a bennük dúló bomlási tünettel, de kis nemzeteknek, ha élni akarnak, mentesíteni kell magukat az erkölcsi rothadástól. Erkölcsi megigazulás, valódi lélekbeli nemzeti reneszánsz volt Széchenyi programmjának legfőbb tartalma: „A jelenkori nemzedéknek belső megfordulása, lelki, erkölcsi megigazulásra van a legnagyobb,szüksége". Japán háborút indít a bolsevisták ellen. Bécs, márc. 21. (A MTI magánjelentése.) A Sidney Sun feltűnést keltő hírt közöl Tokióból. Eszerint a szibériai lapok azt jelentik, hogy küszöbön áll a japánok háborúja a bolsevisták ellen. A vladivosztoki lapok nyiltan azt írják, hogy hamarosan összeütközésre kerül a sor. A támadó fél a japán. A mozik revíziója a nemzetgyűlésben. A köztársasági párt agitációja. Budapest, márc. 21. A nemzetgyűlés mai ülését negyed 12 órakor nyitotta meg Kenéz Béla alelnök. Jelenti, hogy Rassay Károly a mozgófényképszinházakra vonatkozó rendelet ügyében és Tasnádi Kovács József sürgős interpelláció elmondására kértek és kaptak engedélyt.• Ezután módszori olvasásban is elfogadták haraz indemnitásról szóló törvényjavaslatot. Az elnök napirendi javaslata után Rassay Károly mondotta el daját. A kormánynak, majd interpellákésőbb a belügyminiszternek két rendelete jelent meg a már régebben engedélyezett mozgófényképszínházak ügyében. A kérdéssel jogi oldaláról kíván foglalkozni. A magyar moziipar negyedszázados múltra tekint vissza. A színházak kérdése 1915-ben törvényhozásilag rendezve lett, de ebben a mozikról nem volt szó, Igy kialakultak itt a jogok. Ehhez a rendelkezéshez szerzett Wekerle később benyújtott egy törvényjavaslatot, de a kormány ezt visszavette. A mozijogok egy részét a kormány intézkedésére most minden kártérítés nélkül el akarják venni, ami a magántulajdonnak megsértése. Véleménye szerint ez nem egyéb, mint kommunizmus. (Erre óriási zaj tör ki, a kereszténypárti oldalról, hangos tiltakozások hangzanak el.) Ő úgy látja, hogy valójában ez az egész rendelet voltaképen az Angol-magyar filmszínház részvénytársaság érdekében jött létre. Interpellációjában kérdi kormányt: hajlandó-e az 1920 október elsején megjelent, a mozgófénykép-üzletekről szóló rendeletének végrehajtását fölfüggeszteni addig, amíg erről nemzetgyűlés elé törvényjavaslatot terjeszt a nemzetgyűlés ? Ha pedig a kormány nem hajlandó ilyen törvényjavaslatot előterjeszteni, hajlandó-e a kérdés rendezése alkalmával a kártérítési jogot és az általános magánjogokat biztosítani? Tomcsányi Pál igazságügyminiszter azonnal válaszol. Sérelmes rendelkezést a javaslat nem tartalmaz. A kormány el akarta kerülni a moziengedélyeknek két hónappal való és rendezni akarta, meghosszabbítását hogy a jövőben kinek lehet moziengedélye. A kormányt működésében ez a szempont vezette, hogy a mozi kulturális tényező, különösen megfelelő kezekben. A kormány exisztenciához kívánt juttatni olyan egyéneket, akik szolgálataikért bizonyos segítségre tarthattak igényt, így a hadiözvegyeket, árvákat, stb.; továbbá különféle egyesületeket, amelyek fontos nemzeti célokat szolgálnak s amelyek eddig gyűjtésekből tartották fönn magukat, anyagi eszközökhöz kívánt juttatni. A belügyminiszter felszólította a mozi tulajdonosokat, hogy nyilatkozzanak, hogy reflektálnak-e új