Pápai Hirlap, 1920 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1920-01-03 / 1. szám

ÚJDONSÁGOK. — A békedelegáció indulása. A magyar békedelegáció első része január ötödikén külön vonaton indul el Budapestről. Ezen a vonaton utaznak a főmegbízottak, a szakértők és való­színűleg a politikai pártok képviselői. Dr. Antal Géza volt orsz. képviselőnk f. hó 1-én felutazott a fővárosba s a békedelegáció első részével fog együtt indulni Párisba. A többiek pár nap múlva követik őket, úgy hogy január 10-ike körül az egész küldöttség kint lessz Párisban. — Adja Isten, hogy sikerrel járjon útjuk! — Új kerületi kormánybiztos. A le­mondott Bartos János kerületi kormánybiztos utódjául a belügyminiszter Teszenszky Antal volt trencséni főszolgabírót nevezte ki Győr, Komárom, Veszprém, Fehér és Esztergom vár­megyék, továbbá Győr, Esztergom és Székes­fehérvár városok kerületi kormánybiztosává. Teszenszky Antal a cseh megszállás miatt a Felföldről Budapestre menekült és itt a belügy­minisztériumban teljesített szál­lítót. — Hogy a kerületi kormánybiztos székheiye továbbra is Győr marad-e, vagy áttétetik Székesfehérvárra, az még nincs eldöntve. — Választási biztosok. A nemzetgyűlési választásokról intézkedő törvény a választások vezetését választási biztosokra bízza, akik mind a magyar bíróságok tagjai sorából kerülnek ki, ami az egész eljárás pártatlanságának leg­teljesebb biztosítékául szolgál. Választási bizto­sokat vármegyénk területére kineveztettek: Pápa: Kerényi Lajos törvényszéki biró és dr. Fürst Sándor járásbiró; Devecser: dr. Németh Sándor, dr. Karsay Sándor; Enying: Beke Ferenc, dr . Kovács Gyula; Nagyvázsony: Csajághy Károly, dr. Jánossy József; Ugod: Frick Mihály, dr. Peris Dénes; Veszprém : Boda Antal, Karp­ázky Győző, Zircz, Mayer Károly, Sipos Gyula. — A tót autonómia. A kormány a tótok­nak adandó autonómia törvénytervezetét meg­­­­küldötte Bartos János volt kerületi kormány­­­­biztosnak véleményezés végett. A kormány tudvalevőleg Bartos Jánost szemelte ki a tót ügyek szakreferenséül a nemzetiségi kisebbsé­gek minisztériumába államtitkári ranggal. Amint az autonómia tervezete minden fórumon jóvá­hagyást nyer, megtörténik Bartos János ki­nevezése is. — Képviselőjelölés. A keresztény nem­zeti egyesülés pártja múlt év december 27-én tartotta meg hivatalos képviselőjelölő gyűlését. A gyűlésen Hajnóczky Béla elnökölt, aki tudattal, hogy a párt intéző bizottsága s a vidéki meg­bízottak is Szűcs Dezső tanár, a párt ügyvezető elnöke mellett foglaltak állást, míg a pártba újabban belépett felsővárosi gazdák, mint ki­sebbség Zsilavy Sándor tanító jelöltetését pár­tolják. A pártgyűlésen Bartos János, volt kerületi kormánybiztos a központ részéről jelentette be, hogy hivatalos jelöltnek egyedül Szűcs Dezsőt ismerik el s egyszersmind rendkívül meleg­séggel méltatta a jelölt tehetségét és érdemeit. Hasonló elismeréssel szóltak róla dr. Kocsis Lénárd és Fábián Károly, míg dr. Trócsányi Dezső a reformátusok csatlakozását jelentette be. Mivel a felsővárosiak megmaradtak Zsilavy jelöltetése mellett, pártjuk a teremből kivonult. Azután deputáció ment Szűcs Dezső képviselő­jelöltért, akit nagy ovációval fogadtak. Jelölte­tését szép szavakban megköszönve, azt elvál­lalta s pár lelkes szóval vázolta programmját, melyet részletesen legközelebb fog kifejteni. — Zwingli-Ünnep. Lélekemelő ünnepélyt tartott a főiskolai tanári kar múlt év december 28-án a helvét reformáció kezdetének 400 éves évfordulója emlékére. Az ünnepélyre — bár alig hirdették — a kollégium díszterme egészen megtelt. Megnyitó évek után Czeglédy Sándor mondott magasan szárnyaló imát, majd Bakos Dezső szavalta el hatásosan Gergelynek Zwingli­­ halála című költeményét. Lélekhez szóló és ha­valóban művészi volt Papp Zoltánnénak Tóth Lajos harmóniumkíséretével előadott éneke. Tiszta és teljes mezzo-szopránján az egyházias dallam gyönyörűen érvényesült. Az ünnepi be­szédet dr. Antal Géza tartotta, egyik legszebb szónoki sikerét aratva. Történelmi tudás és filozófikus mélység tüntették ki Zwingli egész életét, működését s hősi halálát felölelő hatal­mas beszédét, melynek alapgondolata az volt, hogy a protestantizmus minden időkben haladást, de egyúttal a mérségletet is képviselte.