Pápai Hirlap, 1890 (3. évfolyam, 2-19. szám)
1890-05-04 / 18. szám
Előfizetési árak: Egész évre . . . 0 frt kr. 3 „Fél évre Nagyon évre . . 1 „ Egyes szám ára 15 kr 50 Kiadóhivatal: Pápa, Posta-utcza 1036 ház szám, hová az előfizetési és hirdetési dijak a szerkesztő és lapkiadó MAGYAR GYULA czimére küldendők. PÁPAI HÍRLAP Megjelent minden vasárnap. Szerkesztési iroda: Pápa, Pósta-utcza 1036 ház szám, hová a lap szellemi részét illető minden közlemény intézendő. Kéziratok vissza nem adatnak. Hirdetések és nyilterek a kiadóhivatalban vétetnek fel. Egy petitsor 6 kr. Nyilttér petit sora 20 kr. — Kincstári illeték külön 30 kr. Hivatalos hazugság. Veszprém vármegye rendkívüli közgyűlésének azon határozata, mellyel megsemmisité a pápai központi választmány választását ugy a közönség körében, mint a hírlapokban megbotránkozás tárgyát képezi. A vármegye hírlapjai, sőt a budapesti napilapok közül is több, — nyilvánosan rosszalja a megye közgyűlésének (?) ezen eljárását. tuk: Mi a magunk részéről előre tudhogy a vármegye így fog eljárni. Mert, ahol a függetlenségi eszmék elnyomásáról van szó — ott, Veszprém vármegye vezérszerepet visz. Ezen meggyőződésünknek kifejezést adtunk a múltban és kifejezést adunk ma, midőn azt is kijelentjük, hogy a vármegye közgyűlésének határozata olyan, hogy a tisztviselői tisztesség megóvása érdekében kell, hogy annak alapján fegyelmi vizsgálat indíttassék Pápa város polgármestere ellen. A vármegye határozatának indokolásában azt állítja, hogy a központi választmány tagjaira való szavazás alkalmával a szavazók névjegyzéke, vezetve nem lett. És ezt az állítást Pápa város polgármestere hivatalosan is bizonyítja. Ha Pápa városának polgármestere ezt teszi, ha valótlanságot bizonyít, akkor kell, hogy nyomban fegyelmi vizsgálat indíttassék ellene. Mert Gryurácz Ferencz úr a szavazatszedő bizottság elnöke, Saáry Lajos és Szokoly Ignácz szavazatszedő bizottsági tag urak hit alatt is bizonyítják, hogy a szavazók jegyzékét vezették, sőt a Saáry Lajos ur által vezetett jegyzék alapján hirdette ki Martonfalvay h. polgármester a választás eredményét a Szokoly Ign. által vezetett s név aláírásával hitelesített jegyzék pedig Pápa város főjegyzőjének adatott át megőrizés végett. És mindezek daczára hivatalosan bizonyítja, hogy jegyzék nem vezettetett? Hát, hogy tehet ilyent a polgármester ? Hát hol vannak azok a jegyzékek, melyet Saáry Lajos és Szokoly Ignácz urak vezettek ? Hát ilyen dolognak is szabad előfordulni a pápai városházban ? Ennyit még mi sem hittünk volna. Mert sok mindenféle stiklit lehet elkövetni bizonyos párt érdekében, de ezt megköveteli az a lelkiismeret, az a belső kisbíró, az a kártya, amely az arczon van, hogy egy olyan egyén, akit a város polgársága kebeléből elsőnek választott, az csak igazat állítson és a világ semmiféle pártjának érdekéért ne mondjon valótlant. Ezen oknál fogva annak a kiderítésére, hogy hová tűntek el a Szokoly és Saáry urak által vezetett szavazati jegyzékek s hogy azok miért nem csatoltattak a megye szine elé került ügyiratokhoz s hogy a város polgármestere miért állított ki oly bizonyítványt, mely a valóságnak meg nem felel, indítványozzuk, hogy a polgármester s mindazon tisztviselők ellen, kik ebben az ügyben érintve vannak,haladéktalanul fegyelmi vizsgálat indíttassék. Hadd tisztázzák ők is magukat. Alkalmat kell a polgármesternek adni arra, hogy