Pápai Hirlap, 1940 (37. évfolyam, 1-50. szám)

1940-01-06 / 1. szám

Pápa, Horthy Miklós Fő­ utca 14. Nagy választék! Olcsó árak­­ zalomnyilvánításoknál az volt, hogy vájjon az a vezető tiszta kézzel vezette-e városa ügyeit, a másik irányító szempontnak pedig feltétle­nül annak kellett lennie, hogy volt-e szív is abban a vezetésben? Mert e súlyos gondok között vergődő világban csupán e kettő, a ttiszta kéz és a jó szív együttesen tudja biz­tosítani a megértés szellemében a város bé­kéjét és — amennyire ez emberileg egyáltalán elérhető — mindenek megelégedését. * * Arcának díszt, szemének enyhülést adnak FOTOOPTIKA Kovács Imre vizsgázott látszerész mester szemüvegei ÚJDONSÁGOK. — Pápai Szilveszter-est. Sokan vigadva, sokan csendes családi körben, sokan pedig magukba szállva, Istennel társalogva töltötték el azt az éjszakát, amellyel elmúlt egy izgal­makban gazdag régi esztendő, hogy helyet ad­jon a titokzatos útnak. Igazuk volt azoknak, akik vigadtak. Mért ne felednék el pár órára a gondokat, a bajokat, mért n­e adhatnék át lel­künket a jókedvnek, a derűlátásnak? Hangosak is voltak hát a szórakozó­helyek, a társaskö­rök — ezek sorában főkép a kaszinóban volt jól sikerült Szilveszter-est — s bizony felcsen­dült, vagy tán jól el is hangzott már a hajnali harangszó, mire a vigadók ragyogó hangulat­ban pihenőre tértek. És igazuk volt azoknak is, akik családi körben ünnepelve várták meg a pillanatot, amikor éjfélre fordult az óra mutatója s a rádióban felhangzott a Szózat nagyszerű intelme. De legigazabbjuk a ma­gukba szállóknak, az imádkozóknak volt. Azok­nak, akik tudják és átérzik —­ a vigadók és a családi körben csendesen elbeszélgetők helyett is átérzik —, hogy az­­ elmult év Isten ajándéka volt, s a jövő évben sem bízhatjuk másra magunkat, egyedül az ő gondviselő kezére. — Új­évi tisztelgés. A dunántúli ref. egy­házkerület és annak intézményei, valamint az evangélikus egyház és a Pápai Hitelbank az évforduló alkalmából testületileg tisztelegtek Medgyasszay Vince püspöknél, s szónokaik bensőséges szavakban tolmácsolták jókivána­taikat az imádságos lelkű főpásztor előtt. A püspök minden egyes küldöttségnek szivekre ható szavakkal válaszolt, felgyújtván a re­ménység tüzét a nemzet jobb jövőjében. — Arcképleleplezés az ipartestületben. Böröczky Lajos ipartestületi alelnök indítvá­nyára az ipartestület elöljárósága már régeb­ben egyhangúlag elhatározta, hogy elnöke, Hajnóczky Ferenc arcképét megfesteti a tes­tület tanácsterme számára. A képet Berky Já­nos iparművészeti főiskolai hallgató elké­szítette, s azt vasárnap délelőtt előljárósági díszülés keretében leplezték le ünnepélyesen. Az avató beszédet Böröczky Lajos alelnök tartotta, aki vázolván elnök érdemeit, ezek közül kiemelte a pápai iparoshét megrendezése körül kifejtett tevékenységét és elért sikereit, továbbá a szomszéd ingatlanok megszerzése körüli buzgólkodását, amellyel a tervezett székházépítés ügyét nagyban előmozdította. Arcképe boldogult édes­atyjának arcképe mel­lett buzdításul szolgálhat a jelen és jövő­ iparosnemzedéknek arra, hogy miként kell szolgálni az iparosság közjavát. (Beszéde vé­gén lehullott a jól sikerült képről a lepel.) Vitéz Karcsay Béla, az iparosszék elnöke lel­kes szavakban méltatta elnök érdemeit, dr. Hiermann László városi főjegyző pedig az iparhatóság nevében fejezte ki elismerését el­nök és a testület működése iránt. — Mivel Hajnóczky elnök gyengélkedése miatt az ün­nepélyen nem lehetett jelen, tíztagú