Pápai Hirlap, 1921 (18. évfolyam, 1-53. szám)

1921-06-25 / 26. szám

PÁPAI MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Szerkesztőség: Liget-utca 6. Előfizetési árak: Egész évre 80, félévre 40, negyedévre 20 K. Egyes szám ára 2 korona. Laptulajdonos főszerkesztő: dr. KÖRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi­ utca 13. szám, főiskolai nyomda-Hirdetések felvételnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papírkereskedésében. zette, ki nem gondolta soha senki más, csak az, aki nem tudta, minő mérhetet­len magasságban áll a magyar — ész­ben, tudásban, erkölcsben egyaránt — az oláh felett. Talán a sepsiszentgyörgyi vérfertőzés észretéríti a megtévesztetteket. Reméljük, hogy így lessz. „Csonka Magyarország — nem ország, Egész Magyarország — mennyország." ..Hiszek egy Istenben, Hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában. Ámen". Achilles-sarka annak a gazdag és áldásos pénzügyi programmnak, melyet Hegedűs Lóránt pénzügyminiszter tárt nem csupán a nemzetgyűlés, de az egész ráfigyelő nemzet elé, egyetlen pontja, ahol sebezhető, Achilles-sarka, melynek sebesülése nem múló fájdalmat, gyógyít­ható bajt, de megsemmisülést, halált je­lent — a jóvátétel. Mint kísértet szörnyű árnyával ez nehezedik rá a Ha vérünkkel, szenvedésünkkel, lelkünkre, ha el­rabolt földünkkel, széthurcolt kincseinkkel még nem tettük jóvá, ami bűnt elkövet­tünk, ha a citromot utolsó csöppéig, összenyomoríttatásáig csavarni akarják, akkor vége mindennek, akkor összedűl mindaz, amit eddig alkottunk, megsem­misül minden remény, mely már zöldelni kezdett, akkor jön az éhség, az ínség, a pusztulás . . . Akkor, akkor azonban jön egyéb is. A Végső elkeseredés sokra, mindenre képes. Ezt tudja, ezt tudnia kell ha nem­­ a kis kajánoknak, azok még nem elég tapasztaltak ehhez, de tudni fogják a nagy rablók, a kegyesképű an­gol, a sima modorú francia s a többi drágák. És tudván, hogy a végső két­ségbeesés mit tud művelni, kétszer is meg fogják gondolni, mielőtt a Hegedűs művét egyetlen mozdulattal tönkretennék. És ha mégis máskép lessz? Lessz akkor egyszer itt is máskép! Erkölcsi dor fogja el az undor, dehogy: testi m­­embert, bocsánat, ha ilyet tollunkra veszünk, felfordul a be­jünk, ha azt olvassuk, hogy az oláh kultúrbestiák mivé sülyesztették az egy­kor virágzó magyar tanintézeteket. Nem ismételjük e helyen, ami a sepsiszent­györgyi képzőben történt, hogy lett a tudomány, a tiszta erkölcs felszentelt hajlékából közönséges örömtanya, hol kifestett arcú oláh katonatisztek taposták sárba az ártatlanságot a képzői igazga­tóvá előléptetett fél műveltségű oláh ta­nító kerítő­ munkája által. Utálatos, irtó­zatos, példátlanul álló talán az egész kultúrvilágban. Vájjon elhat-e ennek híre a mi határainkon túlra is és ha el­ a hat Párisba, el Londonba s a tengeren­túli hatalmassághoz, vájjon belátják-e, hogy a leggaládabb bűnt követték el akkor, mikor a tisztaságot, az erényt képviselő magyar nemzet minden kultu­rális javát prédául dobták balkáni, korcs pribékeknek. Hogy oláh lehessen úr, a pöffeszkedve rendelkező, kéjelegve intéz­kedő ott, ahol ezer év minden emléke a magyar tisztességet, magyar tudást, magyar erényt hirdeti, ezt el nem kép­ Népművelési tanfolyam a helybeli állami tanítóképzőben. Népünket tanítani, nevelni kell. Az iskolán kívül is. Népkultúrát kell teremteni, hogy tanult, művelt legyen az egész nemzet. A népművelés érdekében eredményes munkát azonban termé­szetesen csak az tud végezni, aki tisztában van a népművelési kérdésekkel, ismeri a népműve­lési munkát, annak intézményeit s eszközeit. Ezt a célt szolgálni van hivatva az a tan­folyam is, melyet dr. Vass József vallás- és közoktatásügyi miniszter rendeletére, a helybeli tanítóság kötelező bevonásával 1. évi július hó 2-tól kezdődően 8 napi időtartamra rendez az áll. tanítóképző, érdemes igazgatójának Sarudy Ottónak vezetése mellett az alábbi tantervvel és előadókkal: 1. A népművelési munka. 2. A népművelés szolgálatában álló intézmények. 3. A népfőiskolák. Fenti három pont előadója Pályi Sándor központi kiküldött. 4. Könyvtár, népies és ifjúsági irodalom a népmüvelés szolgálatában. Előadó Pongrácz József ref. theol. tanár. 5. A népmüvelés a nemzetnevelés szolgálatában. 6. A népművelés ifjúsági tervezetei. Fenti két pont előadója Kraft József áll.­tkép. tanár. 7. A szülőföld ismertetése. Előadó Horváth István áll.­tkép. tanár. 8. Magyarország földrajzi és gazdasági egysége. Elő­adó: Strömpl Gábor központi kiküldött. 9. Magyarország mai társadalomrajza. Előadó Kard­hordó László áll.­tkép. tanár. 