Pápai Független Kisgazda, 1946 (2. évfolyam, 1-50. szám)

1946-01-05 / 1. szám

II. fertályán I. szám. P Pápai OLITIKAI HETILAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal: PÁPA, SZÉCHENYI TÉR 5. Felelős szerkesztő: DR. NAGY GYÖRGY 1946 január 5. KISGAZDA Hirdetéseket felvesz csütörtökön déli 12 óráig. Falu és a város viszonya írta : RUSP JENŐ nemzetgyűlési képviselő. Most, amikor az újév beköszöntésével egy, a korunk történetében még soha nem észlelt gazdasági nehézségekkel és nélkülözésekkel telített évszak bölcsőjénél állunk, nem mehetünk el szó nélkül amellett a már-már ellenségessé váló viszony mellett, mely az utóbbi időben a város és a falu között kialakult. Ennek oka bizonyos mértékben a célzatos hangulatkeltés, legnagyobbrészt azonban a nehéz gazdasági helyzet. A társadalmi ellentétek mindig aszerint feszültek, vagy ahogy éppen a gazdasági enyhültek, helyzet rosszabbodott vagy javult. Jelenleg a munkásság, a tisztviselő-osztály, egy szóval a fix fizetéssel fizetett néprétegek helyzete katasztrófálisan elviselhetetlenné vált. Ezen helyzetet egyesek — mint mindig, úgy most is — tág lelkiismerettel vagy a bajok ismeretének hiánya miatt, esetleg rossz akaratból a mezőgazdasággal foglalkozó termelők elleni uszításra használják ki. Az uszítás jogosnak vélt alapja az a téves megállapítás, hogy a parasztság sorsa érdemtelenül és aránytalanul jobb, mint bárki másé. Mindazoknak, akik az irigykedés szemüvegén keresztül nézik a mezőgazdasági termelők sorsát, azt ajánlom, hogy próbálják meg. E foglalkozás űzéséhez ez idő szerint nem kell semmiféle oklevél, vagy mestervizsga, csak akarat és hatalmas munkaszorgalom. Sokan, megpróbálták már ezt a tapasztalataik igen hamar meggyőzték őket, hogy eredeti foglalkozásuk kellemesebb, s ami a legfontosabb, haszírothajtóbb is. Tehát mielőtt bírálatot mondanánk valamiről, előbb birtokában kell lennünk mindazoknak a melyeknek ismerete nélkül tényeknek, tárgyilagos bírálatot mondani nem lehet. Azt sokan irigylik, hogy a parasztnak van ennivalója. (Vájjon neki is meddig lesz ?) Azt azonban senki nem irigyli, hogy nem ritka esetben a napnak: 24 órájából 20-at a munka mellett tölt el. Ezt a népréteget mindig megtaláljuk a munkahelyén, de soha nem lehetett látni szórakozóhelyeken, fürdőkön stb., ott, ahol a kritikát gyakorlók közül, úgy vélem, sokan megfordultak, nem azért, hogy betegségüket gyógyfürdőkben gyógyítsák, hanem hogy szórakozásaikat kielégítsék. Nyugodtan állíthatom, hogy a parasztság volt az, melytől legtöbbet rabolt el a nácinyilas rémuralom, elhajtván állatállományát, mely létének alapja. A csapatok élelmezéséhez minden részről tőle vették el a szükséges élelmiszert. S most köztartozási kötelességeit is elsősorban igyekezett teljesíteni pénzben. Megfizette a földadót gabonában s teljesítette a bevetett terület után kivetett terménybeszolgáltatási végül jóvátételi kötelezettségeit. És kötelezettségeit is igyekezett teljesíteni a végletekig, amelyért pedig a nullával egyenértékű ellenszolgáltatást kap. Pl.: 1945. év május havában leszállított egy pár (15 q.) ökörért novemberben kapta meg az árat kilónként 2 pengő 20 fillért, egy összegben 3.300 pengőt, melyért vásárolhatott kettő deka élesztőt, vagy egy skatulya gyufát. Nagyon sokan bűnül róják fel a falusi termelőknek, hogy csak csereüzlettel hajlndók árut adni. Megjegyezni kívánom, hogy mezőgazdaságához szükséges iparcikkeket csak terménybeni compenzációért kaphat Köztudomású továbbá, hogy az utóbbi kilenc hónap alatt jegyrendszerrel nem kapott egy deka sót, cukrot, ecetet, petróleumot stb. A mezőgazdasági terményárakat minden vonatkozásban megállapítoták, sajnos azonban az iparcikkek és egyéb közszükségleti cikkek szabad forgalom tárgyát képezik. A búza ára pl. 24 ezer. Mit