küldött­ség kereste fel lakásán, s annak élén Böröczky alelnök számolt be neki a díszülés lefolyá­sáról. Elnök válaszában kijelentette, hogy­­ egyáltalán nem kívánta az ünnepeltetést, csendben, feltűnés nélkül dolgozott a múltban, úgy akar dolgozni iparostársaiért a jövőben is. — A Honsz újévi tisztelgése. A hadi­rokkantak, hadiárvák, hadiözvegyek országos nemzeti szövetségének pápai csoportja az év­forduló alkalmából küldöttségileg kereste fel . vitéz Karcsay Béla ny. ezredest, aki immár tíz év óta tölti be páratlan buzgalommal a helyi csoport elnöki tisztét. Rosinger Lajos, a csoport ügyvezetője, bensőséges szavakkal köszöntötte a közszeretetben álló elnököt, s kérte, hogy továbbra is karolja fel a nemes­­ célú szövetség ügyét, majd művészi díszalbu­l­mot nyújtott át neki, amely az elnök tíz évi ál­­­dásos munkásságának avatott tollal megírt­­ méltatását tartalmazza. Karcsay elnök a szép­­ figyelemért meghatva mondott köszönetet és­­ szolgálatait továbbra is készséggel felaján­l­­lotta a­lszövetség tagjainak. m lé és olcsó is a karmos hashajtó. Beváltja, amit igér. /fíNincs vele kényelmetlenség, bajlódás. & Hj teafőzés, keserűizü anyagok nyelése. Kitűnő izQ hashajtó a Offif­lo fiiiszért­ia minden «fÖ8J«8ftártM kapható. ViiiV^Ua — Mansz-estély. A helybeli Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége február 4-én­­ műsoros estélyt rendez, melyen Makkai Sán­­­dor dr. volt erdélyi ref. püspök, debreceni­­ egyetemi tanár tart előadást. Az estély jöve­delmét a Mansz a menekült finn gyermekek­­ és asszonyok segélyezésére fordítja. — Húsz évvel ezelőtt sok ezer magyar gyermek vándo­rolt nyugatra, hogy a jószívű, kedves, holland szülők gondozása alatt az öt­éves háború nél­külözéseitől megsáppadt, elcsen­evészes­edett gyermekarcok kiviruljanak. Most húsz év múlva egy boldog, szabadságát akkor vissza­szerzett testvér nemzet asszonyai és gyermekei menekülnek otthonukból kiűzötten, hóvihar­ban, úttalan utakon 30 fokos hidegben, hogy legalább az életüket megmenthessék. Van-e olyan magyar asszony, aki meg ne értené,­ hogy mit jelent a finneknek ez a háború? Kérünk minden magyar asszonyt, hogy ve­gyen részt az estélyen, hogy minél többet juttathassunk a finneknek. Akadályoztatása esetén bárki a jegyváltással vagy önkéntes adománnyal gyarapítsa a bevételt. — Látogatás a postagalam­b-egye­sületnél. A Pápai Postagalamb Sport-Egye­sületnél, városunk legkisebb, de fontos tevé­kenységet kifejtő egyesületénél e hó 3-án hi­vatalos látogatást tett Oksay Győző hiradó százados, a postagalambászat kerületi veze­tője, hogy felülvizsgálja az 1938 július 10-én alakult egyesület működését. Az egyesület tagjai a"viczy-féle vendéglő külön helyiségé­ben fogadták vendégüket, ahol Turchányi Konrádné alelnök üdvözlő szavai után az egyesület működéséről, jelentősebb esemé­nyeiről tájékoztatták vezetőjüket a tisztikar tagjai. Ezután Okiay százados ismertette a postagalambászat nemzetvédelmi fontosságát, s a jövő évi röptetések irányát megszabta. Ezután két postagalambdúcot tekintett meg a kerületi vezető. Búcsúzásakor a tapasztaltak felett teljes elismerését fejezte ki, s különö­sen meg volt elégedve az 1939. évi verseny (Hegyeshalom 69 km., Crammot-Neusiedel 106 km- St. Pölten 169 km., St. Valentin 239' Foto-cikkek, hő- és fajsúlymérők stb. raktáron Pápa, Kossuth Lajos utca 2.1. sz. km., Schárding 340 km.) eredményével. — Az egyesületről, minden postagalamb-kérdés­ről egész nap készséggel ad felvilágosítást Polgárdy István