­­ A beszéd hazafias záradékához méltán csatla­kozott Sebestyén Erzsi pompás szavalata. Sza­bolcskának a megszállott vidékeken méltán nagy hatást tett versét szavalta, a Szent János vallás­tételének szívhez szóló előadásával szinte kön­­nyekre indítva a hallgatóságot. Pongrácz József szép imája és a XC. zsoltár eléneklése zárták be a nagysikerű emlékünnepélyt. — Hazafias estély. A Magyar Nemzeti Hadsereg tisztikara gróf Lubienszky Jánosné védnöknő, Magyary Kossa alezredes és báró Zichy Rubidó védnöksége alatt 1920. évi jan. hó 5-én a „Horthy-alap" javára a városi szín­házban hazafias estélyt rendezd következő műsorral: 1. Horthy-induló. Szerezte Kosztka Vilmos. Előadja Gáty Zoltán vezetésével a zenekar. 2. A magyar Miatyá­k 1919-ben. Szavalja Ruttner József főhadügy. 3. Bodor Jánosné magyar dalokat érekel. 4. Panasz­kodnak a magyar szelek. Főadja Dienes Sán­dor szkv. főhadnagy, zoborán kiséri Kosztka Vilmos. 5. Gáty Zoltán zeneszerzeményét elő­adja a szerző vezetésével a zenekar. 6. A haza. Színmű, 1 felv. Irta Bartha Irén. Szereplők: Botka Vali, Csizmaia Irén, Gaál Bözsi, Kristóffy Ella, Major G­olláné, Pfrogner Arturné, Rácz Ilus, Udvardy­ Margit, Udvardy Kata, Viz Baba és Barbaritv Lajos. Kezdete esti 7 órakor. — Előadás vdn a Griffbeli táncmulatság. Jegyek 60, 50, 12, 10 és 8 koronáért előre vált­hatók Kis Tivadarnál. — Eljegyzés. Örömmel véltük a rózsás piti, hogy Seregély Nóra adászteveli tanítónőt, az adászteveli ref. gyülekezet néhai érdemes­­ lelkészének, Seregély Bélának leányát, eljegyezte Lovass Dezső, ugyancsak adászteveli tanító. — A tavaszi szezon. A város szinügyi bizottsága a héten ülést tartott, melyen két pályázó Bodoni Béla soproni és Heltai Hugó I nagykanizsai színigazgatók közül a tavaszi és őszi szini szezonra a színházat Bodoni soproni igazgatónak engedte át. Bodonit és társulatát a közoktatási minisztérium is melegen ajánlotta. — Hamis hír a bankólebélyegzésről. Az a híresztelés, hogy a kormány a régi bank­jegyeket 50%-ra lebélyegzi, lelkiismeretlen szé­delgők üzleti fogása, akik olcsóért akarnak az osztrák-magyar bank­jegyeihez jutni, vagy a hír terjesztését újabb árdrágításra akarják felhasz­nálni. Annál károsabb ez az agitáció, mert sokan külföldi bankjegyeket vásárolnak s ezzel valutánkat még inkább rontják. Ez álhírt maga Korányi pénzügyminiszter ismételten megcáfolja. — Halálozás. Tóth Ferencet, a helybeli városi adóhivatal derék tisztviselőjét, súlyos csapás érte édes­atyjának, Tóth Ferencnek múlt hó 28-án életének 76. évében történt elhunytá­val. A boldogultat kedden délután helyezték nagy részvét mellett örök nyugalomra az alsó­városi temetőben.­­ Megdrágult a posta. A kereskedelem­ügyi miniszter 1920 január 1-től kezdve a postai díjszabást lényegesen felemelte. A levélporta díja a belföldi és az Ausztriába, Németországba, Bulgáriába, Lengyelországba, a szerb-horvát­jugoszláv királyságba és az ez által megszállt területek felé irányuló forgalomban 20 gr.-ig 60 fillér és minden további 20 gr.-ig újabb 20 fillér, a külföld többi országaiba 20 gr.-ig 1 K és minden további 20 gr. után még 60 fillér. Zárt levelező­lapok portája ugyanennyi. Levelező­lapoké úgy bel-, mint külföldi forgalomban 40 fillér, a válaszos levelező­lapoké 80 fillér. Nyom­tatványok után a díj 50 kg.-ig 15 fillér, az ajánlás díja minden viszonylatban 1 K. Posta­utalványok díja belföldi forgalomban 100 K-ig 40 fillér, ezeknél az értékhatár 4000 K. Csoma­gok és értéknélküli küldemények 5 kr.