Pápai Lapok, 1893 (20. évfolyam, 1-53. szám)
1893-01-01 / 1. szám
hogy mit ér a haszon ezen földeken, s miután ezen kérdés bírói eldöntés alá is kerülhet, nehogy a város közönsége az által, hogy nagyon csekély összeget hozott javaslatba, szégyenbe kerüljön, vagy perveszteséget ne szenvedjen, az esetre, ha a bíróság csekélynek találván az összeget, annál magasabbat ítél meg A Wittmannak. A 40 frt azonban oly összeg, amelynél magasabbat a bíróság "Wittmannak remélhetőleg nem fog megítélni. Ha talán némileg sok is, mind az általa fenn jelzett körülmények eléggé igazolják és megérthetővé teszik az állandó választmány eljárását. Ezen összeg azután minő tárgyalásra nézve is elégséges káralapot fog szolgáltatni. Ha békességes uton nem lehet a telket birtokunkba venni, azon összeget a melyet kártérítésképpen felajánlottunk birói kézbe fogjuk letenni. Kérem az állandó választmány javaslatát elfogadni, minthogy ez egyrészről megfelel a szűnő haszonnak, másrészről pedig a város zönsége méltóságának is. /Helyeslés:) köBaranyai Zs. Nem fogadja el az állandó választmány javaslatát. Véleménye szerint fel kell szólítani Wittmant, hogy fogadja el az ajánlatot, s ha nem teszi perre kell ereszteni, biztositom a várost és annak érdemes közönségét, hogy birói itélet utján Wittmann nem fog annyit kapni, amennyit mi felajánlottunk. (Helyeslés.) Elnök: jobb szeretné békés uton elintézni az ügyet. Bardados István: Elfogadja az állandó választmány javaslatát, azon kikötéssel, hogy per esetére "még ezen ajánlat sem lesz kötelező. (Elénk helyeslés.) A határozat ily értelemben mondatott ki. A főiskola ügye. Sült József: T. képv. testület! Engedjék meg, hogy ez alkalommal legalább néhány szóval pótoljam, illetve indokoljam, hogy miért járulok a képv. testület ilé. A mindennapi élet tanúsítja, hogy a társadalom, az emberiség haszonvehető, derék tagjait legnagyobbrészt a közéj, de főképpen különösen a szegény néposztály szolgáltatja. Az emberiség czélja a tökélesedés, az előhaladás, az ismeret minden ágában. Ezen előhaladás legfőbb eszköze a középiskola. A pápai főiskola több évszázadra terjedő fenállása alatt nem egy szegény sorsú, szegény néposztályból kikerült tanulónak szolgáltatott alkalmat, hogy magát kiképezhesse s ez által a hazának, a társadalomnak derék tagjává tehetsen. A hazának és társadalomnak teszünk legnagyobb szolgálatit, ha akkor ezen ismeretgyűjtést, művelődést lehető könnyűvé tesszük az arra szolgáló legközvetlenebb eszköz az iskola fenntartása által. Amint tuiVa van Komáromban mozgalom indult meg, hogy Pápa város egyik büszkédét, főiskoláját átvigyék oda.Ezen, mozgalom ellen nézetem szerint mindent el kell követni, hogy az czélhoz ne jusson: az intézet átvitele ne létesüljön Inditványozza tehát, hogy a főiskolának a város 20,000 frtot fizessen ki azonnal, hogy az azt saját czéljaira felhasználhassa. Az ügy természeténél fogva 30 napos tárgyalás kitűzése szükséges s erre határnapul 1893. jan. 28-ika lett kitűzve. Ugyan ezen ügyre vonatkozólag Barthalos István is adott be indítványt írásban, mely szintén 1893. jan. II. d. u. 3 órakor