Pápai Lapok, 1890 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1890-01-05 / 1. szám
A múlt évben lapunk,a Pápai Lapok egyre másra hozta lelkiismeretes kimutatását derék, lelkes adakozóinknak ••s tavailhatlan gyűjtőnknek. De még 90/./////// Megyénk és farosunk l ak<i koaflt nem láttunk e hazafias táborban, pedig kiket magaaoktunk látni a Legephemorebb jelentőségű mngán-ktnyoradohányzók közöttt is. Ez új évben be kell zárnunk már a gyújtást Reméljük, mikor majd a pápai honvédasobor leleplezési nagy ünnepén , tarosunknak ez évtizedekre emlékesítve dicső napján meg fog jelenni az maiul könyv, benne a — hazafias adakozók összes névsorai e névsorból nem fog biányoanj senki sem. ki <• so rokat t olvasta, vagy ki a pápai honvédszoborról tudomással bírt. Az uj évben újból apellálunk olvasóink nemes lelkére. Mariiul legkisebb alkalommal is ///• feledkezzenek meg I hazafias kegyelet* 1. A fehér asztal melleit, bor közt,<> társaságban, a Játszi fogadások terén, a> kártyánál, vagy megfizetett tannáíjaknál: gondoljanak iájuk a pápai honvédszoborra dják a bármelyesek ínségre rúgó összeget t szobor-alap javára. Felkérjük megyénk és vidékének műkedvelőit, bálokat rendezi fiatalságát: ne feledkezsenek meg a pápai noméd napborról, de ha fölöslegük marad a jövedelemből, juttassák azt a legnemesebb czélra, a magyar szabadságharc dicső megörökítésére. Legyen ez új év a mi kegyeletes, hazafias allalatuukra Bieren esés! fokozóijuk eddigi derek Adakozóinkat! Eljeltek a kör •!/.>.<"./. ! Városi közgyűlés, l8i)(h i ii január 1-én. Darád Dániel polgármester az ülést megnyitván, a jegyzőkönyv hitelesítésére Baráth Kérem/, Kis Gábor, Woita József, Fischer Adolf és Beck István képviselőket nevezi ki. Előzi ülés jegyzőkönyve felolvastatván, némi styláris nádoslás megtétele után , tudomásul vétetett. Elnöklő polgármester jelenté, hogy Zimmermann János lovag a városi rajziskola javára tett alapítványa énelmében a 600 frt évi segélyt megküldötte. Hálás köszönettel tudomásul vétetett. Dr. Lőwi László képviselő a ház és jövedelmi adó kérdése tárgyában interpellálván, Szvoboda Vencsel, Bognár Gábor, <•. Barthalos István felvilágosítási után a polgármester válásai tudomásul vétetett. A városi nyugdíj intézetről alkotott és a képviselő testület .Vi HHi>. számú határozatának megfelelőleg nodoskvn és elfogadva már felsőbb jóváhagyás alá is terjesztve lett szabályrendelet S. •">. és »;. pontjai szerint a nyugdíjalaphoz átengedett gváui is alapítványi tartalék alap többletének átengedésére a törvény általános szótöbbséget kívánván, ennek pótlása végett a szabályrendelet visszaküldetik. A kérdéses, és az 1888. évi számadások lezártával a gyámi tartalék alapnál 6786 írt 9 kr.. alapítványi tartalék alapnál 2234 írtt l kr. összesen 1102<> írt 70 kit képező többlet átengedésének általános szótöbbség alapján leendő kimondhatására kellő számú képviselők meg nem jelenvén, ezen kérdés, valamint a városházánál történt pótépítke/és költségeire 5 évi törlesztésre a város felelős kezelése alatti pénztárakból kölcsön felvevése iránti határozathozatal a jövő hó 8-án tartandó újabb közgyűlés napirendjére tűzetik ki. A községi