Pápai Hirlap, 1939 (36. évfolyam, 1-52. szám)
1939-03-11 / 10. szám
Használja ki a kedvező alkalmat! vegyen bútort opstein Bútorházban Leszállított leltári árak! Modern dió teljes hálószoba berendezés 290 P Szavatolt minőségben. A Pápai Takarékpénztár közgyűlése. A Pápai Takarékpénztár f. hó 5-én az intézeti székház nagytermében megtartott évi rendes közgyűlése egy, a szokásos évi közgyűlések sorából kiemelkedő közgazdasági mozzanatnak tekinthető, nemcsak azért, mert ez a közgyűlés a Pápai Takarékpénztárnak immár 76-ik évi rendes közgyűlése volt, hanem főleg azért, mert az intézet fokozatos fejlődéséről, vagyoni erejének mai szilárdságából azt a megnyugtató következtetést lehet levonni, hogy szorgos munkával, takarékossággal és a szükséges előrelátással még a jelenlegi, rendkívül súlyos gazdasági viszonyok között sincs ok arra, hogy a türelmet és a jövő iránti bizalmat elveszítsük. A közgyűlést Karlovitz Adolf kormányfőtanácsos, elnök vezette. Megnyitó beszédében a gazdasági helyzet ismertetése után elparentálta az intézet halottját, dr. Jerfy József főszolgabírót, ki nemcsak az intézet, de egész Veszprém vármegye közéletében kimagasló szerepet vitt. Megnyitó beszédében nagy alapossággal ismertette a mai közgazdasági helyzet okait és a gyógyulási folyamat eszközeit. Rámutatott arra, hogy a pengő érték állandósága és az államháztartás egyensúlyának fenntartása az a két pillér, amelynek fenntartása képezi legfőbb feladatunkat. Külön ki kell emelni a gondosan megszerkesztett igazgatósági jelentést, amely hű képét adja az intézet múlt évi működésének. A közgyűlés által egyhangúlag elfogadott zárszámadás és mérleg adatai szerint az intézet 84 millió forgalmat bonyolított le. Értékpapír tárcája elsőrendű értékekből áll, bő latenciával. Jótékony célokra az arányosságot meghaladóan jelentékeny összeget fordított. A zárszámadáshoz és igazgatósági jelentéshez dr. Uzonyi Kálmán h. polgármester részvényes szólt hozzá, aki vázolta azokat a nehéz küzdelmeket, amelyeken egész gazdasági életünk s vele együtt a Pápai Takarékpénztár átment. Hogy azonban az intézet gazdaságilag mindig helyes ösvényeken haladt, azt mutatja az a körülmény, hogy az 1925. évi aranymérleg összeállításakor 401.000 pengőre felértékelt vagyon ma egy millió pengőre emelkedett. Ezért a szép eredményért úgy az elnökségnek és igazgatóságnak, mint a tisztviselői karnak a részvényesek nevében köszönetet mond. Megejtette ezután a közgyűlés a választásokat, melynek során a régi vezetőség mellé megválasztattak a felügyelő-bizottságba dr. Jókay-Ihász Miklós és Küttel Nándor, az igazgató-tanácsba dr. Fadgyas Béla, Hoffer Károly, dr. Horváth Károly, Keszeg Ferenc, dr. Maurer István, dr. Szentimrey Sándor, dr. Tibor István és Tocsik Antal. VILLANYERŐVEL minden szinre újjáfestem régi kopott cipőjét és retiküljét, aranyra, ezüstre is. Hó- és sárcipőjét barnára, feketére. Győri bőröndös Pápa, Kossuth Lajos utca 22. szám. Felvidéki est. — 1939 március 6. Hogy a magyar társadalom mennyire érdeklődik a Felvidékkel kapcsolatos dolgok iránt, annak egyik ékesen szóló bizonysága a református leányegyesület hétfői estélye, amelyet »Felvidéki est« címmel a Jókai Mozgószínházban rendezett