Pápai Ifjusági Lap, 1885-1889 (2. évfolyam, 1-12. szám)

1886-09-30 / 1. szám

1. szám. Pápa, 1886. szeptember 30. Második évfolyam. IFJÚSÁGI LAP Előfizetési dl i.j­e^­.v egész iskolai évre 1 Fr*t­r>0 kr. : Az „Ifjúsági képzőtársulat" pártfogása mellett. Szerkesztőség : A főiskolai új épületben. PAPAI Megjelenik minden hó 15-én, október és márcziusban 31-én is. Itósi felhívás: A „PÁPAI IFJÚSÁGI LAP" második évrő­­l egész iskolai évre 1 frt 50 kr, mely a­lyamát kezdte meg. Tisztelettel felkérjük if- szerkesztőségnek czimezve a főiskolái új épü­luságunk barátait, hogy vállalatunkat pár­­lethez küldendő. tolni szíveskedjenek. — Előfizetési díj A SZERKESZTŐSÉG. —cvM^­V^— Előszó. Kis lapunk jelen — nagyobbított— alak­jában ezen tanévben második évfolyamába lép. Mult évi fennállhatása ugy hisszük megmu­tatta életrevalóságát, megmutatta azt, hogy van az ifjúságban annyi nemes törekvés, hogy az iskolai elfoglaltság és képzőtársulati mun­kásságon kívül képes még annyit teremteni, hogy egy — a közönség előtt jó hírnevét biz­tosító, munkakedvét bizonyító — lapot is el tud látni olyan szellemi termékekkel, a­me­lyek — ha örök műbec­csel nem bírnak is —­de az elolvasást mindenesetre megérdemlik, s a törekvésért elismerésre méltók. — Sőt nem lehet dicsekedésnek nevezni azt sem, ha azt mondjuk, hogy több czikkben, különösen a szépirodalmi részben itt-ott valódi tehetség csírái is fedezhetők fel.­­— Míg a tudományos értekezések és szépészeti fejtegetések, ha nem feleltek is meg minden ízükben a kellékek­nek, de elfogulatlan elismerésre bizton szá­míthattak. Csudálkozni azonban e különbözeten ép­pen nem lehet, ha meggondoljuk, hogy a fa is előle virágzik, s csak később szolgáltat jó ízű gyümölcsöket. Lapunk alakja és tárgyi beosztása ugyan­az marad, vagyis tartalmát mindig valamely alkalomszerű, vagy közérdekű, de leginkább iskolai ügyet tárgyazó vezérczikk, komoly irányú értekezések, a tárczában költemény, beszély vagy karczolat, s végi­g iskolai hírek fogják képezni. Czélunk, hogy az ifjúság törekvő tagjai­nak ösztönt, buzdítást adjunk a munkálko­dásra és minden irányú önképzésre, a mi — ha tekintjük egy ifjúnak nemes ambiczóját, s ide vesszük azon körülményt, hogy lapunk tartalmának nagyobb részét tervszerint érte­kezések fogják képezni, melyeknek megírására hosszabb munka, komolyabb s kitartóbb ta­nulmány, búvárkodás szükségeltetik — egy nyilvános lap szerkesztése által nagyban elő­mozdittatik. Mert hiszen, ha tér nincs engedve, hol egy­egy ifjú munkálkodását érvényesítse, s törek­véséért némi elismerésre számíthasson: aligha fog egy terjedelmesebb munka megírásához; alig határozza el magát— legalább kevés — arra, hogy a tudomány mezején a kiszabott munkán kívül saját jókedvéből, önakaratulag is felkeresse és ápolja az ismeret virágait. Míg így a mások szorgalmát, s a szorgalom ered­ményét látva, önérzete sugallatára megked­veli a munkát, értékesíti szellemi tehetségét. i

Next