Pápai Kristály, 2004 (10. évfolyam, 1-4. szám)

2004-03-01 / 1-2. szám

fL. i­m |­E­c­ c­ c­g­ rá6rieCné Jäger Teréz WMEMOGUim |Bíró Károly festőművész 1914 -1975 "Pápai táj. Szobám díszíti képed, nemes Művész, s míg hódolok a Szépnek mert társtalan, magányt­ imádó, árva, kigyúl szívemben az öröm virága." (Pápai Tóth Géza költő, 1962 ) Bíró Károly "Pápa festője", a Veszprém megyei képzőművész munkacsoport alapító tagja születésének 90. évfordulójára emlékezünk. Pápán élt, tanult, alkotott, s akárcsak elődei - az ősi templomfestő család -, hű maradt szeretett szülővárosához. 1935-ben szerzett tanítói oklevelet a pápai Állami Tanítóképző Intézetben. Id. Buday Lajos rajztanár tanítványaként országos rajzpályázaton jutalmat /1934/, majd utolsó éves tanítójelöltként második díjat nyert /1935/. Ennek következtében - 1935-ben - állíthatta ki műveit a helybeli képzőművészek társaságában. Ettől az időtől kezdve a siker és az elismerés társául szegődik, több mint hetven kiállításon szerepelt életében, 13 alkalommal önállóan. 1940 és 1967 között egyre gyakrabban lépett közönség elé. Pl: 1942 "Pápai képzőművészeti kiállítás", 1947 a "Fesztivál", 1948 a "Pápai Ünnepi hét", 1956-ban pedig a pápai tanítóképző "Jubileumi és névadó ünnepségei"elnevezésű bemutatón. 1950-1962-es években a megyei képzőművészeti munkacsoport valamennyi kiállításán, 22 alkalommal állított ki: Veszprém /Bakony Múzeum, Színház Kultúrterem, Egyetem Kamara­terem, SZOT Székház­, Várpalota, Balatonfűzfő, Balaton­almádi, Keszthely, Zirc, valamint 1952-ben Székesfehérváron. A legnagyobb sikerét 1955-ben érte el a Műcsarnokban megrendezett VI. Magyar Képzőművészeti Kiállításon a "Kilátás a Várkertből "című akvarelljével. Ebben az évben öt művét az Ernst Múzeum szakmai tárlatán mutatták be. 1957-ben a Jókai moziban rendezett "Pápai festőművészek kiállítása" címszó alatt olvashatjuk:­­ "...Néhány kiváló pápai festő: Bíró Károly, Cziráki Lajos, Hénel Gusztáv és Tóth Sándor közös képkiállításon mutatták be legjobb képeiket... Ők négyen, a régi pápai kiállítók, a megyei képzőművész munkacsoport életében is tevékenyen részt vesznek..." 1960-ban és 1962-ben az Országos Pedagógus Képző­művészek tárlatára kapott meghívást Budapestre, ahol feltűnést festett szép képeivel. Ezek közül két pápai barokk udvarrészlet a Pedagógusok lapja 1960. augusztusi és 1963. januári számában jelent meg. A nevezetes "Közle" reprodukciója a Köznevelés "Galéria pedagógus képzőművészek alkotásaiból" című művészeti mellékletben látott napvilágot. 1971-ben a Magyar Nemzeti Galéria Pápán rendezett kiállításán a Helytörténeti Múzeumban az erre az alkalomra készült Katalógus "Pápai malom"-ról festett képét hozta. Munkásságáról Szíj Béla művészettörténész a következőket írta: "A természet szépségének ihlető ereje ritkán nyilvánul meg olyan következetességgel, mint Bíró Károly esetében. Akár városunknak, akár környékünknek természeti szépsége vagy más tájak érdekessége, avagy akár a magányosan álló Tapolca-parti malmok foglalkoztatják képzelőerejét, mindig a látvány szépsége és az érzékelés öröme vezeti." Méltatói szerint a képalkotás folyamatában sohasem festői irányza­tokhoz igazodott. Természetszemléletéből adódóan jól felfo­gott őszinte érzéseire hallgatva fejezte ki a jelenséghez fűződő impresszióit. Az első önálló kiállítása, a "Tavaszi" 1957-ben nyílt a pápai Somogyi József Galéria helyén lévő Zichy-házban. A tárlatvezető A. Tóth Sándor pápai festőművész volt. A korabeli leírás szerint­­ "Meglepően üde, tavaszias színözön fogadja a látogatót a Zichy-ház két termében. Mintegy 140 db művészi olaj, akvarell, tempera és grafikai mű szerepel a kiállítás anyagában. Közötte a Műcsanok VI. országos, továbbá a megyei tárlatokon kiállított művei. Bíró Károly képei érett, kiforrott festőművész munkáját tükrö­zik." /Napló 1957./ 4 1958-ban "...egyszerű megnyitóval kezdődött Bíró Károly festőművész idei őszi tárlata vasárnap délelőtt a Zichy-ház nagytermében. Műemlékeink romantikája, Fő terünk barokk pompája, a sikátorok középkorra emlékeztető hangulata, a kertváros derűje, azaz mind, ami kellemes a szemnek, s mindaz ami szép városunkban, e kiállításon képek formájában elevenedik meg előttünk. "A jellegzetesen pápai tárlatot megtekintő kőbányai csoport­­ egyik tagja, Lippay Szluha János szobrászművész- Március 15-e téri szabadság­szobrunk alkotója - elismeréssel nyilatkozott Bíró Károly festészetéről - s a gyűjtemény fővárosi bemutatóját java­solta. /Napló V.M. / További egyéni bemutatóinak helyszínei: a Hazafias Népfront nagyterme /1959, 1960/, a Fegyveres Erők Klubja /1961/, a Pedagógus Otthon /1962, 1963, 1964/, valamint a Városi Múzeum/1965/. Gömbakácok olaj

Next