Pápa és Vidéke, 1921 (16. évfolyam, 1-222. szám)

1921-07-22 / 164. szám

Tizenhatodik évfolyam 164. szám. Péntek KERESZTÉNY POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő : NÉMETH JÓZSEF Előfizetési árak : Egész évre 400 K, fél évre 200 K, negyed évre 100 K, egy hóra 35 K, egyes szám ára 2 K. Pápa, 1921 julius 335. Szerkesztőség : Török Bálint u. 1. (Telefon : 11.) Kiadóhivatal, Fő­ tér 12. (Telefon: 61. sz.) Nyugat-Magyarország sorsa miatt reszketünk, szenvedünk át álmatlan éjszakákat már hosszú idő óta. A szép terület fölött hol borús az ég, hol meg foszladozni kezdenek a borzas felhők. Ha egy jó hírt dob a nyilvánosság elé a sajtó, kapva-kapunk rajta. Majd meg sötét, kegyetlen hírek gomolyognak felénk, s azok, akiknek a lelke még nem kérgesedett el, akik­nek fáj minden magyar göröngy elvesz­tése, följajdulnak. Néhány nap óta újra fájóan ak­tuálissá lett a kérdés. A sajtó egy része olyan híreket kolportál, mint ha az átkapcsolás rövid időn belül meg­történnék. Lapunk mai számában kö­zöljük azt a telefonjelentést, hogy fran­cia körök igen szívesen belemennek abba, hogy Magyarország és Ausztria között a kérdés békés úton intéztes­sék el. Ennek alapján a két állam között meg is indultak a tárgyalások. Oh, ezek a francia körök! Tör­ténelmi jogok, a vitás terület lakos­ságának véleménye nem tudott rájuk hatni. Most aztán a nótának új stó­fája támadt: „Deutschland, Deutschland über alles!" Az első „Anschluss"-tól a bizonyos francia körök nem kaptak migrént, de a másik „Anschluss," amely mögött ott villog a franciák ré­mének, az erős Németországnak ho­szúálló tekintete, s amelynek érdeké­ben most már nálunk is folyik izga­tás, gondolkodóba ejtette azokat a bi­zonyos francia köröket. Nem hisszük, hogy a szomszéd annyira elvakult volna, hogy Nyugat-Magyarország átkapcsolásában ne látná meg a saját vesztét, egy nagy gazda­sági katasztrófa első földrengésszerű lökését. Lehetetlen, útszéli koldus-tí­pusú „nemzeti" életébe belekerül a legerősebb centrifugális gondolat, a „Los von Österreich" gondolata. Mert Nyugat-Magyarország népének legna­gyobb része — ez nem a propaganda­sajtó hangja, hanem maga a valóság — sohasem lesz szerelmes Ausztriába . . . Az a terület, amely felé bizonyos oszt­rák körök oly mohón tekintgetnek, a magyar államtestnek annyira szerves része, hogy egy más államszervezetbe való átplántálására a tehetetlen, min­den egységet nélkülöző Ausztriánál sokkal különb államok sem volnának képesek. Hogy mást ne is említsünk, hányan vannak, akiket a gyermekkor emlékei, a családi kötelékek fűznek a kérdéses területhez, de akiket az élet Csonka-Magyarország területére sodort, akik a magyar szent Koronára esküd­nek szóval, tettel, élettel. Ha más nem, ezek lesznek a hazajáró lelkek, akik felejteni nem engednek, akik tovább szövögetik a történelmi folytonosság szálait, nekik lesz gondjuk, hogy Nyu­gat-Magyarország a magyar kultúra szférájából arra a rövid időre se ke­rüljön ki, amig a nagy revízió eljön... Nem hiszünk Nyugat-Magyaror­szág „átkapcsolásában." De ha mégis megtörténnék, a kalandra ráfizetni nem mi, hanem a hályogos szemű átkapcsolók fognak. Tehát „videant consules" a Lajtán tul . . . A bulgárok cáfolják, hogy Hcmollal összeköttetésben vannak. Szófia, jul. 21. A bulgár távirati iroda jelenti: Julius 15-én athéni szerint a bolgár távirati iroda szikratáviratok minden cáfo­lata ellenére is megállapítható, hogy a kema­listák