Pápa és Vidéke, 1944 (41. évfolyam, 1-48. szám)

1944-01-02 / 1. szám

VÁPA ÉS VIDÉKE, 1944. január 2. vasárnap mégis sikerült felrobbantania a szerelvényt. Isten vezérelje vissza! Két órával későbben a derékig érő hótól kifáradva, félig összefagyva megérke­zett vitéz Lacz a rombolójárőrrel. Elmon­dotta, hogy a rend kedvéért nemcsak a vo­natot robbantotta föl, hanem a vágányokat is több helyen a levegőbe röpítette. A hadosztály nap-nap után újabb véres harcokat vívott. Különösen a lövészeknek jutott ki a részük a nehéz és minden áldo­zatot megkívánó küzdelemből. A hadosztály fedezte a hadsereg visszavételét és ők fe­dezték a hadosztályt. Súlyos veszteségeik voltak. Már nem volt ezrednyi erejük. Az egység új nevet kapott hős parancsnokáról: Szigetváry csoport lett. A hadsereg mozgó hadműveletei befe­jeződtek. A páncélos hadosztály megkapta a parancsot: vonuljon vissza, amilyen gyorsan tud és szakadjon el az ellenségtől. Amikor már a parancs megérkezett K.-ra, a hadosz­tályt tizedszer kerítették körül az oroszok. Ez alkalommal azonban még nagyobb erő­ket vontak össze: minden áron életre-halálra meg akartak mérkőzni azzal az egységgel, amely a visszavonulást fedezte. Kilencszer már biztos zsákmányként a kezükben érezték és mégis kicsúszott. Hajnalban Szigetváry alezredes, a lövészcsoport parancsnoka meg­sebesült. Új ezredparancsnok kellett! A motorok lúgtak és a hadosztály első része már út­ban volt újabb hadműveleti terület felé. A bolsevisták azonban nem adták olcsón. Az egyetlen utat óriási túlerővel megtámadták. Reménytelennek látszott a helyzet. A sok-sok dicső harcban résztvett páncélos hadosztály sorsa­­ úgy látszott megpecsételődött. Horváth vezérőrnagy, a hadosztály pa­rancsnoka villámgyorsan intézkedett. Min­dent a legnagyobb célszerűséggel kellett megoldania. Először is a lövészeknek jelölt ki új parancsnokot. Szigetváry alezredes se­gédtisztje, vitéz Lacz Csaba főhadnagy ka­pott parancsot a lövészcsoport parancsnok­ságának átvételére. Az új ezredparancsnoknak a helyén volt a szíve. Az emberei nagy részét előreküldte az útért folyó harcokhoz. Ő maga maroknyi csoporttal visszamaradt utóvédnek. Javában dúlt a csata, az út mentén, amikor újabb szovjet támadás érte a hadosztályt. A faluba beszivárgott a gyalogság és a házakból gép­pisztollyal és géppuskával megtámadta a ko­csioszlopot. Minden végleg elveszettnek lát­szott. Az ellenség körülbelül négyszeres túl­erővel közeledett... Vitéz Lacz nem vesztette el a fejét. Tá­madásba vitte az alig egy-két szakasznyi emberét. Hőskölteménybe illő ütközet fejlő­dött ki. A sebesültek lemásztak a gépkocsik­ról és tüzeltek. Aki nem bírt a lábán állni, bevánszorgott az első házba és onnan lőtt. A súlyos sebesültek pedig a gépkocsikból nyitották meg a tüzet. Órákig, vagy percekig tartott a harc — senki sem tudja. Az ifjú ez­redparancsnok embertől-emberhez szaladt, öt­poéta zsebébe nyúlt, elővett öt forintot és az asztalra tette a következő szavakkal: Itt van öt forint alap a Kisfaludy szobrára ! Le­gyetek ti, gazdagok, urak, adjatok többet és meg lesz a szobor. Ez a fűzfapoéta-gondo­lat járt az eszemben, mielőtt kimentem a szőlőbe és el is mondtam. Én is letettem az Iparoskör megalakulására 10 pengőt, csinál­játok ti is utánam és meg lesz az Iparoskör. Úgy lett. Mire tényleg megalakult, tíz év múlt el. Bár itt meg kell jegyeznem, hogy a kör megvalósulása után kevesebbet kaptunk, mint amit vártunk. Értem ezen az iparosság közömbösségét. Mintha most is a török átok ülne az iparosságon a közösség megteremté­sének kiépítésében. Az elnök azután így folytatja: Térjünk vissza a kör első lépésétől napjainkig. A megnyitás