kötelékről s ebbe való felvételről alkotott, és a 97.888. számú közgyűlési határozat szerint felsőbb gyár alá terjesztett szabályrendelet jóváhapótlás végett visszaküldetik. A kívánt pótlásokat, illetve módosításokat tartalmazó ügyészi előterjesztés elfogadtatván , határozattá emeltetett. A kolozsvári siketnéma intézet alaptőkéjének gyarapítására gyűjtés eszközlése iránti megkeresésre, miután városunk a szomszédos Somogy megyében Kaposvárott létező hasonló intézet javára már a 178S.t. számú közgyűlési határozat szerint segélyezéssel járult, s így ez irányban felmerülhető igényével ehez fordulhat. sőt a megyei közgyűlés határozatának gyűjtés útján egy megyénkben siketnéma gyermek kiképeztetése czéljából alap létesíttetni czéloztatik, melyhez városunk is járulni kész, a megkeresés tudomásul vétetik, s a megkereső intézeti bizottság erről értesíttetni rendeltetett. Weiss Hennán az orsz. állit vásártéri italmérési jog bérlőjének 80 fit bérleengedés iránti kérvénye tárgyaltatván, mintám vásárok betiltásának hátrányai általánosan kiható és érezhető baj volt, de bérleengedés iránti kérelmezéseket a szerződés is egyáltaán kizár, a kérelem teljesíthető nem volt. Az orsz. illatvásártéren az italmérés gyakorolhatásáért fizetendő helybérjövedelemért beérkezett ajánlatok felbontatván, ezért 800 frtot ígérő Krausz Lipót. 300 htot ígérő Berger Vilmos. 315 frtot igérő Weiss Hermán és Ruzicsek Sámuel. 330 frtot ígérő Haas Ede közül utóbbi, mint legtöbbet is igérő ajánltatott az állandó választmány részéről elfogadásra. Az ajánlatok a benyújtásra kitűzött nap reggeli 9 óra után bontatván fel, már a felbontás megtörténte után 10 órakor Schlesinger testvérek, és Sxalczer Ignácz mint győri Weiss Adolf megbízotti részéről isdatott be egy k.i ös ajánlat, melyben ezek 356 trt évi bért ígérnek be, melyet azonban mint megkésettet a közgyűlés tárgyalhatónak nem ismert, hanem Kaas Ede 330 frtoe ajánlatát fogadta el. A legtöbb egyénet aUamadót fizető városi képviselőknek az lsz.»o-i;< évre vonatkozó névjegyzéke adó alapján következőleg állapíttatott meg: renden tagok: Gróf Esterházy Móricz, Pápai takarékpénztár, Zarki Dénes, Köti Párkai Kálmán, Gróf Esterházy Sándor, Wittman Egnácz, Máday Izidor, Harthalos István, Eőri Szabó Sándor, Galamb József, Hanauer Béla, Pápa városi és vidéki takarékpénztár, Néger Ágoston, Somló-vásárhelyi uradalom, Schneider Lipót. lfj.Schlesinger Mór. Saáry Lajos, Dunántúli ref. szuperintendenczia. Pap János, Szilágyi József, Kreisler Manó, Tarczy Dezső, Özv. Kluge Ferenczné, Dr. Kerényi Miksa, Mikovinyi Ödön, Lang Mayer, Ungar Sámuel, Baron Jakab, Veszprémi káptalan. Dr. Löwy László, Id. Martonfalvay Elek. Hermüller Alajos. Uradalmi nyugdíjalap. Haráth Ferencz. Iglauer János, Pap Zsigmond. Steinberger Lipót. Hlau Adolf, Stankovánszky Imre. Klein Szvoboda Venezel. Lőwenstein Adolf. Jónás. Dr. Korítschoner Lipót. Horváth Lajos. Kovács István. Hauptmann István. Szebauer János. Deutsch Dávid. Obermayer József. Teufel Mihály. Körmendy Béla, Horváth Kálmán. Dr. Kíchnicz Ede. Irlaky Géza. Nosslopy Antal. Staub József. Steiner Ignácz. Kischer Adolf. Tóth László. Bognár Gábor, Kakas Ferencz. Izraelita