Pápai Hírlap, 2017 (30. évfolyam, 1-25. szám)
2017-01-14 / 1. szám
2 krónika A hős honvédekre emlékeztek (Folytatás az 1. oldalról.) A szobrot 1998-ban avatták fel közadakozásból, illetve a város önkormányzatának támogatásával. A művet Sidló Ferenc alkotta 1936-ban, s az eredetije ma a Magyar Nemzeti Galériában található. A szobrot Szili István bronzöntő öntötte újra - mondta a szónok. Megjegyezte: többnyire csak a helyi szájhagyomány őrzi a történetet, amelynek eredményeként ez a szobor lett a második világháborús pápai hősök és áldozatok egyik emlékművévé s a doni áttörés áldozataira való emlékezés helyévé. - A Sirató asszonyok elnevezés számomra sokkal kifejezőbb. Nem tudhatjuk, mi járt az alkotó, Sidló Ferenc fejében, amikor ezt a három asszonyt megkomponálta, de lehetetlen nem látni benne az utalást arra a bibliai leírásra, melyben Márk evangéliuma szerint három asszony siratta a nagypénteken keresztre feszített, önmagát feláldozó Jézus Krisztust - fogalmazott Köntös László. Kifejtette, a leírás szerint húsvét napján három asszony, a magdalai Mária és Mária, valamint Salomé ment Jézus sírjához, azonban a követ már elhengerítették a sír elől, s egy fehér ruhába öltözött ifjú azt mondta nekik, hogy a megfeszített Jézus nincs ott, mert feltámadt és él. - Lehet, hogy ez a szobor nemcsak a gyászról és a halálról akar üzenni nekünk, hanem a feltámadásról és az életről is? Sőt, arról igazán? Lehet, hogy ez a szobor is azt akarja üzenni nekünk, hogy nem a halálé az utolsó szó, hanem az életé? Lehet, hogy a mi mostani megemlékezésünk is inkább szól arról, hogy a doni tragédia, meg annyi más tragédia ellenére mégis élünk, és mégis itt vagyunk? Hogy nem a halál diadalmaskodik itt, hanem az élet? Hogy sokszor megkísért bennünket a nemzethalál gondolata, de mi mégis itt vagyunk? Mert egy nemzet életében a halál nem az, amikor elsiratjuk és meggyászoljuk halottainkat, hanem az, amikor még gyászolnunk sem szabad - húzta alá a Pápai Református Gyűjtemények igazgatója. - Emlékszünk még azokra az időkre, amikor a II. világháború hősi hallottaira nem volt illendő emlékezni, mert akkor ez nem volt politikailag korrekt. Emlékszünk még azokra az időkre, amikor mások mondták meg nekünk, mire szabad emlékeznünk és mire nem. Emlékszünk még azokra az időkre, amikor Trianont vagy ’56-ot még csak kiejteni sem lehetett. Ezért is köszönet a Pápai Huszáregyesületnek, a városnak és mindenkinek, aki azért küzdött, hogy a doni áttörést beemelje a mai közösségi emlékezetbe - fűzte hozzá. Köntös László elmondta, ezen a napon egy magyar tragédiára emlékezünk, de nem az egyetlenre a magyar történelemből. Az események ismertek. 1943. január 12-én a Vörös Hadsereg a Don-kanyarnál megkezdte támadását a Magyar Királyi II. Honvéd Hadsereg állásai ellen. Mint ismeretes, a magyar hadsereg haditechnikai felszereltsége messze elmaradt a kívánatos színvonaltól, s az utánpót-Köntös László: „Amíg vannak közös emlékeink, addig tudjuk, kik vagyunk” Más sem érkezett meg. Ráadásul a megvédendő arcvonal mintegy kétszáz kilométeres hosszúsága nem tette lehetővé egy mély és erős magyar védővonal kiépítését. Noha katonáink hősiesen harcoltak, az elégtelen feltételek mellett sok helyen nem tudták tartani a védővonalat, a szovjet csapatok több helyen is áttörtek s a magyar csapategységek hátába kerültek. Ráadásul a mínusz negyven Celsius-fokos irtózatos hideg is nehezítette az ellenállást. Az elégtelen feltételek miatt e szomorú eseménynek a magyar hadtörténet egyik legnagyobb tragédiája lett a következménye. Odaveszett mintegy 100-120 ezer magyar ember, hősi halált halva a magyar hazáért. Azért a magyar hazáért, amelynek mindig nagyhatalmak árnyékában kellett megpróbálnia érvényesítenie érdekeit. Nem véletlen, hogy történelmi emlékezetünk tele van hősies küzdelmekkel és tragédiákkal - elevenítette fel a Don-kanyarban történteket a szónok. - Kérdezhetné valaki: miért kell nekünk még ma is emlékeznünk? Ráadásul ilyen tragikus eseményre is, mint a doni áttörés? Talán meg akarunk maradni a múlt fájdalmainál, mert a magyar nép ilyen pesszimista? Örül, ha szenvedhet? Örül, ha fájdalmait felemlegetheti? Szó sincs ilyesmiről. Talán, akik kevésbé ismerik a magyar történelmet, megkérdezhetik, ezek a magyarok miért tartják még ma is fontosnak, hogy nemzeti tragédiáikra is emlékezzenek. Nekik azt válaszolnám, azért, mert nekünk sokáig még gyászolni sem volt jogunk. Adassák meg nekünk a gyász joga. Nem mintha ebben lelnénk örömünket, hanem, mert élni szeretnénk - hangsúlyozta beszédében Köntös László. - Életünk külső körülményei a felejtés