mint minden új, a siker jegyében folyt le. Jó magyar szokás szerint aludtunk rá egyet és feledtünk mindent. Igaz, több mint fél évnél tovább nem kaptuk meg az italmérési engedélyt, s helyettünk a hordók itták a bort. Pápa város legszebben berendezett tár­sadalmi köre kongott az ürességtől. Kezd­tünk lehangolódni és édesanyánkat (Ipar­testület) kezdtük sajnálni, hogy a szép be­rendezés, mely az ő jóvoltából lett, kárba vész. Házvezetőnknek a vezetőség saját zsebéből fizetett, hogy el ne szökjék. De hát minden elmúlik egyszer, mondja a nóta is, tehát ez is elmúlt. Megjött az engedély és önről is készítek modern felszereléssel és szakszerű munkával élethű fényképet ••a KOVÁCS IMRE Vik­­tor FOTO-OPTIKA Visz"m e Pápán, Kossuth Lajos­ u. 22/a. szám alatt az udvar­ban. Saját érdekében ügyeljen a címre! ször is végigjárt minden egyes utcát, ahol harcoltak. A golyó nem fogta. Pedig nem volt ideje fedezni magát. Parancsokat adott, harcolt, lelket öntött a már-már csüggedőkbe és közben még a sebesültekről is gondosko­dott. Az utolsó házból is kizavarták már a vörösöket, amikor megjött a megváltó hír az elől küzdőktől: — Az út szabad! Gépkocsira! Pogány György haditudósító. Az Iparoskör otthonában Társadalmi egyesületeink sorában elő­kelő helyet foglal el a három éve megalakult Iparoskör, mely az Ipartestület Széchenyi­ téri székházában talált otthonra. Több modern helyiségből áll az otthon, ahol három éve dolgozik az iparosság a lelkes vezetőséggel karöltve, hogy valóra váljék ezekben a gond­terhes, nehéz időkben az összefogás, az egymás megbecsülése. Ezt a célt szolgálja az Iparoskor, mely magához öleli és a kö­zös munka elvégzésére hívja a város iparos­ságát.­­ Látogatást tettünk a Széchenyi­ utcai székházban, ahol nagy előzékenységgel fo­gadott bennünket Tamás József, az Iparos­kör elnöke és kérdésünkre, hogyan alakult meg az Iparoskör, a következőkkel vála­szolt : Arra felelni, — kezdi beszédét a nép­szerű elnök, — hogy az Iparoskör hogyan alakult meg, körülbelül tíz évre kell vissza­menni. Egyik nyári délután az Ipartestük elnöke, Hajnóczky Ferenc m. kir. kormány­tanácsos látott bennünket uzsonnán a kis­hegyi szőlőben és ott vetődött fel először az Iparoskör eszméje. Eszembe jutott akkor, hogyan kapott szobrot Kisfaludy Károly Győ­rött. Győrnek egyik neves kávéházában a vá­ros irodalmi társasága éppen arról tanács­kozott, miként lehetne szobrot állítani Kis­faludy Károly emlékének. Az egyik fűzfa­megindult a komoly köri élet. Tagjaink minden hónapban jelentést tesznek az új tagok számáról, amely örvendetesen emel­kedik. Egyik lelkes tagunk egymaga 34 új tagot hozott. 280 körül van tagjaink létszá­ma, így érkeztünk el a mához. De mire idáig elértünk, nem volt oly egészen könnyű a dolog. Minek köszönhetjük ezt? Annak, hogy nálunk a politika ismeretlen. Ez nem jelenti azt, hogy kinek-kinek nincs politikai meggyőződése, de csak a körön kívül, ha oda belép, a politika ajtón kívül marad, így vagyunk a vallással is. Nem vagyunk egy valláson, de tiszteli mindenki a másikét. Kérdést intézünk ezután az elnökhöz a a jövő nagy feladatairól. A vezetőség nem akar megállni a megkezdett úton. Arra törekedik, hogy a ta­gok sorából kitermeljen előadókat. Ezért arra törekszünk, hogy az önképzést abba ne hagyják tagjaink. A vezetőség ebben az év­ben letette az alap­filléreket arra, hogy 40-50 évi munka után, ha kiesik a munka­szerszám a fáradt iparos­ kezekből, legyen az iparosszékházban egy-két szoba az elaggot­tak részére, kikről a Kör fog gondoskodni hátralévő napjaikban. Ezek voltak azok, amiket célszerűnek és kívánatosnak tartottam elmondani a Kör életéről. Remélhető, hogy