Pápa és Vidéke, 1921 (16. évfolyam, 1-222. szám)

1921-05-04 / 100. szám

Tizenhatodik évfolyam 100. szám. Szerda Előfizetési árak: Egész évre . Fél évre . . . Negyed évre Egy hóra . . Egyes szám ára 2 kor.­ára 2 korona Pápa, 1921 május 4. Szerkesztőség és fiók­kiadóhivatal : Török Bálint utca 1. szám. Kiadóhivatal: Főtér 12. Telefonszámok: Szerkesztőség 11. Ker. Nemzeti Nyomda 11. Kiadóhivatal ...... 61. XX KERESZTÉNY POLITIKAI NAPILAP. XX­I XX Felelős szerkesztő: NÉMETH JÓZSEF. XX 400 K 200 K 100 K 35 K fi lengyelek fegyveres puccsa Felső-Sziléziáb­an. Berlin, máj. 3. Boroszlóban ma éjjel bekövetkezett, amitől a felsősziléziai német lakosság tar­tott : fegyveres és­­ felfegyverzett len­gyel csapatok puccsot rendeztek. Lengyel csapatok elfoglalták Kat­towitz városát, a vasúti forgalom szünetel. A város utcáin felfegy­verzett lengyel polgárok sétálnak. Délelőtt francia csapatok Beuthenbe érkeztek. A környékben messze el­hangzik a puskaropogás. Gleivitz­ben romokkal torlaszolták magukat a tüzérségi kaszárnyák­ el­lan. A német népszavazási őrség őrködik a városban. Kattowitzban kihirdették az ost­romállapotot. Felső-Szilézia déli része a felfegyverzett lengyelek kezére jutott. Hinterburgban véres harcok voltak a német népszava­zási őrség, a német hivatalnokok és a fegyveres­­ lengyelek között. Berlin, máj. 3. Felső-Sziléziában több vasúti hidat levegőbe röpítettek. Az Oppeln—Karlm­arkt-i vonalon kettő, az Oppeln—Rieg-i vonalon szintén kettő, a rasselvitzi vonfalon egy vasúti hidat robbantottak fel. Ratibor­g környékéről két vasúti h­íd felrobbantásáról érkezett jelentés. A német kormány a szövetségközi bizottságnál a rombolások miatt lépé­seket tett. v . Mit követelnek Németországtól? London, máj. 3. A legfelsőbb ta­nács megegyezésre jutott a Németor­szág elé terjesztendő feltételek kérdé­sében. Hir szerint elfogadták, hogy Németországnak a reá rovandó 600 milliárd fontsterlingnyi kötelezettségeket öt százalékos bonnok kibocsátásával kell elismerni. Németországnak évi 100 milliárd font sterlinget kell fizetnie. fi jövő évi termés kérdése. Budapest, máj. 3. A közélelme­zési minisztériumban a jövő évi gabona­termés ügyében Mayer János közélel­mezési miniszter elnöklete alatt ma dé­lután bizalmas jellegű értekezlet volt, amelyen részt vettek az O. M. G. E. képviseletében Székács Elemér és Mutzenbacher Emil, a Magyar Gazda Szövetség részéről Matta Árpád, Darányi Ferenc, Fáy Gyula, Reichl Richárd, Rupprecht Olivér és Bancsó Géza, a szövetség igazgatója, a Földbérlő-szövet­ség részéről Rácz Sándor igazgató.— Az értekezlet eredményét a pénteki minisztertanács elé terjesztik. fi fő cél: Németország szétdarabolása. Berlin, máj. 3. Politikai körök vé­leménye szerint Franciaország főcélja Németország teljes szétdarabolása. Harcok az angolok és írek között. London, máj. 3. A királyi csapatokat tegnap a coorks-i grófságban Killdo­­­norynál lesből megtámadták. A támadók­­ közül 21 meghalt, 2 megsebesült, 3 pedig fogságba, került. Sok puska és bomba a királyi csapatok kezén maradt. A költségvetés vitája a nemzetgyűlésben. mai Budapest, máj. 3. A nemzetgyűlés ülését háromnegyed 11 órakor nyitotta meg Rakovszky István elnök. A szokásos elnöki előterjesztések után Hermann Miksa beterjesztette a pénz­ügyi­ bizottság javaslatát. Napirend sze­rint következett ezután az 1920—21. évi költségvetés tárgyalása. Rakovszky István elnök közvetítő indítványt tesz, hogy a költségvetésnek először az álta­lános vitája legyen, azután az egyes szakaszok általános vitáját s végül pedig az egésznek részletes vitáját rendeljék el. Ugron Gábor felszólalása után a Ház Rakovszky elnök indítvá­nyát fogadta el. Ezután Hegyeshalmy Lajos ,kereskedelmi miniszter a szaba­dalmi hivatal vezetőjének illetékeiről szóló törvényjavaslatot terjesztette be. Utánna Gaál Gaszton szólalt fel. Még 1920 első felében választották meg képviselőnek a lengyelkuti kerületben. Választását akkor megpeticionálták és­­ a peticionálás ügyét a nemzetgyűlés harmadik, biráló bizottsága elé utalták s a vizsgálat megejtésére kiküldték Somogyi István képviselőt. Ügyében a mai napig sem történt semmi, sem őt, sem jogtanácsosát a vizsgálat ügyében még nem hivták. — A megtámadott Somogyi­­ István képviselő személyes kérdésben szólalva fel megcáfolja Gaál Gaszton állításának valódiságát. Gaál Gaszton beszéde alatt általános volt a zaj az egész Házban.