Pápai Hirlap, 1888 (1. évfolyam, 4-34. szám)

1888-06-03 / 4. szám

Papa, 1. évfolyam. 4-ik szám. * f,­ i,i, i , ,t­­, r' íAM»ie' árak ; ...K, tWr" . . tij. i­ rt — kr. lévre. .­­ • r — •• • jgyenévre . „ 50 r Egyes sz i ár« 15 kr. Kia[lU divata] : 1 v.á­v­c K";­ >­utcza yi. SZ. ütések és a lap új vonatlozó jel­»v:óUi:uii'»s • intézi ndök. Megjelen minden vasárnap. Vasárnap, junius 3. Ji_l­­­0410 Szerkesztési iroda: Pápa,­ Közép-utcza 91. sz. hová a lap szellemi­ részét illető minden közlemény .intézendő. Kéziratok vissza nem adatnak Hirdetések­­ és nyilt­ terek a kiadóhiva­talban vétetnek fel. Egy petit-sor 6 kr. Nyiltér petit­sora 20 kr. Kincstári illeték külön 30 kr. Pápa­?ros agyonboldogitása. Páp> Az árviz és a szegény err. ; •»rt. ig­­.­, hu/zaj K - , mi szegény m- v.';r­" ; u-i Ura • ráóznak mindenfél* ce Í minden lehetőt, hog­y Oklo^it' k. <r­­ H ha valami ödvös "p­ofe "J­ mely *ronák anyagi és jrár a, van szó, azt biz* nbizttságolják, mint a , vHI>v. Elég »set van, de amit " , . . .. D kft ra, í amúgy is tultCj anyai viszonyai n-t !• rédél­erü­l zöld aszta: m­­á­nden­rgumentum a prt .k­i indolkló városi Í ;• r\< négis «t viszik ki már­­ ,­­ itességil is, amit axa" * • "­sz­emben. Nem törödtekemmivel, mi yti. a~ nos vaí >ago: ja-a. anyagi jóié - ido..- sára jt a> y hat sv^ volna. A.lkv.­­*7.méj­­ Ú.H­* téfc, — AJ katona^ot ekszrisz* ík Veszprérape, a ik­anoda es/r l&lva síMétett, a >bánygyá»*£ pe«g tzóficzamodássa­­ntén ag vbilfoíz^­pá­ golták. jelenleg kiingott az i Ph is. Mig úgrt b­­azilika varos s­o­r­s­t intéző ö • r en kört •­­ CJ ko­­ cárságunknak tisztességesen exis­tá in­ lehetetlenség, és gondolkodóba eslük a felett, hogy mimódon vi­tassák a mi Pápavárosunkat. boldo­íf is megszületett az a­r­t­é­z­i-k­u­t és­öldmüves-iskola eszméje. a í­jZ a két fontos tárgy került szóba minapi rendkívüli városi közgyü­lésen. Az artézi-kút ügyében annyit végez­tek, hogy a bizottság jelentést tett v­árosi testületnek, miszerint a pénz elfogyott és víz nincs, tessék tehát a bb összeget megszavazni és ujabb pótadót kivetni a­­ városi polgárságra. Erre határozatba ment, hogy az artézi­ kutat tovább fúrják keservesen, de egy bizottság megbízatott, misze­rint intézzen kérdést Zsigmondy­hoz a víz holléte felől. E-hez járult még az ujabb 5000 frt megszavazása. Ezen határozatot nem tesszük birá­l­y­unk tárgyává. Ha már egyszer nya­kig vagyunk, oda se neki, hadd fúrják t­­­ovább, talán hasznunk lesz belőle, ha egészséges kutyázunk, h­anem a földmives-iskola ügye nem­­­­­­ áll. E tárgyhoz, nekünk, kik a polgárság érdekeit mindenkor szivün­kéi hordjuk, hozzá kell szóljanunk, al is inkább, mivel ezzel ol­ r in­tézmény létesitése forog­ób­a­n, mely , miként azt munka tervezők is beisme­r­i­k, nem nagy anyagi hasz­not hoz városunkra s erkölcsi tekintetben is csak annyi előnynyel jár, hogy elmondhassuk, miszerint ne­­künk földmives-iskolánk is van. Ilyen dicsőségre, véres verejtéken s­erzett pótlék árán nem vágyik a polgárság ! Pedig a dolog csakugyan ugy van, mint fentebb mondottuk. A vallás- és közoktatásügyi minisz­térium bérbe adja Pápa városának a vallás­alapitványt képező agyag-liki korcsmát és a vallásalapitványi föl­deket. A várostól ugyanannyi árért átveszi ugyancsak bérbe a földművelési mi­nisztérium. És a város, amiért ezt a közvetítést szíves eszközölni, tartozik a mostani bérlőkkel kiegyezni és őket kártalanítani, ami a városnak a 300 forintos kettős alapítván­nyal együtt kerek 7500 forintjába kerül.