Pápai Lapok, 1884 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1884-01-06 / 1. szám
nyesik nem iparkodik a kom istápolni, mert elvégre is, nép munka erején alapszik, mindjárt nem egyedüli — de nép megélhetésének. Maga a mezőgazdaság nem ai... elégséges jövedelmet, kell hogy mikor <i földmunkálása szünetel, a nép ne tétlenül töltse idejét, hanem foglalkozzék más nemű munkával, foglalkozzék háziiparral. S minthogy a Pápai Lapokba, s igy dunántúli lapba írunk, mindenek előtt azon megyékhez fordulunk, melyekben a háziipar vagy épen nem, vagy igen csekély mérvben van meghonosodva, és első sorban a mi bennünket mint megyebelit érdekel — Veszprém és Zala megyéről kijárunk szóllani, illetve a hivatottak figyelmét felhívni, hogy teremtsenek házi-ipart. A házi-ipar állásáról szerkesztett statistikai adatok nyomán szomorúan jövünk azon meggyőződésre, hogy míg a felső megyékben a házi-ipar foglalkozásai a népnek megélhetésére jelentékeny factorként szerepelnek, addig az említett megyékben a házi iparnak lételét avagy fejlettségét elterjedtségét nem constatálhatjuk. Tiszta öntudatával bírünk annak, hogy valóságos házi ipar csak ott virágozhatik, hol ez a különféle gyárak mintegy kiegészítő részét képezik, a nagyobb ipari vállalatokhoz mintegy segédiparként simulva, ezek által fejében, fennmaradásában és állandóságában mintegy biztosítatik. Csak Belgiumot legyen szabad felhozni,s ennek kivált Lüttich vidékét, azon tapasztalatra jutunk , hogy ott a nép a téli időben, vagyis mikor a mezőgazdaság szünetel, a fémipar és kiváltképen a fegyveripar egy jelentékeny része háziiparilag állitatik elő. Egész család otthon a fegyverek egyes részeinek elkészítését a hét folyamán eszközli, szombaton a kész részeket a gyárosoknak beszolgáltatja, munkadíját megkapja, ezzel jövedelmét szaporítván, megélhetését biztosítja, sőt sanyarú év, mostoha termés esetében a nélkülözés és küzdésnek elejét veszi, mindamellett, miután a fent említett megyékben ilyen és ehez hasonló gyárak nem léteznek, a házi-ipar fejlesztését egyes speciális iparágak tekintetében eszközölni lehet oly vidékeken, hol az illető nyersanyagok, házi-ipari feldolgozásra előállhtathatnak. Így miután a házi-ipar két főosztályát a népies és műves házi-ipar képezi, de mi itt ezúttal csak is a népies házi iparról vagyis arról szóltünk, mely főleg a család szükségleteinek fedezése czéljából fizetik, melynek gyakorlása nemzedékről nemzedékre örökségképen száll. Ezt is két osztályra lehet osztani, olyanra melynek czikkei előállítását egyszer kétszer látni kell, és gyakorolni lehet, p. a paprikatörés, tarhonyakészítés, gyümölcsök szántása, továbbá a szappanfőzés, zsindely készítés, seprű készítés, gyékény fonás és könyebb faipari munkát. A másik osztályba sorozandók olyan czikkek, melyeknek előállítási technikáját, ha mindjárt rövid ideig is, de tanulni kell. Ide tartoznak: a népies szövőipar és hímzés, kivarrások, a színes hímzés, a csipke készítés, durva vászon, zsákvászon és halina készítés, Sí és vesszőfonás, talicska, faczipő, létra, kerti ,na, x, gereblye, « .knö, fa,ulacsok, pipaszárak s gazdasági eszközök ése. Ezen elősorolt házi ipari czikkek megbontása, készítése és eladása által tehát saját szükségleteik fedezésén felül, ínséges években is a nyomor beállása megakadályoztatik. Hivatott szakférfiak, köztéren működőkkel karöltve bizonnyára létesíthetik, megteremthetik a háziiparnak alapját, mely aztán önmagától fejlődni a