Pápai Lapok, 1892 (19. évfolyam, 1-52. szám)
1892-01-03 / 1. szám
Károly akik kijelentették, hogy meglehet ugyan, hogy újabb országos vásárokra az iparosoknak semmi szükségük nincs, de van szükségük a gazdáknak, mert heti vásárokon marhát sem eladni, sem venni nem lehet. A gazdák részéről fel-felhangzó helyeslés után végre a polgármester fölteszi a kérdést s mint a »Pápai Lapok« április 19-iki közgyűlési tudósításából látjuk, a kérdésre ilyenformán alakult a felelet: Zaj; egyik részről: »Nem szükséges, úgy is elég vásárunk van,« ellenmondás a másik részről: »Elfogadjuk.« A többség az elfogadás mellett nyilatkozott. Tehát egyhangú határozatról szó sem lehet, amennyiben a képviselő testület tagjainak egy része a két újabb vásár ellen nyilatkozott. A kérvény elment, a minisztérium leküldte a győri keresk. és iparkamarához s ez utóbbi leküldte a területén levő ipartestületekhez,s a többi közt a pápaihoz is. A képviselőtestületi jelenetek ismétlődtek az ipartestületi elöljáróság ülésén is, amennyiben itt is hangok emelkedtek az országos vásárok szaporítása ellen, úgy hogy végre is az ügy általános szavazat elé vitetett. Ezen az általános szavazaton a két újabb vásár mellett nyilatkozott az iparosok többsége — de tekintélyes volt a kisebbség is— úgy hogy az ipartestület a kérvényt pártolólag terjesztette föl a kamarához. Az iparkamara közgyűlése most tárgyalta deczember 22-ikén a kérvényt, s meghallgatva a szomszédság által érdekelt iparos közönséget (mely a pápai ipartestület kivételével) egyhangúlag ellenzi az új vásárokat, figyelembe véve továbbá a vásárok ellen fenforgó általános érdeket, abban állapodott meg, hogy a vásárokat ellenzi. Hogy az iparkamarának ezen ellenzése után nem sok kilátásunk van a két újabb vásárra, azt fölösleges magyarázgatni, bár a lehetőség, hogy a miniszter a két újabb vásárt valósággal engedélyezni fogja, kizárva nincs. De nem is ez az ok, amiért jelen czikkünk elején az itteni küzdelmeket vázoltuk, hanem az ok az, hogy szeretnék az iparos és gazdaközönség érdekeit, ha két újabb városunk nem lesz is, kielégíteni. Láttuk, hogy az iparosok ellene voltak a képviselő testületben s részben az ipartestületben is a vásárok szaporításának; a gazdák ellenben sürgették az új vásárokat, mert a régiek az ő érdekeiket nem elégítik ki. Miként lehetne most már úgy intézkedni, hogy a vásárok ne szaporíttassanak, de a gazdaközönség érdekei is kielégítve legyenek? Ez a módja a segítésnek nem állhat másban, mint a vásárok idejének helyesebb beosztásában. Barthalos István említett beszédjében utalt arra, hogy április és november hónapokban kellenének az új vásárok s a novemberi vásárért szivesen elengedné pl. az augusztusi vásárt.« Nem lehetne-e hát közös egyetértéssel ugy állapítani meg a vásárok idejét, hogy a földmivelőkre oly fontos őszi és tavaszi marhavásárok alkalmas időben megtarthatók legyenek, anélkül, hogy ez az iparosok érdekeit sértené? s nem lehetne-e ezen megállapodás értelmében kérelmezni az eddigi országos vásárok különben is évről-évre megállapított idejének megváltoztatását? Mi azt hisszük igen s épen ezért ajánljuk ez ügyet komoly megfontolás végett ugy a gazda mint az iparos közönség figyelmébe az esetre, ha a keresk. miniszter kinek döntése legközelebb várható, a győri iparkamara értelmében döntene kérvényünk fölött. TÖRTÉNELMI NAPTÁR, — A Pápai Lapok számára irta TIPOLD