Pápa és Vidéke, 1940 (37. évfolyam, 1-52. szám)

1940-01-07 / 1. szám

POLITIKAI HETILAP. MEGJELENIK MINDEN VA­SÁRNAP Szerkesztőség: Horthy Miklós Fő­ utca 21. Telefon : 11-90. Kiadóhivatal: Korvin­ utca 3. Laptulajdonos : a Pápai Belvárosi Katolikus Kör. Felelős szerkesztő: DR. NAGY GYÖRGY. Előfizetési ár: egész évre 8 P, félévre 4 P, negyedévre 2 P. Hirdetések milliméteres díjszabás szerint. Hasáb­milliméter a hirdetések között 4 fill., a szöveg között 5 fill. Emelik a városi tisztviselők fizetését A kormány elrendelte az állami tisztviselők fizetésének bizonyos szá­zalékig való felemelését. A kormány ugyanezen rendeletében lehetővé tette, hogy a törvényhatóságok és városok is emeljék hasonló mértékben tiszt­viselőik fizetését. Régi fájó sebet kí­ván ezzel a rendelkezésével a kor­mány orvosolni, amely orvoslást a tisztviselői kar a legteljesebb mér­­­tékben ki is érdemelte, mert nem­­ felelhet meg fontos hivatásának az­­ olyan tisztviselői kar, amelynek fize­tése nem tarthat lépést a gazdasági élettel. Minthogy a kormány rendelete le­hetővé tette, hogy a városi tisztvise­lők fizetése is az államihoz hasonló mértékben emeltessék, Pápa város vezetősége is foglalkozott ezzel kérdéssel. A számvevőség összeállí­­­totta, hogy mit jeent ezen fizetés­emelés a városnak. Az ö­sszeállítás szerint az államihoz hasonló fizetés­emelés egy évben 14628­90 pengőt tesz ki, amiből a szigorúan a városi tisztviselőkre esik 13752*90 pengő, a villanytelepre 822 pengő, jéggyárra pedig 54 pengő. A város vezetősége még e hónapban tartandó közgyűlés elé javaslattal jön, amelyben a fize­tésemelést javasolja. Addig is gon­doskodás történik a megfelelő fede­zet előteremtéséről, ami nem kis gond­ját képezi az illetékeseknek. 1940 Nemcsak egy új év, hanem egy új évtized is köszöntött ránk. Ehhez az évhez sokkal több remény és biza­kodás kapcsolódik, mint a közelmúlt bármelyik esztendejéhez fűződött. Az évek sorozata, sőt már évtizedek múltak el, hogy az új évekhez fűzött remények nem váltak be, sőt minden év fokozottabb csalódást, bajokat és gondokat hozott. 1914 óta várjuk mindig a jobbat, ami a múlt évet leszámítva soha nem következett be. Az 1939 mutatott először valami job­bat a magyarságnak, ez az év támasz­tja fel már rivesző reményeinket és ez az év adott biztatást arra, hogy még ránk, sokat szenvedett magyarokra is köszönthetnek jobb napok. A magyarság, újraéledését, régi­­ határaink visszatérését, elszakított testvéreink keblünkre ölelkezését vár­­t az 1940. évtől. Három évtizeden keresztül szemedtünk, véreztünk és borult egymás után a felmérhetetlen­­ á­d­ozatokat. A szenvedéseknek is e­yszer vége kel lenni, 1939 pirkadó i^&juala erősíti m­eg bennünk a tuda­tot hogy 1940-ben verőfényes nappal zönt ránk magyarokra. Ezek a reményünk nekünk, ma­joroknak és ezer reményeink valóra ádásához kérjük az isten segítségét, e nemcsak égi adományként várjuk betejesedését, hanem ezért hajlandók vag­unk minden ádozatra, legyen az anyagi, vagy véráldozat. Nemcsakt mi magyarok füzünk bő­­ nyeket a beköaöntött új eszten­hanem minőn nép és nemzet ki­­vár valamit ettől. Évtizedek éy­­ugtalanság, bkétlenség uralta a­­ jót. Népek és nemzetek halálos­­ gként néztek gymással farkas-szt- Gyűlölet és elfogultság lett ur­á a sziveken, amly népeket állí­tott egymással szemre, úgy annyira, hogy egymás gazdaági és erkölcsi ank ételét látták le,főbb törekvés­nek (­yilkos háborúi követték egy­m­á. ímely vérengzőek az emberek nj.; ' pusztították el felmérhetetlen et semmisítette meg. folytonos hjok és szen­y •­y­sek után el kell jönni a jobb ka', amely a nemeteket kibékíti ep más as v­­., az emberis^et nem egy­í szí­nbe, hanem egymás mellé ál itj;. ' t;­; közös erőel és akarattal do­lózhassanak­ az emberiség jobb jövője érdekében. Egy szóban sűríthető össze a világ minden reménysége, amit az 1940. évhez fűz és ez a „béke". Békét várunk és annak megvalósítá­sát kérjük a Mindenhatótól, mert ez hozza meg mindenki számára a job­bat, szebbet, a nyugodt életet, azt