leend tárgyalva. Az önképzőkör estélyéről Karnevál herczeg ő fensége kezd kimenni a divatból. A nős emberek előtt azért vesztette el renoméját, mivel az ő udvarának itt tartózkodása alatt köttetik a legtöbb házasság. A „fin de siécle" élvhajhászó fiatalsága pedig azért fumigálja, mivel csak a jókedv azon uralkodóját ismeri el, ki egész évben kezében tartja a kormányzói pálczát. Mi nem kötjük a mulatozást időhöz, az eszközt sem tekintjük, mely a czél eléréséhez felhasználtatik. Tánczolunk mi lóverseny után, agárverseny előtt, műkedvelői előadás sikerének örömére, zeneestély sikertelenségének bánatára, de legszívesebben felolvasások után. Talán azért mivel ilyenkor szereztünk rá legtöbb érdemet. Annyi tény, hogy ilyen alkalmakkor a legsikerültebb, legkedélyesebb mulatság szokott kifejlődni. Példa rá a mult vasárnapi estély, midőn Lasz Samu, ez a tetőtől-talpig kedves emberünk látogatott át hozzánk. Alig ismerek felolvasót, kit annyira kényeztetnének nálunk, mint Lasz tíamut. Az ő kedvéért — és ez már csak nagy dolog — a mi hölgyeink teljes háromnegyed óráig hallgattak és — hiába rázzák Önök tagadólag a fejeiket — még a szomszédjával sem csevegett közülük egyik sem. És ez már egymagában is többet mondó kritika, mint ha én hasábokon keresztül számolnék be arról az igazi sikerről, melyet Lasz, gyönyörű, zamatos nyelven megírt essay-ével elért. Ritkaság is az olyan ember, akinek a feje tele van tudománnyal és azért a szive majd túlárad a mély érzéstől, melegségtől és nemes idealizmustól. Ez a hamisítatlan ideálizmus hatta meg Lasz Hamuval a felolvasás bevezetését, mely teljesen reá vallott a fényes és ragyogó tollú hirlap-iróra. A felolvasás végeztével a gratulácziók és a visszatartott szóáradat özöne elementáris erővel tört a felolvasó elé és ő alig győzte az elismerés és ováczutlT különféle nyilvánításait fogadni és megküszülni. Általában — és ezt örömmel vallju be — a pápai közönség kitett magáét és oly pártfogásban részesítette ezutal az önképzőkört, mely páratlanul áll egyesület történetében. Amily nehezen volt meghóditható ez a mi nagyigényű publikumunk, ép oly hálásnak mutatkozik most azon egylettel szemben, mely öt meghódítani képes volt. Az önképzőkör estélyeinek rendőrői szerencsésen megtalálták azt az aranyos középutat, mely a kis zártkörű mutatóis a kezébe ? Minek nyitotta fel , hogy j bűneiért bocsánatot nyerjen?... Bűn!... Megdobban a szive, valami nagyon kellemetlent, nyomasztót érez, Eh! -kik. A kapzsi ember szemébe kényszöElhomályosodnak előtte a betűk, se Bejolyes.A kin.tetőn át a fehér lapon véres nyomot lát — piros cseppeket. Izgatottan csapja be a könyvet, el akarja tenni... De hová ? Se arany, se ezüst, se drágakő. Dühösen eldobja magától egy sarokba, felugrik a földről, hol ült, minek is hozta el ? miért nem hagyta ott . .... Lidércz ült a mellére .... eddig nem gondolt semmire, eszébe sem jutott, hogy munkája ocsmány, hogy e gyűjtött kincsek mindegyikéhez egy-egy megrablott halott vére tapad. Most látta először azt az irást, s most mindig agyában cseng e szó : bűn, bűn .... s nem tudja elijeszteni