ÖZSÉB. Hatodik évfolyam. Január 1. — 1532. Kenesén,, (a Balaton mellett) a polgárháború megszüntetése céljából országgyűlés tartozik. Január 2. — 1759. Majnár-Frankfurtot (a három osztrák örökösödési háború alkalmával) a francia sereg Soubise alatt megszállja. Január 3. — 1666. Pozsonyban Lippay György esztergomi érsek eltemettetik. Január 4. — 1520. Mangepán Kristófné, hires magyar honleány, meghal Majlandban. Január 6. — 1849. Budapestet Windischgratz berczeg és Jellachich horváth bán megszállják és ugyanezen évi ápr. 23-ig birtokolják. Január 6. — 1848. Messinában, (Olaszország Szicília tartományában) néhány népszerű ember elfogatása miatt a zavargások kitörnek. Január 7. — 1702. Konstantinápolyban a jancsárok föllázadnak, mely alkalommal II. Musztafa zultán a tróntól megfosztatik. Január 8. — 1817. Anna francia királyi rendtlete, mely elrendeli, hogy minden hajó, mely néger rabokat szándékszik francia gyarmatba bevinni elkoboztassék, megjelenik. Január 9. — 1544. A János-Zsigmondpártiak Nagy-Váradon országgyűlést tartanak. Január 10. - 1645. Londonban, a Tower-Hillben. Land William, canterburyi érsek vallásáért kivégeztetik. ad. 4506. 1891. Hirdetmény. Fogadó, vendéglő, kávéház, és kávémérési üzletek gyakorlása tárgyában ujabban alkotott szabályrendeletet a városi képviselő testület decz. hó 19-én tartott közgyűlésében elfogadván, ez mai naptól kezdve 15 napon át a jegyzői hivatalban mindenki által betekinthető, s ez időközben ez ellen netáni felebbezés beadható. .. Pápa, deczember 21-én 1891. Osváld Dániel, polgármester, 33 ikt. 1892. Hirdetmény. Pápa város polgármesteri hivatala ezennel felhívja mindazokat, akik az 1892-dik évben otthon bort szándékoznak tartani, és a fogyasztási adóra nézve eddig kiegyezve nem voltak, hogy a borkészletet a felvétel czéljából a fogyasztási adóhivatalban (városház földszint) 8 nap alatt annál bizonyosabban bejelentsék, mert ellenkező esetben ellenük a legszigorúbb büntetés fog, alkalmaztatni. Pápán, 1892. január 2-án. Martonfalvay h. polgármester' valalöslwiT A féltékeny büntetése. A menyecske idegesen sétált le és fel a szobában, a fiatal férj pedig komoly arczczal állt az ajtó előtt, bot és sétapalotával kezében. — Igenis Bertram, te megcsalsz engem, minden szavaddal, minden tetteddel, megcsalsz még gondolatoddal is. — Ne légy gyermek sza! Nem mondtam-e, hogy az egész históriából semmi sem igaz. Én nekem semmi bajom Cathrinával, küldd el, fogadj más szobaleányt, egyáltalában nem fogok vele törődni... — Persze uram, persze hogy nem, mert akkor másutt sokkal gondtalanabbul folytathatjuk a pásztorórákat! vágott közbe mérgesen a szép kis menyecske, hátra szegve fejecskéjét. — Ha ilyen daczos és értetlen vagy, egyáltalában nem válaszolok többet semmiféle kérdésedre. — Természetes, hiszen így nem kell megmagyarázni, hogy mikop jutott Cathrina kezeibe egy a te levélpapiraid közül, gombostűvel szépen keresztül szurkálva. Csak úgy véletlenül ugye vagy tréfából? Köszönöm az ilyen tréfát! — Minderről semmi tudomásom sincs, szavamra mondom neked. Ha szavamnak nem hiszel, higyj a mit akarsz, én egy szót sem szólok többet! szólt a komoly férj, és távozott. Iza egy darab ideig gondolkozott azután hevesen csengetett. Megjelent Cathrina, az incriminált szobaleány, egy igazi parisienne, fitos orral, barna hajjal és szemekkel, élénk tekintettel, csinos termettel, szolgálatkészen állt meg asszonya előtt. T- MXi pÄfftRojol, N*gyiígft? I ad.4505. 