Pápai Hirlap, 1931 (28. évfolyam, 1-52. szám)

1931-01-03 / 1. szám

2. Esőernyők és napernyők szakszerű javítása J­offmann műköszörüsnél Pápa, Kossuth­ utca 34. kéri, hog­y a polgármester tegyen meg min­dent a munkanélküliség enyhítése érdekében. A polgármester az interpellációra azt vála­szolta, hogy bár felelős helyről konkrét ígére­tet nem tehet, rajta lesz, hogy a város munkát juttasson a munka nélkül állóknak. Sajnálat­tal említi meg, hogy az ugodi fakitermelő munkára, mely ha­bár nagyon szerény­, de mégis valami keresetet nyújt, a pápai munka­nélküliek egyáltalán nem jelentkeznek. A sze­retetadományokról szólva elismerőleg emeli ki e téren a társadalom és a jótékony egyle­tek áldozatkészségét, mit az interpelláló, a választ tudomásul véve, szintén elismer. Végül a polgármester boldog új­ évet kí­vánt a képviselőtestületnek, kifejezésre jut­tatva azt az óhaját, hogy a jövőben is olyan nyugodt és harmonikus munkát fejtsen ki, mint aminőt 1930-ban végzett. A Tókert-városrész ügyéhez. Vettük a következő, figyelemreméltó sorokat: Tekintetes Szerkesztő Ur! Becses lapjának már több számában is jelent meg a Tókertre vonatkozólag közle­mény, de mindig csak olyan, amelyben váro­sunk vezetőségétől várjuk helyzetünk javítá­sát. Magunkról, mint tókerti érdekeltek tennivalójáról nem írt senki sem, noha ne­künk is vannak kötelességeink és mi magunk is sokat segíthetnénk sokszor panaszlott hely­zetünkön. A tókerti városrész ma már elég sűrűn beépített lakott hely, vagyis ma már az belső­ség, lakott terület, ahol legalább­is utcai részről, kerítés nélküli parcellának nem volna szabad lennie. Az utcakerítésen kívül sok tisz­tességesen gondolkozó ház-, illetve házhely­tulajdonos példájára a gyalogjárdát is min­denkinek el kellett volna már készíttetni. Ha­­ ez megvolna, akkor joggal állhatnánk elő iga­zán a gyalogátkelési szakaszoknak elkészítte­téséért való követeléssel. Sajnos, a telkek elnyeréséért sok olyan egyének is jelentkeztek, akiknek nem volt ko­moly elhatározásuk a házhely birtoklása, amit igazol az, hogy házhelyeikre mint kertre hat év alatt egy kocsi trágyát sem vitettek, azt parlagon hagyták, ott csak gaz terem, aminek magvát a szél hordja széjjel a kultivált ker­tekre, azok tulajdonosainak boszántására és kárára. Nem ültettek kertjükbe még egy ri­bizke bokrot sem, jóllehet a házhely vétel­árába még nem fizettek semmit, még a kama­tokkal is adósak, vagyis házhelyet kizárólag csak üzleti, spekulatív célzattal jegyeztettek.­­ Látjuk, hogy nagyon soknak már sikerült is terv megvalósítása. Ilyen tulajdonosok persze idegenkednek a kerítés felállíttatásá­tól és gyalogjáró készíttetésétől, noha mind­erre már csak emberi szempontból is kötelesek lettek volna régen. Törvényszerű dolog lenne az üzletre váró házhelytulajdonosokat telkeiktől megfosztani, házhelyeiket pedig építtetni akaróknak kezére adni, akik szívesen rendben tartanák telkeik­nek még az elejét is. Városi hatóságunk pedig közbiztonsági, közrendészeti, testi épség­biztosítási, szépé­szeti stb. stb. szempontokból is, törvényadta jogánál fogva elrendelhetné a kerítések és a gyalogjárdák elkészíttetését, hadd nyerne tel­jesen városi formát ez a városrész, amelyet­ azok, kik mindenhez értenek, de semmit sem tudnak, szeretnek agyon ócsárolni. Ha ez így történne, nem süpednének bokáig érő sárba a lakásukra vagy dolguk után igyekvők és nem fakadnának olyan rettenetes kiszólásokra, mint amilyeneket most hallani lehet. Pápa, 1930 dec. 30. Egy tókerti érdekeit. PÁPAI HIRLAK 1931 január 3. ÚJDONSÁGOK. — Újévi tisztelgés. Dr. Antal Géza püspök előtt az újév alkalmából tisztelgő küldött­ségben jelentek meg Pápa város tisztikara, a