-ig 3 K, 10 krrig 6 K. — A Kath. Leánykor 1920 január 4-én, vagyis vasárnap d. u. */15 órakor tartja első házi estélyét a bencés főgimn. dísztermében a következő műsorral: Zongoráz Nemsitzné Széptóth Mariska. Beszédet tart Blazovics Jákó tanár. Énekel Pék Margit és Harsányi József, zongorán kiséri Balogné Frauendienst Mariska. Saját költeményeit szavalja Rákosy Zoltán polg. isk. igazgató. Hegedüs Scháffer Béla, zongorán kiséri Kosztka Vilmos. Monológ. Előadja Udvardy Kató. A szives érdeklődőket ez úton hivja meg a vezetőség. Belépti díj tetszés szerint. — A város egy művésznövendékért. A városi tanács azzal a javaslattal járul a képviselőtestület elé, hogy Hercz Imre festő­művész növendék számára tanulmányi segélyt szavazzon meg, egyben gyűjtőb­en ugyanezen célra adakozásra szólítja fel a művészetpártoló közönséget. A város Hercz Imre személyében egy igazi istenáldotta tehetségnek nyúl a hóna alá, mikor áldozatot hoz és áldozatot kér szá­mára, hogy művészi tanulmányait folytathassa és befejezhesse. Már amit eddig produkált, azzal is a legilletékesebb körök elismerését vívta ki, ha lehetségessé válik, hogy anyagi gondoktól menten élhessen egyedül hivatásá­nak, a város egykor még büszke lehet rá, hogy szülöttét ily szeretettel­­ támogatta pályája kez­detén. — Tűzifa utalványok dolga. A polgár­mesteri hivatal felhívja mindazokat, akik a kupi erdőn termelt tűzifára december hó 15-ig a város faügyi osztályánál előjegyzést eszközöltek és utalványukat még nem vették át, hogy a tüzifautalványt legkésőbb 1920 január 5-ig fel­tétlenül átvegyék, mert ellenesetben az elő­jegyzés érvényét veszti. Egyidejűleg értesítem az érdekelteket, hogy amennyiben a tüzifa beszállítását kettőszáz korona egyesek árban eszközöltetni nem tudnák, ezek részére a fuvar­erőt a faügyi osztály fogja megszerezni, mely esetben a tűzifa ára a faügyi osztálynál előre befizetendők. — Felmentő itélet: Szentgyörgyi Czeke Endre bányászmérnökjelölt, ki Pápán járt gim­náziumba, apja itt dohánygyári aligazgató vélt, azzal a váddal terhelve állt a soproni törvény­szék kommunista ügyekben ítélkező ötös tanácsa előtt, hogy Zsufa és Kovalcsik főiskolai hall­gatókat, mint ellenforradalmárokat el akarta fogatni. A tárgyalás során kiderült, hogy neve­zettek cseh érzelműek voltak, sőt valószínűleg a csehek számára kémkedtek. A vádlottról viszont a főiskolai rektor is bizonyította, hogy mindig erős hazafias érzésű volt. A törvény­szék Czeket a vád alól felmentette s azonnal szabadlábra helyezte, amit az ő felkérésére azért közlünk e helyen, mert elfogatása éppen városunkban történt meg. „ Magyarország legnagyobb bánya- és vasmű munkásai élelmezése részére veszek szalonnát, zsírt, hízott sertéseket (szedet­teket is), esetleg hizlalási szerződést kötök vas- vagy szénkompenzáció elle­nében is. Ajánlatok intézendők Fleischer Rezső sertésnagyvágóhoz. Budapest, VIII., Madách-utca 9. sz. — Az ev. Leányegylet vasárnap, f. hó 4-én d. u. 5 órakor estélyt rendez a következő műsorral: 1. Mozart: Pastorale Alnée. Zon­gorázza Csernussák Olga. 2. A pillangó halála. (Ábrányi E.) Szavalja Ferenczy Géza. 3. Magyar kesergő. Hegedűn játsza: Schaffer Béla, zongo­rán kíséri: Kosztka Vilmos. 4. Felolvasás. Tartja: Horváth Lajos. 5. Schubert: Marsche. Négykezes. Játszák Kunszt Jolán és Kunszt Margit. 6. Az öngyilkos. (Magánjelenet.) Elő­adja Hadik Imre. (Estrendezők: Molnár Annus és Kunszt Margit.­­ Schenk Jenő, a nagy mester ma meg­érkezett városunkba. A szeretetreméltó, kitűnő tanár oda nyilatkozott, hogy teljes ambícióját és erejét viszi bele a ma esti előadásba, hogy itt is frappírozza a közönséget és hódolói sorába iktathassa őket. Néhány jegy a ma esti 8 óra­kor a városi színházban tartandó szeáncéra Kapitány Gyula cukrász üzletében még kapható. — A Magyarországi Munkások Rok­kant- és Nyugdíjegylete december havi je­lentéséből közöljük a következőket: A pákai Kölber Alajos közismert kocsigyáros elnöklete alatt működő országos munkásjóléti intézmény, mely 1893-ban alakult, 1903 óta, vagyis a se­gélyezés megkezdésétől fogva 1919 október végéig kifizetett 7353 rokkant, 2532 árva és számos özvegy segélyezésére 15.823.506 K-t. Havonkint átlag negyedmillió korona segély­összeget fizet ki az egylet. A fizető tagok száma 231.000, az egyletnek 553 fiókpénztára és sok száz tagcsoportja és befizetőhelye van az ország minden részében. A budapesti vasgyárak és kocsigyárak kollektív szerződés alapján íratják be munkásaikat az egyletbe és fizetik helyettük

Next