Pápai Független Kisgazda, 1945 (1. évfolyam, 1-9. szám)

1945-11-03 / 1. szám

I. évfolyam 1945 nvember 3. Szerkesztőség és kiadóhivatal: PÁPA, SZÉCHENYI­ TÉR 5. I­T­I­L­A­I HETILAP. Felelős szerkesztő: DR. NAGY GYÖRGY Hirdetéseket felvesz csütörtökön déli 12 óráig. Mi nem siettünk, de nem is késtünk A választás előestéjén íme útjára bocsátjuk Pápán a Független Újsá­got, azt a lapot, mely a Független Kisgazdapárt helyi lapjaként nevé­ben is büszkén hirdeti a magyar nemzeti függetlenség soha el nem alkudható és soha eléggé ki nem hangsúlyozható követelményét. sok Nem siettünk a lappal. Míg má­f ürgék, sodródók és magukat kelletők, már a felszabadulás más­napján elárasztották az utcát lap­jukkal, mi Deák Ferenc, a nagy dunántúli magyar­, eszményképünk pédájára kivártuk azt az eőt, ami­kor az óra nekünk kezd ütni. Azok, akik siettek, most már látják, hogy jobb volna, ha nem siettek volna, mert am­­it mondtak és rák hóna­pokon át, az csak arra volt alkal­mas, hogy elfordítsa tőlük a töme­gek szívét és lelkét. Ez alat­t né­hány hónap alatt hányszor irták Pápán a fehérről, hogy fekete, hányszor akarták elhitetni a kétszer kettőről, hogy öt, hányszor dobtak sarat azokra, akik az életüket koc­káztatták népünk széles tömegeiért akkor, amikor a ma hangoskodók opportunusan lapultak a nyilas ha­talom jótékony árnyékában. Ha nem tették volna, ha nem mutatták volna meg minden sorukkal, hogy az igaz­ság távol áll tőlük, a tárgyilagosság nem kenyerük, az építőmunka nem illik zavart keltő szándékaik irány­vonalába, akkor ma hitelük volna a nép felé, melynek szeme korántsem olyan vak, füle korántsem olyan tompa hallású, mint ahogyan ezek a hamis próféták gondolták. Ha nem beszéltek volna, bölcseknek is tart­hatták volna őket, de mert fecsegtek, megmérettek és könnyűnek találtat­tak. Mi nem hajigálunk vissza a sok sár miatt, mit ránk akartak kenni, miként méltóságteljes türelemmel tudtunk hallgatni a nyilas idők rá­galmai idején, akként most is tudo­másul vettük, hogy a hang és tar­talom pontosan az volt, amivel an­nak idején Fiala Ferenc nyilas lapja, a rosszemlékű összetartás okvetet­lenkedett nekünk. Miért? Mert ak­kor is, most is magyarok voltunk és demokrták, nem mint azok, kik akkoron ódát írtak Szálasiról, vagy rohammunkával siettették a pápai repülőtér, a nagy német háborús támaszpont asztalos munkáinak el­készültét. Mi nem voltunk nyilasok, se szóval, se tettel soha nem azo­nosulunk egy pillanatra se ezzel a rothadt szellemű irányzattal, nekünk nem kell alibi, nekünk nincs mit lármáznunk, a mi házunk nem ég. Mi akkor is magyarok és szocia­is­ták volnánk, ha egy szót sem szól­nánk erről, mert:­­ egyszerűen an­nak születtünk. S ezért azt akarjuk és azt szol­gáljuk, ami ma a magyarnak élet­érdeke. Mélységes hála él bennünk a Szovjetunió iránt, mely me­go­l­badított a német rabszolgaságból.­­ Fel tudjuk mérni és meg tudjuk érteni,­­ milyen emberfeletti, magasan áll en­­­nek a hatalmas népnek államkor­mányzata, mikor néhány hónappal hadainak bevonulása után megen­gedi, sőt előmozdítja itt, hogy telje­sen szabad választásban nyilatkoz­hassék meg a magyarság akarata. Tudjuk és érezzük, hogy ez, vagy ehhez hasonló a német uralom ide­jén soha nem lett volna lehetséges és mélységes magunkbaszállással állapítjuk meg, hogy ez a demokrácia mindenen felülemelkedő magasztos szelleme. Ennek a nagy népnek, mely mérföldes lépésekkel hozta be a távolságot népének, a cári idők­ben elkínzott és elnyomott népnek szellemi és anyagi életszínvonala és a nyugati népek élete között nem kell meghamisított szavazás, mert ez nem illenék bele egész szellemi irányzatába. De tudjuk, mivel tartozunk a többi szövetséges