­­ Ezután áttértek a költségvetés tár­gyalására. Iklódi Szabó János, a pénz­ügyi bizottság előadója ismertette a javaslatot. 1914. óta nem volt költség­vetési vita, ezért fontos jelentőségű a mostani költségvetési vita. Az egész javaslaton végig vonul a takarékossági szempont, amelyet a pénzügyi kormány­zat fokozottan kívánt érvényre juttatni az 1920—21-ik évi költségvetésben. Az első szónok, Szádeczky Lajos, történelmi visszapillantást vet a magyar nemzet történelmére. A területi integritás kérdését minden más kérdésnél fon­tosabbnak és előbbre valónak tartja. Aggodalommal nézi a csehekkel való tárgyalásokat, a szempontból Bizalommal van ebből az új kormány iránt, mert annak három tagja szintén érzi a hontalanság keserveit. A javaslatot el­fogadja. A második szónok Kerekes Mihály volt. A kormány terveiben nem lát gazdasági programmot. Az állatárak nagyarányú esése folytán veszedelem fenyegeti a gazdasági életet. Követeli a munkáskérdés megoldását. Foglal­kozik a pénzügyminiszter adójavaslatai­val. A fogyasztási adó tervében vesze­delmet lát, mert a fogyasztási adó megvalósítása esetén leginkább a sze­gényebb néposztályokat fogja sújtani. Az internálási táborokat meg kell szün­tetni. Minthogy a kormány iránt nincs bizalommal, a költségvetést még­lános vita alapjául sem fogadja el. álla­ Az elnök azután napirendi javaslatot tesz, amely szerint a nemzetgyűlés leg­közelebbi ülését holnap délelőtt 10 órakor tartja napirenden az 1920—21. évi költségvetés vitájának folytatásával. Az ülés 2 órakor ért véget. Almássy Denise grófnő szembesítése a vádlottakkal — Kik voltak Tisza gyilkosai? — Budapest, máj. 3. A Tisza-per mai tárgyalását fél 10 órakor nyitotta meg Gadó István dr. elnök. Almássy Denise grófnő, az egyik koronatanú kihallgatá­sát kezdte meg a bíróság. Almássy Denise grófnő elmondja, hogy 1918 október 31-én, már a reg­geli órákban észrevették, hogy a villa körül nagyon sok alak lézeng. Gróf Tisza Istvánt figyelmeztették a veszélyre és megbeszélték a villából való elutazás tervét is. Lassanként azonban be kellett látniuk, hogy lehetetlenség elhagyni a villát, mert az egész város tele volt lógós katonákkal. Tisza több ízben ki­jelentette, hogy szeretné vezetni a nem­zetet a sorsdöntő órákban. A katasz­trófától egész nap féltek. A villát őrző csendőrök parancsnoka, egy csendőr­őrmester a késő délutáni órákban erő­sítést kért, mert a villa körül állandóan nagy lövöldözés volt. Elmondta azután a gyilkosság lefolyását és szembesítését a vádlottakkal. Az elnök kérdéseire elmondta Almássy Denise, hogy Dobóban minden kétséget kizárólag fölismeri az egyik Tisza­gyilkost, Sztanykovszky arcélére jól emlékszik, Kéri Pálról ellenben nem állítja egész határozottsággal, hogy ő is a Roheim villában történt gyilkosság egyik szereplője lenne. Elnök: Gaerb­ert megismeri? Almássy Denise grófnő körültekint, egyszerre Gaertnerre szegeződik te­kintete s igy szól:­­ Ő az ! Ezután Sztanykovszky szembesítése következik. Sztanykovszkyt is felismeri; — Többször szembesítettek már vele — mondja Almássy Denise — megismerem, az alakja megfelel. Gaertnerre ezután ráadják a gummi­köpenyt, amiben a Roheim-villában a gyilkosság alkalmával volt. Sztany­kovszkyt is fölöltöztetik katonaruhába és ugy szembesitik Almássy Denisevel, aki mindkettőt fölismeri. Ezután Hüttnerrel szembesitik. Al­mássy Denise kijelenti, hogy emlékezete szerint őt nem