református főiskola, a református nőnevelő­intézet, a helybeli irgalmasrend, a Pápai Hi­telbank igazgatósága s tisztikara, a református egyház presbitériuma, nőegylete és leányegy­lete. Az üdvözletekent a püspök iránti mély­séges tisztelet és hála jutott kifejezésre, míg az ő válaszai irányt mutattak városi, iskolai és egyházi ügyek intézésében. A küldöttségen kívül nagyon sok egyes személy is felkereste szerencsekivánataival , a püspököt. Délben a város hivatalvezetőit vendégszerető asztalánál ebédre látta a püspök. — Szilveszter, újév. Ha nem is volt a régi zajos Szilveszter-estékre emlékeztető, de azért nem is volt hangulattalan és reményte­len az idei Szilveszter-est. Kevesebben keres­ték fel talán a nyilvános helyeket, de odahaza meghitt családi körbért mindenki megvárta az éjfélt, hogy az újév első percében meleg kívánságokkal üdvözölje szeretteit. Nagyon so­kan a rádióval Szilvesztereztek és mélységes megindulás vett lelkükön erőt, mikor Gyula diák hazafias beszéde után megszólaltak az Egyetemi templom harangjai pontosan ugyan­abban a pillanatban, mikor nálunk­­ a nagy­­ templomé is, hogy­­ elébe harsangozzanak a magyar feltámadás újesztendejének. A társas körök közül, különösen vidám hangulat és tánc is volt a (belvárosi) Katholikus Körben, a Le­ i­vente­ Egyesületben, de a többi egyesületekben­­ is kellemes hangulatban telt el Szilveszter éj­­­szakája. — Kosztolányi Dezső a Jókai körben. Mint már jeleztük, a Jókai-kör legközelebbi előadó-ülése január hó 11-én lesz. Ezen az előadó-ülésen a modern magyar irodalom egyik első kitűnőségét, Kosztolányi Dezsőt, a nagy költőt, regényírót és műfordítót fogja felolvasó­asztalánál vendégül látni a kör, ami­nek hírét bizonyára nagy örömmel fogja hal­lani városunk lelkes irodalompártoló közön­sége. Az előadó-ülésnek másik vendége is lesz és pedig Csokonai Vitéz Mihály, az is­mert nevü győri humorista, aki pár év előtt már egyizben nagy sikerrel szerepelt a körben. Részletes műsort jövő számunkban közlünk. — A város tisztikara a polgármester­nél. A város tisztviselői kara pénteken délben tisztelgett dr. Tenzlinger József polgármester előtt, hogy kifejezze az újév alkalmával jókivá­natait. A főjegyzői szobában a megjelentek élén dr. Uzonyi Kálmán üdvözölte keresetlen szavakban a város fejét, mire a polgármester hosszabb beszédben válaszolt. Kiemelte, hogy az ország mai súlyos helyzetében a tisztviselők még fokozottabb munkát kell hogy teljesítse­nek, mert ma sokkal több a hatósági tanácsra, útbaigazításra szoruló ember, mint régebben. Örvendetes tényként említette, hogy a felsőbb hatóságok legteljesebb megelégedéssel vannak a tisztviselők teljesítménye iránt és ismételten kérte őket, hogy minden egyes felet ne aktaként kezeljenek, hanem bennük az embert lássák, kik a város hivatalnoki karától várnak támoga­tást ügyes-bajos dolgaikban. Majd meleg sza­vakban köszöntötte Szőllősi Miklós városgazdát, ki negyedszázados hűséges munkálkodás után, — melyet a legsúlyosabb időben is önzetlenül végezett — a jól megérdemelt nyugalomba vonul és átnyújtotta neki a tisztviselői kar aján­dékát, egy remekművű, ezüstserleget. Végül a jobb magyar jövendőbe vetett hitnek reményé­vel kívánt a megjelenteknek boldog ujesztendőt. Szőllősi Miklós, a­ nyugalomba vonuló város­gazda meghatott szavakban köszönte meg a szeretetnek és ragaszkodásnak szép megnyilvá­nulását és Isten áldását kérte a polgármester munkálkodására, a tisztviselői karra és a város minden lakosára. (Elká.) — Vármegyei közgyűlés, Veszprém vár­megye törvényhatósági bizottsága dec. 30-án dr. Körmendy-Ékes Lajos főispán elnöklésé­vel közgyűlést tartott. A napirendet megelő­zőleg