nép életébe beszivárogni fogván, a megélhetés könnyebbségére kiszámithatlanul jótékonyan hatva, sokáig áldani fogja azokat, kik azt megteremtették. Adja Isten, hogy ugy legyen. _ z Az európai népesség a statistika tükrében. — Legújabb adatok után — Csakis a legújabb időkben vált lehetségessé Európa népességét meglehetős biztossággal meghatározni. Törökország kivételével minden európai államból hiteles népszámlálási adatok állnak e tekintetben forrásokat. A Petermans féle ismeretes földrajzi közlemények szerint Böhm és Wagner legújabban (1883) "32·743400 emberre teszik Európa népességét , mely szerint Európa népessége az utolsó 78 év alatt megkétszeredött, mely szám e század végével minden kétségen kívül meg fogja haladni a 400 milliót. A kirándulásokban (leginkább Izlandból s Németországból Észak-Amerikába) az utolsó 90 év alatt körülbelül 10 millió ember vett részt. E kivándorlások oka mellesleg megjegyezve korántsem a túlnépesedés mint inkább a munkahiány volt. A túlnépesedéssel korántsem jár azért szegénység, mert hiszen épen azon államokban, hol a népesség száma gyorsan emelkedett, mint p. o. Belgiumban, Szászországban, a jólét és kultúra óriási fejlődést mutat. Ami Európa népességét nemzetiségi szempontot illeti, a három főtörzs: germán, szláv és latin törzs a következőkép oszlik el. Van szláv 110 millió, germán 100 millió, román 85 millió. A többi 35 millióhoz tartoznak a magyarok, görögök, törökök stb. — Vallásra a legnagyobb rész a keresztény egyház követek Európa népei; zsidó van hat millió, mohamedán öt millió és czigány fél millió. Felvett tárgyunk legérdekesebb kérdése a népesség viszonyai házasság,születés és halálozás eseteiben. Goehlertnek e helyen ismertetett műve szerint jelenleg évenkint 2„ millió házasság köttetik Európában. E szerint 77 házasság esik 1000 személyre. E szám változást szert ved a szerint, amint valamely országban a házasságok a korábbi vagy későbbi életkorban köttetnek. Előbbi szokás Európa dél-keletén, az utóbbi pedig Hollandban, Skandináviában, Belgiumban, Schweizban dívik. Születés van II —12 millió Európában, melyből 150.000 esetben kettős gyermek esik. (A halvaszülettek statisztikája igen hiányos.) A születési arány nagyon természetesen a házasságra lépők összegének életkorától függ. Oroszországon esik a legtöbb születés nagy gyermekhalandóság mellett. A születési arány nagysága szerint Európa államait három csoportra oszthatjuk. Az első csoportot a skandináviai államok (Norvégia, Svédország, Dánia, Belgium, Schweiz, Portugália, és Görögország képezik. Ez államokban, a két utóbbit kivéve a házasságok a későbbi életkorban köttetnek. A második csoporthoz tartozik Anglia, Hollandia, Németország, Finnország, Olaszország, Ausztria és Spanyolország. A harmadik csoportba (a legnagyobb születési arány) esik Oroszország, Lengyelország, Szerbia és Magyarország. — Készakarva nem említettük meg e csoportok között Francziaországot, mert n^,az is, csak siess, ugorj már fel arra az asztalra, mert kezdek éhes lenni, szólott a müté borbély. Spenót keserves szemet vetett arra a bizonyos asztalra, s egy erősebb szék használata s társainak megfeszített tolása mellett szépen feljutott az asztalra. — Most hát csak szaporán l vesd le csizmáidat. Sürgölődik Beretva a borbély. — Csizmáimat ?! — Lehúzzam a csizmáimat ?