látta ott a gyilkosságnál. — Kéri Pállal is szembesítik. Almássy Denise kijelenti, hogy nem emlékszik, hogy a három fegyveres alak között ott látta volna. Almássy Denise grófnő elmondja még ezután, rektíve, hogy a vizsgálatot vezető de­többször hangoztatták előtte, hogy terhelő vallomásának megtétele végett nem kell Budapestre jönni s azt is, hogy a románok miatt ugy sem lehet jönni. Elhatározta, hogy maga szerez utazási igazolványt és feljön Pestre. Ezért irt is Radvánszky Béla bárónak, hogy segítsen neki, később ezt a levelet a detektívek megtalálták nála.Mardarescu román tábornoknak, a volt budapesti román parancsnoknak igazolványával utazhatott fel végre a fővárosba. Az a benyomása, hogy az utazási igazolvány késleltetésében hatalmi tényezőknek, Friedrich Istvánnak volt szerepe. Az el­nök kérdésére kijelenti, hogy akkor, amikor Pestre jött, még nem volt az a benyomása, hogy Friedrich késleltette utazási igazolványát, csak a későbbi fejlemények erősítették meg benne azt a benyomást, hogy Friedrich keze benne volt a dologban. Ezután Fényes László és Kéri Pál intéztek kérdéseket Almássy Denisehez. Friedrich Istvánnak nincs semmi meg­jegyzése. Ezután a védők intéztek kér­déseket hozzá. Szünet után Radvánszky Béla bárót, Tisza István unokaöccsét hallgatta ki a bíróság. Radvánszky elmondta, hogy a gyilkosság idején nem tartózkodott a villában, a Nemzeti Kaszinóban értesült csak a gyilkosságról. Erre haza ment, Tiszát már holtan azonnal találta, az orvos akkor vizsgálta meg sebeit. Az a véleménye, hogy Tiszát az a lö­vés ölte meg, amely középről történt. Ezután Fényes­ László, majd Kéri Pál védője, Várkonyi Oszkár dr. intézett kérdéseket a tanúhoz. Várkonyi védő kérdéseire Radvánszky báró elmondja, hogy gróf Tisza István nem tartotta sohasem lényegesnek elmon­dani, hogy az ő ellene merényletet elköve­tők: Kovács képviselő, majd később Lé­kai Leitner ilyent cselekedtek. A gyilkos­ság délelőtti látogatójáról (Gaertner Mar­csii) is alig beszélt, csak annyit szólt, hogy félbolond impresszióját tevő ember. Ezután Radvánszkyt megeskették tanúvallomására. — Az elnök ezután a a tárgyalás folytatását holnap délelőtt kilenc órára halasztotta. HÍREK. — Szűcs Dezső, a pápai kerület nemzetgyűlési képviselője a hét végén pár napi tartózkodásra hazaérkezik. — Rendkívüli városi közgyűlés. A város képviselőtestülete szombaton délután 3 órakor rendkívüli közgyűlést tart. A közgyűlés tárgysorozatában sze­repel a városi tanács azon javaslata, hogy a városi földekből négy hetven százalékos rokkantnak házhelyet adjon a város; Bodonyi színigazgató kérelme a vigalmi adó elengedéséért s az erre vonatkozó törvényjavaslat, több kisebb városi ingatlan eladásának kérdése és más ügyek. — Estély a Kath. Leánykörben. A Kath. Leánykör csütörtökön május 5-én tartja záróestélyét a bencés fő­gimnázium dísztermében a következő szép műsorral. 1. Riszner I.: Zene­bimbók. Magyar népdalok négy kézre, előadják: Mészáros Irénke és Annus. — 2. Beszéd. Mondja: Blazovich Jákó főgimnáziumi tanár.­­ 3. Kücken F.: Ave Maria. Gordonkán játsza Häuser József, zongorán kiséri Szita Margit. — 4. Humel-Horváth.: Polonaise hat kézre, előadják: Szlamka Irmus, Gigler Idus és Hochschorner Lujza. — 5. Csaba királyfi apródja. Melodráma. Irta és szavalja: Kohányi Imre joghallgató, zenésítette és zongorán kiséri Mudra Olga. — 6. Mendelssohn: Harangvirág. Duett. Éneklik: Piatsek Bözsi és Oko­licsányi Dudus, zongorán kiséri Gigler Bözsi. — 7. Mozgókonyha. Vig néma­játék. Előadják: Gigler Idus és Lujzi, Hochschorner Lujza, Kreutz Ilus, Né­meth Mariska, Piatsek Bözsi, Szlamka Irmus, Schneider Ella, Vágó Magdus, Horváth Hugó és Schmied­hofer Antal. — A zongorakiséretet ellátja: Mudra Olga. — Kezdete este 6 órakor. — Az estély rendezői: Szente Elza és Mudra Olga. — Jegyek előre válthatók Bajt­hay Erzsi cukorka-üzletében (Deák Ferenc­ utca, Györke ház).

Next