Pápa és Vidéke, 1921 (16. évfolyam, 1-222. szám)

1921-05-05 / 101. szám

Tizenhatodik évfolyam 101. szám. Csütörtök Előfizetési árak: Egész évre . . 400 K Fél évre . . . 200 K Negyed évre . 100 K Egy hóra . . . 35 K Egyes szám ára 2 kor. Ára 2 korona Pápa, 1921 május 5. Szerkesztőség és fiók­kiadóhivatal: Török Bálint utca 1. szám. Kiadóhivatal: Fő tér 12. Telefonszámok: Szerkesztőség­ 11. Ker. Nemzeti Nyomda 11. Kiadóhivatal 61. XX KERESZTÉNY POLITIKAI NAPILAP. XX f XX Felelős szerkesztő: NÉMETH JÓZSEF. XX i) tízezer, ötezer, ezer, ötszáz és száz koronás államjegyek kibocsátása. — Nem lesz levonás. — Budapest, máj. 4. A hivatalos lap holnapi száma közli a pénzügy­­­miniszter rendeletét a tízezer, ötezer, ezer, ötszáz és száz koronáról szóló államjegyek forgalombahozataláról. Eszerint a magyar kir. állam jegykibo­csátó intézet működését a pénzügyminiszter által megállapítandó későbbi időpontban fogja megkezdeni. A pénzügyminiszter azonban a tízezer, ötezer­, ezer, ötszáz és száz ko­ronás államjegyeket már most kiboc­sájtja. A bankjegyeket teljes értékükben, minden levonás nélkül cserélik ki államjegyekre. A kicserélés határideje május 9-től május 25-ig. Ugyancsak a hivatalos lap holnapi száma közli a kibocsátásra kerülő államjegyek részletes levonását is. Budapest, máj. 4. A kir. államjegykibocsátó intézet elnökévé a kor­mányzó Popovics Sándor valóságos belső titkos tanácsos, nyug. pénzügy­minisztert, alelnökévé Papp Elek volt államtitkár, valóságos belső titkos tanácsost nevezte ki. Andrássy külpolitikánk feladatairól. — A Hltifivitk vitája, Budapest, máj. 4. A nemzetgyűlés mai ülését 11 órakor nyitotta meg Ra­kovszky István elnök. Folytatták a költ­ségvetés vitáját. — Nagy János (egri) a keresztény párt nevében szólal fel és kifejezést ad hazafiúi aggodalmainak, amelyek lelkében felgyülemlenek. Hall­gatni kell a királykérdésről, mint a sír, mert különben az országnak ártunk vele. Nem ménybe szabad ezt a kérdést a közvé le­dobni. Izgató momentum felekezeti kérdések bedobása is. Izgató a momentum a liberalizmus kérdése is. Az a liberalizmus, amely a szabadság­jogokat hozta meg, nekünk is kell, de a másik liberalizmust visszautasítjuk. Iz­gató momentum a jogrend kérdése is. Európa egyetlen államában sincs még teljes jogrend. A legnagyobb baj az, hogy igen sokan a saját szájízük szerint szeretnék a jogrend megoldását. (Úgy van!) Nálunk a jogrendért miniszter és a honvédelmi a belügy­miniszter felelősek. A belügyminiszter erélyessé­gében kellő garanciát lát a jogrend megvalósítására. A költségvetést elfo­gadja. A következő szónok Andrássy Gyula gróf volt. Csak azért szólal fel, hogy a nemzetgyűlés figyelmét felhívja a több külpolitikai kérdésekre. Beszél a ma­gyar békeszerződésnek az angol alsó­házban való tárgyalása alkalmával el­hangzott felszólalásokról, amelyekből világos, hogy a hangulat irányunkban kedvezően megváltozott. Ma sokkal előbbre vagyunk e tekintetben, mint ma egy éve voltunk. Az angol külügymi­niszter helyettese a legmesszebbmenő el­ismeréssel nyilatkozott Magyarországról. A leghatározottabban vissza kell uta­sítani azt a meghatározást, amely szerint Magyarország összeomlása, szétesése önmagában is beállott volna. Magyar­ország ezer év óta egységes, egységes volt ezer évvel ezelőtt is. A legnagyobb örömmel tölt el bennünket az irántunk való hangulatban beállott kedvező vál­tozás és annak felismerése, hogy milyen végzetes hiba volt Magyarország felda­rabolása. Részletesen foglalkozik azzal a kérdéssel, hogy milyen szempontok­nak kell irányítani a magyar külpoli­tikát, milyen irányban kell orientálód­nunk. Nem szabad elhamarkodnunk a külpolitikai orientációt. Nekünk az egész világ felé kell orientálódnunk. Azok felé kell orientálódnunk, akik legelőször ismerik fel a velünk történt igazság­talanságot, akik legelőször segítenek bennünket abban, h­ogy