Pápai Hírlap, 1999 (12. évfolyam, 1-48. szám)
1999-01-12 / 1. szám
4 A pápai plébániatemplom és mennyezetképei A Szépművészeti Múzeum egykori főigazgatójának tanulmánya A múlt évben jelentette meg a Jókai Mór Városi Könyvtár Pigler Andor: A pápai plébániatemplom és mennyezetképei című 9. Jókai Reprint kiadását magyar, német és angol nyelven. A tanulmány a budapesti kir. m. Pázmány Péter Tudomány Egyetem Művészettörténeti Gyűjteményének dolgozatai közül való. A Szelényi Károly fotóművész színes és Babos János feketefehér képeivel illusztrált kötetben mindent megtudhatunk a pápai plébániatemplomról. Gróf Esterházy Károly egri püspök, Pápa örökös ura 1771-ben leromboltatta az 1467 óta fennálló régi pápai plébániatemplomot és helyére saját költségén új, nagy templomot emelt Szent István első vértanú tiszteletére. Akkori szokás szerint többnyire bécsi művészeket szemelt ki erre a munkára: az Esterházy grófok Tatán élő építészét Fellner Jakabot, a templom belsejének freskóihoz Anton Maulbertschet. A belső plasztikai díszítésre Philipp Jakob Prokopot, az oltárképek festésére pedig Hubert Maurert. A szerződtetett mesteremberek is többnyire német származásúak voltak. A templomot 1795. május 3-án szentelték fel. A kötetben olvasható levéltári anyagban Maulbertsch egyénisége, művészete áll a középpontban. A szombathelyi püspöki levéltárból származó adatokat Kapossy János kutatásaiból merítette a szerző. Pigler Andor (1899-1992), a magyar művészettörténeti kutatás legegyetemesebb egyénisége. Munkásságában legtöbbet a barokk korszakkal foglalkozott; ennek az időszaknak vált nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő ismerőjévé és eredményes kutatójává számos cikk, monográfia és mindenekelőtt a Barockthemen szerzőjeként. Emellett munkássága felölelte a festészet minden korszakát és iskoláját, foglalkozott a szobrászattal, rajzművészettel és otthon volt az építészetben is. Új meghatározásaival századok során elhomályosult mesternevek érvényét állította vissza egy sor osztrák és németalföldi művész képeitől Paolo da Venezia, Lorenzo Lotto, Pignoni, G. M. Crespi, Sebastiani Ricci, Pittoni és Fontebasso művéig. Módszere azonban nem korlátozódott a stíluskritika eszközeire; rendkívüli érdeklődéssel fordult a barokk ikonográfia előtte felkutathatatlan területei felé és számos, ugyancsak időtálló eredményt ért el történeti kutatásaival, ismeretlen levéltári adatok feltárása révén. Negyven évig, 1922-től dolgozott a Szépművészeti Múzeumban, 1935-től a Régi Képtár vezetőjeként, majd később, a háború utáni korszak legmostohább évtizedeiben 1956 - tól főigazgatóként mély elkötelezettséggel, s a rá jellemző igényességgel szolgálta az üres szólamokban sokszor emlegetett, de igazában lekezelt nagyközönséget múzeumpolitikájával, kiállításaival és az ínséges időkben megvalósítható, külsőségekben szerény, de szakmailag színvonalas kiadványokkal. Itt készítette el egyik legjelentősebb művét, a Régi Képtár katalógusát is, amiért 1955-ben Kossuth-díjat kapott. Középiskolai tanulmányait Budapest egyik legjobb iskolájában, a híres fasori Evangélikus Gimnáziumban végezte el. Művészettörténeti stúdiumait a Pázmány Péter Tudományegyetemen folytatta, ahol Pasteiner Gyula és Hekler Antal előadásait hallgatta; utóbbinak tanársegédje lett. Már egyetemi évei alatt megkezdte jelentős tudományos publikációinak előkészítését. Első dolgozata a Szépművészeti Múzeum Pulszky Károly által vásárolt freskói közül a legjelentősebb együttes, a ghedi-i freskóciklus három monumentális darabjával foglalkozott. Pigler Andor gyors egymásutánban, önálló kötetben megjelent következő munkáit a győri Szent Ignác templomnak és Paul Troger freskódekorációjának, majd a pápai plébániatemplomnak és Franz Anton Maulbertsch freskóinak szentelte (1922, 1923). Élete alkonyán érte a nem várt kitüntetések sora. 1990- ben a Széchenyi-díj, 1991-ben a Herder-díj. Pigler Andor 1992. október 1-jén hunyt el Budapesten. Bodnár Emese PIGLER ANDOR Ki volt Mándi Márton István? Tudósportré a XVIII. századi polihisztoráról Nyelvészként, oktatóként, tudósként és filozófusként egyaránt maradandót alkotott, mégis keveset tudunk róla. Talán éppen ezért esett a választás Mándi Márton Istvánra, a “Tüdősportrék” című kiállítás-sorozat megszervezése kapcsán. • A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat és a Batthyány Lajos Mezőgazdasági és Kereskedelmi Szakképző Iskola még tavaly ősszel határozta el: olyan kiállítássorozatot szerveznek, amely híres, pápai kötődésű tudósok életútját tárja elénk. Elsőként Lőrincze Lajossal, ezúttal pedig Mándi Márton Istvánnal ismerkedhetnek meg közelebbről az iskola tanulói. Az intézmény aulájában pénteken reggel nyitotta meg a tárlatot Szalayné Gubicza Emese református lelkipásztor. Mint mondotta, Mándi Márton István meghatározó személyiség volt a Pápai Református Kollégium életében. Miután 1790-ben átvette az irányítást, reformok sorát vezette be. A Kollégium adászteveli száműzetését követően ő volt az, aki ismét főiskolai rangra emelte az intézményt. Mándi Márton Istvánt korának polihisztoraként tartották számon. Tény, hogy a tudomány csaknem minden területén otthonosan mozgott: természettudományi, teológiai és filozófiai tanulmányokat folytatott. Filozófiájában Kant követője, műve, a Keresztény Kis Katekizmus nagy port kavart fel annak idején. Magyarországon az első nevelő volt, aki magyar nyelven oktatott. A kiállítás megnyitóján megjelent Somossy Tamás fafaragó művész is, akiről kiderült: egyenes ági leszármazottja Mándi Márton Istvánnak. “Meghatódva állok itt, hiszen első ősapámat látom viszont a tárlókban. Csodálatos érzés, hogy tiszteleghetek egy ilyen nagy ember nimbusza előtt. Biztos vagyok benne, hogy amíg állnak a kollégium falai, szelleme ragyogni fog” k. PÁPAI HÍRLAP Kalmár József emlékezete (Jánosháza, 1892 - Pápa, 1949. január 1.) Egykori bencés diákjai legendákat költenek róla. Arról, hogy hogyan tudott a csillagászatról, a sarkvidékről, a világ távoli országairól beszélni. Könyv nélkül, szabadon, élményszerűen. Volt gimnáziumi tanár Pápán és Győrben, volt főiskolai tanár Pannonhalmán. Volt egy kis falu bencés plébánosa, pl. Csanakfalun, Tárkányban és Veszprémvarsányban, helyt állt mindenhol, ahová rendfőnöke küldte. Az Isten különös tudósi és művészi tehetséggel áldotta meg. Íme néhány sor egy 1941/42-es bencés értesítőben talált tanulmányából: „India a tündéri álmok és kiábrándító valóságok hazája. Napsütéses monszuntól áztatott földjére a Teremtő két kézzel szórta áldását... fejedelmi kincses kamrái arannyal, ezüsttel, drágakövekkel vannak telve, de népe 400 millió ember, nyomorult koldus.... India népe nagy, felülmúlhatatlan a merengésben, az elkeseredésben, de kicsi, erőtlen az élet küzdelmeiben.” De otthonos volt a földrajz tudományában is. Ezt bizonyítja az a tény, hogy válaszmányi tagja volt a Magyar Földrajzi Társaság Országos Elnökségének, 1941-ben és 1942-ben rendszeresen előadásokat, felolvasásokat tartott a Magyar Rádióban. 1939-48-ig, az iskolák államosításáig Pápán tanított. Mint ahogy egyik egykori tanítványa Vezényi Pál - aki ma ismert magyar író - 1994. január 21-én a heti Magyarország című lapban írta. Elfelejtette az ország azt is, hogy volt egy jó nevű bencés gimnázium Pápán, s voltak kiváló tanárai, mint például Kalmár Gusztáv József. Nemcsak földrajzból doktorált, hanem egy egész tankönyvcsaládot állított össze földrajzból az egyházi iskolák számára, összesen 8-at, lévén a gimnázium akkor nyolc osztályos. Sajnos ismert regényeit (Pl. Vihar Orinoco földjén, Küzdelem a fehér halál ellen) monográfiáit (Európa földje és népei) összesen 13-at, még a Dunántúli Református Egyházkerület Könyvtárában sem találja meg az olvasó. Pannonhalmáról, illetőleg Budapestről, a Széchenyi Könyvtárból kell meghozatni, hogy a Magyar Kultúra Napjához kapcsolódva 1999. január 23-án 10.30-kor a pápai Jókai Mór Városi Könyvtár olvasótermében a rendező szervek emlékezhessenek rá. (A Jókai Könyvtár, a Jókai Művelődési Központ, a Pápai Művelődéstörténeti Társaság és a Pápai Bencés Öregdiákok Baráti Köre.) A rendezvényre szeretettel hívunk és várunk minden irodalomszeretőt, várjuk egykori tanítványait, várjuk mindazokat, akiknek fontos egy elfelejtett iskola hagyományainak őrzése és tovább hagyományozása. Dr. Kalmár Gusztávot a magyar irodalomtörténet elfelejtette. Halálának 50. évfordulója jó alkalom arra, hogy a kiváló pedagógust és ifjúsági írót újból