^ Ugyan miért ? — Miért? Hát csak nem nyellek el csizmástól. Nem vagyok én boa conscriptor. -- Boa constructor, igazitá ki a borbély szavait. Istráng a kitömött lóbőrök kocsisa. Spenó— Hát csak húzzátok le ha tudjátok feleség, az asztalon fekvő gyakorló kertész. Beretva egy intésére neki esett a termetes saruknak Istráng és Seszták s rövid negyedórai küzdelem után az óriási lábak megvoltak csizmástalanitva Ai műtét után Beretva ismét neki esett zsebeinek, a hosszas keresés után, azok egyikéből elővont egy darab fehér vásznat. — No komám! most hát kezdődik a vacsora; vegyél szépen bucsut a nagyvilágtól, mert holnap már predicatumod lesz, m. p. néhai. — Azt hiszem előbb megiszom én a te akó borodat, mint te megeszel engem felelt az asztalon fekvő Spenót. — Majd meglássuk szólott Beretva az asztalhoz lépve, s az elővett vászon darabbal betakarta Spenót lábának hüvelyk uját s elkezdé azt rágni. _ —, Spenót egy darabig csak tűrte a hade csakhamar beleunt a mulatságba. Ne harapdosd az ujamat! Phű ! mindjárt kirúgom a fogaid kiabált tva a műtő borbély egy hanggal sem felelt, de "Annál hatalmasabb harapásokat ejtett az ujon. Ne rágd össze az ujamat ha nem egyél meg ha tudsz, lamentál a gyakorló kertész. — Mondtam már, nem vagyok én boa consriptor, hogy elnyeljelek. Amit én eszem, azt meg is rágom. Először is a hüvely ujjad eszem meg, tehát azt kell rágnom, majd később a lábszárra is rákerül a sor, válaszolt Beretva, s ismét elkezdi rágni Spenót ujját. — Jajj! jajj! Ez iszonyú! Ez borzasztó fájdalom! Ezt én ki nem állom! — Már pedig ezt ki kell álnod! felelt röviden Beretva s rágott tovább. — Jujj! Seszták! Istváng! segítsetek! ez a kötni való tönkre teszi az ujjamat! a megszóllítottak persze hogy nem segítettek, de azért a borbély csak rágott. — Hagyd abba! Ne kínozz tovább! Hiszen már le is haraptad ujjamat. — Még nem! de mindjárt lenyelem már, mert eléggé megrágtam. —UJT! — Jhujj! hagyd abba kedves komám esdekel a gyakorló kertész. — Nem én! fogadtunk hogy megeszlek, hát meg is eszlek, aztán éhes is vagyok. — Dehogy eszel, dehogy eszel! azt csak nem teszed. — Megfizetem az akó bort meg aztán egy adag rostélyost, csak ne kínozd az ujjam tovább. •— Hát nem hagyod magad megenni? Inkább megfizeted az akó bort? — Inkább, inkább! — Üsse kő! hát nem eszlek meg, szállott Beretva s ott hagyta Spenótot az asztalon. Beretvának sem volt sürgősebb dolga, mint hogy a rostélyost s a nyert akó borból négy pintet megrendeljen. A gyakorló kertész nagy nehezen lemászott az asztalról, s felhúzva csizmáit, erősen sántítva közeledett előbbi ülő helyéhez s ismét letelepedett ott. — No hát nem ellehetélte vóna e nélkül QO? — kérdé gúnyosan Seszták a szatócs a gyakorló kertészt. !— Thyü! Ez pokoli rím! —Hagyd el már! ez az összes európai államok között a legkedvezőtlenebb születési aránnyal bír. (25 esik 1000 személyre.) Mellesleg felemlítendőnek tartjuk, hogy az európai államok közül a skandináviai államokban Portugáliában és az osztrák magyar birodalomban születik legtöbb törvénytelen gyermek. A délkeleti országokban (Serbia, Románia) legkevesebb. A születési viszony mellett talán inkább bír nyomatékkal és jelentőséggel valamely nép cultúrájára a halálozási arány. Erre nézve a következő statistikai adatokat kerestük fel. Évenkint elhal Európában 8/2 millió ember. Ebből körülbelül 225.000 ember erőszakos halállal és 45.000 (!) ember mint öngyilkos. Legkisebb e halálozási arány (17 eset 1000 emberre) a Skandináv államokban. A statisticusok ez államok mellett Portugált és Görögországot ezek közé számítják, bár meg kell