hitközség. Berger Sámuel, Bakonybéli apátság. Csillag Károly, Vogti Adolf, Nagy István. Kellner Dávid, Neubauer József, Kakas József. Hoffmann Izrael; póttagok: Horler Kerencz. Magyar nyugoti vasút. Koben Károly, Dr. Hirsch Vilmos. Ozv. Neuman .Jakaimé, Cséplőgép társulat. Weisz Adolf, Jády József, Református egyház, <>zv. Goldschmied Kerenczné, Etzler Fülöp. Niezner József, Kis Gábor, Adantini Mártonné, Idb. Berger Kerencz. nak kheuui, de úgy látszik, már jelentést kell tennünk .... — Óh, minden szentek, óh, Ábrahám, Jákob, Dávid istene! Héthársé úr gyomrát szoritva, fetrengett a karosszéken. — I>o csitt ! a szimptómák még nem mutatkoznak s még lehet segíteni hamar áj vba, három dunyhát rá, hegyibe annyi bundát, amennyi van így ni, derekas izzadás még megöli a kleri bseülosaít Igyunk, urak a szegény p iciens IblgyógyultsÉim! Héthársy kékült, zoldilt, remegett, a foga vacogott a félelemtől s e mellett izzadott rímségesen. A kompánia kacagva nézett ö—se. A pap roszalva válat vont. — l>, hiszen jók ezek a szórványos esetek, ezek tartják vissza falunktól Savanyu Józsi bandáját. — Hej, pedig ha tudná, hogy most egy Héthársy van köztünk, baj lenne, tudnta a jegyző. A páciens fogai hallhatólag vacogtak: Savanyu JózsiV a hires, kegyetlen zsiráie, ! Hát miért bántana az engem ? — Mert az úr Hót hinta ! mordult ri a doktor, s a Hétháznyak áldo/.ése bőszité í'ol e vidék aarcxolánara, jaj annak kit a lami lia'i/í l koiuiei közé kerithet ! kerékbe töreti, i'dmot öti»«t l'uleibe, Itta két vesét körmei alá. ll'thársy remegett mint a kocsonya s izzadtt mint télen az ablak-üveg. A jegyző a patikárussal összesúgva kiment a nobák.Lár párcs múlva lelkendezve rohant Ii.: — Gyanús alakok a ház körül! Me kell tenni az ablaktáblákat! Le kell csukni az ajtót! Alig csukódtak ki, mikiu iszonyu dörömbölés hangzik az ajtón, mintha j Uskatussal vernék. — Kol kell nyitni! Nyissátok fel, ha nem akartok halálba lenni, ti vagyok, Savanyu Józsi! Hadd vágom ki annak a 1 léthárnynak a hasát. — Meghallottam, hogy itt van, azért jöttunk. Megbőszülöm magamat azon a kutya familián. - Jól csinálja a dolgát a Jóska köbös! susoya a jegyző s azután felkiált harsány hangon. Ne hagyjuk magunkat urak! Élő a pisztolyokkal! Fél, Héthársy úr, puskára, baltára, mert most élethalál a kérdés. Héthársy úr inkább halott volt mint élő — jajgatott — az isten szerelméért, mentsem meg az urak! Nem vagyok én igazi Héthársy, én csak olyan ötven krajcáros varryok, nem nutyok én oly bátor, mint dicsekedtem — nagyon félek a uriv&rjyoktól itt van minden pinzem, adják neki, csak életemnek kegyelmezzen ! Hát így vagyunk ? s mértéktelen kas zárásban tört ki a kompánia. — Isten büntetése ! szolt kenetesen a pap. A jegyző fogta a pénzt, kinyitotta az ablakot s kiszólt, ne bolondozz Jóska, ez a Héthársy nem az igaziakból való, csak olyan pénzen váltott nevü piszliczár! fogd azt a pénzt s igyál egyet rajta ! Kiviből hangzott a felelet: ha igy van a dolog, akkor az istennek ajánlom az urakat! a e.cvaidesidt minden. — Elmentek a zsiványok ? Kércé aztán Bizánktmó hangon a csávába került ur. — El, hanem reggélre az ur is hordja el magát! s ezzel nagy