Pápa és Vidéke, 1942 (39. évfolyam, 1-52. szám)

1942-01-04 / 1. szám

1942 január 4. vasárnap dobtak a kocsim és Pápára vittek Pápára érve, a járásbíróság épüle­tének egyik zárkájába löktek be, amely már zsúfolva volt vidéki ellen­forradal­márokkal, köztük m­agyalsásonyiakkal is, akik bizony nem jó szemmel néztek rám, mert engem okoztak azért, hogy ideke­rültek. Három napig kínlódtam itt a cellá­ban, míg Végre a vádbiztos elé vittek­. A kommunista városparancsnok előttem diktálta le a halálos ítéletet, amely sze­rint Devecserben fognak felakasztani, mert Pápán ez veszélyes lehet, — így szólt a végzés A vádbiztos, — aki csak a kényszerből ült ott, de nem volt kom­munista érzelmű, — mik­or pár pillanat­ra egyedül maradtunk, megkérdezte tő­lem, megfelel-e a valóságnak a vörösír parancsnok vádirata. Mikor azt feleltem, hogy nem, pillanatok alatt összetépte a halálos ítéletet és míg egyedül voltunk új végzést készített, amelyben az ese­ményeket úgy írta le, ahogy én elmond­tam. Ezt a végzést, mire a vörös pa­­­­rancsnok újra bejött, lezárt borítékban átadta a két szuronyos őrnek, kiknek az volt a feladatuk, hogy Devecserbe szál­lítsanak. Kocsira ültek és mielőtt Deve­cser felé indultunk volna, körülhordoz­tak Pápa főbb utcáin, mutogatva min­denkinek, hogy most visznek akasztani Késő este érkeztünk Devecserre, a vésztörvényszék aznapi tárgyalásait már befejezte Egy szobába vittek, amely már tele volt foglyokkal, férfiakkal, nők­kel, akik már napok, sőt hetek óta vol­tak itt teljes bizonytalanságban Egy szegény parasztembert épp akkor ütöt­tek a vörösök, s amikor már vérben fet­rengve elájult, hideg vizzel felmosdatták és újra kezdték szórakozásukat. Végre azon éjjel »megkegyelmeztek« neki és kivégezték. , Szama eHy megkegyelmez. Másnap kerültem Szamuelly elé. A hóhér mellém állt és azzal­ kedveske­dett, hogy megmutatta a kötelet, ame­lyikre nemsokára fel fog akasztani, így leszámolva az élettel, mag­amban készüle­tem a halálra. Mikor rám került a sor, Szamuelly azt­­ kérdezte tőlem, tudom-e, mi vár rám? Nyugodtan feleltem rá, hogy tudom. Mit hozhatok fel mentsé­gemre, kérdezte Azt feleltem, ha bűnt követtem el azáltal, hogy egész életemen át a munkások érdekeiért harcoltam és ha bűn volt az, hogy keresztényszocia­lista alapon mindig a munkásság sorsá­nak jobbrafordulásáért küzdöttem, ak­kor nyugodtan halok meg Az ott­­ levő, pápai kommunisták kórusban kiabál­ták: ez egy papbérenc, bigott templom­­nyaló, fel kell húzni. Pár pillanatra kiküldtek a folyosói­ra, a hóhér mindenütt mellettem volt. Mikor újra behívtak, feleségem volt ott négy éves kisfiammal. Ekkor kérdezte tőlem Szamuelly, nem sajnálom-e a fia­mat? Erre nem tudtam válaszolni, ki­jöttek a könnyeim Szamuelly az előtte le­vő írásokat forgatva azt mondotta: »az egyszer még megkegyelmezek, vigye haza fiát, ne­velje fel, de ne ilyen szamárságra, amit eddig maga csinált«. Pápán jelentkezzen és ott a további utasítást megkapja. A hóhér ekkor eltépett mellőlem, két vörös katona kikísért a kapuig és ott formálisan kirúgtak Isten különös kegyelméből mene­kültem így me­g a biztos háláltól, de en­nek borzalmait soha sem tudom elfelej­teni. Ilyen nehéz volt annak idején ke­resztényszocialistának lenni A Leipnik gyár büszke lehet, amikor olyan embereket foglalkoztat gyárában, smiint László Mihály, akiknek nem divat keresztény­nek és magyarnak lenni, hanem elhiva­tottság és kötelesség. jomvs/af OLCSÓM Gondolatok 1942-re XII. Pius pápa karácsonyi rádiós beszédében mondotta: »Az erkölcsileg megalapozott új rend keretében nincs helye a vallás és az Egyház üldözésének. A hit nemcsak erény, hanem isteni ajtói, amelyen minden erény a lélek templo­mába lép. A hit formál erős jellemeket, amelyek kitartanak az ész és igazság el­len intézett kísértésekben is. A szociá­lis kérdéseket a háború után még fokozottabb mértékben, meg kell valósítani. A mi elődeink és magunk is megszabtuk az irányelve­ket. Tudatában­­ kell lennünk azonban annak, hogy ezeknek az elveknek tel­jes keresztülvitelét csak úgy érhetjük el, ha az államférfiak és a nép, a munka­adók és a munkavállalók hitet tesznek az Isten mellett, aki törvényadó és bírói és akinek valamennyien felelősek tet­­­teikért. Az istentelenség, a legveszélye­sebb ellensége az igazság új rendjének. Ezzel szemben mindenki, aki Istenben hisz, ennek az új rendnek sziklaszilárd előmozdítója és bajnoka«. Bárdossy László miniszterel­nöknek a székelyekhez irt karácsonyi vezércikkéből: »Visszatért boldogok és csonkas­ágból felépülő örvendezők, le­gyenek tovább is olyan testvéri őrzői a magyar fajnak, mint amilyen a fajtá­jában fenyegetett kisebbségi életet élői magyar volt, aki féltékenyen őrizte nyá­ját a megfogyatkozástól Visszatért bol­dogok és a csombaságból felépülő örven­dezők, legyünk tovább is egyaránt olyan megingathatatlan vallói és hivői a magyar nemzet hivatásának, mint amilyen a csonktaságra itélt Magyaror­szág volt, amely sohasem ismerte el, hogy az igazságtalan béke, erői gúzsba­kötésével Istentől rendelt nemzeti ké­pességeit és hivatását is elveheti tőle. Az új, győzedelmeskedő Eu­rópának csak egész nemzetek­re van szüksége... Erős nem­zetre, amely nemcsak ismeri, hanem tudja és gyakorolja is a maga hi­vatá­sá­t«. Tóth László írja a Nemzeti Új­ság karácsonyi vezércikkében: »Mi ma­gyarok, mi sohasem gyűlöltünk más né­peket. Mindig bizalommal voltunk min­denki iránt. Nem a magunk hasz­náért,­­ az emberiség javáért éltünk és haltunk. Nem csinál­tuk a világ gazdaságának nagy ellentéteit, csak szenvedtek. De nem voltunk önzők soha, még a ma­gunk legsajátosabb dolgában sem. Mert mi ezer éven át voltunk valób­ban keresztények! Mert nagy ki­ vatásunkkal mindig Istennek hitét véd­tük és Védjük ma is. Mert attól kezdve, hogy első szent királyunk megalkotta itt számunkra azt az államot, amelyben élünk, a jászol mindenkor Szűz Anyjá­nak kegyelmébe ajánlottan fáradtunk, küzdöttünk és végeztük — vér, veríték és könny között — a feladatot, amit a Gondviselés adott nekünk«. Milotay István írja az Új Ma­gyarság karácsonyi számában: „A világ­háború legmélyebb értelme csak az le­het, hogy ugyanakkor, amikor az egész világra kiterjeszti egy óriási, mindent magába nyelő ellentét egymást kizáró mérkőzését, ezen a mérkőzésen keresz­tül tulajdonképen világbékére tör Mert a világbéke, a világ mindenkire ér­vényes új rendje, új egyensúlya csak egy ilyen világmérkőzés meg­próbáltatásain keresztül, en­nek eredményeiből születhetik meg?. - if - Február 1-étől kötelező a házasság előtti orvosi v­­izsgálat A hivatalos lap szerdai számában belügyminiszteri rendelet jelent meg, amely a házasságvédő törvényre való hivatkozással, a házasságkötés előtt szükséges orvosi vizsgálatról szóló ren­delkezések végrehajtásáról intézkedik. A rendelet 1942. február 1-én lép életbe. A Végrehajtási utasítás kimondja, hogy a házasság kihirdetését csak akkor szabad elrendelni, ha mindegyik háza­suló fél harminc napnál nem régibb ke­letű tisztiorvosi bizonyítvánnyal igazol­ja, hogy a lakóhelye szerint illetékes tisztiorvosnál megjelent, ma­gát megvizs­gáltatta és a vizsgálat nem meg­fertőző gyümőkórt vagy állapitol­t fertőző, nemi bajt ' A tisztiorvos mellőzheti a vizsgála­tot, ha a házasuló nő a belügyminiszter által feljogosított orvosnak harminc napnál nem régibb keletű bizonyítvá­nyát szolgáltatja arról, hogy az előbb felsorolt betegségekben nem szenved­. Ebből a szempontból feljogosított or­vosok, a háziorvosok, ideértve a közin­tézmények keretében alkalmazott házi­orvosokat is, az uradalmi orvosok, az il­letékes városi orvosok, községi és kör­orvosok, továbbá a szegényeket illetően Budapesten a kerületi orvosok, a köte­lező betegségi biztosítás intézeteinél al­kalmazott s a házasuló lakóhelye sze­rint illetékes körzeti kezelő orvosok­. Ha a tisztiorvos ilyen esetben­­ a vizsgálatot mellőzhetőnek találja, házasuló nő részére a kérdőív kitöltése