visszaszerezzük az elszakított részeket, anélkül azonban,­­hogy ezzel felborítanánk Európa békéjét. Mi nem akarunk háborút, mert bele­fáradtunk, ismerjük a háború követ­kezményeit , mert tudjuk, h­ogy az egész világ akkor reánk rontana. Robert Cecil az angol parlamentben azt mondotta, hogy meg kell adni a nemzeti kisebbségeknek a jogot arra, hogy belső ügyeiket maguk intézhessék. Sürgette egy nemzetközi döntőbíróság felállítását a népek ligája mellé, amely elé a nemzet kisebbségek sérelmeiket vihetik, mert anélkül a népek­ ligája nem ér semmit. Az angol parlament­ben több felszólaló kénytelen volt meg­állapítani, hogy szomszédaink a hatal­munk alá került nemzeti kissebbségek jogait megsértették. Ez a beismerés olyan siker, aminek nem örülhetünk eléggé. Követeljük, hogy szerezzenek érvényt a kisebbségek jogainak, hogy elszakított testvéreinket, nemcsak a magyarokat, de a németeket és tótokat se hajthassák a megszálló idegen faj zsarnoki hatalma alá. Kijelentheti, hogy nemcsak a kis­gazdapártnak, de a többi pártnak is az a törekvése, hogy a fehér­terrort lehe­tetlenné tegyék. Az angol kormány álláspontja az, hogy Magyarországnak meg kell fizetnie a háború költségeit, ami 8—9 ezer­millió font sterling. (Nagy zaj.) A mi álláspontunk az, hogy minél előbb jöjjön a jóvátételi bizottság, de aztán álla­pítsa meg azt a rengeteg kárt, amit a megszállók okoztak. A határrendező bizottságok működését ne korlátozzák arra, hogy részlet-határkérdésekben dönt­senek, de ruházzák fel olyan hatáskör­rel, hogy nagyobb mérvű határkérdé­sekben is dönthessenek, hogy legalább így tegyenek jóvá a velünk történt igaz­ságtalanságból annyit, amennyi jóvá tehető. A magyar külpolitika jövője re­ménnyel tölt el bennünket, nem messze az idő, amikor az egész világ felismeri, hogy milyen rettenetes igazságtalanság volt az, hogy Magyarországot darabokra szakították. — A költségvetést elfogadja* Az elnök napirendi indítványa után ezután áttértek az interpellációkra. Pá­kozdy interpellációja után, amit a nem­zetgyűlés nem vett tudomásul, mivel interpellációját írásban nem nyújtotta be, Ceglédi Sándor interpellált a föld­munkák megindítása tárgyában. Az összkormányhoz intézett interpelláció­jában hibáztatta, hogy a kormány nem adott gazdasági programmot. Bethlen István gróf miniszterelnök az interpellációra adott válaszában ki­fejtette, hogy annak, hogy a kormány bővebb gazdasági program­mo­t nem adott, az az oka, hogy a költségvetés tárgyalása alkalmával kívánt számot adni gazdasági programmjáról és arról, hogy milyen eszközökkel kívánja azt megvalósítani. Nagy vonalakban ismer­tette­­ ezután a kormány gazdasági prog­rammját s visszautasította József báró azon megállapítását, Szterényi hogy a kormány programmja­ ipar és keres­kedelem elleni tendenciát mutat. A leg­határozottabban visszautasítja azt a gyanúsítást, hogy a kormányt ipar és kereskedelem ellenes tendencia vezetné. A kis- és középipar védelmére meg­felelő eszközöket fog a kormány találni. A kereskedelmi miniszter most foglal­kozik a vasutak villamosításának kér­désével. Az ülés 3 órakor ért véget. fi magyar béke az angol felsőházban* London, máj. 4. A felsőház a tria­noni békeszerződés tárgyalását május 5-ére halasztotta, mert Carson lord most­ a legfelsőbb tanácsban van el­foglalva. fi­shriek kihallgatása a Tisza-perben. Budapest, máj. 4. A mai tárgyalását fél 10 órakor Tisza-per nyitotta meg Gadó István dr. elnök és konsta­tálta, hogy a védők közül többen hiányoznak. Ezután folytatták a tanú­kihallgatásokat. Az első tanú, Hazslinszky Hugó rendőrorvos elmondta, hogy rendőri bizottság szállt ki a helyszínére, amikor híre jött, hogy Tiszát meggyilkolták. Fél 6 órakor értek ki a Röheim villába, Tisza holtteste az ágyra volt fektetve, sebei közül az egyik halálos volt. A halál belső érvérzés következtében ál­lott be. Almássy Denise