semmivel. Nem mer itt tovább maradni. Sebesen felkapja a fáklyát, s siet ki, ki a szabadba, a barlang szája felé. Itc is kellemetlen ! Itt is nyomasztó ! Nem használ semmit az őszi hideg levegő, a hűvös szél, mely odakünn most ugy sivít, s éles, szúró lehelletét beküldi ide is. Az ö homloka forró, teste ég .... Az az imádságos könyv, az öreg véres fő bántja egyszerre..... hiába akarja elhitetni magával, hogy nincs vallás, nem volt soha, érzi, hogy nem tud benne s felülkerekedni a sátán! Ajka kiszárad, lehelléte forró mint a tűz! Hazugság, badarság! Tompa, hangtalan kaczagás szakad fel ziháló melléből, száraz ajkait nehéz, ~""~vztó istenkáromlás hagyja el; kiált, megátkoz, mindent, s a barlang«nt tízszeresen kiált vissza Már régen nem hallott emberi Ljangot, s most kiáltást hall, szörnyű átkot, mely tízszeresen verődik vissza ... Minden vére az agyába tódul, testén, lelkén,érzi már a pokol perzselő tüzét, homlokain a belső gyötrődés csöpjei verődnek ki! nincs nyugta, iszonyú érzelmek fogják el: vissza kell vinni azt a könyvet, vissza, vissza, s oda tenni az öreg véres ős í feje alá .... mert megőrül! .... Kutya :okán beérte, hol vanV — ott fekszik a sarokban kinyílva; beszorítja a szemeit.] fejét elfordítja, s futna vele ki, ki . . „El kell vinni oda!".... De bir menni!... Odaesik kincsei melléből kiesik a fáklya, kiesik a ajka szederjes, arcza feketés lesz, kidagadnak üregeikből, testén ezer meg ezer ragályos fekély égetését érzi. Elfogta a ragály, — megöli a halál bűzök lehellete .... Nem jó ott embernek járni, hol a halál gyilkos kaszája rendet vágott az élők sorain! ! Ott vonaglik, rándul a földem, elcödösödik előtte minden ; torkát ugy fojtja valami .... kiáltani, átkozódni takar, de f elszorul a szó a torkán. ! Van Isten! kell a bűnre büntetésne' !' jönni! Száraz, sovány kezeivel görcsösen keresgél valamit — megvan! itt yamitt — a legtöbbet érő, legdrágább kintcsei' Lélekzete el-elakad, mélyen hörög egyet-kettőt, — ez a halál — a pokol, az örök tüz ; — dagadó nyelve alig mozdul, s kékülő ajka alig érthető szavakat mormol: „Ki vagy a mennyekben." .... A fáklya elégett, üszke pár pillanatig fel-fellobban még, megvilágítja a hidegülő alakot, mely a kis imakönyvet görcsösen szorítja magához, s a'mérhetetlen kincset, mely már gazdátlanul hever felhalmozva, s aztán utolsót lobban • • • • nem ó, 1 .könyv, szemei » Jó ságok és a fényes bálok között fekszik és erre az útra szívesen rálép a mulatni vágyó társaság. Rég is láttunk annyi bájos, örömtől és jókedvtől sugárzó hölgyet egy koszorúban és rég járta a fiatalság annyi tűzzel és hévvel a tánezot, mint múlt vasárnap. A souppé-csárdást például teljes másfél óráig járták egyhuzamban, amitől persze néhány hölgyet pihenésre kényszeritett a mama, mert szerintük „Vorsicht ist die Weisheit der Mutter". A mi tényleg igaz is. Ludovicus, 1892. Hirdetmény. Pápa város tanácsa ezennel közhírré teszi, hogy a takács és jövedéki bizottságnak f. évi deczember 17-én tartott vegyes ülése határozatilag kimondta, hogy jövőben a küvezetvámra nézve évi átalányban való kiegyezés csakis a naponként