kaczagás közt rácsapták az ajtót. Még el sem tudta gondolni az egészet, mikor ismét nyilt az ajtó a bejött rajta a Jóska kocsis. — Hallja az úr, a jegyző ur szent, hogy itt a pénze fogja — nincs ám itt kolera, aztán én voltam a Savanyu Józsi — aztán máskor ne dicsekedjék — szemtelenkedjék ám, mert éppen ugy jár mint itt reggelre meg tisztuljon ám innét, mert istálló-villával dobom ki. Jójczakát! — Kellett ez nekem, óh, én szamár! azt sóhajtotta szinten hajnalig. Alig szürkült, de el is párolgott a vidékről. 2/Cémeíte tj Hvícz. Nota bene a színházról elárulok valamit, ami még sehol sem jelent meg. (Majd lesz mit olvasni egyik hétfőn az országházban!) Kisült e napokban, hogy e nemzeti színház Radnótfáy alapjából vagy 10— 14.000 frt hiányzik. Persze van szörnyüködés. De legjobban Podmanicsky Frigyes báróra lehet a dolog kellemetlen, mert a nemes báró ismert gavallér természetéből kifolyólag, —jót állott az alap esetleges deficzitjéért. Az eset most megesett. És báró Podmaniczkynek csupa nyereség, hogy — oly sik intennám volt! A fővárosi életből. — Pletykál krónika. — A Pápai Lapok rendes és rendetlen fóvárosi levelezői ne haragudjanak rám, ha én is írol néha pletykál krónikát a fővárosi életből. .Megvallom azért választottam épen a Pápai Lapokat, mert ebben hi írok, nem tudjuk meg itt Budapesten, ki árulta el ezt, vagy azt a titkot. De még azért is, mert én szorgalmas látogatója lévén az országgyűlés karzatának, itt minden hétfőn azt látom, hogy hol egyik minister, hol egy sárosmegyei, vagy kikindai képviselő, hol egy kormánypárti. Ind egy mérsékelt, hol egy VII-as képviselő a Pápai Lapokat olvassa. Iram Isten! kiáltottam fel nem egyszer mi köze Szilágyi Dezsőnek az igazságügyministernek a Pápai Lapokhoz. .Mi köze Szapáry Gyula grófnak hozzá, mikor még mindig késik a földműves iskola. Ige mi köze Hegedne Sándornak hozzá, a kinek igy is elég olvasni valója van?*) Néha Wehrmann is lapozgatja Beksí CSCSel együtt. No meg a megyei, földi képviselők: Beöthy Ákosnak csak aezércikk kell, s ha benne véletlenül Angliáról olvas valamit, már rázza a fejét vagy helyeslőleg vagy rosszalólak. Beze~ )•>'• lj szorgalmasan lapot; Fengverig az végig olvassa az egész a veszprémi lapokat olvasni fürkész szemekkel stb. De hogy jön ez a sok Pápai Lapok hétfőn az országházba'.' És hogy jön annyi különbféle párta, megyéjü, vallású, korú állású képviselik és ministerek kezébe ? Végre kisütöttem a karzatról. A laptulajdonosnak úgy látni az országházba jár vagy 8 példány, melyeket szépen bevisz többi lapjaival együtt az ülésterembe. A sok kapzsi képviselő persze, mikor valami unalmas szónok beszél (pedig ez igen sokszor megesik!) jobbnak hiányában megelégszenek a Pipái Lapokkal, s igy tudnak az országházban Pipáról mint akar .Makóról, pedig ez lenne többet, voltaképen a világ közepe. Ez oka, hogy én ezentúl Önöknek lapjába írok, még pedig úgy, ahogy a tollam alá jön. Tehát nem kényszerítve, mint a múltkor a Borszem Jankó szerkesztője, szegény Agai. Mert bizony azt csak nem lehet elhinni, hogy egy írónak magától jöjt 011 tora alá egy nyilatkozat, (s ez o|t az Agaié, megjelent az Egyetértésben és Budapesti