mozi engedélyekre. Természetes személyek egy engedélyt kaphattak, jogi személyek egynél többet is. Megtörtént, hogy eddig jó jövedelmű ügyvédek is mozi tulajdonosok voltak. Olyan családok, amelyeknek egyedüli megélhetési forrásuk a mozi volt, továbbra is megkapták az engedélyt. Mikor a belügyminiszter felszólította a mozi tulajdonosokat, hogy nyilatkozzanak, hogy akarják-e a megújítást, mindössze tizenöten kérték azt. A miniszter 27 engedélyt adott ki, 41 engedélyt megvont és 15 nem kérte a megújítást. Az engedélyekből a közérdekű egyesületek kaptak 1—1 engedélyt, a Nyukosz és a Hadria többet is. A rendelet magántulajdont nem érintett, mindössze a háztulajdonosok jogait korlátozta, szerzett jogokat sem érintett. Ami az interpellálónak azt a kérését illeti, hogy a kérdés rendezéséről törvényjavaslatot terjeszen a nemzetgyűlés elé, erre nincs semmi szükség, mert a rendeleti úton való intézkedés is törvényes. Ami az interpellációnak az angolmagyar filmszínház részvénytársaság ügyében tett kijelentéseit illeti, hajlandó az ügyet vizsgálat tárgyává tenni. Rassay Károly válaszában megállapítja, hogy a kártérítés kérdésében a miniszter nem adott megnyugtató felvilágosításokat. A kivételes intézkedési hatalmat ezen a téren nem lehet igénybe venni. Tomcsányi igazságügyminiszter reflektáló szavai után a nemzetgyűlés válaszát tudomásul vette. Tasnádi Kovács József interpellációjában kérdi a belügyminisztert és az igazságügyminisztert, van-e tudomása arról, hogy Nagy György a magyarországi köztársasági párt nevében beszédet mondott, amelyben olyan kijelentéseket tett, hogy a köztársasági párt eszméje Magyarországon rövidesen győzni fog. Mit szándékozik a kormány Nagy György ellen tenni, mit szándékozik tenni az újjáéledő köztársasági párt ellen, amely a forradalmakba és a bolsevizmusba döntötte az országot. Tomcsányi belügyminiszter válaszában kijelenti, dologról, hogy még nincs tudomása , de vizsgálatot fog elrendelni és erélyesen fog eljárni. Kenéz Béla alelnök ezután rámutatva arra a produktív munkára, amelyet a nemzetgyűlés legutóbbi ülésszakában végzett, jó kívánságait tolmácsolta a húsvéti szünetre menő képviselőknek. Az ülés negyed 3 órakor ért véget, ben az I. kerületi rendőrkapitányság felhívja, hogy azonnal jelentkezzék. A bárónéval azután közölték a rendőrségen, hogy férje a farkasréti temetőben, apja sírjánál sziven lőtte magát és meghalt. A báró a háború előtt a monarchia algíri követségénél volt attasé. A forradalmak óta azonban állástalan volt és nélkülözött a nagytudásu diplomata, aki hat nyelvet is beszélt. A románok által megszállott területeken állítólag birtoka is van, azonban oda nem tudott elutazni, mert a románok nem adtak neki beutazási engedélyt. Az öngyilkosság színhelyére kiszállott rendőri bizottság intézkedésére a holttestet a törvényszéki orvostani intézetbe vitték. A nyomozás megindult. Egy diplomata titokzatos öngyilkossága. Budapest, márc. 21. Megrendítő szenzációja van a farkasvölgyi temetőnek. Báró Thurn-Taxis Egon az apja sírjánál pénteken estefelé sziven lőtte magát és azonnal meghalt. A rendkívül szimpatikus, elegáns főúr a III. kerület Zsigmond utca 38—40 szám alatt levő emelet 512. számú Esplanade-szálló V. szobájában