Pápai Hirlap, 1890 (3. évfolyam, 2-19. szám)

1890-05-04 / 18. szám

Előfizetési árak: Egész évre . . . 0 frt kr. 3 „­­Fél évre Nagyon évre . . 1 „ Egyes szám ára 15 kr 50 Kiadóhivatal: Pápa, Posta-utcza 1036 ház szám, hová az előfizetési és hirdetési dijak a szerkesztő és lapkiadó M­A­G­Y­A­R GYULA czimére küldendők. PÁPAI HÍRLAP Megjelent minden vasárnap. Szerkesztési iroda: Pápa, Pósta-utcza 1036 ház szám, hová a lap szellemi részét illető minden közlemény intézendő. Kéziratok vissza nem adatnak. Hirdetések és nyilterek a kiadóhivatalban vétetnek fel. Egy petitsor 6 kr. Nyilttér petit­­ sora 20 kr. — Kincstári illeték külön 30 kr. Hivatalos hazugság. Veszprém vármegy­e rendkívüli köz­gyűlésének azon határozata, mellyel m­egsemmisité a pápai központi vá­lasztmány választását ugy a közön­ség körében, mint a hírlapokban meg­botránkozás tárgyát képezi. A vármegye hírlapjai, sőt a bu­dapesti napilapok közül is több, — nyilvánosan rosszalja a megye köz­gyűlésének (?) ezen eljárását. tuk: Mi a magunk részéről előre tud­hogy a vármegye így fog el­járni. Mert, ahol a függetlenségi esz­mék elnyomásáról van szó — ott, Veszprém vármegye vezérszerepet visz. Ezen meggyőződésünknek kifejezést adtunk a múltban és kifejezést adunk ma, midőn azt is kijelentjük, hogy a vármegye közgyűlésének határozata olyan, hogy a tisztviselői tisztesség megóvása érdekében kell, hogy annak alapján fegyelmi vizsgálat indíttassék Pápa város polgármestere ellen. A vármegye határozatának in­dokolásában azt állítja, hogy a köz­ponti választmány tagjaira való sza­vazás alkalmával a szavazók névjegy­zéke, vezetve nem lett. És ezt az ál­lítást Pápa város polgármestere hiva­talosan is bizonyítja. Ha Pápa váro­sának polgármestere ezt teszi, ha va­lótlanságot bizonyít, akkor kell, hogy nyomban fegyelmi vizsgálat indíttas­sék ellene. Mert Gryurácz Ferencz úr a szavazat­szedő bizottság elnöke, Saáry Lajos és Szokoly Ignácz szava­zat­szedő bizottsági tag urak hit alatt is bizonyítják, hogy a szavazók jegy­zékét vezették, sőt a Saáry Lajos ur által vezetett jegyzék alapján hirdette ki Martonfalvay h. polgármester a választás eredményét a Szokoly Ign. által vezetett s név aláírásával hitelesí­tett jegyzék pedig Pápa város főjegy­zőjének adatott át megőrizés végett. És mindezek daczára hivatalosan bizo­nyítja, hogy jegyzék nem vezettetett? Hát, hogy tehet ilyent a polgármes­ter ? Hát hol vannak azok a jegyzé­kek, melyet Saáry Lajos és Szokoly Ignácz urak vezettek ? Hát ilyen do­lognak is szabad előfordulni a pápai városházban ? Ennyit még mi sem hittünk volna. Mert sok mindenféle stiklit lehet elkö­vetni bizonyos párt érdekében, de ezt megköveteli az a lelkiismeret, az a belső kisbíró, az a kártya, amely az arczon van, hogy egy olyan egyén, akit a város p­olgársága kebeléből elsőnek választott, az csak igazat állítson és a világ semmiféle pártjának érdekéért ne mondjon valótlant. Ezen oknál fogva annak a kide­rítésére, hogy hová tű­ntek el a Szokoly és Saáry urak által vezetett szavazati jegyzékek s hogy azok miért nem csa­toltattak a megye szine elé került ügyiratokhoz s hogy a város polgár­mestere miért állított ki oly bizonyít­ványt, mely a valóságnak meg nem felel, indítványozzuk, hogy a polgár­mester s mindazon tisztviselők ellen, kik ebben az ügyben érintve vannak,hala­déktalanul fegyelmi vizsgálat indít­tassék. Hadd tisztázzák ők is ma­gukat. Alkalmat kell a polgármesternek adni