10. A turáni gondolat. náziumi igazgató. Előadó Blazovits Jákó főgim­ 11. Szociális törekvések és intézmények. Előadó dr. Ráday János főgimn. ig. Budapest. 12. Módszertani mintaelőadások: a) Az állampolgári ismeretekből. Előadó Kard­hordó László áll. tkép. tanár. b) A közegészségügy köréből. Ismertető dr. Cseh-Szombathy László főorvos. c) A szövetkezetekről. d) Irodalmi mintaelőadások: Petőfi. Előadó dr. Körös Endre ref.­tkép. igazgató; Arany: Buda Halála. Előadó Sághi Tamás áll. tkép. tanár. e) A magyar történelem sorsdöntő eseményei. Is­merteti Kis Ernő ny. tanár. f) Természettudományi előadások. Előadók Juhász Imre és Zala István áll. tkép. tanárok. Délutánon­ként a népies előadások tárgyát képezhető természettudományi­ és methodikai kérdések megbeszélésén kívül a pápai földm.­iskola, a főisk. könyvtár és gyűjtemény meg­tekintése és egy kirándulás a pápai vízmüvekhez. Minthogy a nemes cél érdekében fontos, hogy a művelt közönség körében minél nagyobb hullámokat verjen a népművelési mozgalom, a vezetőség szívesen lát az előadásokon minden érdeklődőt. Bizonyítványt a tanfolyam elvégzé­séről csak azok fognak kapni, akik az előadá­sokat rendszeresen látogatják.­­ Csejtey Gábornénál, lapunk árusító­jánál (Kossuth-u. és Petőfi-u. sarok) levélpapí­rok, képeslapok, cigaretta papírok stb. olcsón kaphatók. A gazdaszövetségekről. Már évek óta a többtermelés gondolata foglalkoztatja gazdáinkat. Azonban egyrészt a háború, másrészt a kisgazdák fogyatékos kép­zettsége miatt kevés eredménnyel dicsekedhe­tünk. Azt mindenki tudhatja, hogy a népgaz­dálkodás mai keretében nem maradhat meg, ennek magasabb színvonalra kell emelkednie. Mert, ha mi nem akarjuk, a haladó idő fogja azt kierőszakolni, ez azonban fájdalmas lesz. Okulnunk és tanulnunk kell. Míg nincsenek minden nagyobb községben gazdasági szak­iskolák, addig a kisgazdáknak önmagukat kell nevelniük Gazdaszövetségeikben, Gazdaköreik­ben. A feltámadásnak egyedüli feltétele a föld­ben van, ezért ennek erejét kell fokozni. A mai nehéz időben, a béke háborújának megvívásakor a gazdatársadalom hivatott arra, hogy az országot a kibontakozás révébe jut­tassa. Az erők összpontosítására van szükség. A gazdáknak tömörülniök kell, mert csak így érhetik el céljukat, a boldogabb jövendőt. Egyéni célból is kívánatos volna ez, mert így a gaz­dák egymásra támaszkodva nem állnak majd tanácstalanul. Azonban igen nagy hiba, hogy gazdáink nem pártolják és nem látják be a szövetségek hasznosságát. Röviden vázolni akarom mindazon elő­nyöket, melyekben a Gazdaszövetségnek tagja részesül. Könnyen jut nemesített vetőmaghoz, amelynek terméstöbblet és ezzel kapcsolatosan vagyongyarapodás az eredménye. Egységes és jó tejelőképességű állatállományhoz jut. Tej­termékeit jobban értékesítheti és biztos piaca van. A Szövetségnek hivatása a gazdán segí­teni minden ügyes-bajos dolgában; a szüksé­ges termelő eszközöket a gazdának rendelkezé­sére bocsájtani, vagy megszerezni, tanáccsal szolgálni és Szövetkezeteket létesíteni. Egy Tej­szövetkezet létesítésével elsősorban minden csepp felesleges tej értékesíthető lesz és ha a gazda azt látja, hogy a tejet jó áron eladhatja, tehenét jobban fogja etetni és gondozni. A borjúnevelésre több gondot fordít és csak a jó tejelőket hagyja meg. Tehát először az állat­állomány száma szaporodik és ezzel vagyona is. A fejlődés gyorsan halad és amint egy­két hazai példa mutatja (Levél, Mosonszolnok), anyagi boldoguláshoz vezet. Azt pedig tudjuk, hogy az egyesek jóléte egyúttal a nemzet jó­léte is. Ezért pártoljuk tehát a meglévő Szövet­ségeket, lépjünk tagjai közé, hogy anyagi hely­zetüket biztosítva fáradhatatlanul haladhassanak céljaik megvalósítására, a gazdák nevelésére és segítségére. Ha erősek lesznek a Gazdakörök, a Szövetségek, a Gazdasági Egyesületek és ha ezek mindegyike elvégzi a munkáját, bizton tekinthetünk jövőnk elé, mely magával hozza a nagyszerű feltámadást. Szita József oki. kisgazda, Magyaróvár. — Felvétel a nőnevelő-intézetbe. A dunántúli református egyházkerület nőnevelő­intézetébe (polgári leányiskolával és tanítónő­képzővel kapcsolatos internátus) július hó 15-ig lehet felvételért folyamodni. Polgári iskolába jelentkezők kérvényükhöz születési- és IV. elemi elvégzéséről szóló bizonyítványt, tanítónőkép­zőbe folyamodók születési-, illetőségi-, a IV. polgári, vagy középiskolai osztályról szóló és a tanítói pályára alkalmasságot igazoló bizonyít­ványt csatoljanak kérvényükhöz. Polgáriba fel­vételi vizsga nem kell, a tanítónőképzőbe folya­modók a beiratkozás alkalmából zenei hallásuk tekintetében meg fognak vizsgáltatni.

Next