1891. Hirdetmény. Sörödék, korcsmák, bor, sör és pálinkamérés gyakorlásáról ujabban alkotott szabályrendeletet a városi képviselő testület decz. hó 19-én tartott közgyűlésében elfogadván, ez mai naptól kezdve 15 napon át a jegyzői hivatalban mindenki által betekinthető, s ez időközben ez ellen netáni fölebbezés beadható. Pápán, deczember 21-én, 1891. Osvald Dániel polgármester. — Mit ? Azt, hogy rögtön kitakarodik innen! — Miért, Nagysága kérem! — Még kérdi ? Hát talán képes volna tagadni, hogy azt a levélpapírt, melyet az előbb, ostobául ide adott, hogy a sütővasamat megpróbáljam, s mely olyan szépen tele szurkálva a mai rendezvéus helyével és idejével, nem a férjemtől kapta? Nem szégyenli magát, megrontani egy 2 hónapos fiatal asszony boldogságát. . . — De hisz nekem eszem ágában sincs az asszonyom boldogságát . . . — Elrontani — vágott közbe Iza — csak a magam boldogságát tartottam szem előtt és azért fogadtam el a gazdám levelét, melyben rendezvénst kér tőle s most hogy az asszonyomnak ostobául kezébe adtam a papirt, melynek csücskére oda van nyomva. „Mannell Bertram, dr. ügyvéd", hát most itt állok és nem tudom, mit hazudjak! Remek dolog! Rögtön takarodjon a házamból. — Ha a Nagysága akarja, én . . . Szának egyszerre eszébe jutott valami. Az ajtóhoz ugrott: — Nem, még most nem! Most itt marad a szobámban, magára zárom az ajtót, én megyek a találkára, hogy azt a másikat is leleplezzem,aki még azzal áltat, hogy hű hozzám, és szeret. Ezzel kiugrott az ajtón, mérgesen becsapta azt és bosszút szikrázó szemekkel monda: — Este 8-kor légy a kapu alatt?! Na ott leszek, de nem lesz köszönet benne! Bizonyosan azért ment el az előbb, hogy ne gyanakodjam, azután majd 8-kor visszajön és . . . és . . . Az asszonyka heves sírásba fakadt a perelek kellettek honé, mig wwyfre magához ért, hogy szemeit megtorló és egy kendőt burkolt fejére, miáltal felismerhetlenné tette magát és lement a kapu alá, hol hallotta, hogy a Michael téri templom tornyában éppen nyolczat üt az óra. Elhelyezkedett őrállomásán és várta, hogy mi fog történni. Egyszerre férfias lépteket hallott és a nagy sötétség daczára is észre vette, hogy egy szép, magas termetű férfi fordult be a kapunál. E perczben jutott eszébe az asszonykának, hogy az ajtót mérgében elfelejtette Cathrinera csukni; ez bármely perczben lejöhet és elronthatja az egészet. Azonban már nem volt idő segíteni a bajon, mert a férfi léptei meglassultak és alig hallhatólag suttogta. — Cathrine. — Pszt! volt az asszonyka válasza, ki hangjával nem akarta magát elárulni. — Itt vagy? — Ühüm? Zümmögte Iza. A férfi gyorsan oda lépett és hevesen átölelte és egész halk hangon monda: — De milyen pontos vagy ma! — Hm, hm! volt a felelet. — És hozzá milyen hallgatag! — Hm, hm, hm! A férfi egy perezre elhallgatott és forró csókot nyomott sza ajkaira. Hogy csókol gondola az asszonyka — engem sohse csókol ilyen hévvel és mily lágy hangon beszél, egy cseppet sem hasonlít ez ahhoz a hanghoz, amelyen hozzám szokott beszélni. A férfi folytatta a diskurzust: — Ugye csudálkoztál a levelemen? Azért írtam arra a papírra, mert nem volt más az irodában, azaz hogy nem irtam, hanem wurkiltam, ugye jobb igy, nem lehet oly könnyen észrevenni. De most ugyan felsültél vele, gondolta Iza, azonban egy ujabb „hm" — ön kivül mit sem válaszolt. E