Pápai Hirlap, 1939 (36. évfolyam, 1-52. szám)

1939-01-07 / 1. szám

MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Szerkesztőség : Vitéz Gömbös Gyula (Liget) utca 6. szám. Előfizetési ár negyedévre 2 pengő. Egyes szám ára 20 fillér. Telefonszámok: Szerkesztőség 1178. Kiadóhivatal 160. Laptulajdonos főszerkesztő: DR. KÖRÖS ENDRE, Kiadóhivatal: Petőfi utca 13. szám, Főiskolai könyvnyomda. Hirdetések — tarifa szerint — felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. A szilveszteri u. n. népszámlálás semmiképen nem alkalmas arra, hogy erősítse azt a sokat hangoztatott testvéri érzést, amely bennünket a tót atyafiakkal összeköt. Úgy látszik, ezt az érzést odaát — tisztelet a kivételnek — inkább csak hangoztatják, de gyakorlatban nem valósítják meg még azok sem, akik hivatalosan emlegetik a szlovák-magyar testvériséget, de gyakorlatilag már akkor elárulták azt, amikor szekerük rúdját a horpadt oldalú cseh járműhöz kötötték. Innen aztán rájuk ragad az a sár és piszjok, amit ez az alkotmány húsz esztendős benesi döcögése közben felszedett. És rájuk tapad a módszer is: a cseh módszer, a csalás, a hazugság, a félrevezetés módszere. Csak cseh észjárással lehet elképzelni és cseh rendszerrel megvalósítani, hogy máról-holnapra kiírják a lakosság összeírását, íveket kézbesítsenek illetve ne kézbesítsenek ki, adatokat írassanak, illetve a maguk tetszése szerint maguk írjanak be, mellőzzenek, akit mellőzni akarnak, bevegyenek és úgy vegyenek be akit és ahogyan ők akarják. Még nem lehet pontosan megállapítani, hogy mindez minő kulturális, gazdasági vagy ki tudja minő elnyomás érdekében történt, de a »cui prodest?« (kinek érdekében történt?) mindenki előtt az első pillanatra világosan áll: semmi szín alatt nem annak a magyarságnak érdekében, amely ismét csak, mint 1920-ban, akarata és megkérdezése nélkül maradt a cseh jellegű szlovák fenhatóság alatt. Egészen bizonyos, hogy mi nem fogunk a mi imperiumunk alatt levőkkel hasonló módon elbánni, — nekünk meg kell őriznünk minden körülmények között emberméltóságunkat! — de a továbbiakra nézve jó lesz megőrizni a hirtelen jött szilveszteri szlovákiai népszámlálás szlovákokra és másokra nézve is levonható tanulságait. Nagyon hangsúlyozták, hogy a korzikai és a tuniszi útnak nem volt »kihivó« célzata s ezt a hamu alatt lappangó tűz keifojtása érdekében Európa közvéleménye hajlandó is elfogadni. Minthogy azonban semmi a világon ok és valamiféle cél nélkül nem történik, fel kell tételeznünk, hogy eme szokatlan utazásnak más, mondjuk például biztosító célzata volt. Biztosítani akarta például a korzikaiakat az anyaország biztosságáról és biztosságot akart szerezni arról, hogy a gyarmati terület főkép keleti irányban kellőleg biztosítva van-e? E célból végig is járta a miniszterelnök a tunisz-tripoliszi erődvonalat is. A francia erőről és felkészültségről hallatott pár ünnepi megnyilatkozás is mind összefüggésben állottak eképen azzal a tehát nem kihívó, de mindenesetre biztosító célzattal, amely bárhogyan akarnák elfojtani azt a bizonyos lappangó tüzet, mégis mégis alkalmas újabb bizonytalanság érzésének felkeltésére. Olyanféle sejtés kezd felülkerekedni az emberben, mindakkor, mikor München előtt igazán csak hajszálon függött az európai béke. Viszont elképzelhetetlen, hogy az a szép békés megegyezési szándék, amiről akkor hirtelenében papirost is írtak alá, ilyen hamar a viszájára fordulna. Feltétlenül bíznunk kell benne, hogy ugyanaz a bölcseség és ugyanaz a mérséklet, amely még nincs is féléve oly sikeresen megnyilatkozott, érvényesülni fog az olasz-francia ellentét kérdésében is. A szuezi csatorna igazgatóságában való részvétel, a csibuti vasút ügye, sőt a tuniszi olaszok jogainak és terjeszkedésének kérdése — Bonaparte Korzikáját persze mellőzni kellene a tárgyalások során — nem lehet és nem szabad lennie olyan és akkora összeütközési pontnak, amely rászabadítja Európára a háború fúriáit és beláthatatlan pusztulásba sodorja az emberiséget. Olasznak és franciának, két rokonnépnek, meg kell találnia megértően egymást és akkor nem lesz szükség nem hogy »kihívó«, de még biztosító célzatú gyarmati utazásra is sem. «————•———^—l— „A Fejedelem iródiákja." Az ó-kollégium kapubejárata felett egyszerű szürke márványtábla örökíti meg azoknak a jeleseknek nevét, akik ez ősi intézet falai között szerezték meg az életre szóló útravalójukat, innen indultak ki egyházi, közéleti, irodalmi