Pápai Hírlap, 1988 (1. évfolyam, 1-6. szám)

1988-09-28 / 1. szám

Átvéve a szót Köszöntjük az olvasókat! Közvetlen elődünk — a vá­rosi tanács híradója —, Átad­juk a szót című írásában már jelezte jöttünket, az okot, ami „szült” bennünket és vázolta elképzeléseinket is. Anélkül, hogy bővebb ismétlésekbe bo­csátkoznánk: a város és környé­ke tájékoztatási eszközévé, az itteni közélet hatékony fóru­mává kívánjuk fejleszteni la­punkat! Elvünk, a nyíltság. Minden­ről tudósítani, ami a lakossá­got érdekelheti. Másrészt, fel­lépni minden tisztességtelen jelenséggel szemben (mint a protekció, a korrupció, az em­berek életét keserítő lelketlen bürokrácia és egyebek), telje­sen függetlenül attól, hogy hol észlelhetők! E tömör „programnyilatko­zattal" sejtetni szándékozunk azt is, hogy nem tartjuk „ke­nyerünknek” a sok beszédet, a felesleges szólamokat, a frá­zisokat, csakis a lényegre össz­pontosítunk — abban a re­ményben, hogy akiket szolgál­ni akarunk, hamar bizalmukba fogadnak bennünket, lapun­kat. Ennyi előzetes után enged­tessék meg azért, hogy ez al­kalom (mármint a lapindítás) ürügyén néhány szót ejtsünk az elődökről, a régebbi pápai újságokról, mivel tudomásunk szerint ez a mostani már a ti­zedik . 1874 májusában jelent meg Pápai Lapok címmel a jóté­kony nőegylet, lövész- és is­meretterjesztő egylet közlönye, majd hetenként, minden va­sárnap. Ez volt a város első újságja, helyben készítették. 1890-ben alapították a Pá­pai Közlönyt, független heti­lapként jelent meg, szintén va­sárnaponként. Három évvel ké­sőbb, 1903-ban jelent meg va­sárnaponként a Pápa és Vi­déke, a következő évben pedig a szombatonként utcára kerü­lő Pápai Hírlap. 1918-ban ad­ták ki a Veszprém megyei E­­gyetértést, mely a Tanácsköz­társaság időszakában is léte­zett, majd a Pápai Kollégiumi Lapok követték, 1928-ban, mely havonta egyszer jutott az ol­vasó kezébe. 4 után a Pá­pai Néplapot, a Pápai Füg­getlen Kisgazdát és a Pápai Kis Újságot ismerhette meg a város, a környék lakossága, mindannyi a helyi nyomdák terméke volt. Ezeket váltotta fel (de soha nem helyettesí­tette) a megyei lap utolsó ol­dalán lévő hetenként egyszeri Pápai Napló feliratú mutációs oldal, melyet pár év után — mint a legtöbb városi lapot - „elnyelte" az erőszakolt köz­­pontosítás. A mai új politikai helyzet­ben sorra „feltámadnak” a helyi lapok, ahol soha nem volt, még ott is létrehozza az igény, mi sem késlekedhet­tünk, s az elődök egyikének nevét felvéve köszöntjük az olvasókat! O A televízió „Szomszédok" sorozatának legutóbbi adását követően sokan gondolkodó­ba estek Pápán is: ennyire nehéz helyzetben lenne az is­kola? Az bizonyos, hogy az önálló bérgazdálkodás nehéz­ségeivel ismerkedő igazgatók­nak nálunk is a jó gazda elő­relátó alaposságával kell ter­vezniük, mert csak így jut min­denre, ami a tanév folyamán szükséges lesz. Mégsem túlzás azt mondani, hogy nyugodtan, zökkenőmentesen kezdték a tanévet városunk iskolái. Az alapos előkészítést segítette, hogy az elmúlt tanévben az ----i­ant­ím­enban­ ke­vés változás történt. Az ipari szakközépiskolában és szak­munkásképző intézetben, vala­mint a Nagy László Általános Iskolában kezdték új vezetővel az elmúlt tanévet. A középis­kolákban az oktatás feltétele­inek javulása, a megújuló is­kolaépületeken is megmutat­kozik. A Jókai Mór Közgazda­­sági Szakközépiskola - amely­nek átépítése megkezdődött — a közeljövőben megszépült épületben, jobb feltételek mel­let dolgozhat tovább. Ami a személyi feltételeket illeti, óvodáinknál nincs gond. Az általános iskolák az előző évekhez viszonyítva ugyancsak kedvező helyzetbe kerültek. Azzal együtt, hogy a Balló Ró­bert téri általános iskolában évek óta nehezen tudják be­tölteni a gyógypedagógiai ta­nári állásokat. A középiskolák üresen ma­radt helyének betöltése­­ vég­ső, de jó megoldásként a nyugdíjasok alkalmazásával si­került. A gondok egy részét az intézmények évek óta hordoz­zák. A szétszórtság hátrányait is érző I. sz. Általános Iskola például az idei tanévtől már nem tudja vállalni a felnőtt­­oktatással járó terheket, ezt a feladatot - elképzeléseink sze­rint - a jövőben a Pedagógus Művelődési Ház látja el. Optimizmusunk alapja nem a problémák hiánya, hanem a­­zok megoldásának reális lehe­tősége. Utóbbit a fenntartó ta­nács támogatása mellett az in­tézmények tudatos, egymást segítő együttműködése is meg­erősíti. Sz. D. Ötszörös használatbavételi díj a lakás leadásáért! Az utóbbi években jelentős mértékben visszaesett az állami lakásépítés. Pápán is ez a jellemző, s így elsősorban a saját erő­ből történő építkezésre, illetve az OTP által építtetett lakások vásárlására lehet csak szá­mítani. A Bástya utcán átadott OTP lakások nagyon kedvező hatással voltak a lakásgon­dok megoldására. Amint az tapasztalható, a Kerekes testvérek és Zárda utcán történő épületbontások további lehetőséget nyújta­nak OTP lakások építéséhez. A családi házi építkezésekhez szükséges te­lek részben magánforgalomból, részben pe­dig állami telkek értékesítéséből rendelke­zésre áll. Az állami értékesítésű telekek szá­ma kielégíti az igényeket, hiszen az utóbbi időben csökkent az érdeklődés. Ennek ellen­­súlyozására 36 fiatal házas kapott 80-80 ezer forintos támogatást lakásépítéshez, te­lek- illetve lakásvásárlásra. A lakásépítés támogatását és serkentését jelenti a lakásügyi tanácsrendelet módosítá­sa is, mely szerint - ha az állami lakás bér­lője lakásépítéshez kezd - az állami bérla­kás leadása fejében ötszörös használatba­vételi díjat kap a tanácstól. Az év első fél­évében 31 lakást adtak le ebből a célból. (m)

Next