elnök (Petőfi­ utca 2.), min­den nap d. u. 2—3-ig pedig László János­ titkár (Jókai­ u. 53). — Rendelet a tisztviselői fizetésekről. A Budapesti Közlöny közli a kormány rendeletét­­ a köztisztviselői fizetések és nyugdíjak csök­kentésének részbeni megszüntetéséről. A ren­delet az 1940-ik év január elsejétől kezdve hatályon kívül helyezi a ma még érvényben levő három illetménycsökkentő rendelet közül a 2. és 3. rendeletnek ama rendelkezéseit,, amelyek az aktív tisztviselők és egyéb alkal­mazottak fizetését (havidíját, havibérét stb.) 2—10 százalékkal szállították le. A rendelet ezeknek a csökkentéseknek hatályon kívül he­lyezésén túlmenően ugyancsak öt százalékkal­­ emeli fel mindazoknak az alkalmazottaknak fi­i­zetését, akiknél a fent említett két rendelet a­­ fizetéseket egyáltalában nem, vagy öt száza­­­léknál kisebb százalékkal csökkentette. Ez a­­ rendelkezés azt jelenti, hogy a 9-ik fizetési osztályba és az alacsonyabb fizetési osztá­lyokba tartozó tisztviselőknél, továbbá az ala­csonyabb javadalmazásban részesülő egyéb al­kalmazottaknál már az első illetménycsök­kentő rendelet rendelkezései is részben hatály­talaníttattak, sőt az alacsonyabb javadalmazás­ban részesülő alkalmazottak, akik a csökkenté­sek előtti időkben járt fizetés teljes összegé­ben fognak részesülni. A rendelet a nyug­díjasok, özvegyek és árvák részére a csökken­tésekből újra két százalékot ad vissza. — Hústalan­ napok. A kormány elren­delte, hogy hetenként kétszer — kedden és pénteken — "hústalan napot kell tartanunk. A két hústalan napon sem tilalmas a hurka, vese, máj meg a hal, így hát nem kell még az ínyenceket sem féltenünk, nemhogy az­ éhenhalástól, de még a jó falat nélkül mara­dástól sem. A hústalan napokat, amelyeket a háborús viszonyok tettek szükségessé, a kö­zönség saját egészsége szempontjából is örömmel üdvözölheti. Talán így több foga­natja lesz az orvosi tanácsoknak, amelyek óva intenek mindeneket a mértéktelen húsfogyasz­tástól. Ámbár annak, akiben megvan rá a hajlandóság, öt nap is éppen elegendő arra, hogy túl­ugorja a mértéket. — Felhívás a Magyar Társadalomhoz! Finn fajtestvéreink magasztos szabadsághar­cának erkölcsi szépsége csodálattal és szeretet­tel tölti el az egész jóérzésű civilizált világot és a legkülönbözőbb nemzetek társadalmai egymással versenyezve sietnek adományaik­­kal a hős finn harcosok segítségére. Ebben a nemes versenyben a magyar társadalomnak is részt kell vennie, talán sokkal inkább, mint bárminő más ország fiainak, hisz bennünket, magyarokat ősi vérbeli kapcsolat s a testvéri szeretet mély érzése fűz egybe nagyszerű északi fajtestvéreinkkel. Amikor mi bajban voltunk, ők is mindenkor áldozatkészséggel nyújtották felénk segítő kezüket. Ez nem poli­tika, ez a magyar társadalom belső szívügye és becsületügye. Ennek az akciónak a lebonyo­lítására vállalkozott a Magyar-Finn Társaság. Felkérjük tehát a nemes érzések irányában fogékony magyar társadalmat, gazdagokat és szegényeket, öregeket és fiatalokat, nőket és­ férfiakat, hogy mindenki tehetségéhez képest, bármilyen csekély adománnyal is, járuljon­ hozzá szent mozgalmunkhoz. Az adományok a Postatakarékpénztár 10.900 számú csekkszám­lájára fizethetők be. Ünnepélyesen kereske­dünk arról, hogy a begyűlő összegből egy fillér sem megy el adminisztrációra, hanem, minden fillér pontosan eljut a Finn Vöröske­reszthez részletes és nyilvános elszámolás kap­csán. Magyar testvéri szeretettel és tisztelettel. a Magyar-Finn Társaság.

Next