vagy tudományos pályafutásukra. Az érdemes „öreg diákok" sorában, köztük költészetünk két ragyogó csillaga: Petőfi és Jókai mellett, be van vésve annak a férfiúnak, Thaly Kálmánnak neve is, akinek emlékezetét születése századik évfordulója alkalmával kegyeletes tisztelettel illik az iskolavárosnak is felújítani. „A Fejedelem iródiákjának" nevezték őt el kortársai. Bármily találónak látszik az elnevezés re, és a Rákóczi-kor búvárlatának szentelt egész életére, mégis csak megközelítőleg méri fel azokat az érdemeket, amelyeket Thaly Kálmán hazánk története e legdicsőségesebb, mert legöncélúbb és legáldozatosabb korszakának fáradjhatatlan munkával történt feltárásával, egyes szereplőinek klasszikus szépségű életrajzokban való megírása által szerzett. Talán nem is a történetírót, inkább a hűséges bizalmast, azt a második Mikes Kelement akarta ez az elnevezés aposztrofálni, akinek egész lénye felolvadt a magyar történelem legideálisabb lelkű hősének csodálatában, akinek megadatott őt és környezetét életükkel és küzdelmeikkel együtt újra feltámasztani és megismerten tenni őket a magyar lelkiség közkincsévé. A megismert szón van itt a hangsúly, mert hisz a számkivetett fejedelmet említeni sem volt szabad évszázadokon át, alakját, szabadságharcát csak megrendelt, aulikusan elfogult írások tükrében láthatta az utókor. És hogy nagyon sokkal több volt annál, amit iródiáknak neveznek, arra bizonyság az az ő kezdeményezésére megindult és végrehajtott kegyeletes aktus, amellyel a távol idegenben elhunyt Fejedelem és mostohaapja, Thököly fejedelem, valamint a többi bujdosónak hamvait is a Márvány-tenger partja mellől honi földre hozta meg a királyával megbékült nemzet hálás kegyelete. Azokat a szent ereklyéket ott az Erzsébet-dómban, amelyeket most — alig két hónap óta — ismét a magunkénak nevezhetünk, a magyar honvédek kassai bevonulásakor a Thaly Kálmán megdicsőült lelke csókdosta körül!. . . És ha több volt, méltán többnek tarthatjuk őt egyszerű iródiáknál, mégis csak maradjon ő továbbra is ezen a néven halhatatlan, amelyet ő maga is oly büszke-szerényen hordott. Élete minden percét, minden gondolatát és egész tudását átadta ő a Fejedelemnek. A névtelenség homályába nyújtotta át neki azokat az örökké burkolózva illatozó költői virágokat: a Bezerédj nótáját, az Esztergom megvételéről és az Ocskai Lászlóról szóló énekeket, amelyekkel pedig balladaköltőink legnagyobbjaihoz méltó költői babért is szerezhetett volna magának. Nem vágyott e babér után, odaadta a névtelen poétának, neki magának elegendő jutalom volt minden fáradságáért, ha azoknak emléke nő, annak dicsősége öregbedik, akiknek küzdelmében és akinek áldozatkészségében a nemzet jövendőjét biztosító örök példát látott és állított műveiben az utódok elé. „A Fejedelem iródiákja" : Thaly Kálmán centennáriuma alkalmából legyünk büszkék arra, hogy az örök érdemű historikusnak itt, e mi városunkban lett szárnyrakelte, nagy lelkét a Bocsor István és többi tanártársa tette a magyar szabadság rajongójává, a Rákóczi-eszmék követőjévé és kívánjuk, hogy az ő kuruc és magyar, eszményekért hevülő szelleme világítsa be mindazoknak a lelkét, akik innen indulnak e életük útjára. Áldassék emlékezete! — ez — PÁPAI HITELBANK RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Szerződéses viszonyban a Magyar Általános Hitelbankkal. Alapíttatott: 1878-ban. Távbeszélő: Igazgató 1136. Üzlethelyiség: 1114. Táviratcím: Hitelbank, HIRDETMÉNY. A Pápai Hitelbank Részvénytársaság 1939 január hó 1-én megnyitotta XXIV-IK ÉVTÁRSULATI ÖNSEGÉLYZŐ-EGYLETÉT három és öt évi időtartammal részletenként és hetenként egy pengő befizetéssel. Ez a legkönnyebb és legkedveltebb módja a takarékosságnak, mert heti egy pengőt mindenki könnyen nélkülözhet, aki pedig kölcsönre szorul, minden heti egy pengős részletre 156, illetve 260 pengő kölcsönt igényelhet, mely a harmadik, illetve az ötödik év végén a heti betétekkel kiegyenlítést nyer, de közben is bármikor visszafizethető. Mindenki tetszése szerinti heti részletet jegyezhet. A betétek havi részletekben is fizethetők. A bank a résztvevőknek befizetéseik után a Magyar Nemzeti Bank váltóleszámítolási kamatának megfelelő kamatot térít, a heti betétek alapján folyósított kölcsön után pedig a Magyar Nemzeti Bank váltóleszámítolási kamatát 3%-kal meghaladó kamatot számít. Minden egyéb feltételre nézve készséggel ad kimerítő felvilágosítást a Pápai Hitelbank Részvénytársaság.