Pápa és Vidéke, 1943 (40. évfolyam, 1-52. szám)
1943-01-03 / 1. szám
1943. január 3. vasárnap rám ismeretlen pápai kislányok kedvessége folytán. Eseménydús naplómból még szolgálatára tudnék lenni az újságnak, de nem merek tolakodni. Most pedig búcsúzom. Tanár Úr jóindulatát mégegyszer köszönöm. Kellemes ünnepeket kívánok mély tisztelettel volt tanítványa: Egry Béla karp. szkv. Tábori posta: 217/72. * * * 1942. XII 20. Tekintetes Szerkesztőség! Kérném a Tekintetes Szerkesztő urat pár sorom közlésére azzal az üggyel kapcsolatban, amelyet illetéktelen egyén rólam hamisan híresztelt. Hála Isten, a legjobb egészségnek örvendek, nincs és nem is volt semmi bajom. Szerkesztő úrnak soraim közlését előre is köszönve, maradok alázatos tisztelője: ifj. Demján Imre orv. Tábori posta 253/30. * * * Mélyen tisztelt Főszerkesztő Úr! Örömhírt kaptunk ma a honvédparancsnokságtól. És örömmel írom, hogy Pápa kiváló katonái itt is szívvel-lélekkel harcolnak a bolsevizmus ellen. Kovács Lajos egészségügyi tizedes (szabómester) a 4. h. gy. e. II. zlj. 5. szd-nál az egyik legkiválóbb tisztes. Félelmet nem ismerve, bátran, a legnagyobb ellenséges tűzben is bekötözte sebesült bajtársait és irányította őket az első segélyhelyre. A többi eü. bajársa közül kettő hősi halált halt, hét megsebesült és csak ő egyedül maradva, végezte a reá bízott nagy feladatot. Júlusban 60, augusztusban 80 és szeptemberében kb. 200 sebesült bajtársát köözte be és ezért a Vezérkari Főnökség kitüntette a német II. o. Vaskereszttel. De rövid idő mulva megkapja a Magyar Bronz Vitézségi érmet, a Magyar Kisezüst Vitézségi érmet és a Magyar Vöröskereszt diszjelvényét is. Bátran írjuk, hogy városunk minden egyes katonája ilyen kiválóan harcol a bolsevizmus ellen. Az összes ismerősöket üdvözöljük. Kiváló tiszteletel: . Józsa József szkv. század irnok. 217/23. Három fiam a harctéren! Özvegy, 70 éves falusi bácsi. Meglátogatom, s érdeklődöm, hol és hogy vannak a fiai. Fölemeli ősz fejét s magyaros büszkeséggel mondja, — mind a három a harctéren. — Megtudom, hogy egyik tüzér törzsőrmester; most előléptetik, s kitüntetést kap, mert vakmerően szép munkát végzett ütegével. A másik a repülőknél őrmester, a harmadik fiatal honvéd. — Büszke vagyok fiaimra! Nem minden embernek van kint három fia. Könny szökik öreg, fáradt szemébe, s úgy mondja: csak a jó Isten őrizze, oltalmazza őket! Segítse, hogy győzelemmel jöhessenek haza mindnyájan, akik ott vannak. Addig elküzdök valahogy egyedül. Úgy érzem, ha idehaza ilyen derék, büszke apák vannak, kint pedig acélos, győzni akaró fiaik, akkor Szűz Máriás hadilobogóinkat győzelemmel hozzák majd vissza. Szívből jövő szeretettel köszöntjük az agg szülőt, Puli bácsit Vanyolán, s három derék fiát. Kassai Lajos Lovászpatona. Kiadó azonnal egy 40 éve fennálló, jó forgalmú hentesüzlet, lakássá és műhellyel. Érdeklődni lehet dr. Hinzár István ügyvéd irodájában, Pápa, Közép utca 5. szám. Negyvenedik évfolyamába lépett a „Pápa és Vidéke"1 H lap megalapítóinak nehéz küzdelmei 1906. év május hó 27-én látott először napvilágot a »Pápa és Vidéke« közgazdasági és társadalmi hetilap. Politikával akkor még nem foglalkozott, így is nehéz volt a megindulása, mert »hallatlan merészsége volt abban az időben még csak hangoztatni is, hogy indítsunk egy katolikus lapot helyben, amely az akkori alvó társadalmat felébressze, s a katolikusok érdekeit szolgálja. Politikai lappá való fejlődése ellen minden eszközt felhasználtak egyesek. Kitalálták végül, hogy nem elég idős ahhoz, hogy politikai lappá alakulásához az engedélyt megkapja. Erre mi is kitaláltuk azt, hogy lapunk a megszűnt Dunántúli Nép utóda — más néven. (Ezért olvasható a lap elején XXXIX. évfolyam.) Igaz, hogy erre ráfizettünk, mert a megszűnt újság régi hitelezői egyszerre előálltak követeléseikkel, amit gavallérosan ki kellett fizetnünk. ünnepélyes kereszt megadás Siettette a gondolat megvalósítását a katolikusságot ért súlyos támadás is. Azon év május hó 15-én nyílt meg ugyanis a dohánygyári munkásnők, a