Holitscher Károly gazd. főtanácsos, a Felsődunántúli Mezőgazdasági Kamara alel­nöke a kamara megbízásából határozati javas­latot terjesztette elő. Aggodalommal látja, hogy a bolettatörvény életbeléptetése óta a gabonaneműekben és egyéb mezőgazdasági ter­mékekben egyre súlyosbodó árhanyatlás követ­kezett be. Kéri, hogy a mezőgazdasági érdek­képviseletek meghallgatása után gondoskodjék a kormány olyan intézkedésekről, amelyek a magyar mezőgazdaság prosperitását biztosít­ják. Nyomatékosan kérik az intézkedéseknek olyan időben való életbeléptetését, hogy a gazdaközönség és a kereskedelem kellő időben felkészülve foghasson az új gabonatermelés értékesítéséhez. A javaslat megokolásában az előadó hangsúlyozta azt, hogy bár a válság világjelenség, vannak speciális magyar bajok is, amelyeket orvosolni kell. Vámvédelmet kí­ván a mezőgazdaság részére. Végül a mező­gazdaság szoros összefogását sürgette és óva intett az elégedetlen nép közé befurakodó po­litikai izgatóktól. Holitscher Károly határo­zati javaslatát a törvényhatósági bizottság egyhangú helyesléssel fogadta. A napirend többi tárgya­i nem keltettek nagyobb érdek­lődést. — Eljegyzés: Frick Pál földbirtokos és felesége, komáromi Körmendy Lenke leányát, Frick Edithet eljegyezte Csiszár László, a Pápai Hitelbank Rt. cégvezetője. (Minden külön érte­sítés helyett.) — Új virilisták. A városi képviselőtestü­let választás alá nem kerülő, legtöbb adót fi­zető tagjainak sorába az 1931. évre új tagokul a következők kerültek be: Boskovitz Sámuel, Kis Tivadar, Kohn M. Mihály, Raidl Ferenc és dr. Scheiber"Jenő. . ^ J.T. — Egy derék tanító halála. Igaz szív­béli részvéttel értesültünk Tóth Kálmán ny. tapolcafői ref. igazgató-tanítónak december hó 24-én, áldásos élete 72-ik évében Pápán tör­tént elhunytáról. Tóth Kálmán egy félszázadon át működött tanítóként a szomszéd Tapolca­főn, amelynek református egyházában már ősei is praeceptori szolgálatot teljesítettek. Tudás, szelídség és kötelességteljesítés jellemezték tanítói munkásságát, iskolája mindig minta­szerű volt. ő maga vezető szerepet vitt a ta­nító-egyesületekben, ahol kortársai részéről nagyrabecsülés környezte. Három év előtt nyu­galomba vonulván, családjával Pápára költö­zött. Sajnos, a hű szolga nem sokáig élvez­hette a jól megérdemelt nyugalmat. Kará­­csony első napján lefolyt temetésére ,a rossz idő ellenére eljött Tapolcafő egész felnőtt la­kossága, mindnyájan Tóth Kálmán volt tanít­ványai, de pápai tisztelői is nagy számban je­lentek meg a gyászszertartáson, melynek kere­tében Ólé Sándor gyönyörűen búcsúztatta el az elhunytat, míg az énekegylet tagjai szép gyászdalokat énekeltek. Elhunytát megtört neje sz. Csomasz Julianna és leányai Kornélia, özv. Fejes Gáborné, Mária és fia Tóth Kálmán kaposvári hitoktató siratják. Áldás emlékére. — Kamarai közgyűlés. A győri kereske­delmi és iparkamara december 29-én Morvay István elnöklésével ülést tartott. Az elnök meg­nyitójában hangsúlyozta, hogy a cseh-magyar vámháborúban a kamarának egységesen a kor­mány mögé kell sorakoznia. A napirend pont­jai közül legnagyobb érdeklődést a gyáripar és kereskedelem viszonyának tárgyalása kel­tette. A kamara közgyűlése szerint a magyar gyáripar egyoldalú kormánytámogatásban ré­szesül és a kereskedelmet sokszor erkölcsileg károsítja meg nem felelő termékeivel. Az egy­oldalú támogatás mellőzése ellen a kamara feliratban fordul a kereskedelmi kormányhoz. Az elbocsátott kamarai főtisztviselők ügye fog­lalkoztatta még hihetőleg utoljára a közgyű­lést. Az elnökség javaslatára ugyanis kimon­dották, hogy a volt főtitkár feleségének havi 200, a titkárénak pedig havi 100­0 segélyt szavaznak meg.

Next