Pápai Hirlap, 1942 (39. évfolyam, 1-52. szám)
1942-01-03 / 1. szám
TP Tek. Főiskolai Könyvtár Ref. Főiskola. CLEMK. MINDEN SZOMBATON Szerkesztőség: Levente utca 22. szám. Előfizetés öt évre 2 P. Egyes szám ára 16 A kiadóhivatal telefonszáma: 1160 Főszerkesztő: SZŰCS DEZSŐ. Felelős szerkesztő: SÁNDOR PÁL. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám Hirdetések (tarifa szerint) felvétetnek a kiadóhivatalban (Főiskolai nyomda Az új járásbírósági építkezés ügye* — Értekezlet a városházán. — Karácsony hetének elején dr. Mesterházy Ferenc főispán és Hamuth János polgármester az igazságügyminisztériumban jártak a pápai új járásbírósági épületnek a járásbíróság jelenlegi helyén való felemelése ügyében s értesülést szereztek azokról a komoly aggályokról és nehézségekről, amelyek a kérdés megoldásának hosszú vajúdásával kapcsolatban, körülbelül fél esztendő elteltével felmerültek. A kérdés súlypontját a jelenlegi helyen való építkezés és a járásbíróság ideiglenes elhelyezése képezte. Ebből adódott az a keserves huzavonákkal teljes és nagy időveszteséget okozó vajúdás, amely az egész kérdést majdnem odáig juttatta, hogy városunk elesik a járásbírósági építkezéstől, amelyet pedig Antal képviselőnk nem könnyű küzdelemmel a város részére óhajt biztosítani. Nem célunk a zavarkeltés és a nehézségek növelése annak boncolgatásával, hogy hogyan és miként szállt el a félesztendős drága idő anélkül, hogy az építkezés kérdésének minden részletében teljesen pozitív és végleges megállapodás történt volna ?! Nem ! Ettől távol állunk! De minden törekvésünk odairányul,hogy az új járásbírósági épület Pápa városában ha jelenlegi helyén már — sajnos — nem is IphgfqPQfPC illuo uiAUlIiiuJ líwt ti VttlUÜcli iC= * meg sürgősen a város képviselőtestülete s ne veszélyeztessük további huzavonával az építkezés lehetőségét és megindulását! Nem lehet célja senkinek sem az építkezés esetleges és pedig lehet hogy évtizedekre szóló — elmaradása ! Hamuth polgármester december hó 29-én d. u. 5 órára értekezletre hívta össze a képviselőtestület tagjait. A képviselőtestületi tagok élénk érdeklődéssel jöttek az értekezletre, hogy tisztán lássák a helyzetet a járásbírósági építkezés kérdésében. A kérdés fontosságát mutatja az is, hogy részt vett ez értekezleten dr. Antal István államtitkár, képviselőnk, dr. Mesterházy Ferenc főispán, Ghiczy Dénes államtitkár, dr. Gönye Győző min. tanácsos, az építkezési ügyosztály vezetője, dr. Ágh János min. osztálytanácsos. Az értekezletet a polgármester nyitotta meg, aki megnyitójában melegen köszöntötte a főispánt és a megjelent igazságügyi vezetőket, különösen pedig képviselőnket, Antal államtitkárt, akinek őszinte köszönetet mondott azért a sok és értékes támogatásért, amelyet a város ügyei érdekében is minden alkalommal kifejtett. Az értekezlet megnyitása után dr. Sulyok Dezső emelkedett szólásra, aki tömören, világosan és tárgyilagosan, — hivatalos adatokra támaszkodva — ismertette az építkezési kérdés megindulását, alakulását és jelenlegi helyzetét. Megállapította azt a tényt, hogy a polgármester összes felterjesztéseivel, minden erőfeszítésével dolgozott az új járásbírósági építkezésnek a járásbíróság jelenlegi helyén való megvalósításáért. Tényként állapította meg azt is, hogy úgy az igazságügyminisztérium, mint a város és a jogkereső közönség érdekei a legszebb egyensúlyra találtak az építkezési kérdésben; egyedül a járásbíróság ideiglenes