Pápai Hirlap, 1888 (1. évfolyam, 4-34. szám)
1888-06-03 / 4. szám
Papa, 1. évfolyam. 4-ik szám. * f, i,i, i , ,t, r' íAM»ie' árak ; ...K, tWr" . . tij. i rt — kr. lévre. . • r — •• • jgyenévre . „ 50 r Egyes sz i ár« 15 kr. Kia[lU divata] : 1 v.ávc K"; >utcza yi. SZ. ütések és a lap új vonatlozó jel»v:óUi:uii'»s • intézi ndök. Megjelen minden vasárnap. Vasárnap, junius 3. Ji_l0410 Szerkesztési iroda: Pápa, Közép-utcza 91. sz. hová a lap szellemi részét illető minden közlemény .intézendő. Kéziratok vissza nem adatnak Hirdetések és nyilt terek a kiadóhivatalban vétetnek fel. Egy petit-sor 6 kr. Nyiltér petitsora 20 kr. Kincstári illeték külön 30 kr. Pápa?ros agyonboldogitása. Páp> Az árviz és a szegény err. ; •»rt. ig., hu/zaj K - , mi szegény m- v.';r" ; u-i Ura • ráóznak mindenfél* ce Í minden lehetőt, hogy Oklo^it' k. <r H ha valami ödvös "pofe "J mely *ronák anyagi és jrár a, van szó, azt biz* nbizttságolják, mint a , vHI>v. Elég »set van, de amit " , . . .. D kft ra, í amúgy is tultCj anyai viszonyai n-t !• rédélerül zöld aszta: mándenrgumentum a prt .ki indolkló városi Í ;• r\< négis «t viszik ki már , itességil is, amit axa" * • "szemben. Nem törödtekemmivel, mi yti. a~ nos vaí >ago: ja-a. anyagi jóié - ido..- sára jt a> y hat sv^ volna. A.lkv.*7.méj Ú.H* téfc, — AJ katona^ot ekszrisz* ík Veszprérape, a ikanoda es/r l&lva síMétett, a >bánygyá»*£ pe«g tzóficzamodássantén ag vbilfoíz^pá golták. jelenleg kiingott az i Ph is. Mig úgrt bazilika varos sorst intéző ö • r en kört • CJ ko cárságunknak tisztességesen existá in lehetetlenség, és gondolkodóba eslük a felett, hogy mimódon vitassák a mi Pápavárosunkat. boldoíf is megszületett az artézi-kut ésöldmüves-iskola eszméje. a íjZ a két fontos tárgy került szóba minapi rendkívüli városi közgyülésen. Az artézi-kút ügyében annyit végeztek, hogy a bizottság jelentést tett városi testületnek, miszerint a pénz elfogyott és víz nincs, tessék tehát a bb összeget megszavazni és ujabb pótadót kivetni a városi polgárságra. Erre határozatba ment, hogy az artézi kutat tovább fúrják keservesen, de egy bizottság megbízatott, miszerint intézzen kérdést Zsigmondyhoz a víz holléte felől. E-hez járult még az ujabb 5000 frt megszavazása. Ezen határozatot nem tesszük birályunk tárgyává. Ha már egyszer nyakig vagyunk, oda se neki, hadd fúrják tovább, talán hasznunk lesz belőle, ha egészséges kutyázunk, hanem a földmives-iskola ügye nem áll. E tárgyhoz, nekünk, kik a polgárság érdekeit mindenkor szivünkéi hordjuk, hozzá kell szóljanunk, al is inkább, mivel ezzel ol r intézmény létesitése forogóban, mely , miként azt munka tervezők is beismerik, nem nagy anyagi hasznot hoz városunkra s erkölcsi tekintetben is csak annyi előnynyel jár, hogy elmondhassuk, miszerint nekünk földmives-iskolánk is van. Ilyen dicsőségre, véres verejtéken serzett pótlék árán nem vágyik a polgárság ! Pedig a dolog csakugyan ugy van, mint fentebb mondottuk. A vallás- és közoktatásügyi minisztérium bérbe adja Pápa városának a vallásalapitványt képező agyag-liki korcsmát és a vallásalapitványi földeket. A várostól ugyanannyi árért átveszi ugyancsak bérbe a földművelési minisztérium. És a város, amiért ezt a közvetítést szíves eszközölni, tartozik a mostani bérlőkkel kiegyezni és őket kártalanítani, ami a városnak a 300 forintos kettős alapítvánnyal együtt