perczben közeledő léptek zaja volt hallható. Két férfi lépett a kapu alá. Iza és gavallérja óvatosan húzódtak a fal mellé, hagyva tovább menni a férfiakat. Ugyanekkor hallotta, hogy az általa bezárni szándékolt, de be nem zárt ajtó megnyílik, azután ismét becsukódik s valaki ugyancsak igyekszik le a lépcsőn. Mikor ez a valaki leért a lépcsőn, az egyik férfi roppant örömmel ölelte át, össze-vissza csókolta és így kiáltott: — Nézd szácskám, megjött bátyád! Most érkezett a vasúton, útközben megkaptam és magam kalauzoltam hozzád! Szép, hogy elébünk jöttél. — Ez a Bertram hangja! kiáltá inkább, mint mondta Iza, igyekezve kibontakozni az általa férjének tartott ember karjaiból. Gyorsan kimarkolt néhány szálat a zsebében szándékosan elrejtett gyufákból, végighúzta a falon és a halvány fénynél látta, hogy férje roppant örömmel ölelgeti Cathrinát, bátyja roppant csodálkozó arczot vág azon, amit a gyufa fényénél megpillantott; mellette egy csínos szőke fiú állott, férjének ügyvédbojtárja és Cathrinenak nagy tisztelője és kétségkívül szerzője a principális úr hivatalában használt levélpapírjaira gombostűvel kiszurkált postaion d' amournak. Szócska soha többet nem féltékenykedett! Komo. KÜLÖNFÉLÉK. — Olvasóinkhoz. Lapunk jelen számával a XIX-dik évfolyamot kezdjük meg. Hangzatos frázisok helyett legyen szabad egyszerűen kijelentenünk, hogy mint eddig úgy ezután is a közérdeket fogja szolgálni lapunk, tartózkodva minden felekezetieskedéstől vagy politikai pártállástól. Ennek az elvnek s azon tisztességes mely czikkeinket jellemzi, hangnak, köszönhettük eddig is, hogy a „Pápai Lapok" hasábjain városunk és vármegyénk úgyszólva minden tekintélyes tagjának nevével találkozott az olvasó, s ennek köszönhetjük, hogy munkatársaink ezután is támogatni fognak bennünket. Az eddig tapasztalt jóindulatot kérjük lapunk XIX. évfolyamára is. — Olvasóinknak és munkatársainknak szívből kívánunk boldog újévet! — Vaszary Kolos búcsúja a szent Benedek-rendtől. Múlt évi deczember 28-án délelőtt 11 órakor összegyűltek Pannonhalmán a szt. Benedek-rend tagjai, hogy bucsut vegyenek volt szeretett fő apátjuktól, immár Magyarország első egyházi méltóságától. A rend szeretetét Hallik Ciprián tolmácsolta megkapó szavakban, mire Vaszary Kolos gyönyörű beszéddel válaszolt, vázolva helyzetének súlyos voltát s kérve továbbra is rendtársai szeretetét. A megható ünnepélyen a pápai székházat Molnár Beda és Mórocz Emilián tanárok képviselték . Dr. Láng Lajos államtitkár városunk országos képviselője a tegnap esti vonattal megérkezett s néhány napot szándékozik választói körében tölteni. —| Kerkapoly Károly | | A magyar tudományos világot nagy csapás érte hazánk egyik legnagyobb gondolkodójának Kerkapoly Károly v. b., t. tanácsos, egyetemi tanárnak mult év deczember 31-én történt elhunytával. Kerkapoly mint pápai tanár kezdte müködését s innen emelkedett fel a miniszteri székig. Hogy tehetett volna-e bárki más is az akkori viszonyok közt máskép, mint ahogy Kerkapoly tett, mikor a nemzet óriási ugrásokkal akarta helyrehozni századok mulasztásait s a pénzviszonyok helyes ismerete nélkül költekezett s mikor a pénzpiaczon a kölcsönök kamata oly rendkívül magas volt, azt megítélni a történelem dolga; tény az, hogy Magyarország pénzügyi politikájának legszomorúbb korszaka Kerkapoly nevével van összekötve. Amily kitűnő theoretikus volt, annyira nem praktikusnak