és a bulgárok között működés áll fenn. Az említett szoros együtt­szikratávirat idézi a Vakit című török lapot, amely szerint a kemalisták és a bulgár komiték között egyezmény jött létre és hogy az az együtt­működés a bulgároknak arra az ígéretére kezdődött, hogy a komitácsi bandákkal meg­erősítik a kemalistákat." Erélyes cáfolataink után felesleges tovább hangoztatnunk ezek­nek a híreknek minden részleteiben koholt mivoltát. Francia hang Magyarország mellett. Pár­is, júl. 21. zörve a párisi magyar A Homme Livre kö­követségnek a ma­gyarországi kérdésre vonatkozó cáfolatát, ehhez kommentárt fűz. Kijelenti, hogy egye­nesen hallatlan dolog nagylelkűséget gyako­rolni Ausztriával szemben Magyarország ter­hére, amikor a világháború főbűnöse tulaj­donképen Ausztria volt és Magyarországot csupán magával hurcolta. A L'Amperne azt,­­ hogy Magyarországot területétől fosszák meg Ausztria javára, mindent fölülmúló kegyetlen iróniának mondja. Franciaországot magára hagyják a felsősziláziai kérdésben. Bécs, júl. 21. (MTI­) magánjelentése. A Neue Freue Presse jelenti Berlinből: Úgy látszik, hogy Franciaország azzal a jegyzé­kével, amelyet a napokban Felső Szilézia miatt a német kormányhoz intézett, egyedül maradt. A diplomáciai körökben hírlik, hogy eddig sem az angol, sem az olasz nagykövet nem csatlakozott Franciaország lépéséhez és felteszik egyelőre, hogy nem is fognak hozzá csatlakozni. A 132 milliárdos jóvátétel a központi hatalmakat terheli. Pár­is, júl 21. A Chicago Tribune diplomáciai munkatársának jelentése szerint a legfelső tanács pénzügyi szakértői elhatározták, hogy a Londonban megállapított 132 milliárd arany márka a teljes kártérítési összeg, amelyet a szövetségesek valamennyi volt ellenséges államtól követelhetnek, nem pedig egyedül Németországtól. Ez a felfogás, amelyben a szövetségesek összes jogászai megegyeznek, a békeszerződés 231. cikkére támaszkodik. Ez a hatá­rozat nem jelenti, hogy Németország szövetségesei nem vesznek részt a jóvá­tételben, hanem hogy azokat az összegeket, amelyeket ezek fizetnek, Német­országnak kell átengedni. Az még nincs megállapítva, hogy mennyiben fogják a kis államokat a jóvátételbe belevonni, itt úgyis csak a teljes összeg nagyon kis részéről lehet szó. (Ezek szerint magyar jóvátétel nem is olyan iljesztő, mint amilyennek látszik.) Foch marsall Prágába megy, Prága, júl. 21. (MTI.) A Tribune jelen­tése szerint Foch marsallt aug. első napjai­ban várják Prágába. Azt egyelőre még nem tudják, vájjon egyidejűleg Briand is megér­kezik-e. Franciaország a sziléziai kérdésben ragaszkodik eddigi álláspontjához. Pár­is, júl. 21. (MTI.) A Neue Freue Presse jelenti Párisból: az angol ügyvivő Briand miniszterelnöknek átadta a hivatalos választ az Echo 16-án kelt francia jegyzékére. Az angol kormány a válaszban annak a né­zetének ad kifejezést, hogy a felsősziléziai helyzet gyors megoldást igényel. És kéri, hogy a legfelsőbb tanács konferenciája jul. 25—30 között tartassék meg. forrásból származó közlés szerint Megbízható a francia kormány ezzel szemben álláspontját minden körülmények között fenn fogja tartani. A Chicagoi Tribüne szerint Briand új jegyzé­ket intéz Angliához, amely szerint Francia­ország ragaszkodik ahhoz, hogy Felsősziléziába csapaterősítéseket küldjön, még­pedig hir­szerint 10 ezer embert. 9 korona zürichi jegyzést, Budapest, jul. 21. Zürichben ma 100 magyar koronáért 185 svájci frankot je­gyeztek. v

Next