jegyeznünk, hogy a hajózást űző országok népeinek egy nagy része a külföldö?i hal els e körülmény foly be aztán kedvezőleg a halálozás arányára. Legnagyobb a halálozási esetek száma az összes európai államok közt fájdalom hazánkban (Oroszországban, Szerbiában is.) A gyermekhalandóság viszonya körülbelül a többi halálozási arányt tartja meg az egyes államokban. Nagyon természetesen, az 5 év előtti gyermekek elhalálozása pótolhatatlan veszteséget képez közgazdászatilag.S ha jelenleg Európában nincs divatban, mint egykor Spártában és Chinában még ma is jrak , ezeknek most 10 éven át államiörvény ifja (!) az életre nem teljesen képes gyermekek elvesztése, — a gyermekek életképességét fejlesztő physikai okokat elhanyagolni, gyalázatos bűn lenne. Legtovább élő emberek (80 éven felül) leginkább Norvégiában, Svédországban és Dániában találhatók. E körülmény igazat ad Tacitusnak, ki azt állítja, hogy a késői házasság magas életkort eredményez. Legalább az itt említett államokban, hol a férfiak még 70 éves korukban is teljes erőben vannak, a házasságok az előrehaladtabb években köttetnek. Ha a születési és halálozási arányt összehasonlítjuk, megtudjuk a növekedési vagy csökkenési perczentet. Általában véve kedvezőnek mondható Európában a növekedési arány. Igen érdekes az egyes államoknak összehasonlítása e kérdésnél, melyről legközelebb — Vége köv. — LEVEL NEW YORKBÓL. — 1885. december hó. Tisztelt szerkesztől Nem kis érdek az a tény, hogy minden érkező hajó elé a vesztegzár intézet részéről egy kis hajó jő az orvossal és ez a harmadik osztályú utasokat megvizsgálja, vájjon be lettek-e kellőleg oltva és nincs-e valami ragályos beteg köztük. Ha igen, akkor hajójára veszi és az e czélra egy szigetre épült kórházba szállítja. Midőn ezen átestünk, értünk mindinkább a parthoz, és itt mindkét oldalt óriási erődök még óriásabb szörnyeteg ágyukkal tátongnak felénk, ugy hogy ellenséges hajó képtelen volna itt kikötni; a kikötőhöz érve minden egyes utas minden darab poggyásza a legszigoruabban megmotoztatik, vajjon nincs-e elvámolni valója ? és ha igen, és be ne nem vallotta, úgy a tízszeres árát veszik meg az illetőn. Ha ezen átestünk partra szállhatunk és szabadok vagyunk és leírhatatlan mily kell lelkes érzet száll meg, hogy ismét szárazon mozoghatunk. De szédülünk itt is a járókelő, jobban mondva futó embertömeg láttára, hol fér el ennyi ember? A város kereskedő és iparos jellegéhez képest igazi nagy világvásári színezettel is bír. A járdák el vannak lepve, mindennemű árukkal, azonkívül pedig minden bolt előtt még egy két kocsi az illető kereskedő címével és cikkeivel befestve, amelyeken a/.ulán a vásárolt, árukat a vevő házához is szállítja. Ehhez járul most a kétmilliónál több lakos, a sugárutakon végig a lugosforma vasszerkezeteit épült i vasút jövő menő szárnya, alatta a lóvasút szintén i ! vonallal, majd a sok gyors társas és privát kocsi ez ; együtt süketítő eleinte elijesztő lármát és zajt okoz. Nem használnak itt semminemű csengetyűt vagy sípot a közlekedő eszközöknél és bámulni kell, hogy mégis mily kevés szerencsétlenség történik. Ott, hol az átkelés nagyon is veszélyes, állnak rendőrök, skik a szükséghez képest megállítják a kocsikat és vezetnek az úton keresztül egy egy csoport embert, leginkább pedig hölgyeket. Mini európainak feltűnő még a sok szerecsen, mely egészen úgy öltözködik, csakhogy sötétebb színekben, és chinai, ki saját furcsa boni ruhájában látható. Uj még a