Pápa és Vidéke, 1921 (16. évfolyam, 1-222. szám)
1921-06-25 / 142. szám
Ara 2 korona Tizenhatodik évfolyam 141. szám. Szombat Pápa, 1921 június 25. Egyes szám ára 2 kor. PAPA ÉS VIDÉKE XX KERESZTÉNY POLITIKAI NAPILAP. XX xx Felelős szerkesztő: NÉMETH JÓZSEF. XX Előfizetési árak: Egész évre . Fél évre . . Negyed évre Egy hóra . . 400 K 200 K 100 K 35 K Szerkesztőségi és fiókkiadóhivatal : Török Bálint útja 1. szám. Kiadóhivatal: Fő tér 12. Telefonszámok: Szerkesztőség 11. Ker. nemzeti Nyomdi 11. Kiadóhivatal 61. Oroszország hadat üzent Japánnak. Berlin, jun. 24. Semenovot a Vladivosztokban alakított állam fejévé választották. (Semenov volt kapitányról, aki óriási energiával szervezett hadsereget a bolsevisták ellen, az orosz kormány azt hirdeti, hogy japán zsoldban van.) (MTI.) Berlin, jún. 24. Révaii híradás szerint a szovjet kormány közölte a szövetséges hatalmakkal, hogy Oroszország hadat üzent Japánnak, mert Japán az ellenforradalmárokkal együtt Kelet-Szibériának egyes részeit megszállva tartja. (Ezt a hírt hivatalos helyen még nem erősítették meg.) (MTI.) Válság az erdélyi miniszter lemondása miatt. Kolozsvár, jun. 24. (Bud. Tud.) Groza erdélyi miniszter lemondása miatt az összes erdélyi képviselők ki akarnak lépni a kormánypártból. Ezt küldöttség hozta a miniszterelnök tudomására, melyben a románokon kívül Fekete és Szabó székely, Muth dr. sváb és Roth szász képviselők vettek részt. Groza bukása Popovicsicsi-Taska aknamunkája volt, aki Petrovicsi közlekedésügyi miniszterrel szövetkezve hatásköri beavatkozással vádolta az erdélyiek részéről nagy szimpátiával fogadott Grozát. A korona zürichi jegyzése. Budapest, jun. 24. Zürichben ma 100 magyar koronáért 230 svájci frankot jegyeztek. Éles bírálat a trianoni békeszerződés esztelenségeiről. Páris, jun. 24. (MTI.) Francais Albert szenátor a Bonsoir hasábjain a trianoni békeszerződéssel foglalkozik. A szerződés — írja — halvaszületett államokat teremtett meg Középeurópában. A szövetségesek jóváhagyták a német birodalomnak azt az egységét, amely 1871-ben Versaillesben alakult ki. Nagy szolgálatot tettek Poroszországnak azzal, hogy útját vágták minden kiválási törekvésnek. A trianoni béke által megteremtett új államok jellemző tulajdonsága, hogy nincs kijárásuk a tengerhez. Noha Magyarország részben felelős a háború kitöréséért, ez mégsem elég indok arra, hogy ilyen súlyosan büntessék, hogy megélhetésének a feltételeit se biztosítsák. Briand minden lelkesedés nélkül védte a szerződést, amely nem az ő műve. Természetes dolog, hogy Briand miniszterelnököt elsősorban a versaillesi szerződés bonyodalmai foglalkoztatják és a trianoni szerződés csak alárendelt jelentőségű kérdés az ő szemében. A szerződésben a nemzetiségi elv nevében rengeteg esztelenséget követtek el és mindenütt az irredentizmus magvait hintették el. Millerand a kisérő levélben megpróbálta jóvátenni a hibákat, de hasztalanul. Az uj államok számára nem biztosították az anyagi boldogulás lehetőségeit. Nyugatmagyarország átadását a nagykövetek tanácsa elhalasztotta. Páris, jun. 24. Beavatott forrásból származó értesülés szerint a nagykövetek konferenciájának legutóbbi ülésén foglalkoztak a trianoni békeszerződés életbeléptetésének ügyével és ennek kapcsán Nyugatmagyarország dolgát tárgyalták. A tanácskozás során többen annak a véleményüknek adtak kifejezést, hogy jobb volna a terület átadását elhalasztani. A többség álláspontja az volt, hogy előbb tisztázni kell, mi a szándéka Ausztriának a Németországhoz való csatlakozás dolgában, ses határozatot nem hoztak. Az Végleértekezlet foglalkozott annak a katonai bizottságnak megalakításával, mely a határokat lesz hivatva megállapítani. (MTI.) Mentő vallomások Friedrich és Fényes mellett. — Dr. Ulain Ferenc