bizonyult. Azt mondják, hogy a miniszteri széken is professzor maradt. Ez a tér volt valósággal Kerkapoly tere s remek előadását dicsérettel emliti mindenki. Mint tanár 20 évig működött a helybeli ref. főiskolánál s a kiváló tanítványok egész serege támadt nyomában. De azóta is, hogy Pápáról távozott, élénk érdeklődéssel viseltetett a főiskola iránt, melynek az utóbbi időben gondnoka volt. Halála hírére az új ésőiskola épületén kitétetett a gyászlobogó s a tanári kar és a főiskolai gazdasági tanács ülést tartottak, melyben elhatároztatott, hogy mind a két testület képviselteti magát a tegnap délután megtörtént temetésen. E czélból Kis Gábor, s Barthalos István a gazdasági tanács, Németh István és Sebestyén Dávid a főiskola tanári kar részéről a tegnap éjjeli vonattal le is mentek Budapestre s ott a megboldogult koporsójára egy diszes koszorút helyeztek, a köv. felirattal : „A pápai ref. főiskola — szeretett gondnokának". — Ezen kivül a tanári kar a köv. gyászjelentést bocsátotta ki: A pápai reformált főiskola tanári kara, mély fájdalommal jelenti nagyméltóságú Kerkapoly Károly, valóságos belső titkos tanácsos urnak, a pápai reformált főiskola két évtizeden át volt tanára, utóbbi időben ezen főiskola világi gondnokának 1891. deczember 31-én délután 12/ a órakor Budapesten hosszasabb betegség után történt gyászos elhunytát. Pápa, 1892. január 1-én. Emlékezete legyen áldott! — A központi választmány kiegészítése. 1891 évi deczember hó 31-én tartott rendkívüli hatósági közgyűlés alkalmával, melynek egyedüli tárgya a központi választmány kiegészitése volt, — ezen választmányba egyhangúlag megválasztatott Ifj. Bélák István, Takács Ádám és gróf Zichy István. — Zimmermann János titkos tanácsos, az öt jellemző pontossággal már 30-ára ideküldó a szokásos évi 600 frt adományt. A tanács meleg köszönő levelet fog a nemeslelkü férfiúhoz intézni. — A szilveszter estét társas köreink vidám kedélyességgel ülték meg. A "kaszinó"ban nem nagy számú volt ugyan a társaság, de a mulatság annál fesztelenebb. A felköszöntők sorát Révész Kálmán nyitotta meg éltetve a kaszinó igazgatóját gróf Esterházy Móriczet. Horváth Lajos a kaszinó aligazgatójára emeli poharát s felolvassa egyúttal Fenyvessy Ferencz üdvözlő táviratát. Br. Wimpffen őrnagy a polgárok és katonák közti szép egyetértést emeli ki felköszöntőjében. Pentz József pedig Perczel ezredesre s a honvéd tisztikarra üriti poharát. A polgári körben a felköszöntőket Hannig Antal kezdte meg :mvelköszöntve a kor tagjait, megemlékezett a kört ért veszteségekről, melyek fölemlitésekor mivel fiam ez elhunytak közt?volt, az ősz apa könyökre fakadt. Utána az alelnök Heim Ignácz szólott, kinek beszéde után Makara György köszöntötte föl a kedélyesség elnökét ; Jutassi Ödön felköszöntőjében a királyt és Kossuthot éltette; Wajdits Károly mint a kör újjászervezője általános nógatásra fölkelve, a kör tagjait éltette. Érdekesnek tartjuk megemlíteni, hogy Hannig Antal felhívására két szerencsétlen vak számára gyűjtés rendeztetett, mely miután az ív a szomszédos „kaszinóba" is átküldetett, minthogy 20 irtot eredményezett. Mindenesetre szép dolog volt az elnöktől , úgy mint a két társaskör tagjaitól, a vigasság közepette is megemlékezni a szerencsétlenekről. — Jubileum. Mult vasárnap tartotta Néger Ágoston városunk köztiszteletben levő apátplébánosa első szentmiséjének 30 éves