belvárosi kisiparosok, gazdák és néhány tisztviselő áldozatos összefogásával a Ker. Szövetkezeti Bolt. A fiatalabb generáció el sem tudja képzelni, micsoda zűrzavar, valódi és műfelháborodás támadt Pápán és környékén a bolt megnyitási ünnepélyének hírére. Néhány lelkesebb munkásnak az volt az óhaja, hogy a boltban ki kell függeszteni a keresztet a nem keresztény boltoktól való megkülönböztetés céljából. Vettek is közadakozásból egy szép kivitelű keresztet. Többen azt akarták, hogy a templomban történjék a megáldás. Sokan meg úgy vélték szebbnek, hogy a boltban előzetesen elhelyezett feszület megáldására kérjék fel a plébánost. Mind a két félnek óhaja teljesedett. Szép májusi reggel volt. A feszületmegáldási aktusra a nagytemplom zsúfolásig megtelt. A Fő-teret nagy tömeg lepte el. Senkit sem hívtak dobszóval, sem nyomtatott meghívót nem bocsátottak ki. Fél nyolckor megjelent a boltban Kriszt Jenő esperes-plébános, s megáldotta a feszületet és utána átadták a boltot a forgalomnak. Farizeusi műfelháborodások most jött mégcsak a hadd-el-hadd! Deputációk mentek a megyéspüspökhöz, a grófhoz, sürgönyök özöne az al- és főispánhoz. A kölcsönöket a kereskedők azonnal felmondották. A támadások özöne zúdult a papságra és a bigott« katolikusokra, a helyi és vidéki lapokban. Kardot (tollat) rántott »egy rendíthetetlen és hű katolikus«, az ilyen vallássértés ellen. »Egy hitközségi adófizető apa«, kikérte magának a »szentségek« profanizálását. Pollacsek Frici: »Az hírlik rovatában írta: Az hírlik, hogy Pápán megkereszteltek egy boltot«. Felesleges azt a sok szennyet újra felkavarni, amit a helybeli papságra és katolikusságra még szórtak. Bencés tanárok, s egyes civilek finom és udvarias hangon magyarázó és védő cikkeket írtak, de egyetlen lap sem fogadta azokat el közlésre. Nagy volt az ámulat Pannoniában, mikor egy szép napon a »Pápa és Vidéke« lapot a városban szétkapkodták, mint a cukrot. Felelős szerkesztő és Győr az igazság laptulajdonos volt: Grátzer János. A támadásokat Béry Zsigmond és Takács Gedeon ékestollú bencés tanárok verték vissza. A kétlovas mentőkocsit ekkor használták először, mert a dühtől sokan elájultak.Egyszerre elhallgatott a hatalmát és zseftjét féltő handa-bandázó tömeg. Hoev sok álmatlan éjtszakája volt a szerkesztőbizottságnak a lap előállításához szükséges anyagiak hiánya miatt, azt el lehet képzelni, de megérte az erkölcsi dicsőség. Volt-e szükség a lapra, ki-ki bölcs bírálatára bízzuk. Hogy sokszor kellett azóta is az újságnak a munkásság érdekei mellett síkra szállnia, ezt a munkások tudják legjobban, s hogy sokszor kellett igazságunkért harcolnunk, arra sokan emlékezhetnek még, de az is bizonyos, ha a lap idejében meg nem indul, nem volnánk még ott sem, ahol ma vagyunk. Ezért legyen áldott a lap megalapítóinak emléke! HALLÓ! Uj cikk! HALLÓ! EVENTE kéztisztító. Hafolé és tisztítóanyag kapható. VESZEL festék üzletben ! PÁPA. F8-U.6. Bizalommal tekint az 1943-as év elé a munkásság A Nemzeti Munkaközpontba tömörült 1500 főnyi pápai munkásság lezárva az 1942-es évet, boldogan állapíthatja meg, hogy az elmúlt év is eredményekben gazdag volt. 1942. március 15-én alakult meg a szervezet néhány száz főnyi létszámmal és az új évet 1500-as létszámmal kezdi meg. Ráeszmélt a pápai munkásság is, hogy egy táborba tömörülve érheti csak el törekvéseit. A dohánygyári munkásság, amelynek 80 százaléka a NMK tagja, egy olyan beadvánnyal fordult a Dohányjövedék Központi Igazgatóságához, amely biztosítja a dohánygyári munkásságnak anyagi helyzetét. A beadvánnyal kapcsolatos intézkedéseket a NMK országos elnöke, vitéz Marton Béla személyesen irányítja. A textil munkásság nehéz helyzetén erőnkhöz mérten szintén segítettünk. Reméljük, hogy a vállalatok vezetői jóindulattal kezelik kérelmeinket és mindenképen segítségére lesznek a NMK-nak. Országos Központunk elérte a Minisztériumban, hogy a 40 filléren aluli női és az 50 filléren aluli férfi órabéreket megreformálják. A köztisztasági munkások fizetésemelése, a népzenészek (cigányzenészek), a húsipari, a téglaipari, a vegyipari munkásság érdekében tett intézkedéseink mind arra mutatnak rá, hogy a NMK az 1942-es évben igen eredményesen működött. Minden munkást férint a családi segélyek felemelése és a megvalósítás stádiumába került az állami munkaközvetítés bevezetése is. Lezárva az 1942-es évet, nagy elhatározásokkal megyünk át az 1943-as évbe, bízva, hogy terveinket Isten segítségével és vezető férfiaink megértésével valóra válthatjuk. Legfőbb tervünk: A belső front szilárd tartása. A Nemzeti Munkaállam megvalósítása, amely csak kereszténységünkön és neemzeti érzésünkön épülhet fel. Adja Isten, hogy az 1943-as év hozza meg minden magyar dolgozónak rég óhajtott vágyát: az új Európába új Magyarországot! Horváth Imre ker. titkár. Csótiak a honvédekért A bajtársias szellemtől áthatva dolgozott a becsület mezején az istentelenség ellen harcoló honvédeinkért a csóti A. C. és a csóti fiatalság. A halász leányok a pápai katonai üdülő részére 5 drb. párnát készítettek és nagymennyiségű tojást gyűjtöttek. Ugyancsak ők végezték a katonák téliruha akciójára a gyűjtést. Ez alkalommal 679 P és több téli ruhadarab gyűlt össze. A Vöröskereszt javára pedig 275 P-t gyűjtöttek. December 13-án az A. C. keretében honvédnapot rendeztek. Gazdag műsorral felejthetetlen élményt szereztek a Kultúrházat teljesen megtöltő közönségnek. Műsoron az iskolás gyermekek, a Kalász lányok, Kalot legények és leventék legjobbjai szerepeltek. A jövedelemből 36 csóti, fronton lévő honvédnek küldenek szeretetcsomagot. Másnap pedig a pápai katonai üdülő részére 5 zsák babot és 1 kocsi burgonyát gyűjtöttek. A Kalász lányok mikulási ajándékkal lepték meg a fronton lévő honvédek gyermekeit. Az iskolás gyermekek és a Kalász dec. 20-án és 26-án tartott karácsonyfa ünnepélyének tiszta jövedelméből a harcoló honvédek családtagjait részesítettük értékes karácsonyi ajándékban. a Országos gyűjtés honvéd-családokért! Amidőn az ország első asszonya, Kormányzó Urunk Hitvese augusztus 10-én rádiószózatot intézett a magyar társadalomhoz a Szovjetoroszországban harcoló magyar honvédek részére megtartott téli ruhagyűjtés érdekében, bejelentette, hogy a tél folyamán mozgalmat indít a hadbavonultak itthonmaradt családjának támogatása céljából is. Azóta sok áldozatot szedett a háború s a megdicsőült hősök élén vitéz nagybányai Horthy István kormányzó helyettesünk vonult be a halhatatlanságba. Édesanyja, az ország első asszonya hozta tehát a legnagyobb áldozatot a hazáért s most ez a gyászba borult anyai szív fordul a magyar szívekhez, hogy enyhítse a hadbavonult katonák családjának sorsát. A szeretetteljes kérő és hívó szó, amely az áldozat és a kötelesség jogán szól hozzánk — mindnyájan érezzük! — kötelező erejű parancs. Mert aki ilyen fenséges áldozatot tett a haza oltárára, annak nemcsak kérni, hanem követelni is joga van s az, hogy felhívásának minden erőnkkel eleget tegyünk, nem csupán emberség, hanem egyéni becsület kérdése is. A Kormányzó hitvese által bejelentett akció január 17-től február 7-ig gyűjt pénzadományokat a hadbavonultak családja részére. Újév napján száll a gyengéd hívó szó mindenkihez, tehetősebbhez és szegényhez egyaránt, hogy hozza meg filléreivel vagy pengőivel a maga kis áldozatát annak nagy áldozatnak ellenében, amelyet mind a nyájunkért hoznak a harctéren küzdő katonák és családjaik, még nemzetünk első családját sem kivéve. Ez a gyűjtés valóban több egyszerű jótékonykodásnál, amelynek gondját pár filléres adománnyal el lehet vetni. Adnunk kell, minél többet, erőnkön felül, hiszen a társadalom emberi és magyar érzése ilyen alkalmakkor nyilatkozik meg s ebben gyűjtésben is eldől a nagy kérdés, hogy a igazán és őszintén akarjuk-e a jobb és boldogabb jövendőt. A Főméltóságú Asszony szívbemarkoló szózata arra int mindenkit, hogy szálljon magába, feleljen tettekkel arra a kérdésre, hogy méltó módon megtette-e kötelességét. Adjunk, mert mindnyájunk jövendőjének és boldogságának adunk! Hirdessen a „Pápa és vidéké"-ben