kerek 7500 forintjába kerül. És ezért viszont a kegyesen odaadományozza minisztérium az agyagliki korcsma regalejogát oly kikötéssel, hogy Pápa város egy uj korcsmát építtetni köteles az agyagliki korcsma közelében s az ezen korcsma bérlője köteles a földmivelési iskola növendékeinek 10 forintért teljes étkezést nyújtani és fizet évenkint a városnak 600 forintot. Ebből tehát világosan láthatni, hogy a városnak a földmives-iskola az uj korcsma minimalis 8000 frt épitési költségeivel együtt közel tizenöt PÁPAI ffiRLff TÁRW Májuddal , jkamat ajkadra -> tasani szives bi í vitám:vízas, fotó> kos 5r veler < * • • . zt ,.'m édes szép t.. <ivest, Hlisz nekünk most mién ágon iJ>mb, sugár, 'a< f'ø teren.. Cif V&y Sándc Ha stogathau:m a í ddír yh. sét, intőt vinnék hozzád Szsaszám ; ztogathatnám ékét a ennynek. ebb csillagját néked hdanám. ztogathatnám az üdvcéget, volna égben nálad bohrabb; : Úgyha oszthatnám a bálit, jól mit se birnék adni Foó Antal • l Ha o Ha o Ha c Nem Azok ! HIRLAU TARCZÁI ! Az ó-testamentum - sürgönyileg. — Vig elbeszélés. A „Pápai Hirlap" számára irta: Porzsolt Kálmán. Volt nekem egy nagybátyám. Nem volt ugyan „amerikai", vagyonát sem hagyhatta így nekem örökségül, hanem voltak olyan jó mondásai, amikért őt nagyon neki szerették egész Siculiában — ahogy Székelyországot nevezik. Ez a nagybátyám mondta azt is, hogy a aki csúf asszonyt vesz el feleségül, azt megverte az isten, aki pedig szép asszonyt vesz el, azt megveri a felesége. Sándor Mózes úr is igazat adott az én nagybátyámnak, de már akkor késő volt, mert az ő históriáján kaczagott már akkor Borszék fürdőközönsége három saisonon keresztül. Mert hát valósággal három saisonra való történet volt az, amelynek tragikomikus hőse Sándor Mózes ur volt. Sándor Mózes ur igen derék ember volt, góbé volt, táviró tiszt volt, ötven éves volt, szép felesége volt; elég ez egy embertől. Télen nyáron boldogan élt Mózes ur Marosvásárhelyen, hol a hivatala volt. Lakásáról a hivatalba, a hivatalból a korcsmába és a korcsmából ismét a lakására ment; ez volt rá nézve az egész világ. Hanem mikor megházasodott és megkapta feleségül a gyönyörű szép kis Juliskát, egészen megváltozott az élete; zajosabbá, mulatságosabbá vált, de néha keservesebbé is. A felesége volt az oka annak is, hogy a fürdő saisonja Borszékre tétette magát Sándor Mózes ur a fürdő táviró hivatalába. Juliska kitűnően érezte magát a kies fürdőben. Előkelő és ami a fő, fiatal társaság volt itt, de az egész társaságban legjobban mulatott egy fiatal földbirtokossal, Péterdy Ákossal, ki a fürdő jeunesse dorée-jának feje volt. A fürdő pletykagyárai sokat is foglalkoztak már Ákos úrral és a fiatal menyecskével, kiket gyakran lehete látni a fenyvesek közt kanyargó utakon párosával, de azért az ég tiszta volt. fellegek nem gyülekeztek a láthatárra: a férj nyugodtan ült hivatalában és verte a Morte-gépet kereskedők, szerelmesek, gyászolók és kölcsönkérő gavallérok számára egyforma jó kedvvel. S a mig Sándor Mózes ur a drótozó asztal mellett ült,»zép felesége az alatt természetesen udvaroltatott magának, sétákat tett, kirándulásokban vett részt, a melyeken legelső gavallérja mindig Péterdy Ákos volt. Hanem azért a férj nem gyanakodott semmit sem. A menyecske gyengéden bánt urával és midőn ez hivatalos dolgát végezte. .—i. ——a———— Mai számunk 8 oldalra terjed.