befolyásolni akart egy tanút. Budapest, jun. 24. A Tisza-per mai tárgyalásán Cserép József dr. nyugalmazott egyetemi tanárt hallgatták ki elsőnek. Október 31-én este a Józsefkörúton sétálva megpillantott egy autót, mely Az Est épülete előtt állott meg, egy ember leszállt az autóról, bement az épületbe és tíz-tizenöt perc múlva eltávozott. Egyebet az ügyről nem tud. A következő tanú somorjai Lukachich Géza báró nyugalmazott altábornagy. Magáról a Tisza-gyilkosságról érdemileg nem tud. A forradalmat megelőző napokban tömérdek névtelen fenyegető levelet kapott, de mert a készülő eseményekről nem értesítették, ezeknek nem tulajdonított semmi jelentőséget. Október 31-ikén délután megjelent a parancsnokságon Hunke altábornagy s bemutatott egy kávéházban aláírt kinevezési okmányt, amivel átvette tőle a kommandót. Hunke és Csernyák figyelmeztették, hogy ne menjen most haza lakására, mert családját is a legnagyobb veszedelmeknek tenné ki. Arra kérték, helyezze magát a Nemzeti Tanács védelme alá. Háromnegyed négy óra lehetett, amikor átment az Astoria-szállóba és csak ott vette észre, hogy fogoly, mert szobája előtt egy fegyveres katona állt őrt. Többen, így Jánosy Andor, Friedrich István — hozzájöttek és vigasztalták. Megkérdezték tőle, hogy mivel a rendet igen nehéz fönntartani, nem venné-e át újból a kommandót? Ő hajlandónak mutatkozott erre, de az utcáról vad üvöltés hangzott föl: a tömeg halálát kivánta, úgy hogy az épületből nem lehetett eltávoznia. Friedrich arra kérte, hogy jöjjön ki a balkonra és mondjon egy pár szót a tömegnek, ő erre nem volt hajlandó, mire Friedrich azt mondta, csak jöjjön ki, majd ő beszél helyette. — Én erre nem mutattam hajlandóságot. Visszamentem szobámba és világosan hallottam a tömeg ordítását, amint halálomat kivánta. Háromnegyed hat órára járhatott az idő, amikor Szántó a Magyar utcai kapun át kivezetett az utcára. Előbb gummiköpenyt adtak, hogy föl ne ismerjenek. Elnök: Milyen időben volt ön az első emeleten? Lukachich: Mikor ugy volt, hogy fölmegyek a Várba, körülbelül negyedóráig voltam az első emeleten, amire kijelentették, hogy lehetetlen fölmennem. Elnök: Az Astoriába való érkezésétől egészen eddig a jelenetig mennyi idő telhetett el. Lukachich: Azt hiszem öt órakor mentem az Astoriába és negyed hat lehetett, amikor felmentem az emeletre. Elnök: Ez alatt az idő alatt nem méltóztatott észrevenni, hogy körülbelül nyolc-tizen összegyülekeztek azok, akik a Tisza-gyilkosságra kimentek? Lukachich: Nem. Elnök: Míg ön az Astoriában tartózkodott, látta Fényest? Lukachich: Nem. Elnök: Hallotta-e ön akár közvetlenül, akár közvetve tud róla, hogy Fényes lázító, vagy izgató beszédet tartott a tömeghez? — Huszonhetedikén éjjel jelentették, hogy a Gizella-tér balkonjáról forradalmi hangulatban beszélt Fényes. Az igazságügyminisztert és Várit kértem is, hogy tartóztassák le. Elnök: Honnan tudja, hogy dalmi jellege volt a beszédnek ? forra-Lukachich: Egy ív papirosra írták fel hevenyészve. Elnök: Nem Buza Barna beszélt? Lukachich: Én Fényest és Búzát is le akartam tartóztatni. Ez egyelőre csak preventiv intézkedés lett volna. Elnök: Önöknek, azt hiszem, nem volt módjukban a beszéd fontos tartalmáról meggyőződni? Lukachich: Ez a beszéd az eddigi rend fenntartására irányult. Elnök: Arról volt szó,hogy X-et, vagy Y-t meg kell ölni? Lukachich : Nekem az a benyomásom, hogy ők egyes embereket le akartak tartóztatni. Elnök: Friedrich tartott-e beszédet? Lukachich: Én az ő nevét nem hallottam, én még az Astóriában sem ismertem őt, csak 1919-ben mondta nekem : Emlékszel rám kegyelmes uram ? én vagyok az, aki az Astóriában kértelek, hogy beszélj a tömeghez. Elnök: Kérit sem ismeri? Lukachich: Nem. Kizárólag csak Fényesre és Búzára emlékszem. Elnök: Arról tud-e, hogy milyen egyének követték el a gyilkosságot. Civilek, vagy katonák? Lukachich: Erről nincs tudomásom. Elnök: Az Astoria Magyar utcai kijárója kulccsal volt-e bezárva, amikor ön eltávozott és állottak-e ott katonák ? Tanú: A kapun belül álltak önkéntesek, a kapu zárva volt és úgy mentek el a kulcsért. Elnök: Ezek a katonák szaladtak a kulcsért ? Tudták, hogy ön kicsoda ? Tanú: Igen. Ismertek. Elnök: Künn az utcán is voltak katonák ? Tanú: Csak kevés ember volt Elnök: Kordon volt húzva? Tanú: Erre nem emlékszem. Elnök: Autót látott-e a Magyar-utcában ? Tanú: Én az ellenkező irányban mentem, a Kálvin-tér felé, nem láttam. Elnök: Látott jönni vagy menni két szürke katonai autót? Tanú: Egészen határozottan emlékszem, hogy amikor végigmentem a Magyar-utcán, semmiféle autót nem láttam. Dr. Szilassy Pál ügyész, Várady és Lévay védők kérdései után a tanút megeskették. Ezután Bartha Albert nyugalmazott hadügyminisztert hallgatták ki, aki elmondta, hogy november tizedikén érkezett Budapestre. Az utcán találkozott Friedrichhel, aki kapacitálta, hogy vállalja a hadügyi tárcát, mert nagyon súlyos a helyzet, ami történik, azt tovább már nem lehet tűrni. Este megkapta a kinevezését Károlyitól. Egy ízben Csernyák megjelent a minisztériumban, nagyon arrogáns volt, mire kidobta. Friedrich ekkor azt mondotta, hogy ezeket a csavargókat csak küldje hozzá, majd ő elintézi őket. Elmondja vallomása során, hogy a sok kormánybiztostól nem lehetett kormányozni. Károlyi biztatására elcsapták azért az összes kormánybiztosokat, csak Fényes László, Zerkovitz és Pogány József maradtak meg. Pogány elcsapatását Fényes is erélyesen követelte, de nem lehetett elcsapni, mert nagy hatalma volt. Március 21-én tartóztatták le őt és Korvin Klein Ottó elé vitték, aki azt mondotta, hogy Hüttner besúgására tartóztatták le. Egyizben a tolonckocsiban beszélt Friedrichhel, aki úgy nyilatkozott, hogy valami Hüttnert emilegettek előtte, aki feljelentette őt a vöröseknek. Az elnök megkérdezi Hüttnert: igaz-e ez. Hüttner kijelenti, hogy a vád nem igaz. Fényes László szerinte fanatikus híve volt a rendnek, ő is, mint Friedrich, mindig a rend fenntartására törekedtek. — Polonyi dr. Friedrich védőjének azon kérdésére, hogy váljon vallomása megtételénél valaki nem akarta-e befolyásolni, Bartha kijelenti, hogy a hadbírósági tárgyaláson tett vallomása előtt felkereste őt dr. Ulain Ferenc, a Szózat főszerkesztője és befolyásolni akarta őt, hogy hogyan valljon a tárgyaláson. A Diaz-féle aktákra vonatkozólag is intézett hozzá kérdéseket. A benyomása az volt, hogy Friedrich ellen akarta hangolni. Ezután Doming rendőrtanácsos tett vallomást Hüttner rendőrségi vallomástételéről, majd a tárgyalás folytatását az elnök holnapra halasztotta. A pénzügyminiszter ragaszkodik az ingatlan vagyonvéltsághoz. Budapest, júl. 24. A nemzetgyűlés mai ülését 11 órakor nyitotta meg Bottlik József alelnök. Bemutatja Rakovszky elnök levelét, amelyben 8 napi szabadságot kér. /Megadják: Szabó József (nagybajomi) a közoktatásügyi bizottság előadója jelentést tesz a népiskoláztatásról szóló törvényjavaslatról. — Temesváry István az igazságügyi,pénzügyi és munkásügyi bizottság előadója a munkásbíráskodásról szóló törvényjavaslatról teszi meg a bizottság jelentését. Napirend szerint következett a pénzbüntetés és bírság ideiglenes felemeléséről szóló törvényjavaslat harmadszori olvasása. A nemzetgyűlés a javaslatot harmadszori olvasásban is elfogadta. — Bottlik alelnök jelenti, hogy Tomory Jenő és Temesváry Imre sürgős interpellációra kaptak engedélyt. Következett a büntető igazságszolgáltatás egyszerűsítéséről szóló törvényjavaslat tárgyalása. Héjj Imre előadó ismertette a javaslatot s kérte annak elfogadását. — A javaslathoz elsőnek