a nélkül bizonyítványt­­ ad ki. A tisztiorvosi vizsgálat díja 10.000 lélekszámnál kisebb városokban és köz­ségekben 4 pengő, nagyobb helyeken 8 pengő. Igazolt szegénység esetében díj­mentes a tüdő és nemibeteggondozó in­tézetekben, valamint az egészségvédelmi szolgálatnál az orvosi bizonyítvány. Vasárnapi levél Kedves Szerkesztő Úr! Alig halkultak el a karácsonyi dallamok, a Szilveszter búcsútorán elénkbe lép a farsang. A karnevál táncos derűje évszázadok óta alkal­mi találkahelye volt a fiataloknak­. A háborús idők hangfogót paran­csolnak az ifjúság szívére, nehogy a hangos öröm megzavarja a meg­szentelt bánatot és testvér­ gyászt, de azért elnémulnia most sem kell az Élet­ dalának, csak halkabbá,, bensőségesebbé kell válnia, mert az élet erősebb a halálnál. Isten akarata, hogy az életfa­­­­kadás titka legyen az emberi élet­­ tengelye. Ő tette szentségigé a férfi és a nő közösségét a házasságban és megáldotta az anyaságban Tő­lünk, nőktől függ, hogy valóban szentség legyen.­ Ugye tudjátok, — kedves far­sangoló fiatal leányok, leendő fele­ségek és édesanyák, — hogy nagy nemzeti érdek fűződik ma ahhoz, hogy minél több életerős, gyümöl­csöző, boldog házasság köttessék. Ugye tudjátok­, hogy a házasság természetes következménye a gyer­mek"? De tudnotok kell azt is, hogy a házasélet nem rózsaszínű káprá­zat, nem tánc, nem pipere, nem a szenvedélyek zabolátlan kiélése, hanem komoly elkötelezés egy egész életre,­­az anyaság ped­ig a nő felmagasztaltatása az áldozatok ol­tárán Erre a feladatra, erre a hiva­tásra halálos komolysággal kel­l fel­készülni, mert akit az élet készület­lenül talál, az megbukik az élet­vit­án és eggyel szaporítja a med­dő, szerencsétlen házasságok szá­mát Érezzétek át a nagy felelőssé­get, de azért ne riadjatok meg tőle| mert a nagy kérdés megoldásának mi nők vagyunk a letéteményesei, minthogy a nő erkölcsével áll, vagy bukik a világ A tiszta nő erkölcsén mint védőgáton megtörik a férfi-ön­zés, összeomlik az érzékiség­, az ön­kény helyébe önuralom, az ostrom helyébe védeltem lép. Ha a férfi a nő tisztaságában biztosítékot kapott a boldog házasságra, szívesen vál­lalja a családalapítás áldozatait Mert áldozat a h­ázasság mindkét fél számára, melyhez az erőt a két szi* az egymás iránti kölcsönös szere­lemből meríti Ahol ez az érzés tisz­tán, töretlenül­­ és lankadatlanul su­gárzik a házasfelek szivéből, ott a szeretet televényében boldogan vi­­­rultnak ki Va sarjadó új életek és Vi­rulásukkal boldogítanak­! Tudnotok kell még azt is, hogy,­­. ma nemcsak arról van szó, hogy­ több házasság, több gyermek le­­gyen, hanem arról is, hogy minősé­gileg is több, jobb házasság és tes­­tileg, lelkileg magasabbrendű em­beranyag legyen. Azt kérditek, hogy ez miként lehetséges ? Megmondom, úgy, mint minden más, ápolás, gon­dosság, áldozatos szeretet által Csak a dudva, gaz nő gondozás nélkül, a szerelem pedig a legcsodá­latosabb növény, mely csak a gyön­gédség, a jóság, a tisztaság lég­köré­ben tud kibontakozni, illatozni és gyümölcsöt teremni.­­ Farsangi mulatozók, ifjú fér­fiak és fiatal leányok, hadd mond­jam meg nektek, hogy a divatos tán­cok sodrában, a hangulatvilágítások mámorában ritkán gyúlnak ki olyan tiszta, átható fényű vonzalmak, me­lyek egy életen keresztül képesek fényt, meleget sugározni a családba A nő szerelme első sorban lelki vonzalom legyen, mely az anyaság­ban éri el csúcspontját. A feleség férjével szemben is mindig őrizzen meg valamit a leányság megközelít­hetetlenségéből, hitvesi érzelmeit egyesítse az anyai szív érzelmeivel, mert a férfi az örök gyermek, aki mindig vágyik az anyai kéz dédel­gető simogatására. Érezzétek meg, milyen fensé­­ges hivatás nőnek, feleségnek édes­anyának lenni, és őrizzétek meg tisztán azt a nagy kincset, amit Is­ten a nő ölébe helyezett. Tiszteletem nyilvánítása mel­lett vagyok Szerkesztő úrnak híve: BÁNYAI BORISKA. F9HK95 étteremben mindennap aM Döme Rudolf cigányzenekara muzsikál.

Next