hatalomnak is, melyek a Szovjettel karöltve, közös erőfeszí­téssel adták vissza az emberiségnek a szabad levegőt és a jobb jövőbe vetett hitet. Egyforma tisztelet, ragasz­kodás és mély baráti érzés kapcsol bennünket mindegyikhez, mert ők tettek együtt és közösen lehetővé, hogy ma magyarok vagyunk és ön­álló országunk van. Befelé pedig ezt az országot a magunk módján, de az idők szelle­mében akarjuk újjáépíteni. Sem esz­mei tartalomban, sem céljainkban, sem módszereinkben nem vagyunk nyilasok és nem akarunk azokkal az eszközökkel élni, amivel a nyila­sok éltek. Soha többé semmiféle elnyomást nem akarunk, utáljuk szí­vünk egész mélyéből az átkozott „Führerprincip"-nek még a leghal­ványabb vál­ozatát is, nincsenek „vezéreink" és eltakarjuk a szemün­ket, ha rosszul sikerült arcok fény­képmásait mint a nemzet vezéreit tálalják nekünk a romfalakon, ahol sokkal inkább új vakolatot szeret­nénk látni, mint a hitleri időkre emlékeztető, személyi talpnyalást je­lentő hiz­egő és hódoló ömlengé­seket. A szövetséges batatron mindegyi­­kével fenntartás nélküli barátságon élő, gondolkodásában, intézményei­ben és vagyoni állapotában szabad magyarság az eszményünk. A tíz éven keresztül dudvaként burjánzott hazug propaganda, a kimeszelt asz­falt és a kimeszelt aszfalton végig­kísért embercsorda egyaránt nem a mi világunk, mi önkéntes aláveté­sen alapuló demokratikus fegyelmet, éneke ve dolgozó embert és emberi jövőről álmodó fiatalságot akarunk, a jampecromantika helyett a dolgozó magyar realizmusa és a befelé for­duló tekintet építő ői­képz­­se a mi álmunk És vegye tudomásul mindenki, az is akit illet, az is a­z csak ír int kontár mártogatja is magát a mi nagy nemzeti ügyün be: „Vagy bolondok vagyunk s el­[veszünk egy szálig, V?gy ez a r­i hifink valósággá. [válik." Dr. Sulyok Dezső. Ki­sgazdapárt országos jelentőségű nagygyűlése Több ezres tömeg lelkes megnyilatkozása a kisgazdapárt mellett Már napokon keresztül aggodalom­mal figy­eltük az eget, hogy a vasár­napra meghirdetett nagygyűlés meg­tartható lesz-e a szabadban. Az égiek kegyesek voltak hozzánk a szombati szakadó esőt napsugaras vasárnap követte és így meghiusult elleneink azon törekvése, hogy a mozi átadá­sának megtagadásával gyűlésünket lehetetlenné tegyék. Bizonyos vonatkozásokban már ismertük azon eszközöket, amelye­ket a kommunisták eszméik hirde­tésére felhasználtak, mégis meglep­tek bennünket a nagygyűlés meg­zavarását célzó újabb trükkjeik. A gyűlés előtt egy pár nappal kértük a kommunista párttól a Corso mozit, amit nagy nyögések után meg is ígért. Szombaton a leszakadt eső adta a gondolatot a kommunista párt titkárának, hogy elnökének in­tézkedését megtagadva, a mozi át­engedését megtagadja azzal, hogy azt már korábban másnak ígérte. Nem baj. Az Isten kegyesebb volt hozzánk, az ég kiderült. A kommu­nisták ebbe sem akartak belenyu­godni, valahogy szerették volna a gyűlést megzavarni és ekkor meg­jelentettek a Főtéren, közvetlenül a szónoki emelvény mögött egy hir­detményt, amely szerint a Corso moziban ingyenes mozi-előadásra csábítják a közönséget. A csábítás­nak sok sikere nem volt, pedig kulturális törekvéseiket elő akartuk mi is segíteni azzal, hogy a hang­szórón keresztül felhívtuk a közön­ség figyelmét az ingyenes mozira. A mi felhívásunk is sikertelen ma­radt a közönség mind egy szálig a helyén maradt és nem akart ingye­nes mozi előadásba gyönyörködni. fl faluk felvonulása 10 óra után gyülekezett a tömeg a Főtéren, egymásután érkeztek be a járás községei, több község kocsi­kon vonult fel, mások pedig zászlók­­ alatt zárt, rendezett sorokban vonult gyűlésre. Közvetlenül a gyűlés Szavazzatok az 5-ös áRH: 40 pengő.

Next