irányába hatnak, de mégis fontos az állandóság, az emlékezés, mert szeretnénk otthon lenni ebben a világban magyarként, és a halottainkkal együtt is. Nem nekik van szükségük a mi emlékezésünkre, hanem nekünk van szükségünk a közös emlékekre. Mert amíg vannak közös emlékeink, addig tudjuk, hogy kik vagyunk mi, magyarok - zárta gondolatait a szónok. Az MH Pápa Bázisrepülőtér közreműködésével lebonyolított megemlékezés koszorúzással, gyertyagyújtással és a Szózat hangjaival ért véget. bet A doni áttörés 74. évfordulója alkalmából az Esterházy út és a Szent István út sarkánál lévő második világháborús emlékműnél tartott főhajtás koszorúzással, majd gyertyagyújtással ért véget Fotó: Polgár Tibor A Pápai Járási Ügyészség többrendbeli szexuális erőszak bűntette miatt emelt vádat egy 25 éves férfival szemben, aki négy nőt támadott meg Pápán, hogy őket szeméremsértő cselekményre, illetve azok eltűrésére kényszerítse - közölte a főügyészség. A vádirat szerint az elkövető februárban, majd áprilisban két esetben, végül augusztusban támadt rá az egyedül közlekedő sértettekre. A férfi a belvároshoz közeli Várkertben, illetve a színházzal szomszédos ligetben szemelte ki áldozatait, de egy ízben a Győr-Pápa között közlekedő vonatra felszállva figyelt fel a sértettre, akit végül a színház melletti park bejáratáig követett. A sértettek elleni cselekményeit ugyanakkor két esetben is már egy forgalmasabb útszakaszra kiérve, s volt, hogy a nappali órákban követte el, így 2016. augusztus elején, kora délután a Várkertből kiérve támadta meg és lökte földre áldozatát, akit a kezében kést tartva akart súlyosan szeméremsértő cselekményre kényszeríteni. A sértettnek végül sikerült kiszabadulnia a férfi fogásából, a segítségére siető járókelők pedig értesítették a rendőrséget. A kiérkező rendőrök a helyszínt elhagyó vádlottat rövidesen elfogták a Várkert területén. Az ügyészség a vádiratában fegyházban végrehajtandó szabadságvesztés büntetés kiszabását indítványozta az elkövetővel szemben. PH-információ ( Kisfiú az év első babája Mikóczi Máté lett a 2017-es év első pápai újszülöttje. A 3250 grammal és 56 centiméterrel január 2-án megszületett kisfiú természetes úton jött világra a Gróf Esterházy Kórházban Holczer Endre szülész-nőgyógyász segítségével - tájékoztatott a papama.hu. Mint írják, Máté és édesanyja is jól van. Eigner Krisztina pedig mosolyogva mesélte, hogy nem volt könnyű a szülés, de mindent feledtet, ha a fiára nézhet. Máté az első gyermek a családban, a kisfiú sokat alszik, békés és nyugodt babának tűnik. Születésétől kezdve édesanyjával lehetett a szobában, csak éjszakára vitték el, így már az első naptól kezdve sok időt tölthettek együtt. Mátét és édesanyját nagyon várta haza a család többi tagja - olvasható a papama.hu-n. PH-információ 2017. JANUÁR 14., SZOMBAT Négy áldozat így végzi az utcára tett fenyő (Folytatás az 1. oldalról.) - Hiszen amennyiben a lakosság eleget tesz a felhívásunknak, a kiküldött járművek mindig egy-egy adott helyen találják meg a fenyőket, ugyanott rakodnak, és nem kell egyesével összeszedni a fákat - magyarázta lapunknak nyilatkozva a városgondnokság kommunális részlegvezetője. Hozzátette, a családi házas övezetekben szintén begyűjtik a fenyőket, a város ezen részeibe hetente egyszer küldenek egy járművet, végigjárják az összes érintett utcát, és ahol kirakták a ház elé a fát, ott felszedik és elszállítják. Január másodikai kezdettel folyamatosan gyűjtjük a fenyőfákat, de december 27-én már találtam a városban kirakott fenyőt. A legnagyobb mennyiség ezen a héten hétfőn jelent meg, vízkereszt után. A hétfői és a keddi napon négy jármű gyűjtötte a város területén a fákat. A munka azonban folyamatos, hiszen napról napra raknak még ki feleslegessé vált fenyőket, mivel természetesen nem egyszerre szedik le az emberek a karácsonyfát - mutatott rá Bulcs Lajos. Kiemelte, ugyan kevesebb járművel, de továbbra is járőröznek a városban, és begyűjtik a kirakott fákat. A pápai városgondnokság munkatársa elmondta, az összeszedett fenyőket beszállítják a Téglagyári úti telephelyükre, ahol ledarálják, majd aprítékként hasznosítják ezeket az Esterházykastély kazánjának fűtésére. Bulcs Lajos megjegyezte, a fenyők ugyan terebélyesnek tűnnek, de kevés haszonanyag jön ki belőlük, ám így is próbálnak csökkenteni a költségeken. - Ha az időjárás engedi, emellett folytatjuk az utcai sorfák gallyazását, ha pedig leesik a hó, akkor természetesen hóeltakarítással is foglalkozunk - zárta a kommunális csoportvezető. bet A város karácsonyfáját is elszállították a Fő térrőlFotó: Babos Petra