elhelyezésében támadtak olyan nehézségek, amelyeknek elhárítása csak az utolsó időpontban és akkor sikerült, amikor már idejét múlta, illetve elkésett. A miniszteri döntés már a Korona tért jelöli meg az építkezés helyéül, de dr. Sulyok többek nevében is azon meggyőződésének adott kifejezést, hogy talán lehetséges volna még a minisztériumot rábírni arra, miszerint térjen vissza az építkezés helyének kérdésében elfoglalt előbbi álláspontjára. Ezután képviselőnk, Antal István államtitkár hosszabb beszédben, teljes nyíltsággal tárta fel az építkezés jelenlegi helyzetét. Rámutatott azokra a változott körülményekre, amelyek az alatt a fél esztendő alatt következtek be, amely idő alatt nem volt lehetséges azoknak a pozitív és végleges előfeltételeknek megteremtése, amelyek az építkezés megindulását már lehetővé tették volna. Különösen nyomatékosan hangsúlyozta Antal képviselőnk a legfontosabb építkezési anyagok beszerzésének nehéz voltát, s ennek következtében az építkezésnek évekre való elnyúlását. Kapcsolatosan rámutatott arra, hogy a járásbíróságnak éveken át tartó ideiglenes elhelyezése olyan tarthatatlan helyzetet teremthet, amelyért a felelősséget vállalni nem lehet. Majd a visszatért országrészek igazságügyi építkezéseinek sürgős szükségességével foglalkozott és rávilágított azokra a szomorú viszonyokra, amelyek között az igazságügyi intézmények épületei a visszatért területeken vannak, s amelyek egyre parancsolóbban követelik az építkezések megindítását. Ilyen körülmények között nem lehet vállalni a felelősséget a még kevésbbé szomorú állapotban levő jelenlegi járásbírósági épület lebontásáért sem. Így tehát nem marad más hátra, mint az épíkezés helyének más, olyan alkalmas fej Ve» j^^kijelölés, hogy az építkezés a kora tavasz nyiltával megkezdhető legyen. Antal államtitkári őszinte, felvilágosító beszéde megnyugtatta a kedélyeket. Hasonló értelemben szólaltak még fel Ghiczy államtitkár és Gönye miniszteri tanácsos is. Majd elnöklő polgármester a Korona-téri építkezést illetőleg megjegyezte, hogy a városi tulajdont képező Korona-épületben lakó kb. 21 szegény család elhelyezését meg fogja oldani, ha az igazságügyi építkezés ott indulna meg. Végül polgármester köszönetet mondott a felvilágosító beszédekért, megjegyzésekért és megköszönve mindenkinek a szíves és komoly érdeklődésről tanúskodó megjelenést, az értekezletet bezárta. (szd.) I Egyenlő elbánást a magyar társadalomban is. Múltkori számunkban az egyetértéssel és összefogással foglalkoztunk. Nagy szükségünk van erre, mert enélkül nem élhetünk. A mai világviharban, amikor élet-halálharcot vívnak hatalmas nemzetek és e harc kimenetelének mi függvényei vagyunk, csak úgy maradhatunk meg, ha nemzetünk egyéb nagy erényei mellett egyetértünk és testvéri szívvel összefogunk. De ez nemcsak a gazdákra és a tisztviselőkre vonatkozik. E követelmény parancs mindenki számára, aki ebben a hazában él és lélekzik. Nemcsak a búzáról, árpáról, kukoricáról, tejről és tojásról van itt szó, hanem a közellátás minden ágáról. A földművelő ember arra hivatkozik, hogy míg az ő gabonája maximálva van, addig azon ipari cikkek ára, amikre neki szüksége van, aránytalan magasságba emelkedett. Igaz, hogy pl. a bőr ára is meg van szabva, de hogyan-hogysem, mégis 3 métermázsa búza ára kell ahhoz, hogy 1 pár csizmához jusson. De nemcsak csizma kell a gazdának, hanem sok más egyéb iparcikk, amihez csak nagy pénzen lehet hozzájutni. Sokan