bejárni szokott tejes és postafogatokra nézve, valamint a személyes fogatokra tehető, a teherfogatokra ellenben nem.. Erről az érdekelt vidéki birtokos urak oly hozzáadással értesíttetnek, hogy az egyesség létesítése czéljából a városi jegedéki hivatalban lehetőleg mielőbb jelentkezzenek, mert ellenkező esetben a vám a felmerült fogat-közlekedés szerint, tételenként fog beszedetni. i| Pápa, 1892. deczember 31-én. ji . városi hatósági. Hirdetmény. Pápa város polgármestere által ezennel közhírré tétetik, miszerint Pária város "képviselő testülete f. évi deczember hó 28-án tartott ülésében a Pápán felállítandó [dohánygyár részére szükségelt teleknek gr. Esterházy Móritz ur ö méltóságától 2000 írtban leendő megvételét, s ezen feleknek a m. kir. kincstár részére leendő ingyenes átengedését egyhangú határozattal névszerinti szavazás utján elrendelte. Mi azzal hozatik köztudomásra, hogy e határozat elleni netáni felebbezések alól irott polgármesternél 15 napon belül adhatók be. Pápa, 1902. deczember 28-án. Csiáhl Dániel polgármester. KÜLÖNFÉLÉK. — Láng Lajos államtitkár, városunk országos képviselője a mult hét folyamán városunkban időzött. Meglátogatta a decz. 28-iki városi gyűlést is, s a gyűlésterembe esetleg épen a dohánygyár ügyeinek tárgyalásakor lépett be, ami élénk éljenzésre adott alkalmat. — Az uj pénz. A koronák 1. hivatalos alakját írja le a pénzügyministerium a „Budapesti Közlönye-ben. Látásból, legalább, privát ismeretséget már nagyon sokan kötöttek velük ,s most bemutatják őket, hivatalosan. Minden fizetés, amelyet osztrák értékben kell teljesíteni, leróható immár koronákban is, amelyekből egy husz koronás darab lesz tíz forintot. Ugyanez a mértéke a nikel és bronz érmeknek is, amelyekből az egy korona? ötven, a huszj filléres [egyenlő iát cs"ak tiz és a két filléres jegy krajczárral értékű. Mindezek váltópénzek, tc korlátolt fizetési erejűek. Az egy koronásokat csak 25, amikel érmeket írt és a bronz érmeket csak 50 kr erejéig tartozunk ^tfogaáiS^ Az á'iHUV és egyéb közbjénzifcárak ellenben korlátlanul gadják az egykoronásokat és öt frt elsőerejéig; a nikel- és bronzémeket. Az osztrák veretű érmek Magyarországon ép oly forgalomképesek, mint a magyarok. Ez idő ^jerintő úgy Magyarországban, mint Ausztriában még csak a husz koronások vannak forgalomban. Az egyes érmék forgalomba kerülését a pénzügyminisztérium etetről esetre közölni fogja. — líegyebizottsági tag választások. Veszprém vármegye terüléén folyó évi deczember hó 28-án 'Megtartott a megye bizottsági tag választás alkalmával — az eddig beérkezett adatok szerint — megválasztattak Pápán: I.dr. Fenyvessy Ferencz, dr. Koritschoner Lipót, dr. Xövi József. II. Gyurátz Ferencz, Kis Ernő, Mészáros Károly, Szilágyi József. Mencshely: Ódor Pál. Veszprém: I. Benkő István és Vikár Lajos. II. Brenner Lőrincz. II. Kovács Imre, Dukovics István Tótvázsony: Fodor Adata, Barthalos Dezső. Vámos: dr. Véglesy Kálmán, Köves János. Márkó: Nemes Dénes. PmiMÚmVi Ismétli János, Siófoki Rosas István. Zirce: Kolossváry Kálmán és Aigner Sándor. Teés: Sebestyén József és Kolbenhayer