ezek nem soha el nem érhető vágyak. Csak az utánunk jövő ifjú generáció is megértse. Ezek az egy­szerű szavak legyenek útmutatók és úg­y mint eddig, az Ipartestület Vezetősége az Iparoskörrel éljen testvéri szeretetben, hogy minél előbb elérjük a kör álmát, a nagy új Iparosszékházat, benne az Iparos Kör helyi­ségeit, ahol az iparos társadalom minden­egyes tagja találja meg az ipari feltámadás boldog újévét. (—s—f) járm Valóságos főnyeremény Az állami búzaköteány. Kapja kicsiben és nagyban A Pápai Hitelbankban! Rendkívüli városi közgyűlés Részvétlenség nyilvánult meg a múlt héten megtartott városi rendkívüli közgyűlés iránt. A közgyűlési terem kongott az üres­ségtől. Néhány városatya jelenlétében nyitotta meg a gyűlést Hamuth János polgármester. Kegyelettel emlékezett meg Varró József ven­déglős haláláról. Ünnepélyes keretek között szólt azután az elnöklő polgármester arról a fontos dátumról, amikor negyven évvel ezelőtt kigyúltak Pápán a villanylámpák, amivel a város fejlődésének újabb alapját vetették meg. Meleg szavakkal köszöntötte a képvi­selőtestület két­ érd­emes tagját Karlovitz Adolf és d^jsJrös­ Endrei­ormányfőtanácsosokat, | évt.*telkes tag­ai a közgyűlésnek. jh&ötlan­íMiöki bejelentések után gyors ütem­­ bleláréiVí­ták az egyes polgármesteri javas­­­l^ii­riék/íü­­rosi nyugdíjasok két havi csa­k Ví$ kaptak karácsonyi segély címén. Felemelték a villanytelep tisztviselőinek és alkalmazottainak üzemi pótlékát visszamenő­leg 1943. július 1-től 20%--al. A villany­áramdíj és korlátpénzek felemelésére vonat­kozó kisgyűl­ési véghatározat ellen benyúj­tandó felülvizsgálati kérelem beadására a fel­hatalmazást megadták. Nagy horderejű szer­szerződést kötött a város a Poels és Társa céggel. A húsfeldolgozó cég sok-sok kis­embernek ad kenyeret és betevő falatját biz­tosítja, amikor olcsó hús kiszolgálásával, belső részek eladásával előnyös helyzetbe juttatja a rászorulókat. A város biztos bevé­teli forrást nyert a Bacongyárral, mely váro­sunk gazdasági fellendülését segítette elő. A Szent Anna plébániatemplom bőví­tési munkálataihoz szükséges anyagokat ingyen adja a város. Úgyszintén elfogadták a ref. egyház ama kérelmét, hogy település céljaira a Győri­ úti ingatlanokat parcelláz­zák fel. Dr. Kiss Kálmán aljegyző részére betegszabadságot adtak. A különböző alapít­ványok 1942. évi zárszámadását is elfogadta a város. Mátis József: Az N. M. K. karácsonyi színi előa­dása. Karácsony másnapján a szeretet jegyében zajlott le azon szinielőadás, melyet a Nemzeti Munkaközpont »Be­csüld a Munkát« szabadidő szervezete a szövetség székházában adott elő. A szeretet, megértés, embertársainkon^.való1 sejjités jellemezte »'Dicsőség a melyek­ben ' imít karácsonyi színművet. Hogy oly kedvesen, de amellett biztos fellé­péssel játszottak a szereplők, elsősor­ban dr. Rédei Tiborné érdeme aki nagy­­ odaadással, önzetlenül rendezte és ta­nította be a darabot. A szereplők közül Szabó Ilonkát és Stemmer Józs­efet kell kiemelnünk. Színre került még a »Nap­sugár Penzió « című humoros színmű, melynek szereplői: Szabó Ilonka, Fel­tein Margit, Peládi Anna, Tóth Margit, Pálfalvi Erzsi szintén a lehető legjob­bat nyújtották. Az est egyik kiemelkedő pontja Bognár István szavalata volt, aki két saját költeményét mutatta be igen nagy sikerrel. Földek, házak­­­ eladók. 3 kat. hold szántó azonnal bérbeadó. A Bővebb felvilá­gosítást OHR JÓZSEF ingatlanforgalmi irodája nyujtja, amely egyúttal az összes felesnek boldog új évet kívánt Pápa, Boldogasszony­ útja 8. Munkatársainak, Olvasóinak, Hirdetőinek áldásos, boldog­­ évet k­í­v a PÁPA ÉS VIDÉKEi J Szerkesztősége és Kiadóhivatala.

Next