kap ezért ma a termelő ? Egy patkót sem vernek érte fel a lovára. Az oly sokszor beharangozott és megígért, beszolgáltatni kötelezettség tejesítése után járó iparcikkek még mindig nincsenek a láthatáron. Kényszerhelyzetbe került tehát a terme , és sokszor bizony maga és családja szájától vonja el az élelmet, hogy csládja számára a közszükségleti cikkeket csereüzlettel szerezze meg. Ha a parasztság munkáját nem irigyeljük, ne irigyeljük munkája eredményét sem, amit csak megfeszített és állandó munkával és nem ritkán egész családja igényeinek leépítése árán tud elérni. Súlyos alapvető hibánk, hogy egymás kikezdésével akarjuk keresni a bajok kútforrását. Meg kell látnunk, hatra minden ami Szírnunkra rossz a háború elvesztésének okaiban keresendő. E háború elkezdésének és folytatásának mindannyian okai voltunk, még akkor is, ha annak felidézéséhez tevékenyen semmi közünk nem volt. Összeszorult szívvel ugyan, de némán és tehetetlenül néztük, hogyan teszik tönkre szegény Hazánkat, ahelyett, hogy sorompóba álltunk volna ezen törekvések meggátlására. Ne hántsuk tehát mindig a másikra a felősséget s ezen keresztül a terheknek viselését, hanem viseljük mindannyian azt. Béküljön ki a város a faluval és adózzon elismeréssel azért az emberfeletti munkáért, melyet a társadalomnak ez az örökös igazgója folytat, hogy biztosítani tudja minden becsületes magyar számára az életet adó kenyeret. Súlyos helyzetünk legyen útmutató szolásunkra, mely megvilágítja egymásrautaltságunk szükségszerűségét. Hogyha ezek a gondolatok vezérlik minden dolgozó, hazáját szerető, felebarátját becsülni tudó magyar gondolatvilágát, akkor minden reményünk meg lehet a feltornyosult nehézségek leküzdésére, demokráciánk felvirágoztatására. Adja Isten, hogy úgy legyen ! A FÜGGETLEN KISGAZDAPÁRT PÁPAI SZERVEZETÉNEK ÚJÉVE Dr. Sulyok Dezső és Rupp Jenő nemzetgyűlési képviselők nagyjelentőségű politikai megnyilatkozásai A Független Kisgazdapárt újév napján fél 12 órakor saját párthelyiségében egy országos viszonylatban is kihatással bíró pártnapot tartott A párthelyiség összes termeit megtöltötték a párttagok, hogy vezéreik megnyilatkozásainak tanúi lehessenek. Dr. Nagy György pártfőtitkár, az egész párt nevében köszöntötte a párt elnökeit, kérte őket, hogy a jövőben is legyenek útmutatói követőiknek. Vázolta az elmúlt év nehézségeit és azt az utat, amelyet a pártnak meg kellett tenni, míg a mai napig eljutott. Dr. Sulyok Dezső nagyhatású beszéde A párt főtitkárának üdvözlő szavai után Dr. Sulyok Dezső beszédeinek bevezetőjében megköszönte a tagok részéről kifejezésre juttatott újévi jókívánatokat és megköszönte az összes választóknak azon támogatását, amiben a Független Kisgazdapártot a választások alatt részesítették és így lehetővé tették, hogy a párt országos vizonylatban is az összes vármegyék között a második helyet érte el Zala vármegye után, mikor a parlamentbe küldött 9 képviselő közül 7 képviselő a kisgazdapárt listáján jutott be. Tartózkodjunk a szélsőségektől követett politikám meghatározásánál mindig szerettem az őszinteséget, mondotta a továbbiak során dr. Sulyok, — mert csak így érthetjük meg egymást és szolgálhatjuk az ország sorsát. A magyarság politikája csak egy lehet: magyar, a magyar politika pedig egyet ír elő számunkra, hogy ne várjunk máshonnan jövő csodákat, ne támaszkodjunk mankó módjára külföldi segítségre, hanem a nekünk előírt sorsot vállaljuk magunk, ha bármilyen nehézségekkel is találkozunk. A Kisgazdapárt és mi, nem voltunk és nem is vagyunk reakciósok. Mindig elítéltük a németség felé való orientálódást és a jövőben is küzdeni fogunk minden olyan törekvés ellen, amely azt célozza, hogy a szégyenteljes múltat bármilyen formában visszahozza. De elitéljük minden balfelé való ÁRA: 590 pengő.