sebesülése is súlyos volt és nyolc napon túl gyó­gyult be. Az elnök kérdéseire ezután elmondja, hogy Szentkirályi főkapitány a gyilkos­ságról jegyzőkönyvet vett fel és mondotta gróf Tisza Istvánnénak: azt — Ugy­e, megmondtam, hogy vi­gyázni kell a kegyelmes úrra ! A következő tanú Lux dr. orvos volt, aki a Boheim­ villa melletti Bethesda kórházban teljesített szolgálatot , aki az első orvosi segélyben részesítette Tiszát. Kihallgatták ezután Minnich Károly dr. és Kenyeres Balázs egyetemi magántanár, törvényszéki orvosszakér­tőket, majd a három fegyverszakértőt, akiknek egybehangzó véleménye szerint a felső lövés volt Tisza halálának elő­idézője, a felső test jobb oldalán volt a golyó bemeneteli nyílása. Ezután kihallgatták Babics Sándornét, aki a gyilkosság idején Tiszáéknál mosónő volt. Elmondja, hogy látta délben a gummikabátos embert, délután a katonákat, hallotta a lövések dörre­nését is. Szembesítik a vádlottakkal. Babicsné rámutat Gaertnerre: — Ő volt a gummikabátos ember! A tárgyalás folytatását péntekre ha­lasztották. Munkában a házhelyrendező bizottság. — Levél a Szerkesztőhöz. — Igen tisztelt Szerkesztő Ur ! — En­gedje meg, hogy azon magasabb cél érdekében, mely e sokat szegény Magyarországot életre szenvedett kelteni, annak munkásait az élet fenntartásához szükséges eszközökkel ellátni s igy konszolidáció alapjait megvetni hivatva a van s melynek szolgálatában becses lapját dolgozni, küzdeni naponként ta­pasztaljuk, ezen magasabb cél érdeké­ben néhány szót fűzzünk mi — köz­szolgálati alkalmazottak — is lapjának mult vasárnapi számában megjelent fennti címü cikkéhez. Amint halljuk, a közszolgálati alkal­mazottak nem részesülnek oly jóindu­latú megértésben, mely őket, — oly sok szenvedés s oly küzdelmes és az állam érdekeit leginkább szolgáló mun­kájuk után - joggal megilletné. Becses lapjának informálója azt mondja, hogy „az igényjogosultak egy része, — azt remélve, hogy az általuk ki­szemlélt földterületért csak nagyon ala­csony térítési árt kell fizetniök, vagy esetleg ingyen kapják — oly területnek kijelöléséhez ragaszkodik, mely kivül esik a város közüzemű hálózatainak vonalán s nem foglal helyet a „város­rendezési terv"-ben sem. Áll ez külö­nösen azokra, akik a tókerti házhelyek­hez ragaszkodnak". Mivel ezen helyeket, — a főkertek­nek a Bakonyéren inneni részét a mos­tani Tisztviselőtelep folytatásaként a várkertig­, — valamint a Bakonyéren tul a két első dűlőt, — kizáróan köz­szolgálati alkalmaztattak kérték, — ter­mészetesen világos, hogy itt a közszol­gálati alkalmazottak ellen szól az in­formáló. Pedig lássuk csak! Először is ingyen senki sem kíván senkitől házhelyet, különben is annak eldöntése még csak későbbi dolog — s­­ mint látni fogjuk, — másutt köz­megnyugvásra sikerült a kérdést meg­­­oldani, miért ne lehetne hát Pápán is? Ingyen egy tisztviselő sem kíván ház­helyet ! Fontosabb azon érv lenne, hogy a „városrendezési terv"-be — nem bele és sok költségbe kerülne az esik út, villany- és vízvezeték megoldása. — Igen ám, de mikor azt halljuk, hogy a bizottság a kálvária háta mögött jóval messzebb, a vaszari út két oldalán, továbbá­­ a vásártér helyett, melyet a város helyegnek nem enged át) túl a földmives iskolán, az első malomba vezető ut­ jobb oldalán — a disznó­legelő mögött — tervez házhelyeket, — hát akkor kérem csodálkozunk an­nak komolyságán, hogy a közszolgálati alkalmazottak a tisztviselőtelep folyta­tását s a tókerti két első dűlőt azért nem kaphatnák, mert­­ az a „város­rendezési terv"-be nincs felvéve, azon kívül esik. Tisztelettel kérdezzük: Hát a vaszari ut s a földmives iskolai külső majorral szemközt fekvő terület beleesik a „város­rendezési terv"-be? Oda utat építeni, villanyt, vízvezetéket vezetni nem kellene? Ha a város áldozatot is akar hozni — pedig hoznia erkölcsi kötelessége — akkor átengedi a vásárteret s az oda

Next