állnak sorfalat a városház udvarán mindenféle szükségleti cikkért és el vannak áraló fillér. ., keseredve, hogy nehéz élni a szegény embernek. Minél több a gyermeke, minél népesebb a család, annál keservesebb az állapot. Évek óta mindig a családvédelemről beszélünk és mégis messze vagyunk annak megvalósításától. Holott sok sebet be lehetne kötözni azzal is, ha a népes családokra az egész vonalon tekintettel lennénk. Tekintettel lennénk nem gúnyos mosollyal, vagy kézlegyintéssel, vagy esetleg a család kigúnyolásával, hanem igazi pártfogással, a gyermekek ruházatáról és élelmezéséről való gondoskodással. Az egyenlő elbánás elve az volna, ha azok, akiknek nincsenek családjuk, részt vennének szegény sokgyermekes családok terheinek hordozásában. Egyenlő elbánást a magyar társadalomba! Ez alatt azt értem, hogy törvényes rendelkezés őrködjék szigorúan afelett, hogy amint maximálva vannak a föld terményei, úgy maximálva legyenek az ipari gazdaság terményei és a kereskedelmi árucikkek is, amennyiben pedig maximálva vannak, napvilágra is kerüljenek és maximált áruk legyen arányban a föld terményeinek áraival Hogy a nemzet minden osztálya és tagja érezhesse az egyenlő elbánás elvének alkalmazását. Ne érezhesse a hátratétel vagy a másodrendűség keserűségét. Azt is értem, hogy a szegényekről, főleg pedig a népes családokról intézményesen történjék gondoskodás. Mert ők a gyengék, azért főleg nekik van szükségük arra, hogy a keresztyén szeretet parancsát irámikor alkalmazzák. Az egymás hordozzátok" parancsban benne Van az, hogy az erősebb segítsen a gyengébbnek. Vegye le a tehernek egy kis részét legalább a gyengébb válláról és tegye a maga vállára. Enélkül csak szó marad a keresztyénség és a krisztusi szeretet parancsából semmit sem töltünk be. Akinek nincs gyermeke, vagy csak egy gyermeke van, segítsen hordozni annak a terhét, akinek sok gyermeke van. Ha ezt nem tesszük, akkor elfogynak a sokgyermekes családok és elfogy a nemzet. Vessünk véget annak a látszatnak, hogy a magyar társadalom családellenes társadalom és itt csak a gyermektelen családoknak megy jól. Krisztus lelke hassa át ezt a társadalmat, akkor magától megvalósul az egyenlő elbánás elve, mert a Krisztus lelke megmondja, hogy mit kell cselekedni. ólé Sándor: Emlékezés László Kálmánra. Egyszerű napszámos emberről szólnak ez emlékező sorok. Úgy érzem, hogy azok mellett a magas állású emberek mellett, akik nagy feladatok megoldásánál ragyogó értéket jelentenek, azokról is meg kell emlékezni, akik egyszerű, szerény körükben nemcsak hivatásuk mezején, de a társadalmi munka végzésében is nagyoknak bizonyultak, erőt képviseltek, világosságot árasztottak. Nem lehettem jelen temetésén és kötelességemnek tartom, hogy mint az Alsóvárosi Olvasókör elnöke, néhány kegyeletes sorban megemlékezzem egykori munkatársamról, aki több mint másfél évtizeden át tevékenykedett mellettem is. Egyéniségének néhány vonását óhajtom megrögzíteni. Maradék nélkül eleget tett a nagy felhívásnak : Légy hív mindhalálig ! Amíg dolgozni tudott, mindig hűségesen dolgozott. Amíg látott, mindig olvasgatott; amíg gyengülő teste valami erőt bírt kifejezni, mindig tevékenykedett. Ha volt a reábízottakban ! Éspedig nemcsak akkor, amikor hivatása körében végezte feladatait, de akkor is, amikor körünk életében reábízott könyvtárosi munkakörben sáfárkodott Nyugodtan gondolkodó, a körülményeket világosan látó és helyesen mérlegelő, lelkiismerő-