alkotó munkát. A világ békéjét kíván­juk mi is magyarok, mert egy sze­reteten felépülő béke hozhatja meg a speciálisan magyar remények valóra válását is. — y — y. reményeink eK­t dolgozunk Szabályozták az állati erők felhasználásával űzött iparszerű­ fuvarozást A helyközi fuvarozás megengedett távolsági határa 50 km. Az ipar gya­korolható abban a községben, ahol a fuvaros lakik, a község szélétől 10 km-nyi körzetben, továbbá a község­ből kivezető közutakon elérhető leg­közelebbi községben, városban, ille­tőleg a meghatározott községhez leg­közelebb eső vasútállomáshoz. Az iparengedély ipardíja járművenkint 50 P, amit a község pénztárába kell fizetni és az erről szóló nyugtát a kérvényhez kell csatolni. Az iparon­engedély másolatát az iparosnak állandóan magával kell hordania. A fuvaros a fuvarozásból származó kár­térítési kötelezettségeinek fedezésére minden járműve után 1000 P erejéig szavatossági biztosítást köteles kötni és fenntartani. Enélkül iparát nem gyakorolhatja. A mezőgazdasági helyzet Szeredy Dénes várm. vezető gaz­dasági fe­üügyelő legutóbbi hivatalos jelentése szerint novemberben az idő­járás az őszi gabonavetések kelésére és fejlődésére általában kedvező volt.­­ A gyakori esőzések azonban a még­­ hátramaradt szántást, trágyakihordást­­ és alászántást megakadályozták , emiatt még sok helyen van szántat­­­­­lan föld. Az őszi vetések jól fejl­et­tek és kellőkép megerősödtek. Helyen­kint az esfiről, főleg a sík táblákon, különösen a búza és árpavetésekben sárga foltok mutatkoznak. Jelentős rovar és egérkártétel nem volt. Az állatállomány legelőre hajtása meg­szűnt és megkezdődött a téli takar­mányozás. Minthogy a téli takarmány­féléket fagy érte, a téli takarmány csak gondos beosztással lesz elégsé­ges. A gazdasági munkálatok közül az őszi szántás, trágyakihordás és elteregetés, vízlevezető árkok húzása, fakiterm­lés, és hordás vannak folya­matban. Munkanélküliség nem mutat­kozik, a fizetett napszámbérek min­denütt meghaladják a megállapított legkisebb munkabéreket. Folynak a Budapesti Mezőgazdasági kiállítás előkészületei Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület kiállítást rendező bizottsága elhatározta, hogy az 1940. évi, sor­rendben immár negyvenkilencedik ki­állítását az igen korai húsvéti ünnepek miatt a szokásos időpontnál néhány nappal későbben március 30- április 7. napjain rendezi meg. Az előkészü­letek ennek figyelembevételével foly­nak, a kiállítási iroda az ősz kezdete óta teljes felkészültséggel dolgozik, szétküldték már a jelentkezési felhí­vásokat, sőt a tenyészállatok csoport­jában a bejelentések határideje január 6-án már le is jár, míg a többi cso­portokban a bejelentés határideje február 15-e. A kiállításon a tenyészállat értéke­sítést és beszerzést jelentős szállítási, hitel és különféle egyéb kedvezmé­nyek fogják előmozdítani. Belföldön 50 °­-os, a szomszédos államokban ugyancsak jelentős utazási kedvez­mények lesznek a kiállítás alkalmá­val, amely a magyar gazdasági élet egyik legjelentősebb eseményének ígérkezik ebben az évben is. A kiállítási iroda készséggel ad felvilágosítást bármilyen irányú érdek­lődésre (Budapest, IX., Köztelek utca 8 sz. í) búza és a rozs kiőrlési arányának megállapítása A minisztérium a búza és a rozs kiőrlési arányának megállapításának tárgyában rendeletet adott ki. A ren­delet szerint a kereskedelmi és ve­gyes őrléssel foglalkozó malmok a két százaléknál nem több idegen anyagot tartalmazó búzát csak 75 százalékra őrölhetik ki és ezen belül csupán barát, és a jelenlegi tőzsdei liszt jelleg mintáknak megfelelő nullás liszteket, továbbá egy fajta kenyér­lisztet készíthetnek. Az említett lisztfajták kiőrlése után a fennmaradó részből takarmány­lisztet, illetőleg korpát kell készíteni. A kereskedelmi és vegyes őrléssel foglalkozó malmok a két százaléknál nem több idegen anyagot tartalmazó rozsot csak 70 százalékra őrölhetik ki és ezen belül csupán egy fajta fehérlisztet, továbbá kenyérlisztet ké­szíthetnek. A rendeletben megállapí­

Next