Hírlapban) hogy ő ..alias Porzómig egyfelől őszintén bocsánatot kér Teleky Sándor gróftól, amiért róla tréfásan megemlékezni merészkedett, másfelől : „ünnepélyesen igéri, hogy soha többé semmiféle lapban soha egy ros szat nem fog róla irni." Van nekem egy 8 éves kis leányom, tud is már jól inni, de én hiába diktálnám ugyanezt neki. Ő nem írná le, ha mindjárt elvenném is tőle azt a két kis aranyos babát, mit a Krisztkindli hozott neki. Két aranyos babát akar elvenni a kérdetlen belügyminister a nemzeti színháztól. Márkut Emmát és ./ose// .Marit. Állítólag nem akarja nekik megerősíteni a fizetéskiemelést. Valóban lehetetlen elhinni e képtelen hírt. Hiszen akkor csaknak be a nemzeti színházat, ha ebből egy Mitikus Emmát és egy Jó i*~<i Marit kizárnak. Tudják-e az intéző körök, hogy e két nagy és páratlan művésznőnek művészete tulajdonképen megfizethetlen . S mikor ők felével megelégszenek olyan fizetésnek, mint az opera kétes értékű úgynevezett művésznői kapnak , akkor teljes absurdum lenne, jogos követelésüket meg nem szavazni. *) Alkalmasint azt keresi a L'Astai Lapokban, a nőt egykor megszokott volt benne látni, kedves rokonának, Ételkének cikkeit. Reméljük a mi késik, nem múlik." traork. „Éden"-színház Budapesten. Akármily mértékben fejlődnék Budapest rohamosan vagy lassan be kell következni annak, hogy egy fényes, nagyszabású téli mulató helye legyen. Ez a mulató hely lehet COSmopolita jellegű, lehet magyaros jellegű: az üzleti tekintetből mind egyforma tekintet alá fog esni. Sikerülni fog mindenképen, mert a korszellemben benne él ennek a csirája. mai De ami az üzletnek mindegy, aztán nekünk magyarul gondolkozóknak mégsem egészen mindegy, s most, amikor a negyedik színházat elhamvasztotta a tűz, semmi kétségünk nem támadhat az iránt, hogy egy negyedik színház fog még pedigg nem egyszeri, hanem sikerülni, terjedelmes alakban. Az idő olyan vajúdónak látszik, hogy talán ikreket várhatunk egy nagy orpheum és egy német Vaudeville-színház alakjában. Hogy milyen jövő várhat rájuk Magyarország metropolisában, annak én se jó, se rosz prófétája lenni nem akarok, mert a mint már mondtam, a korszellemben benne él a csírája. Ennek az ikertestvér ideának a megvalósulása nekünk csak annyit fog ártani, mint amennyit az általam tervbe vett ..Éden"-színház eszméjének megvalósulása amannak árthat, ennyi az egész, amiért én az ..Éden-színház eszméjét kipattantottam Magyarország közönsége és a közvélemény elé: ha elejtetik az eszme, valószínű, hogy a másik kettő megvalósul, de ha felkaroltatik, megvalósítom az „Eden"szinházat ugy, hogy ki lesz kerekítve Budapesten a szinházkérdés kereken esztendőre. Az ..Eden-szinház eszméjét illetékes helyeken nagyjából már megismertettem, ezúttal annak üzletszerű oldalát lencséin megvilágítani addig is az van szóalábbiakban, míg az eszme egy lépéssel előbbre fog haladni. E színháznak üzleti része biztos alapra fektethető akkor, ha nagyszabású alkotásánál fogva minden színházi vállalat fölé fog emelkedni. Nem úgy értendő ez, hogy fényben és pompában ússzék ott minden, hanem úgy, hogy az alapjában véve mint vállalat olyan legyen, hogy se magánosok, se más vállalkozók