Pápai Hírlap, 1999 (12. évfolyam, 1-48. szám)

1999-05-18 / 19. szám

2 „Jó volt pápai diáknak lenni” Városi ballagási ünnepség (Folytatás az 1. oldalról) „Húsz éves lesz lassan már a gyermek, / álmainak fénye messzebb már, / de hiszi még, hogy új álmai lesznek / s ál­maiért újból harcba száll” - idézte John Lennon sorait.­­ A gyermekkortól való bú­csújelképes ünnepe a középis­kolai ballagás és szimbolikus választóvonal, amikor a fiatal kilép a védettségből s elindul, híres pápai diák életútjából. A város középfokú oktatásának sokszínűsége szigorúan biz­tosítja a hagyományok meg­őrzését, az iskolavárosi cím je­lenét és jövőjét. Minden intéz­ményünk kiemelkedően szere­pel a tanulmányi, szakmai és sportversenyeken. Köszönjük a diákok, igazgatók, tanárok munkáját. Mindig emlékezze­tek Ady Endre Üzenet egykori iskolámhoz című vers soraira: ünneplést Harangozó Zsig­­mond. A ballagó diákok nevében Szabó Zsanett, a Türr István Gimnázium és Pedagógiai Szakközépiskola tanulója bú­csúzott: „Olyan hamar eltelt ez a pár év, s mennyi minden történt. Sok olyan dolog, amit örökre szívünkbe zártunk. Emlékezzünk az iskolabálok derűs hangulatára, a klub­délutánokra, a közös együttlé­­tekre. A felhőtlen élmények mellett a komolyabb dolgokra: vizsgák előtti lázas készülődé­sek, szorongással teli pillana­tok, amelyekre most vissza­gondolunk és most újból ál­lunk. Igazi közösség lettünk, igen nehéz lesz a búcsúzás. Jó volt pápai diáknak lenni.” Az ünnepi műsorban köz­reműködött a Vadvirág nép­táncegyüttes, Vas Zoltán, a Batthyány Lajos Szakképző Iskola végzőse, Schell Dóra, a Türr István Gimnázium és Pedagógiai Szakközépiskola növendéke, a Jókai Mór Szak­­középiskola énekkara, Al­brecht Andrea a Petőfi Sándor Gimnázium és Szakközépis­kola végzős diákja. B.E. hogy új világot találjon ma­ „Bár zord a harc, megéri e­gának. Merítsetek erőt Petőfi világ, ha az ember az marad Sándor, Jókai Mór, Deák Fe- aki volt­ nemes, küzdő szabad­­zene, Csoóri Sándor és a többi lelkű diák.” - zárta beszédét Somlói batyu a ballagóknak. A ballagók nevében Szabó Zsanett beszélt. Fotók: Babos PÁPAI HÍRLAP Fesztivál a bor és a gasztronómia it (Folytatás az 1. oldalról) A borfesztivál résztvevőit Harangozó Zsigmond megyei alelnök köszöntötte.­­ Már a középkorban is sok pápainak volt szőlője a he­gyen. Pápa városának minden polgára megérdemli, hogy megkóstolja azt a finom bort, amit a Somló termel. Sok sikert és jó kóstolást kívánt mindenkinek, majd dr. Hende Csaba igazságügyi ál­lamtitkár mondott megnyitó­­beszédet a bor és a gasz­tronómiai év alkalmából. Méltatta a somlói bort, ami már a középkorban is rend­szeresen került a királyok asz­talára és amit a nászutasok borának is hívnak. A megnyitó és a köszöntő szavak után a JMK Vadvirág néptáncegyüt­tese lépett színpadra. A Borfesztivál program­jaként nyílott meg a Pe­dagógus Művelődési Házban gram annak a borturizmusnak pontból azért van különösen a fejlesztése, aminek errefelé még csak a csírái vannak meg. Harmadrészt pedig az adja ak­tualitását, hogy most már jó néhány éve elnyerte Pápa a Somlói bor városa címet. A Veszprém Megyei Tu­risztikai Hivatal a megyei ön­­kormányzat részeként működ szerencsés helyen, mert kivá­lóak a lehetőségei. Azon kevés települések közé tartozik, ahol megmaradt az egykori belvá­ros, a polgárházak, a barokk főtérrel és az azt körülölelő utcácskákkal. Mindez a turiz­mus szempontjából döntő té­nyező, hiszen érkezési köz­pontja van a városnak, ami ön­magában meghatározó egy turisztikai vonzerő vonat­kozásában. - A turisztikai piacon mi a legkeresettebb termékcso­port? - A borút, amelynek közép­pontjában a bor áll más, köré csoportosult szolgáltatások­kal. A borokat nézve a közép európai gyakorlat a lágy, fű­szeres ízek felé nyúlik. A fel­mérések szerint az ételt és a hozzá való italt a nők választ­ják