Pápai Független Kisgazda, 1946 (2. évfolyam, 1-50. szám)

1946-01-05 / 1. szám

II. fertályán I. szám. P Pápai OLITIKAI HETILAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal: PÁPA, SZÉCHENYI­ TÉR 5. Felelős szerkesztő: DR. NAGY GYÖRGY 1946 január 5. KISGAZDA Hirdetéseket felvesz csütörtökön déli 12 óráig. Falu és a város viszonya írta : RUSP JENŐ nemzetgyűlési képviselő. Most, amikor az újév beköszön­tésével egy, a korunk történetében még soha nem észlelt gazdasági ne­hézségekkel és nélkülözésekkel telí­tett évszak bölcsőjénél állunk, nem mehetünk el szó nélkül amellett a már-már ellenségessé váló viszony mellett, mely az utóbbi időben a vá­ros és a falu között kialakult. Ennek oka bizonyos mértékben a célzatos hangulatkeltés, legnagyobbrészt azon­ban a nehéz gazdasági helyzet. A társadalmi ellentétek mindig aszerint feszültek, vagy ahogy éppen a gazdasági enyhültek, helyzet rosszabbodott vagy javult. Jelenleg a munkásság, a tisztviselő-osztály, egy szóval a fix fizetéssel fizetett néprétegek helyzete katasztrófálisan elviselhetetlenné vált. Ezen helyzetet egyesek — mint mindig, úgy most is — tág lelkiismerettel vagy a ba­jok ismeretének hiánya miatt, esetleg rossz akaratból a mezőgazdasággal foglalkozó termelők elleni uszításra használják ki. Az uszítás jogosnak vélt alapja az a téves megállapítás, hogy a parasztság sorsa érdemtelenül és aránytalan­ul jobb, mint bárki másé. Mindazoknak, akik az irigykedés szemüvegén keresztül nézik a mező­gazdasági termelők sorsát, azt aján­lom, hogy próbálják meg. E foglal­kozás űzéséhez ez idő szerint nem kell semmiféle oklevél, vagy mestervizsga, csak akarat és hatalmas munkaszor­galom. Sokan, megpróbálták már ezt a tapasztalataik igen hamar meg­győzték őket, hogy eredeti foglalko­zásuk kellemesebb, s ami a legfon­tosabb, haszírothajtóbb is. Tehát mielőtt bírálatot mondanánk valamiről, előbb birtokában kell len­nünk mindazoknak a melyeknek ismerete nélkül tényeknek, tárgyila­gos bírálatot mondani nem lehet. Azt sokan irigylik, hogy a paraszt­nak van ennivalója. (Vájjon neki is meddig lesz ?) Azt azonban senki nem irigyli, hogy nem ritka esetben a napnak: 24 órájából 20-at a munka mellett tölt el. Ezt a népréteget min­dig megtaláljuk a munkahelyén, de soha nem lehetett látni szórakozó­helyeken, fürdőkön stb., ott, ahol a kritikát gyakorlók közül, úgy vélem, sokan megfordultak, nem azért, hogy betegségüket gyógyfürdőkben gyó­gyítsák, hanem hogy szórakozásai­kat kielégítsék. Nyugodtan állítha­tom, hogy a parasztság volt az, melytől legtöbbet rabolt el a náci­nyilas rémuralom, elhajtván állatál­lományát, mely létének alapja. A csapatok élelmezéséhez minden rész­ről tőle vették el a szükséges élel­miszert. S most köztartozási köteles­ségeit is elsősorban igyekezett telje­síteni pénzben. Megfizette a föld­adót gabonában s teljesítette a be­vetett terület után kivetett termény­beszolgáltatási végül jóvátételi kötelezettségeit. És kötelezettségeit is igyekezett teljesíteni a végletekig, amelyért pedig a nullával egyenér­tékű ellenszolgáltatást kap. Pl.: 1945. év május havában leszállított egy pár (15 q.) ökörért novemberbe­n­ kapta meg az árat kilónként 2 pengő 20 fillért, egy összegben 3.300 pen­gőt, melyért vásárolhatott kettő deka élesztőt, vagy egy skatulya gyufát. Nagyon sokan bűnül róják fel a falusi termelőknek, hogy csak csere­üzlettel hajl­ndók árut adni. Meg­jegyezni kívánom, hogy mezőgazda­ságához szükséges iparcikkeket csak terménybeni compenzációért kaphat Köztudomású továbbá, hogy az utóbbi kilenc hónap alatt jegyrendszerrel nem kapott egy deka sót, cukrot, ecetet, petróleumot stb. A mezőgaz­dasági terményárakat minden vonat­kozásban megállapíto­ták, sajnos azonban az iparcikkek és egyéb köz­szükségleti cikkek szabad forgalom tárgyát képezik. A búza ára pl. 24 ezer­­. Mit kap