borbélyok nagy számának bolti czímere, mely kiálló vastag piros és fehérre festett póznából, faoszlopokból áll, belül pedig kényelmes fautcilbe fektetik a vendéget, és mindegyik rendes vendégnek saját nevével bevésett csészéje van. haját kis géppel metszik, utána pedig a szomszéd szobában meleg kádfürdő áll minegyik rendelkezésére. A szivarok itt drágák és erősek, és mivel nyilvános helyeken közlekedő eszközökön mindenütt szigorúan tilos a dohányzás, amúgy is a szivarok erőssebbek és drágák, magam is kénytelen vagyok e tekintetben amerikaivá lenni, azaz keveset dohányozni. De van e túlságos nők iránti hódolatnak egy csúnya árnyoldala. Ugyanis, a szivarzás helyett rágják a dohányt, vagy magyarosan kifejezve: bagóznak. Eleinte csak néztem, hogy mit vesz elő zsebéből egy-egy úri ember, szép ezüst staniól papírban befoglalva, belőle kis zsebkéssel egy levág, chocoládénak tartottam, és mivel minden harmadik embernél láttam, inyencz darabkát majdnem népnek tartottam az amerikaiakat, de midőn kanász módra a nők elé kezdték a barna bagó levet köpködni, kezdtem jobban figyelni, és ekkor láttam, hogy lsz ezek a dohányzást kárpótlandó mindnyájan a sokkal utálatosabb dohányvágást kedvelik, és szokják meg. Nem kérek belőle. Arasu(, távírda, más közlekedő eszközök nem magánvállalkozók birtokában vannak, csupán a posta állami, és az iskola városi. A tao az elsőt illeti, ez szinte oly megbízható mint házunk; a vitelárt most újra leszállítják, a levélhordó naponkint 8-szor jár jobban mondva fut, a házba , nem megy, csak csönget és ha mindjárt nem jönnek ki elé, egy ólom síppal füttyent; este tolvajlámpával járkál és olvassa<.a czimeket. Az iskola szervezet bámulatos. A város évenkint 4 millió dollárt áld* j Nem csak a tanítás ingyenes, de még a szükséges íróeszközöket, könyveket és minden a tanuláshoz szükséges sok holmit ingyen kapják a gyermekek 18 évig, ennyi ideig látogathatja az iskolákat és képezheti ki magát, különben pedig csak 14 éves korig köteles iskolába járni. Ha a szülők szegények és felnőttebb gyermekeiket nem küldhetik nappal iskolába, úgy ezek részére estel előadások is tartatnak. Az angol nyelv elsajátítása végett magam is esténként eljárok iskolába, hol 2 órán át tanítják az angol nyelvet. Itt is a könyvet, papírt, irkát díjmentesen adják, szintén az oktatás is ingyenes. Ez a legjobb iskola demokratikussá lenni és az ango nyelvet hamar elsajátítani mivel a legkülömbözőbb korú és foglalkozású polgárokkal vagyunk együtt. Csak ügyvédi, orvosi és még egynéhány szaktudomány elsajátítása, mivel szintén magán vállalkozók bírnak, kerül pénzbe, minden egyéb szakbani kiképeztetés ingyenes. A néger gyermekek részére külön szintily iskolák vannak és szintúgy látjuk őket az élet minden szakában mint felnőttek 1űködni. azi itt levő chinaiak mind fehér ruhamosással foglalkozó bevándorlást és letelepedést és csak az itt levők maradhatnak meg, mivel sohasem telepedtek állandóan itt le, hanem megszerezték magukat és mentek a pénzzel hazafelé A mily mozgalmas, zajos az élet az utczákon hétköznap, ép oly csendes és kihalt vasárnap. Ezen nap itt valódi ünnep, illetőleg nyugalom napja, nemcsak hogy a boltok bezárvák, de a korcsmárosoknak tilos az italmérés és épp a napokban olvastuk, hogy büntettek szigorúan egynéhány német korcsmárost, kik e tilalom ellen vétettek. Más ünnepet nem igen ismernek, így például, hogy halottak napján túl vagyunk becses lapjából tudtam meg. De vannak nemzeti ünnepeik furcsa ünnepélyekkel és szokásokkal, de ezekről és az itteni életmódról jövőre. "Vasárnap este találkoztam a pápai zenészekkel, mind igen jól érzi magát, egészséges és csodákat beszélnek mit mindent láttak és mily messze földön jártak már. Majdnem mind drága ékszert szerez. A Sipos akkora arany órát mutatott, mint a feje. Dr. Gutman Frigyes. , i , Rovatvezető: TIBOLD ÖZSÉB. Január 1. 