lakott nyolc hónap óta feleségével, aki leánykori nevén Návay Margit bárónő és öt esztendős kisleányával. Thurn-Taxis Egon báró mindössze 35 éves volt és öngyilkosságának oka minden valószínűség szerint azok az anyagi zavarok, melyek életét elviselhetetlenné tették. A báró pénteken délután 3 óra tájban eltávozott lakásáról. Mintegy fél óra múlva csengett a szálló telefonja, a bárót kérte valaki a telefonhoz. A portás megmondotta, hogy már elment, mire az erélyes férfihang — sehogyse akarván megnevezni magát — a következő üzenetet diktálta a báró részére: — A komádi földbirtok nem kiadó, mert a kendergyár maga gazdálkodik rajta. A báróné este türelmetlenül várta férjét. Másnap délelőtt azután a főkapitányságra ment és bejelentette férje eltűnését. Kétségbeesve tért vissza szállóbeli lakására. Délután azután egy sürgős jelzésű idézést kézbesítettek neki, amely Ara 2 k ©rá ísa fiz új amerikai elnök a főékeszerződések ratifikálása ellen. Bécs, márc. 21. A Presse jelenti Washingtonból, hogy Harding elnök a következő pontokban foglalta össze külügyi politikáját: 1. Ellenzi, hogy a békeszerződést újból a szenátus elé terjesszék. — 2. Ellenzi, hogy a békeszerződéseket ratifikálják. — 3. Ellenzi, hogy Amerika a népszövetségben résztvegyen. — 4. Tanulmányozni fogja azokat a módokat, amelyekkel helyreállíthatja a békét Németországgal. fi francia államadósság. Páris, márc. 21. Az 1921. évi költségvetés szerint a francia államadósság 370 milliárd frank. Ebből fedezet van 218 milliárdra, amelyet Németországnak kell fizetnie. fi csehek „népszámlálása". Budapest, márc. 21. A csehek, hogy az antant előtt a Felvidékre vonatkozó jogaikat igazolhassák, uj népszámlálást rendeltek el a Felvidéken s ezt a legnagyobb erőszakkal vitték keresztül. A magyar köztisztviselőket azzal terrorizálták, hogyha cseh-szlovákoknak nem vallják magukat, elvesztik állásukat. A zsidót, ha tótnak vallotta magát, cseh-szlováknak írták be, ha magyarnak, akkor zsidó nemzetiségűnek vették. Akinek csak a nagyapja is tót volt, cseh-szlováknak vették. Pozsonyban azt a német és magyar nyelvű kereszténya szocialista lapokat, amelyek felszólaltak visszaélések ellen, beszüntették. felvidéki községekben azt a hírt terjesztették, hogy abban az esetben, ha magyaroknak állapíttatnak meg, Magyarországhoz csatolják őket, ahol rögtön elveszik tőlük vagyonuk egynegyed részét. Pozsonyban a népszámláló biztosok utasítást kaptak arra, hogy Pozsonyban csak 15 százalék magyarságot mutassanak ki. Hasonló hírek érkeznek Kassáról is. fi felsősziléziai népszámlálás, Berlin, márc. 21. (Wolff). A Taegliche Rundschau szerint a sziléziai népszavazás alkalmából különösen a határkerületben a lengyelek igen keleti erőszakosan viselkednek. Pleszben gyujtogatással és bombavetéssel elpusztítottak négy barakkot, ahol irodákat helyeztek el és ahol a szavazásra jogosultak laktak. Éjszakánként fegyverrel lövöldözik a német lakók házait. Plessben megtámadtak egy német automobilt. Egy embert megöltek, ötöt megsebesítettek. Közel kerületben egy német tanítót meggyilkoltak. Rybnik kerületben a szavazási rendőrség egy őrmesterét orvul lelőtték. A vasút mentén fegyveres banditák megzavartak egy társas összejövetelt. A szavazási rendőrség