jubileumát. A fényes segédlettel mondott mise után vendégszerető asztalánál láttuk egykori növendékeit, Esterházy Móricz gróf főispánunkat testvérével Esterházy Sándor gróffal együtt, továbbá testvérét Néger Adolf őrnagyot s többeket bensőbb barátai közül. Az első felköszöntőt Néger Ágoston mondta vendégeire, mire Esterházy Móricz gróf válaszolt, minden jót kívánva a jubilánsnak a másik 30 évre. Számos távirat is érkezett e napon az ünnepelthez, valamint az ezen alkalomra poétává vált s Fenyvessy távirati üdvözletén kivül alkalmi verssel is meglepte, melynek legsikerültebb strófája: 'Papi éveidet Könnyűn kiszámitnod_ I Tisztelőid számát ' Számítsd ki ha tudod. A jókedvű társaság délután 4 óráig volt együtt a legvidámabb kedélyhangulatban. —26000 frt. Az év utolsó napján végre megérkezett a pénzügyigazgatóság távsürgönye, mely szerint, a ministerium a fogyasztási adót évi 26 ezer frért a városnak bérbe adta." A városházán egyébként serényen folytak a szervezési és átalakítási munkálatok, hogy a házi kezelés jan. 1-ével akadály nélkül indulhasson. Adjon Isten hozzá a városnak jó szerencsét. — Előléptetés. Török Géza hadapród őrmester a Januarius elsei előléptetések alkalmával tiszthelyettesnek léptettetett elő. — Az országgyűlési képviselőválasztók 1892-ik évben érvénnyel biró névjegyzéke szerint a veszprémi választó kerületben 1265, a n. vázsonyiban 1691, a s. vásárhelyiben 2906, az ugodiban 2043, a zircziben 2068 és az enyingi választókerületben 2130 szavazó van, egész Veszprém vármegye területén pedig — Pápa várost kivéve — van 12103 szavazati joggal bíró egyén. — Eljegyzés: Dr. Rapoch Mór, mult hó 20-án jegyezte el Epstein Irma k. a.t, Epstein Ignácz bélaházi földbirtokos báios és művelt leányát. — A pápai honvédszobor és az apácza zárda javára rendezendő hangversenyek műsora a következő :I-ső Este 1892 január 12. I. Quartett Beethoven Pastoral Simfoniája Gáthy Zolt, Vid Károly, Schultz Vendel, Schseppen Alajos, zongora Csoknyay Erzsi, Kunte Gizella. H. Ének. Virágok Hölzeltől Hannig Gyula, Latinovits Béláné. Hl. Zongora Marche Triumphale Goriától 4 kézre 2 zongorán Hanauer Margit, Weber Olga. IV. Intermezzo a Mascagni Gavaleria rusticanaból. Gáthy Zoltán, Vid Károly, Tscheppen Alajos, Schulz Vendel, Langho, Kunte Gizella, Csoknyay Erzsi, Latinovits Béláné. V. Monolog * * * VI. Élőkép a Virágok Bálja, alakítják: Weber Olga, Hanauer Margit, Kunte Gizella, Bonesz Emma, Unger Izabella, Lazányi Ilona, Tóth Jolán, Barabás Jenőné, Klainik Vilma, Báron Csémi, Harmos Hona, Tauber Jolán, Kövy Angela és Dolora, Voyta Elemér, Klainik Julia, Latinovits Béláné. — n: Este 1892. január 16-án. I. Magyar Nyitány. Gáthy Zoltántól zongora harmónium kísérettel e czélra alakult zenekarral. H. Felolvasás. (Dr. Fenyvessy Ferencz.) m. Rákóczyinduló Liszt Ferencz átirataiból 8 kézre 2 zongorán Csoknyay Erzsi, Báron Janka, Kunte Gizella, Latinovits Béláné. IV. Magyar dal egy helybeli szerzőtől. Énekli Hannig Gyula, kiséri Kunte Gizella. V. Zongora a világosi czimbalmos. Kunte Gizella, VI. Apothesis, Neuhauser Imre, Hermán Pál, Körmendy Béla, Almersdorfer Emília, Tauber Jolán, Wittnman Flóra, Hanauer Margit, Latinovits Béláné. Jegyek előre válthatók Goldberg Gyula papírkereskedésében, a hangverseny napján pedig este 5 órától a színházi pénztárnál. Egyúttal pedig tisztelettel felkéretnek mindeik, kik már elhegyeztek, jegyeiket e {{