­­ És ezért viszont a kegyesen odaadományozza minisztérium az agyag­liki korcsma regalejogát oly kikötéssel, hogy Pápa város egy uj korcsmát épít­tetni köteles az agyagliki korcsma közelében s az ezen korcsma bérlője köteles a földmivelési iskola növen­dékeinek 10 forintért teljes étkezést nyújtani és fizet évenkint a városnak 600 forintot. Ebből tehát világosan láthatni, hogy a városnak a földmives-iskola az uj korcsma minimalis 8000 frt épitési költségeivel együtt közel tizenöt­ PÁPAI ffiRLff TÁRW Májuddal­ , jkamat ajkadra -> tasan­i szives bi í v­i­tám:v­­ízas, fot­ó> kos 5r veler < * • • . zt ,.'m­ édes szép t.. <ivest, Hlisz nekünk most mién ágon iJ>mb, sugár, 'a< f'ø teren.. Cif V&y Sándc Ha stogathau:m a í ddír yh. sét, intőt vinnék hozzád Szsaszám ; ztogathatnám ékét a ennynek. ebb csillagját néked hdanám. ztogathatnám az üdvcéget, volna égben nálad bohrabb; : Úgyha oszthatnám a bálit, jól mit se birnék adni Foó Antal • l Ha o Ha o Ha c Nem Azok ! HIRLAU TARCZÁI ! Az ó-testam­entum - sürgönyileg. — Vig elbeszélés. A „Pápai Hirlap" számára irta: Porzsolt Kálmán. Volt nekem egy nagybátyám. Nem volt ugyan „amerikai", vagyonát sem hagyhatta így nekem örökségül, hanem voltak olyan jó mondásai, amikért őt nagyon neki sze­rették egész Siculiában — a­hogy Székely­országot nevezik. Ez a nagybátyám mondta azt is, hogy a aki csúf asszonyt vesz el feleségül, azt meg­verte az isten, aki pedig szép asszonyt vesz el, azt megveri a felesége. Sándor Mózes úr is igazat adott az én nagybátyámnak, de már akkor késő volt, mert az ő históriáján kaczagott már akkor Borszék fürdőközönsége három saisonon ke­resztül. Mert hát valósággal három saisonra való történet volt az, a­melynek tragikomikus hőse Sándor Mózes ur volt. Sándor Mózes ur igen derék ember volt, góbé volt, táviró tiszt volt, ötven éves volt, szép felesége volt; elég ez egy embertől. Télen nyáron boldogan élt Mózes ur Marosvásárhelyen, hol a hivatala volt. Lakásáról a hivatalba, a hivatalból a korcs­mába és a korcsmából ismét a lakására ment; ez volt rá nézve az egész világ. Hanem mikor megházasodott és megkapta feleségül a gyönyörű szép kis Juliskát, egészen meg­változott az élete; zajosabbá, mulatságosabbá vált, de néha keservesebbé is. A felesége volt az oka annak is, hogy a fürdő saisonja Borszékre tétette magát Sán­dor Mózes ur a fürdő táviró hivatalába. Juliska kitűnően érezte magát a kies für­dőben. Előkelő és ami a fő, fiatal társaság volt itt, de az egész társaságban legjobban mulatott egy fiatal földbirtokossal, Péterdy Ákossal, ki a fürdő jeunesse dorée-jának feje volt. A fürdő pletyka­gyárai sokat is foglalkoz­tak már Ákos úrral és a fiatal menyecské­vel, kiket gyakran lehete látni a fenyvesek közt kanyargó utakon párosával, de azért az ég tiszta volt. fellegek nem­ gyülekeztek a láthatárra: a férj nyugodtan ült hivatalá­ban és verte a Morte-gépet kereskedők, sze­relmesek, gyászolók és kölcsönkérő gavallé­rok számára egyforma jó kedvvel. S a mig Sándor Mózes ur a drótozó asz­tal mellett ült,­­»zép felesége az alatt ter­mészetesen udvaroltatott magának, sétákat tett, kirándulásokban vett részt, a melyeken legelső gavallérja mindig Péterdy Ákos volt. Hanem azért a férj nem gyanakodott sem­mit sem. A menyecske gyengéden bánt urá­val és midőn ez hivatalos dolgát végezte. .—i.­ ——a————­ Mai számunk 8 oldalra terjed.

Next