Albert. Devecser: Beck János, K. Tóth János. Lepsény: dr. Purgly Sándor. Rátóth: Tatarek Kálmán, Purgly László, Patczl Benő, Moharos Kálmán, Kerényi Andor. Várpalota: Szalay Ferencz, Mórocz Sándor. Júkó: Nagy Imre. Doba: Somogyi Lajos, Ughi Móricz. Padragi: Schill János, Szekér László. rad: Egressy Károly, Györffy Lajos. Nyalósok: Györffy Géza. Aoszlop: Noszlopy Dániel. Szentgál: I. ifj. Kovács János, Gózon Gyula. II. Ambrus Jenő, Kun Sándor. P-Kovácsi: Nagy Imre (két helyen). Dabrony: Komjáthy Béla, Buthy József. B.-Fődcjár: Hennel Károly, Kányay József. Csögle: Búzás Kálmán. Városlőd: Keller János, Englert István. X.-Vázsony: Becsák Ferencz, Stróbl János. Kislöd: Réthy Mihály, Lisznyay Sebestyén. Csóth : Takács Ádám, Oláh Géza, Kaufman Géza. S.-Vásárhely: Reicher Ignácz, Deés Károly. M.-Komárom: Körmendy László. Enyhig: Jakab Péter, Szűcs Zoltán. N.Dém: Pityuig József, Szentiványi István, Győry Lajos, Horváth Gy. Lajos. Takácsi: Szűcs: Horváth Lajos (főszolgabíró), Wéber Rezső. Lázi: Bierbauer Lipót. Salamon: Reményffy István, Horváth Lajos főszolgabíró (két helyen). Cgod: Jákói Géza, dr. Rechnitz Ede. Á.Tevel: Csere Mihály, Károlyi József, P.Teszér: Gerstner Ignácz, Vaszar: Wagner László. — A Veszprém Vármegye közig. bizottsága folyó évi január havi rendes ülését, január hó 5-én fogja megtartani. — Az országos közegészségügyi bizottságnak Veszprém vármegye főorvosához, dr. Kerényi Károlyhoz intézett megkeresése folytán, deczember hó 29-én a vármegye székházának kistermében a megyebeli járási, községi és körorvosok élénk részvéte mellett több fontos és igen érdekes közegészségi kérdések megvitatása érdemében ülés tartatott. Az ülés megkezdése előtt az levő orvosi kar magát az alispánnal együtt bemutatta és kérte alispánunk támogatását, mit az alispán készséggel meg is ígért. Ezután az elnöklő főorvos az ülést megnyitotta és igen szép és meleg szavakban emlékezett meg vármegyénk főispánjáról, ki jelenleg üdülés végett dél Francziaország Mentone városában időzik. Indítványozza, hogy az értekezlet erről főispán ur Ozsgát táviratban értesítse. A jelen voltak a főorvos indítványát általános tetszéssel fogadták és az üdvözlő táviratot nyomban elküldték főispán úrhoz. — A korcsolya egyleti jégpályán ma zene. Belépti-dij: korcsolyázóknak 30 kr., nem korcsolyázóknak 20 kr., tagoknak 10 kr. Az egylet elnöksége. — Baross Gábor volt kereskedelemügyi minister szobrára Veszprém vármegye alispánja által kibocsájtott gyűjtő ivek közül ez ideig újabban a következők érkeztek be az alább felsorolt adományokkal együtt: Nagyhidegkút község 1 frt, Várpalota 3 frt, Balatonfőkajár 2 frt 20 kr, Bakonybél 61 kr, Borzavár 70 kr, Porva 1 frt, Dabrony 5 frt 74 kr, N.