arra, hogy kimutassa azt misze­rint ő, ha valótlanságot állított is, ezt tévedésből tette s ha ezt az alkalmat megadjuk neki, nem tételezhetjük fel róla azt, hogy az általa elkövetett hi­bát helyre ne hozza. S így mire az ügy a másodsorban beadott felebbezés folytán a belügyminiszter kerül, hadd legyen tisztában. színe elé Nem a Horváth Lajos féle in­triguáknak, hanem a tisztességnek és igazságnak kell ebben a városban gy­őzedel­m­eskedni. A vármegyei közgyűlés indoko­lásában kifejti azt is, hogy Pápa város polgármestere nem tudja beigazolni sem postakönyvvel, sem kézbesítési ivvel, hogy a kérdéses közgyűlésre minden egyes képviselő meghivatott. De, ha meggondoljuk azt, hogy városunkban soha- de soha kézbesítési ivvel,vagy postkvel közgy,senki meg nem hivatott, akkor kilátszik ebből az in­dokolásból is az injúria, mert ha sem­mis ez a közgyűlés azért, mert sem A „PÁPAI HÍRLAP" TÁRCZÁJA. Elborultt . . . Elborult a lelkem Mint a nyári ég, Es szivemben szenvedélyek Tűz-villáma ég. Minden elhagy : érzem, Senki sem szeret S nem birom én elfeledni Azt az egy nevet. Átkozott az óra, Melyben láttalak, S átkozott a perez a melyben Szerelem fogant. Átkozott a lelked Hírtelen leány, S balga én ! hogy úgy futottam Csábszavad után. — Vagy ne . . . mégse­ átok Óh ne trjen el, ''Sz jól tudom a boldogságot Úgy sem éred el. S majdha éppen egykor — Meglehet talán — Szerelemben s a világban Megcsalatkozás : Óh leányka akkor . . . Akkor megtudod, Én lehettem volna neked Éltető napod. — Hát ne érjen átok, Semmi tégedet,­­Sz átkozódni az szokott csak A ki nem szeret: Én pediglen addig Mig dobog szivem, Bánatomban is szeretlek Lányka édesem / Ujváry Sándor. Hogyan lett urrá Sánta János? — Elbeszélés. — — A „Pápai Hírlap" eredeti tárczája. — Irta : Magyar Gyula. Szállj lelkem, szállj, repülj át a Bakony százados rengetegei, romba dűlt várkastélyai bérezés sziklái s a Vértes kopár hegyei felett! Repülj, repülj a szelíd szellővel, repülj oda arra az Istentől megáldott földre, a­hol a szőke Tisza habjai csókolgatják a parti virá­gok kelyheit, a lehajló szomorúfűz ágak lomb­jait ! . . . És ha majd oda érsz, ahol a zengő­ aranykalászok beláthatlan óczeánja terül el szemed előtt, ahol a délibáb mutatja meg neked fenséges csalódásait, ahol fülemüle éne­kétől zeng az erdő, magyar leány dalától a tanyák barátságos világa, jóléttől ragyog polgár ember arcza , akkor az égbe felszálló pacsir­tával te is csicseregd el imádat és áld azt, ki a természet e paradicsomkertjét a magyarnak számára megalkotta. Szegedtől kezdve lefelé a Tisza jobb partja a legáldotabb része a két fejedelmi fo­lyó vidékének. A partokat sör, fűzfa, nyárfa, jegenyefa erdők borítják, azokon túl hullámok­ban reng a tengeri és tiszta buza vetések ten­gere, — közben-közben mintegy sziget barát­ságosan kiemelkedik közüle egy tanya, füs­tölgő kéménye örökké vendéghivóul szolgál utasnak, ismerősnek egyaránt. Ott van az első község az ő igazi ma­gyar nevével s magyarrá vált szerbeivel gyö­nyörű leányaival, alább az egyik leggazdagabb tiszaparti város Menta, az ő áldott, becsüle­tes, de magára sokat tartó jó magyar népé­vel s a legmegférhetlenebb s az­ elragadt kon­czért egymással folyton hadilábon álló előkelőségével. Hires föld ez nagyon, sok ma­gyar-, török- és rácz vér megáztatta azóta honunk e talaja aranyat terem s mert azt te­rem vigan tenyésznek itt a jó magyar ember keblén rozsda gyanánt a katonaszabaditók, a

Next