17. évben Publ. Ovidius Naso római költő halála miban, a Fekete-tenger partján. — II. évben Titus Liv mai történetíró halála Paduában. —104. évben Telem szerzetesnek önfelado%ó föllépte a gladiátori küzdelmet a küzdő gladiátorok, kiket elválasztani akart, megöli de honorius császár a gladiátori küzdelmeket örökre eltört évben Schweiz függelenségének kezdete; ti *i kormányzók elleni összeesküvés kitörése. — 1801. évbe és Angolország parlamentileg egyesületnek — 1800. év franczia köztársasági naptár eltöröltetik. — 1/46. évben tetich György a keszthelyi Gorgikon alapítójának, — évben Petőfi Sándor a nagy költőnek születésnapja. — évben a t Pesti Hírlap"- Kossuth Lajos szerkesztése alatt m Január* 3. 1492 évben V. Katholikus Ferdinánd Granadát azoktól elfoglalva, a mórok 800 évi uralmának Spanyoloban véget vet. —801 évben Lavater János Gáspár hit plassiologus meghalt Zürichben Január 3. Krsz e >0ü. évben Marc. Tullius Cicero születésinunima — 1673. évben KoUj császári, tábornok Ep j Tököly pártiaktól elfoglalja. — 1822. évben a forradalom Panthennná alakított templom újra szent Genoveva j szenteltetik vissza . 1849. évben a magyar országgyül [öttség: Majláth György, Majláth Antal, Lonovics Józs ! és Klenk Ferenc* Bicskén Windischgrätz herceg és csábornagynál eredményteenül alkudozik. Január* 4. 16'tb~. évben Newton Izsáknak születés napja. '• évben Fenesy egri püspök minden protestánst kitti Egy 1849 évben Schlick osztrák tábornok Mészáros honvédlakot Kassánál megveri. Január 5. Kr. st- e 62. A nagyravágyó Catilina 12000 e álló sregévl együtt Pistoriánal (ma Pistoja) fölkoncllal 1262 évben Békeszerződés Pozsonyban IV. Béla magyar és fia V. István közt. — 1818. évben Madeira szigeteitrész Henrik fölfedezi. — 1949. évben a császári hadsereg dischgrätz herceg és császári tábornagy alatt Budape szállja.— 1858. évben gróf Radeczky József császári tábo halála Majlandban. Január 6. Az. .?s c. 101-ben Jugurtha Xumidia hős király hal Roméban fogságában. — 1410. évben D' Arc Jank „Orleansi Szűz" születik Domremiben — 1455. „///. F császár Austriát főhercegségnek nyilvánítja. — 1521. évber Márton a ivormsi országgyűlésen védelmezi tanait Császár elött. Január 7. Kr sz. e. 49-ben Julius Caesar a Rubinonon fo úsztat: „Batur, jacta alea esto" szavakat mondván évben Schwyz Uri és Unterwalden cantonok Brunnen frigyet kötnek, mely frigy alapja: a schweizi szövetsé 1715 évben Feneion Ferenci bölcs és erkölcsös cambra s az ismert Telemach szerzőjének halálnapja — 1865 Miksa mexikói császár a pápai bullákra nézve a királyi vényjogot (placetum) megújítja. KÜLÖNFÉLÉK. HELYI ÉS MEGYEI HÍREK. — Üdvözöljük olvasóinkat az uj évben. Hogy a lefolyt évtized alatt mennyiben felelt meg lapunk hivatásának, mennyiben tett", *J Olvasóink bizonyára örömmel veszik ez új rov. lapunkban, melyet ezedúl állandóan folytatunk. Rovatunk '"ására egy kiváló szakférfiút, Tibold Özséb b. koppányi lelkész urat volt szerencszénk megnyerhetni, kinek kitűnő szakmunik."" a ,,történelmi zsebszótár" közkézen forog. Szerfc, i