felfedezzük, írásait megismertessük, hogy az utókor ne felejtse el. Felejtésével kultúránk jóval szegényebb lenne. Dr. Tungli Gyula Pápai zenész a prágai döntőben Laci bizonyított Régi mondás, hogy „senki sem lehet próféta saját hazájában... Tudjuk a példa - bármily nagy számban is idézzük - sohasem bizonyít csak illusztrál. Mégis érdekes és tanulságos lehet, hiszen valamilyen jelenségről ad számot és összehasonlításokra is nyújt lehetőséget. Kuti László, a pápai Bartók Béla Zeneiskola egykori növendéke az elmúlt év végén a Magyar Rádió által meghirdetett Concertino Prága nemzetközi zenei versenyen első lett klarinéton előadott darabjaival úgy, hogy az országos válogatón - saját szavaival - labdába sem rúgott. Nem valószínű, hogy Laci gyengébb teljesítményt produkált volna itt, hiszen korábban minden versenyt, melyen részt vett rendre megnyert. Bődei Tamástól - volt klarinéttanárától - megtudtuk: kiválóan szerepelt a várpalotai megyei fafúvós találkozón s abszolút győzelmet aratott a Győri Fiatal Muzsikusok Fesztiválján is.Inkább az fordulhatott elő - nem először a világtörténelemben - hogy a 17 éves fiú egy felületes elbírálás vagy tévedés „áldozata” lett. Ami a lényeg, hogy sikerült bizonyítania ami egyrészt saját tehetségét másrészt a hazai zeneoktatás magas színvonalát is aláhúzza. A verseny lefolyásáról s az ott szerzett élményeiről érdeklődtünk Lacitól, aki muzsikuscsaládban nőtt fel hiszen szülei és húga is zenélnek. - Hogyan készültél fel erre a versenyre? - A győri Richter János Zenei Szakközépiskolában tanárom Szabó András és Hendel Georgina zongorakísérői ösztönöztek és segítettek a felkészülésben. Előre megkaptuk, hogy mik lesznek a kötelező és szabadon választott darabok, ezeket az elmúlt év tavaszán meg kellett tanulni majd hangszalagra játszani Budapesten a Bartók Rádióban. Bizony eléggé megszenvedtünk a kijelölt kötelező darabbal: Victor Calabise századi cseh szerző művével. Szabadon választott versenyszámaim pedig P. Jean Jean Velencei Karneválja és Bartók Három csíkmegyei népdal c. alkotásai voltak. A felvett darabok közül mindössze kettőnk anyaga jutott tovább - egy pesti fiúé és az enyém. Prágában egy csupa külföldi szakemberekből álló zsűri értékelte a beküldött felvételeket. November végén értesítettek, hogy első lettem a kötelező versenyszám előadásával. - A prágai döntőben hányan vettetek részt? - Úgy tudom, hogy kb. harminc ország versenyzői indultak a rangos versenyen - még Brazíliából is volt nevező. (Azt Laci szerényen elhallgatta, hogy második és harmadik díjat nem adott ki a zsűri ami még jobban kiemeli az ő kiemelkedő teljesítményét. Ezt az információt Bődei Tamástól kaptuk.) A verseny teljesen „zártkörű” volt, ott kint csak az elkészített stúdiófelvételek „versenyeztek”, ezeket kódjellel látták el, tehát a versenyzők neve és nemzetisége titokban maradt teljesen a végső döntésig. Júliusban a különböző hangszerek kategóriagyőztesei egy gálaestre kaptak meghívást: a Prágai Rádióban élőben kell majd játszani. Ezután egy jó kéthetes dél-csehországi kiránduláson vehetünk majd részt jutalomból. - A szakiskola elvégzése után hogyan szeretnéd továbbfejleszteni hangszeres tudásodat? Vannak-e esetleg pedagógusi terveid? - Mindenképpen szeretnék főiskolára továbbmenni valamint szólistaként és zenekarban is játszani. A nemrégen alakult győri Szimfonic Band nevű fúvószenekarban továbbra is aktívan szeretnék közreműködni. Ez az együttesmelynek vezetője Szabó Ferenc - a városon belüli fő - és szakiskolásokból áll. Van olyan elképzelésem is, hogy alapítanék egy klarinétegyüttest is - addig azonban még sokat kell tanulnom, fejlődnöm. Megmondom őszintén: tanár nem nagyon szeretnék lenni. Laci szép és kiemelkedő sikeréhez szívből gratulálunk. Megjegyzem, hogy utoljára elmondott őszinte kijelentésén - ismerve a mai pedagógussorsot - nem csodálkozunk. Mindannyiunk nevében kívánjuk, hogy muzsikuspályáján további hasonló eredményeket érjen el önmaga és mások boldogulására. S ha valaki meg akar győződni színvonalas klarinétjátékáról, az kapcsolja be a Bartók Rádiót január 12-én 18 óra 5 perckor. A Hangadó című műsorban meghallgathatjuk, hogyan bizonyított a pápai Kuti László a prágai döntőben. Végvári András