könnyű szerrel annak concunrentiát ne csinálhassanak. Nagy tőkebefektetés nélkül ez el nem érhető, nagy tőke nélkül azt a vállalatot megkezdeni hiában való fáradság volna. Az általam czélzott „Kdeiv-szinház eszméje ott kezdődik,ahol a vállalat megfelel a nagyszerűségnek. Egy bizonyos határon túl lehet azt fokozni, hogy nagyszerűbb legyen, de ha csak egy kis foka látszanék a kisszerűségnek, akkor el kell ejteni az eszmét végképpen, mint nem életrevalót. Az ,,Éden"-szinház consortiumának anyagi ereje fogja megmérni azt, li valjon hol kezdődik a vállalat nagyszerűsége. Kiinduláskor ezt kell irányadóul venni, különben ha nagy tőkére szükség nem volna, e vállalatot egy magános ember vehetni a kezébe. E vállalat tőkéjének kérdése két lényeges kérdésen fog megfordulni. Ha első rangú helyen fog fölállitatni, vagy ha másodrendű helyen fog elhelyeztetni, mindkét helyen megfelelhet az a nagyszerűségnek avval a különbözettel, hogy a milyen arányban fog emelkedni az elsőrendű helyen való építési költségek több kiadása, és oly mértékben fog emelkedni az épület üzleti értéke. Így viszont csökkenni fog ennek anyagi értéke üzleti szempontokból, ha a vállalat másodrangú helyen fogja elhelyezni az „rdek-színházat. Ez azonban nem áll útjában annak, hogy az elsőrendű helyen, nemkülönben a másodrendű helyen az Édeir-szinház nagyszerűségéből veszítsen, vagy hogy azért egyformán nagyszerű lehessen mindkét helyen. Az „Édeir-szinház üzleti összekötött vállalat lesz, amely czélokkal a befektetett tőke arányában részvényeseinek kieléglő hasznot fog hajtani, s e mellett a vállalat üzlete körülkarolja a ,,Kden"-szinházat, azt a szinházat, amely a vállalat üzleti forrásaihoz hódítja a közönséget, itt felmerül az a kérdés, hogy mi módon? Bár azonban nem tartom most szükségesnek föltárni. Aki külföldön járt, az megtalálhatta minden ország fővárosában a színházi üzleteket, s ahol csak ilyenek vannak, a legsilányabb orpheumoktól is tingeltangelektől kezdve mind prosperálnak. Prosperálnak olyan mértékben, mint amilyen mértékben a tőkebefektetéstől várni lehet. Menjünk bárhová, azt fogjuk találni, hogy az üzleti czéllal egybekötött ilyen vállalatok naponta nagyobb tért hódítanak elhibázhatlanul , s ez az oka. kon mielőtt nálunk Budapesten ezen biztosra vett vállalatot mások létesítenék, nekem, ha egyebet nem is, de legalább is kísérletet kell tennem egy ilyennek létesítésére. Különben egy évi mulasztás lesz rá, hogy idegen pénzzel, idegen elég emberek, idegen ízléssel, idegenszerű eszközökkel létesítik ezt a vállalatot, amely vállalat elhibázhatlanul sikerülni fog. Az idegenek megpróbálkoznak egy Vaudeville színház létesítésével, a méhben idegen nyelven előadások fognak tartatni. Az idegenek egy monstre-of phe AttKM óhajtanak létesíteni üzlettel összekötött uódon. Ennek létesítése oly előrehaladt stádiumban van, hogy már csak idő kérdése, hogy Az ..