meg. Annak ellenére, hogy intelligens közönségünk mostanában túlontúl igénybe van véve hazafias áldozathozatal tekintetében, a színház zsúfolásig megtelt közönséggel, s nagy figyelemmel hallgatta a szónokokat, akik felvidéki magyar testvéreink kálváriás sorsáról mondottak el közvetlen tapasztalás útján cseh galádságokat, amelyeknek célja a magyarság ellenállásának letörése volt. Hála Isten, hogy ez nem sikerült nekik, s a Felvidék visszatért magyarsága töretlen lélekkel borult az édes magyar haza keblére. A minden tekintetben fényesen sikerült estet dr. Cseh-Szombathy László országgyűlési képviselő nagyszabású beszéddel nyitotta meg. Beszélt az örömről, amely a Felvidék egy részének visszatérésével szíveinket áthatotta, amelyet követnie kell még nagyobb örömnek, amelyet majd valamennyi elszakított országrész visszatérése felett fogunk érezni. Közben szociális problémákat érintett, amelyeket meg kell oldani, hogy a magyar faj erőssé, szaporává és hatalmassá váljék. Nagy elismeréssel szólott képviselőtársáról, R. Vozáry Aladárról, a ruténföld magyarságának lelkes vezéréről, aki készséggel jött el Pápára, hogy itt előadást tartson. Az ünnepélyt megnyitván, a közönség zúgó tapsai kísérték le a pódiumról. A református nőnevelő-intézet énekkara kitűnő karnagya, Ritók István vezényletével elsőben a dirigens már többször méltatott remek szerzeményét, a Babiloni vizek mellett című búsongó éneket adta elő tökéletes összhangban, majd a Magyarokhoz című művet énekelték el hasonló sikerrel, s a közönség zajos kívánságára ráadással is kellett szolgálniuk. Az összecsukott függöny ismét szétnyílott és három bájos leányka állott fel a színpadon, akiknek egyike, Vadász Jolán gimn. tanuló csinos beszéddel üdvözölte a színpadra lépő Vozáry Aladár országgyűlési képviselőt, akinek végül szép virágcsokrot nyújtott át. Vozáry megköszönvén a kedves figyelmet, belekezdett nagy érdeklődéssel várt előadásába. Elsőben szubjektív érzelmének adott kifejezést, reá gondolván, hogy nővére, R. Vozáry Erzsébet évek hosszú során át mint tanárnő itt, a református nőnevelő-intézetben szolgálta a magyar kultúrát. A most neki átadott virágcsokrot szeretné elhelyezni a sírjára, de — sajnos — a temető Munkács városának azon a részén van, amelyet még a csehek tartanak megszállva. Majd megrázó színekkel ecsetelte a csehek húsz éves uralmát, amelynek célja volt lehetelenné tenni a magyart. Háttérbe szorították, szinte életlehetőségeitől fosztották meg a magyar ügyvédet, orvost, tanárt, tanítót, tönkretették a magyar iparost, a munkást, elvonván tőlük a munkaalkalmakat. Gonosz törekvésük célja volt előbb szegénnyé tenni, aztán elcsehesíteni a magyart. Nem sikerült nekik. Kemény kitartásuk drága eredménye volt, hogy húsz év után keblünkre ölelhettük őket, hogy összedobbanhattak szíveink a szíveikkel. Szónoki lendülettel előadott hatalmas beszéde magával ragadta a hallgatóságot, amely végezetül zajos ovációban részesítette a felvidéki magyarság keménykötésű harcosát. A következőben Szabó Sándor kollégiumi ének- és zenetanár virtuóz hegedűjátékában gyönyörködhettünk. Káprázatos technikája ámulatba ejtett, a lelkét adta bele a hegedüjébe, amely érzéseinek engedelmes eszköze