-Alásony 4 frt 20 kr, Vid 1 frt 65 kr, Vámos 1 frt, Fáész 1 frt, Soóly 1 frt 25 kr, Tapolczafő 1 frt, Kéttornyulak 1 frt 31 kr, Dereske 59 kr, Borsosgyőr 1 frt, Dáka 1 frt 89 kr. — A pápai leány-egyletben legközelebb — mint értesülünk — dr. Huszár szombathelyi hírlapíró fog felolvasást tartani. — A keszthelyi uj Balaton-Fürdő. A balatonfüredi, siófoki, badacsonyi, révfülöpi és szepezdi fürdőtelepek gyors felvirágzása, továbbá az új balatoni gőzhajózás szinte rikítóvá tették a magyar tenger nyugati részének elhagyatottságát. Különösen azért, mert a kies part egyetlen városa Keszthely, és a legjobban behinárosodott szeleken fekszik. Ennek egyik oka természetesen az volt, hogy aki eddig Keszthelyre ment, az a város mellett elterülő Hévviz európai hírű kénes forrásait kereste. A város képviselőtestülete elhatározta, hogy a tulajdonában levő balatoni fürdőt is modern színvonalra emeli. E czélból a fürdőbizottság ajánlatára elfogadta az új fürdőház és parti nagyszálló fölépítésének terveit. Amazt Henz Antal, ezt Schodl János fogja 25 ezer frtnyi költséggel megvalósítani azzal a kötelezettséggel, hogy a jövő szezon első vendégeinek, már kész és kiszáradt épületeket kell találniok. — Hó fedi végre valahára a földet, aminek a gazdák örülnek legjobban. Érdekes, hogy a veszprémieknek fehér karácsonyuk volt, míg nálunk csak szilveszter apó rázogatott ki hópelyheket a szakállából. j — Pásztorjáték^ Szép és magasztos ünnepélynek voltunk szemtanúi mi szeszegény falusiak a karácsonyi ünnepek alatt. A szép szeretetnekl ünnepén. Ugyanis TeUw Vincze pápa testéri káplán ur, taniitányai közül kiválasztotta a legértelmesebbeket és azokkal időt és fáradságot nem kimélve egy magasztos kis színdarabot tarthtatott be, mely színdarab a kis Jézusból születését, midőn az angyalok a személy pásztoroknak hívül adják, tükrözte »isza. Nagyszerű látványt nyújtott, mikor azk a kisiskolás gyermekek pásztor mliával, kipedzett bajusszal, furkós bottal a kézben oly élénken tudták visszaadni azt a magasztos jelenetet. Nagyszerű látványvolt, a szárnyakkal ellátott kis angyalkák mikor a magasból énekeltek toroknak. De legfenségesebb volt a pástegy élő kép, mely mondhatom akármelyik pápai kikedvelői műsorba be illett volna, ugyanis az élőkép azt a jelenetet adta vissza, midőn a pásztorok az ajándékaikat átadják Jézusnak; a kis jászolban feküdt egy 2 éves kis fiú, háta mögött állt a hold, szűz anya szent Józseffel és körülöttük a sok arany-Láimyu angyal s hozzá még görögtűz ki ilágitás. Mondhatom szebbet és magasztosabbat nem láttunk. Öröm volt nézni a boldog szülőket, szemeikben volt a köszönet, könyekkel ismerve el az érdemet. —e én sem mulaszthatom el, hogy a szülök nevében ne mondjak köszönetet Teller Vincze káplán urnak, ki magasztos hivatásának ezzel a legnemesebbikét teljesítette, midőn azokat a sziveket nemesítette, melyek egykor nekik hozzák meg a legédesebb gyümölcsöt. Legyen jutalom neki az a sok örömköny, mellyel adóztunk. Egyúttal jótékonysággal is össze volt kötve, mert a befizetett belépti díj a szegény sárgu gyermekek felruházására fordíttatott. Egy jelen volt. — Nyilvánossági jog. A mélyen tisztelt szülök megnyugtatására és a több oldalról tapasztalt kétkedés eloszlatására jónak láttuk a következő okiratot köztudomásra hozni. ! 