Pápa és Vidéke, 1928 (25. évfolyam, 1-53. szám)

1928-01-01 / 1. szám

Politikai hetilap. — megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadók: Fő­ u. 12. Te­. 151 Előfizetési árak: negyedévre 2 pengő, egész évre 8 pengő. Egyes szám ára 20 fillér Hird­etések miliméteres díjszabás szerint: hasábmiliméter a hirdetések között 4 fillér, a szöveg között 5 fillér. Főszerkesztő: DR. BERZSEHK­ FÁBRIS. Felelős szerkesztő: BORSÁT EIBBE. Előfizetéseket és hird­etéseket fel­vesz : A kiadóhivatal (Fő-utca 12. Telefon 151.). A Ker.­szoc. párttitkárság (Szent­ilonai-utca 12­). A „Pax" könyvkereske­dés (Fő utca 9.). A Ker. Nemzeti Nyomda­vállalat (Török Bálint u. 1. Telefon: 157.). A magyar jövő. írta: Dr. Paupera Ferenc országgyűlési képviselő. Az elmúlt év elején áthatatlannak látszott a fátyol, amelyet ellenségeink gyűlölete vont Magyarország köré. Az elmúlt év nyarán megjelent azon­ban az első reménysugár arról a föld­ről, amelyről a reneszánsz áradt szét a világban: Olaszország felől. Kül­politikánk első eredménye az a meg­értés volt, amelyet Olaszország ré­széről tapasztaltunk és az a barát­ság, amely azóta határozott formá­kat is öltött. Alig gyulladt ki reménységeinknek ez az első sugara, máris követte a második, a Rothermere- akció formá­jában. Ha a hivatalos tényezők ma még nyíltan nem is vesznek részt e mozgalomban, amelyet egy nemes gondolkozású lord az igazság nevé­ben folytat, kétségtelen, hogy máris hatalmas eredményeket ért el vele, mert a magyar kérdésben egyre tisztábban kezdenek látni Nyugat­európa népei és a kultúrember lelki­ismerete egyre hangosabban szólal meg a nemzetünket ért igazságtalan­ság láttára. A reménységek csak akkor válnak csalóka ábrádokká, ha túlságos álmo­dozásnak adjuk át magunkat. Túlzott ábránd volna azt hinni, vagy azzal hitegetni a nemzetet, hogy a Rother­mere-akció folytán már kész az az elhatározás vagy szándék, hogy ha­zánk összes elkapcsolt részeit vissza fogják csatolni. A világmeggyőző­désnek ilyen nagyfokú változása még nem érett meg. Amennyire én kül­földi utazásaimban erről a kérdésről tájékozódtam, egyelőre csak annak a mély meggyőződésnek kiérlelésénél tartunk, hogy Magyarországgal világ­történeti igazságtalanság történt és hogy ezt az igazságtalanságot repa­rálni kell. Ámde az értünk küzdő külföldiek felfogása olyan megoldást iparkodik teremteni, amely az igaz­ságosságot egy másik fontos erkölcsi értékkel, t. i. a béke gondolatával egyezteti össze. A világ szeme felett egy dolog ma a legfontosabb: a béke megőrzése és az, hogy a há­ború valahogy újból fel ne üsse véres fejét. Az igazságosság és béke összeegyeztetésének gondolatá­val bírálják tehát el ez idő szerint nemzetünk kérdését is és abból in­dulnak ki, hogy voltakép ott történt velünk igazságtalanság, ahol magya­rokat csatoltak tömött sorokban ide­gen államokhoz. Az elvett 230.000 négyzetkilométer területből mintegy 30.000 quadrai kilométeren laknak magyarok össze­függésszerű­ tömött sorokban. Körül­belül kétmillió magyar lélek kerülne vissza ezen nézet diadalra jutása esetén. Ez az a felfogás, amely a komoly nyugateurópai körökben egyelőre erről a kérdésről kialakult. Azt mond­ják, hogy ha Németország tekinté­lyes területveszteségek mellett magáévá tudta tenni Locarnó szel­ is lemét, nekünk is meg kell találnunk a harmóniát azon az alapon, ame­lyen az európai béke biztosítható volna. Jóllehet ez a megoldás távol­ról sem felel meg szívünk teljes vá­gyainak és a mi igazságunknak, mégis ismernünk kell e felfogás mögött álló erőtényezőket, s addig is, amíg az idő és főleg a gazdasági élet ereje teljesen szét nem feszíti a a körénk felállított korlátokat, leg­alább a szimpátiákat és jóakaratot kell megszívlelnünk, amely ebből a felfogásból kétségtelenül kiolvashaó és aszerint kell viselkednünk, hogy Európa népeinek rokonszenvét to­vábbfejleszthessük. Diákzavargások­kal, kulturális fölényünkhöz éppen nem n­ő módszerekkel, felekezeti vil­longásokkal szimpátiát kelteni nem lehet. A művelt nyugat művelt nem­zetnek tart bennünket. Joggal. De akkor mű­velt emberekhez illő mód­szerekkel is kell tovább küzdenünk igazságainkért. Csak így lehet remé­nyünk baráti megértésre, sőt olyan relációk megteremtésére, aminőket életigényeink, főleg gazdasági érde­­­keink feltétlenül megkövetelnek. Külpolitikánk terén domináló má­sodik kérdés a román kérdés, s annak megoldása. Legyünk tisztában ÍM«N«M*Mn*l aa*a«Mtaa»M»a«>aaaaaaaaM»a .aaaaa..i • f PRPRI TRKRREKPENZTRR * MAGYAR NEMZETI BANIK MELLÉKHELYE. Alaptőke és nyiltartalékok : Fél millió pengőn feill. :•­ Alapíttatott 1863-ban, A Pápai Takarékpénztár 75 éves jubileumával kapcsolatban JUBILEUMI BETÉTKÖNYVECSKÉKET bocsát ki a takarékosság előmozdítására. Bárki, bármikor válthat magának egy vagy több ilyen jubileumi betétkönyvecskét, melyekért választása szerint 5 vagy 10 év múlva darabonként 1000 pengőt kap. A jubileumi betétkönyvecske igen csekély, tetszés szerint heti, havi, negyedévi avagy félévi részletfizetésre kapható a Pápai Takarékpénztárnál. Bővebb felvilágosítást ad az üzleti órák alatt a PÁPAI TAKARÉKPÉNZTÁR. m­ni. llMUW»t«(IH«ll*M»IIMHMM*aillUI(Hmi Téli cikkekkel k­ihalmozott raktárunk ap­osztásis céljából november hó 28-tól NAGY UJ ÉVI VÁSÁRT rendezünk. — összes cikkeink árát lényegesen leszállítottuk. — Az év folyamán összegyűlt különféle szövet, bar­ehet, mosó- és vászonmaradékokat egyharmad áron bocsátjuk áruba-KRItUSZ ÉS KORÉM­ Moriíháza, Kossuth-utca és Szentlászló­ utca sarok. 547 Nagy uj évi női kabáttvásár meglepő árakkal.

Next