volt. Ráadással is kellett szolgálnia — két izben is. Rozsnyay Géza V. é. kép. növ. felvidéki írók verseiből szavalt néhányat zengő orgánumán, mély átérzéssel. Különösen Kersék János lévai költő kurucokat sirató költeményével ért el nagy hatást. Poétikus része volt az estélynek nyolc fiatal bájos leány és nyolc déli ifjú palotás tánca, amelyet sok keccsel, temperamentummal lejtettek, noha a szűk színpad sehogysem alkalmas tömegtáncokra. A táncosok megérdemlik, hogy neveiket ide iktassák. Ezek: Andrásy Margitka, Hevessy Margó, Karcsay Hugi, Molnár Jolán, Szászy Ilus, Szűcs Boriska, Tóth Irén, Vásárhelyi Éva, Badegi László, Bódis Mihály, Gulyás Ferenc, Keresztes Kálmán, Pályi János, Sáhó Andor, Sáritha László, Somogyi Gyula. Táncukat az áll. tanítóképző zenekara kisérte pattogó ütemben. Ezzel a műsor kimerülvén, dr. Szentimrey Sándor főszolgabíró bezárta az ünnepélyt. Tartalmas beszédében a most visszajött Felvidéket csak az Alföld szélének mondotta. A valóságos Felvidék csak ezután jő vissza hozzánk. Adja Isten, hogy mielőbb — mondta a szónok és mondjuk vele mi is. N. P. ÚJDONSÁGOK. — Révész püspök látogatása. Dr. Révész Imre, tiszántúli ref. püspök vasárnap Pápán látogatást tett Medgyasszay Vince ref. püspöknél. Itt tartózkodása alatt a püspök felkereste az alsóvárosi temetőben nyugvó édesanyja sirját és 50 %-t adott egy theologus jutalmazására. A tiszántúli református egyházkerület püspöke ezt megelőzőleg Győrött dr. Kapi Béla ev. püspököt és Pannonhalmán dr. Kelemen Krizosztom főapátot látogatta meg. — Az új sajtófőnök. Az országgyűlési képviselővé megválasztott vitéz dr. Kolozsváry-Borcsa Mihály helyébe vitéz dr. Thuránszky Zoltán, tolnamegyei főispán nyert miniszteri osztályfőnöki ranggal miniszterelnökségi sajtófőnöki kinevezést. Az új sajtófőnök főispánsága előtt a külügyminisztérium sajtóosztályának h. főnöke volt s így ebben a pozíciójában is erős kapcsolatai voltak a sajtóval és annak munkásaival. Hivatali működését a jövő hét elején fogja megkezdeni. — A képzőtársaság márciusi ünnepe. A pápai református főiskolai ifjúsági képzőtársaság a főiskolai zenekar és a kollégiumi vegyeskar közreműködésével 1848 március 15. emlékére 1939. évi március hó 15-én délelőtt a Petőfi-háznál és a Jókai-háznál, este 6 órai kezdettel a Jókai-szinházban díszünnepélyt és utána este 9 órai kezdettel a Griff-szálloda termeiben jótékonycélú zártkörű táncmulatságot rendez. — D. e. fél 10-kor a ref. templomban isteni tisztelet. — A honvéd-szobornál tartandó ünnepély műsora: 1. Himnusz. Énekli a közönség. 2. Ébresztőköszöntés 1939 március idusán. Pályadíjat nyert oda. Irta és szavalja Nagy Ernő III. o. th. 3. Petőfi—Zsasskovszky: Nemzeti induló. Énekli a kollégiumi vegyeskar Szabó Sándor főiskolai ének- és zenetanár vezetésével. 4. Ünnepi beszéd., Mondja Süle Jenő IV. é. th., ifjúsági elnök. 5. Nemzeti dal. Szavalja Adorján Gyula VIII. o. t. 6. Szózat. Énekli a közönség. — A Petőfiháznál: 1. Petőfi: A szabadsághoz. Szavalja Árvay Béla VIII. o. t. 2. A Petőfi-házat megkoszorúzza Keresztes Kálmán II. é. th., titkár. 3. Magyar Hiszekegy. Énekli a közönség. —A Jókai-háznál: 1. Kombos-ének Jókairól. Szavalja és a Jókai-házat megkoszorúzza Bedegi