ki. Talán ehhez is kapcso­lódik, hogy a lágyabb, kicsit nőies jellegű borok a dominá­lok. Véleményem szerint min­dent el lehet adni, ha jól van csomagolva és megfelelő más szolgáltatásokkal párosul. A borút azért nagyon fontos, mert egyre keresettebb termék a piacon és félő, ha nem lé­ profit turizmus megszervezé­se. Veiland Lászlóval, a hiva­tal vezetőjével, beszélgettünk a megyei borturizmusról. - Milyen szerepet tölt be Pápa a borturizmusban? Szél Ágnes fotóművész öre­­dik, feladata az általános non­mus című kiállítása pénteken délután. A Magyarország bor­vidékeit bemutató tárlatot dr. Gimesi Szabolcs, a Magyar Szőlő és Borvárosok Egye­sületének elnöke méltatta. A borturizmus helyzete Veszprém megyében címmel tartottak tudományos tanács­kozást az Arany Griff Szálló nagytermében. A résztvevők dr. Tóth Sándortól, a föld­művelésügyi minisztérium fő­tanácsadójától, Veiland Lász­lótól, a Veszprém Megyei Tur­isztikai Hivatal vezetőjétől, Fazekas József és Fehérváry Károly hegyközségi elnökök­től hallhattak előadásokat. A borfesztivál aktualitása több okból is indokolt. Egyrészt ma Magyarországon a bor és a gasztronómia évét éljük, ami a magyar turizmus reklámkoncepciójában kie­melt szerepű. A turisztikai termékcsoportok kialakí­tásában egyre kitüntetőbb szerepet tölthet be a bor. Más­részt a Veszprém megyei álláspontban is kiemelt pro­- Abból kell kiindulni, hogy hol van a turizmusban: ön­magában egy termék a piacon nem tud olyan vonzerővel ren­delkezni, ha egyébként a helyi adottságok ehhez mással nem párosulnak. Pápa ilyen szem­pünk időben akkor lemarad a magyar bor. - Melyik a kedvenc bora? - A sajátom, a balatonfüredi olaszrizling mellett a somlói juhfark. Bodnár Emese Bornapi nyitány a Vadvirággal. Buglyó Gyula kádár bemutatója. Szél Ágnes kiállításának megnyitója. Fotók: Babos Morzsák a borfesztiválról, a ballagásról Még a hivatalos megnyitó előtt két borissza imigyen tár­salog: - Papám! Itt van tíz darab kis borházikó, én mindjárt el is kezdem a zsűrizést. - Hogyan csinálod? - Hát úgy, hogy mindegyik­ben megiszom egy deci bort, aztán a végén eldöntöm, me­lyik volt a legjobb. Atyámfia csinálja is a minősítő vizsgálatot, s amikor elhagyja a tizedik kis pavilont, már rá is kérdeznek. - Na, melyik a legjobb bor? - Az a gubanc, hogy nem tu­dok dönteni. Most muszáj újrakezdenem az egészet. te te te A bor és a víz együttemel­­getése régen is bűnnek számított a bort szeretők körében Legföljebb olyan módon volt említhető együtt a kettő, mint azt tette nagy­apáink korában az egyik borosgazda - mondván: - Én még életemben nem it­tam jó vizet és rossz bort! Hát az idei borfesztiválon újabb, a bor dicséretét ma­gasztaló aranymondással gaz­dagodtunk, miután egyik il­lusztris vendége a somlói borok ünnepének, a követ­kezőképpen fogalmazott: - Inkább legyen az orrunk borvirágos, mint a fogunk víz­köves! * * * Gyönyörűen süt a nap, igazi tavaszi langymeleg szellő csiklandozza az arcokat. Ün­nepi a hangulat, sok régen látott ismerős botlik itt egymásban. Puszik jobbról, puszik balról, virágokat szo­rongató kezek nyúlnak öle­lésre. Mint kiderül, volt régi oskolatársak is lelnek itt egymásra. Mondja is az egyik találó rögtönzéssel: - Látjátok, kettős ünnep ez a mai. Ballagás is, meg osztály­­találkozó is!* * * Üdezöld lombkoronák övezte szabadtéri színpadun­kon gördülékenyen megy az ünnepi műsor. Megkapó lát­vány a zsúfolt nézőtér tarka­sága, kicsik és nagyok érdek­lődő figyelme. Többen fény­képezőgépekkel, sőt video­kamerákkal iparkodnak mara­dandó pillanatokat rögzíteni a majdani emlékezéshez. Va­laki, amúgy elgyönyörködve meg is jegyzi: ugye milyen szép ez a ballagási ünnepség? - Harminc évvel ezelőtt azért szebb volt - mondja a mellette álló. - Miért? - kérdi elképedve amaz. - Mert akkor tizennyolc éves voltam - mondja elmo­solyodva a másik. EGY

Next