ezért ma a termelő ? Egy patkót sem vernek érte fel a lovára. Az oly sokszor beharango­zott és megígért, beszolgáltatni kö­telezettség tejesítése után járó ipar­cikkek még mindig nincsenek a lát­határon. Kényszerhelyzetbe került te­hát a terme , és sokszor bizony maga és családja szájától vonja el az élelmet, hogy c­sládja számára a közszükségleti cikkeket csereüzlet­tel szerezze meg. Ha a parasztság munkáját nem irigyeljü­k, ne irigyeljük munkája eredményét sem, amit csak megfe­szített és állandó munkával és nem ritkán egész családja igényeinek le­építése árán tud elérni. Súlyos alapvető hibánk, hogy egy­más kikezdésével akarjuk keresni a bajok kútforrását. Meg kell látnunk, hatra mind­en ami Szírnunkra rossz a háború elvesztésének okaiban ke­resendő. E háború elkezdésének és folytatásának mindannyian okai vol­tunk, még akkor is, ha annak feli­dézéséhez tevékenyen semmi közü­nk nem volt. Összeszorult szívvel ugyan, de némán és tehetetlenül néztük, hogyan teszik tönkre szegény Ha­zánkat, ahelyett, hogy sorompóba álltunk volna ezen törekvések meg­gátlására. Ne hántsuk tehát mindig a má­sikra a fe­­lősséget s ezen keresztül a terheknek viselését, hanem visel­jük mindannyian azt. Béküljön ki a város a faluval és adózzon elisme­réssel azért az emberfeletti munkáért, melyet a társadalomnak ez az örö­kös igaz­gója folytat, hogy biztosí­tani tudja minden becsületes magyar számára az életet adó kenyeret. Súlyos helyzetünk legyen útmutató szolásun­kra, mely meg­világít­ja egy­másrautaltságunk szükségszerűségét. Hogyha ezek a gondolatok vezér­lik minden dolgozó, hazáját szerető, felebarátját becsülni tudó magyar gondolatvilágát, akkor minden re­ményünk meg lehet a feltornyosult nehézségek leküzdésére, demokrá­ciánk felvirágoztatására. Adja Isten, hogy úgy legyen ! A FÜGGETLEN­ KISGAZDAPÁRT PÁPAI SZERVEZETÉNEK ÚJÉVE Dr. Sulyok Dezső és Rupp Jenő nemzetgyűlési képviselők nagyjelentőségű politikai megnyilatkozásai A Független Kisgazdapárt újév napján fél 12 órakor saját párthelyi­ségében egy országos viszonylatban is kihatással bíró pártnapot tartott A párthelyiség összes termeit meg­töltötték a párttagok, hogy vezéreik megnyilatkozásainak tanúi lehessenek. Dr. Nagy György pártfőtitkár, az egész párt nevében köszöntötte a párt elnökeit, kérte őket, hogy a jövőben is legyenek útmutatói köve­tőiknek. Vázolta az elmúlt év nehéz­ségeit és azt az utat, amelyet a párt­nak meg kellett tenni, míg a mai napig eljutott. Dr. Sulyok Dezső­­ nagyhatású beszéde A párt főtitkárának üdvözlő szavai után Dr. Sulyok Dezső beszédeinek bevezetőjében megköszönte a tagok részéről kifejezésre juttatott újévi jókívánatokat és megköszönte az összes választóknak azon támoga­tását, amiben a Független Kisgazda­pártot a választások alatt részesítet­ték és így lehetővé tették, hogy a párt országos v­izonylatban is az összes vármegyék között a második helyet érte el Zala vármegye után, mikor a parlamentbe küldött 9 képvi­selő közül 7 képviselő a kisgazda­párt listáján jutott be. Tartózkodjunk a szélsőségektől követett politikám meghatározásá­nál mindig szerettem az őszintesé­get,­­­ mondotta a továbbiak során dr. Sulyok, — mert csak így érthet­jük meg egymást és szolgálhatjuk az ország sorsát. A magyarság politikája csak egy lehet: magyar, a magyar politika pedig egyet ír elő számunkra, hogy ne várjunk máshonnan jövő csodá­kat, ne támaszkodjunk mankó mód­jára külföldi segítségre, hanem a nekünk előírt sorsot vállaljuk magunk, ha bármilyen nehézségekkel is talál­kozunk. A Kisgazdapárt és mi, nem voltunk és nem is vagyunk reakciósok. Min­dig elítéltük a németség felé való orientálódást és a jövőben is küz­deni fogunk minden olyan törekvés ellen,­­ amely azt célozza, hogy a szégyenteljes múltat bármilyen formában visszahozza. De elitéljük minden balfelé való ÁRA: 590 pengő.

Next