Édek-szinház lenne hivatva arra, mnd e kérdéseket ellensúlyozza, hogy ellensúlyozhassa, nagyszabású alapig is kell azt fektetni. Ez által nincs föltételezve az, hogy ugyanazon módokat alkalmazzuk, amit a külföldiek, s hogy ép olyan eszközökkel vagyis idegen eszközökkel cseréljük föl vállalatunkat vagy művészetünket, hanem az, hogy saját eredeti intenciónk érvényesüljön abban, s legyen az minden izében a magyar fővároshoz méltó s hivatásos magyar irányban betölti intézmény. Azért hibásan tennénk azt, ha egy minden izében cosmopolita irányú üzletért feladnánk nemzeties intenciónkat,, ha azaz üzleti czélt biztosítaná is mert ez nemcsak, hogy nem lehet látszólag, célunk, hanem az olyan üzletet csakugyan át kell engednünk az idegeneknek, akik e teret, nálunk gyakorlottabbak. Az általam czéllel vett „Éden"-színház nem lesz követője az orpheumoknak, hanem ellenlábasa, nem lesz coneirrense a komoly színházainknak, hanem kiegészítője lesz annak, ami a komoly színházak, concert-termek, és az ezektől messze eső orpheumok és tangeltangerek közé beékelődik. betöltése lesz egy nagy hézagnak, ahova Vaudeville és az orpheum-féle két vállalat beékelődni kivált. A sini irodalom és zeneirodalom ujabb termékei, a szavaló és ének-művészet, a táncz és látványosság fogják felváltani Az egymást. ..Éden"-szinház üzleti válla ezt a művészeti eszközt fogja felhasználni mint vonzerőt, ezen művészeti eszköz körül kell csoportosulnia mindennek, ami a mulatságra, szórakozásra szolgál. Az ..Éden"'-szinházban eltöltött néhány óra a látogató közönséget a legkielégitőbb kedvességekkel fogja elárasztani. Eggeiget látsángotsig less <u egészben '• it láteángocság /»»sc <iz révleteiben. felölel Az üzleti része az ..Éden'-szinháznak magába sok üzleti ágat. Maga a színház, mint egyik fő vonzerő, ez üzleteket ugy csoportosítja maga körül, hogy ez által mindegyik üzleti ág biztosítva lesz. Ezeknek tggsége nám insttratiójában összpontosulni anyagi siker, mert sírEdnn M-szinház minden egkimbb lkaim isten értékesíthető lesz. Ennek mikéntje későbbi feladat tárgya, azaz a részletek tárgya lesz. A találékonyság fogja azt megoldani. Ujabb időben a gyakori szinházégések és hosszú tapasztalás megtanított már minket arra is, hogy egy színház tűzbiztonsága és színpadjaink berendezése mily fontosságot képeznek. Az óvó rendszabályok és az építési szabályokhoz kötött feltételek miatt oly színházak építtetnek manapság, hogy ha minden követelményeknek eleget tenni óhajtnánk, egy oly tos képet a színházakban maga a színpadi berendezés, amely mitsem jövedelmet és pénzt emészt. Az „Kdek-színház e tekintetben oly nyitás alapján fog berendeztetni, amely 100,000 frt vagy még több különbözetet fog tenni, ami e vállalatnak előnyére fog válni. Nagy vonásokban előadtam az „Édeiszínház alapeszméjét. Ebből látható, hogy e vállalat se kisszerűséget, se középszerűséget nem föltételez, hanem hogy ez nagyszabású igényeket támaszt minden tekintetben. A pénzbefektetésben, az eszmee keresztülvitelében és annak leendő szervezésében és vezetésében. Ha az eszme életrevalósága bizalomra fog találni, úgy a consortium megalakulása küszöbén állunk, de közel állunk ahol ishogy idegen vállalatok más természetű intézményt létesítsenek. £ 09tt» £ cfif. TÖRTÉNELMI NAPTÁR, Ötödik évfolyam. — A Pápai Upok számára irta TIKOLD OZSEB. — Január hó1. — 1818. Chili a spanyol uralomtóli függetlenségét kikiáltja. Január hó X. — 1811. Ljibschbaa Mar-