564. sz. ' i Az Irgalmas Nővérek r. kath. polgári leányiskolája Igazgatóságának. Pápa. , Árm. vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter ur 1. évi okt. 21-én 46.Sz. sz. a. kiil rendelettel Pápa városában az Irgalmas Nővérek vezetése alatt álló r. kath. hitfelekezeti leányiskolát az 1666. évi XXXVIII. t. kij. 11. és 12. §-ai alapján nyilvános jogú polgári leányiskolának elismervén, — felszólitom az igazgatóságot, hogy a nevezett iskolában működő összes tanerők tanképesitő okmányait, hitelesített másolatban, hozzám a lehető legrövidebb idő alatt beterjeszteni méltóztassék. Vargijas pesspr. megyei kir. Endre tanfelügyelő. Az igazgatóság. — A korcsolya báli meghívók a Budapesti Pallas nyomdától ez ideig meg nem érkezvén, azok csak e hét elején lesznek szétküldhetők. — Értesités. Egyletünk azon tisztelt tagjaival, kik a zordon idő miatt az őszi közgyűlésünkön meg nem jelenhettek, ez után tudatom, hogy Irtlö Kaufman Géza csóthi plébános s egyházi tanfelügyelő ur, egy aranyat volt szives egylelbank elnökének pályadíjra átadni. Pályázatra a következő tétel tüzetett ki: „Mikép nyerhetné meg a tanitó a népet, az elhanyagolt iskolaügynek s mi módon szüntethető meg a helytelen, és terjeszthetné a testedző mulattató tornajátékokat a nép közötti Pályázati határidő 1893. évi május hó utolja. A pályamunkák, — a szokott módon, — az egylet elnökségéhez küldendők. Litkos István. —A pápai keresk. ifj. önképzőköre jövő vasárnap azaz e hó tí nn tartja évi rendes közgyűlését, melyre a tagok ezennel meghivatnak. Az elnökség. — „Élet." Az egyetlen magyar folyóirat, mely magas színvonalával, hazafias de modern szellemével, a kor eszmeáramlatainak folytonos hű követésével, politikai és társadalmi életünk szigorú, de tárgyilagos bírálatával igazán megbecsülhetetlen szolgálatot tesz irodalmunknak és az irodalom iránt érdeklődő közönségnek, most fejezte be második évfolyamát. Ez az utolsó szám is jellemző a folyóirat irányára. Elég egy fulmináns czikket közöl, azt „Élet" ellen a protestánsokról irt czikke miatt, melyre a szerkesztő nyomban megadja a választ oly hangon és modorban, mely nálunk a polémia terén már-már ritkaságszámba megy. Mint a két czikk a legnagyobb figyelemre méltó, mert a vallás hanyatlásának okaival leplezetlen őszinteséggel foglalkozik. Ifj. Reményi Edétől kitűnő elbeszélést, Tutsek Annától széptani tanulmányt, azután „A népgyülölés-nek, Ibsen hatalmas színművének befejezésérel továbbá Kadocsa Elek dr. tollából a műcsarnok jelen kiállításának szellemes, Ez kissé kiméletlen, beható kritikáját, költeményeket és szépirodalmi rovatot találunk a füzetben, mely egymaga tanúskodik az „Élet" életrevalóságáról. í Az „Élet"-et most, amikor új évfolyamát megkezdi, nem mulaszthatjuk el műveltjeink figyeelmébe a legmelegebben ajánlani. Különösen a művelt hölgyközönség pártfogását érdemli meg ez a kitűnő folyóirat, mely a nők érdekeinek hangoztatásával és folytonos napirenden tartásával már is minden magyar nőnek elismerését kivívta. Ára negyedévre 1 frre 50 kr, félévre 3 frt, egész évre 6 frt — Mutatványszámokat ingyen és bérmentve küld a kiadóhivatal: Budapest, V., Árpád-utcza 6 sz. t »— Táncztanitás. Kemény Gyula tánciskolájában a farsangi tanfolyam holnap,f. hó 2-án. veszi kezdetét. Ajánljuk« fotofeUtfofc figyelmébe, • I