kimutassa azt miszerint ő, ha valótlanságot állított is, ezt tévedésből tette s ha ezt az alkalmat megadjuk neki, nem tételezhetjük fel róla azt, hogy az általa elkövetett hibát helyre ne hozza. S így mire az ügy a másodsorban beadott felebbezés folytán a belügyminiszter kerül, hadd legyen tisztában. színe elé Nem a Horváth Lajos féle intriguáknak, hanem a tisztességnek és igazságnak kell ebben a városban győzedelmeskedni. A vármegyei közgyűlés indokolásában kifejti azt is, hogy Pápa város polgármestere nem tudja beigazolni sem postakönyvvel, sem kézbesítési ivvel, hogy a kérdéses közgyűlésre minden egyes képviselő meghivatott. De, ha meggondoljuk azt, hogy városunkban soha- de soha kézbesítési ivvel,vagy postkvel közgy,senki meg nem hivatott, akkor kilátszik ebből az indokolásból is az injúria, mert ha semmis ez a közgyűlés azért, mert sem A „PÁPAI HÍRLAP" TÁRCZÁJA. Elborultt . . . Elborult a lelkem Mint a nyári ég, Es szivemben szenvedélyek Tűz-villáma ég. Minden elhagy : érzem, Senki sem szeret S nem birom én elfeledni Azt az egy nevet. Átkozott az óra, Melyben láttalak, S átkozott a perez a melyben Szerelem fogant. Átkozott a lelked Hírtelen leány, S balga én ! hogy úgy futottam Csábszavad után. — Vagy ne . . . mégse átok Óh ne trjen el, ''Sz jól tudom a boldogságot Úgy sem éred el. S majdha éppen egykor — Meglehet talán — Szerelemben s a világban Megcsalatkozás : Óh leányka akkor . . . Akkor megtudod, Én lehettem volna neked Éltető napod. — Hát ne érjen átok, Semmi tégedet,Sz átkozódni az szokott csak A ki nem szeret: Én pediglen addig Mig dobog szivem, Bánatomban is szeretlek Lányka édesem / Ujváry Sándor. Hogyan lett urrá Sánta János? — Elbeszélés. — — A „Pápai Hírlap" eredeti tárczája. — Irta : Magyar Gyula. Szállj lelkem, szállj, repülj át a Bakony százados rengetegei, romba dűlt várkastélyai bérezés sziklái s a Vértes kopár hegyei felett! Repülj, repülj a szelíd szellővel, repülj oda arra az Istentől megáldott földre, ahol a szőke Tisza habjai csókolgatják a parti virágok kelyheit, a lehajló szomorúfűz ágak lombjait ! . . . És ha majd oda érsz, ahol a zengő aranykalászok beláthatlan óczeánja terül el szemed előtt, ahol a délibáb mutatja meg neked fenséges csalódásait, ahol fülemüle énekétől zeng az erdő, magyar leány dalától a tanyák barátságos világa, jóléttől ragyog polgár ember arcza , akkor az égbe felszálló pacsirtával te is csicseregd el imádat és áld azt, ki a természet e paradicsomkertjét a magyarnak számára megalkotta. Szegedtől kezdve lefelé a Tisza jobb partja a legáldotabb része a két fejedelmi folyó vidékének. A partokat sör, fűzfa, nyárfa, jegenyefa erdők borítják, azokon túl hullámokban reng a tengeri és tiszta buza vetések tengere, — közben-közben mintegy sziget barátságosan kiemelkedik közüle egy tanya, füstölgő kéménye örökké vendéghivóul szolgál utasnak, ismerősnek egyaránt. Ott van az első község az ő igazi magyar nevével s magyarrá vált szerbeivel gyönyörű leányaival, alább az egyik leggazdagabb tiszaparti város Menta, az ő áldott, becsületes, de magára sokat tartó jó magyar népével s a legmegférhetlenebb s az elragadt konczért egymással folyton hadilábon álló előkelőségével. Hires föld ez nagyon, sok magyar-, török- és rácz vér megáztatta azóta honunk e talaja aranyat terem s mert azt terem vigan tenyésznek itt a jó magyar ember keblén rozsda gyanánt a katonaszabaditók, a