Pápai Lapok, 1905 (32. évfolyam, 1-57. szám)
1905-01-01 / 1. szám
hivatva nagyobb birtokok megvásárlsára s a kis emberek között való ftosztására, s igy a kis embereket abb a helyzetbe juttatná, hogy azok szűkő munkakörükben kereshessék és találja meg tételüknek alapját. Hegedűs Lóránt dr. tehát megjelölte azt az utat, amelyen a társdalomnak haladni kell nemzetieu munkájában, a kormány és a társdalom is egyesítse erőit a nemzeti érdekében mindenütt, legyen segítsére az ide kulandó intézetnek, mozdub annak ügyét előre önzetlenül, házagságból. Ma ilyen úton sikerül a kis embreket földhöz juttatni, ha a kis embere ezen a réven vagyonhoz jutnak, önálóságra vergődnek, úgy a magyarl; mentési műve sikerülni fog. De nemcsak ez fog sikerül, hanem megtaláltuk egyúttal az önáll gazdasági fejlődésünk alapját is, miután csak egy jólétre örvendő földmives osztályra lehet reépíteni, csak ezen lehet kifejlesztni egy életerős iparos osztályt s e kett szüli a virágzó kereskedelmet. S örömhír a kisgazdáknak. Hegedűs Lóránt dr. fáradozásainak sikerült a veszprémi székes káptalant megnyerni annak a régi tervnek, hogy nevezett káptalannak a pápai határban fekvő, mintegy 1'K hold földbirtoka fölosztás alá kerüljön. A káptalan e nemes elhatározását és képviselőnk önzetlen fáradozását örömmel fogadhatják nemcsak azok, kik földhöz jutni remélnek, hanem mindazok, kik a nép jólétét szivükön bontják. A felosztás a közeljövőben várható. Hegedűs Lóránt dr. és az álami tisztviselők. Arról az értekezletre amit az állami tisztviselők múlt hó 1N-ár tartottak, nem teljesen hű jelentést kütöltünk molt számunkban. Hegedű Lóránt dr. ugyanis határozottan kijelentette, hogy a három alsó fizetés osztályban az első fokozatot be fognak töltetni, a magasabb osztályokban pedig status rendezé utján kell a javítást követelni, különösen a vasutasoknál. Ugyancsak kilátásba helyezte orsz. képviselünk a lakbér osztályzat föremelését is. hang Lebocsetották a hidat. Ismét kérő vonul bt azon. És M a ki'i'i pedig a taomsaédot pnpe k irályfia Volt. Megborzadtak • látásán. Alig mertek od vezetni • világszép királykisasszony elé. . . De mi történt ? Megszerette egyik • másikat. — Milyen szép vagy ! Így szeretlek a szép "egedért. — szólt a királyfin. — Milyen szépen beszélsz ! Mennyit szeretlek a szép lelkedért — felel a királykám És odanyújtotta harmatos, bársonyos kacsóit A királyit átkarolta. Marához ölelte boai szán, boldogan. Súgott a fülébe csudás, tünde latalmu szavakat. Mit mondjak többet — boldogok voltai Mikor a királykisasszony felvetette hírvó: mámorban reszkető szempilláit, úgy talált, hogy a világ legszebb ifja az, aki őt a karjaiban tartja . . . A papot királyfi meg őt hitte a legszellemesebb leánynak . . . Tudjátok-e, mi neve annak a nagy In'iv mesternek, aki az életben ilyen csodát lakt, megcselekszik ? < Örök sejtelmü, mindenható — szerelem . Gyurátz püspök a politikai helyzetről. Gyurátz Ferenc a dunántúli ág. hitv. evang. egyházkerület nagyérdemű püspöke, aki egész pályafutása alatt mindig a függetlenségi eszmék hive volt: az alább következő nagyérdekű nyilatkozatot tette a mai politikai helyzetet illetőleg. A december tizenharmadiki eseményeket megbotránkozva olvastam é irt, vidéken, megbotránkozott fölötte mindenki, tartozott légyen akármilyen párthoz, i >umagukat nem védelmezd jámbor szolgákat, magyar urak, képviselők ököllel vernek, tztán nekiállnak a bársony•lékeknek, az elnöki emelvénynek • mindent összetörnek. Ez nem erőnek, nem méltóságnak, hanem szánalmas gyengeségnek a bizonyító jele. A magyar politikában uralkodó áldatlan viszonyokra az ember csak fájdalommal gondol Előtérben áll a bás szabályrevisió kérdése. Meggyőződésem, hogy ezt a revíziót a parlamentarizmus biztosítása követeli. Ezt belátják maguk az ellenzéki pártok is, hiszen amennyire a lapokból kivettetem, egyik párt sem zárkózik el től,, sőt, mindegyik isfikségesnek látja a tanácskozási rend biztosítását. Annál különösebb és megfoghatatlanabb, hogy amikor a kormányelnök, ehhez az összes pártok megegyezésével kívánt hozzáfogni, az ellenzék a huszonegyes bizottság megalakítását egyszerűen visszautasította. Holott, ha a bizottságba belemegy, közmegegyezéssel lehetett volna megállapítani a tanácskozási rend biztosítékait. Mert régi példájáé, hogy mindannak lelke a rend. Rend nélkül a szabadság is elveszti célját, vagy az öngyilkosságig jut, v úgy szabadossággá lesz és valóságos isépessé leend, mint egy medréből kilépett, gátjait áttörő folyó, amely áldás helyett veszedelmeket hoz. Ennek az igazságát abbél tanultam meg, hogy ismerem a történelmet. Abból azt tanultam, hogy mindenütt, ahol komoly tanácskozás folyt, a dólítést a többség adta meg, ahol ettől eltértek, ott az eredmény bomlás és romlás volt, mint Lengyelországban. Nagy államférfiak felfogása is ez volt.tt volt Mirabean, ez az elismert nagyság, politikai téren szintén lemenydörögte a kisebbséget, mikor az gátolni akarta a munkát. De Mirabean ellenére a kisebbség nyakára ült a többségnek, az egymásután következő minoritások egymásra licitálták a népszerű elveket és jött Robespierre, aki megölte az ellentmondókat és meggyilkolta a szabadságot is. Saját történelmünkben itt a hatalmas államférfi és a szónoklat terén túl nem ért nagyság: Kossuth Lajos. Ismeretes az I mondása, hogy „a magyar parlamentben némuljon el a törpe minoritás. <z is ragaszkodott ahhoz, hogy a többségnek biztosítsák a döntés jogát. Ez elsősorban fontos érdek itt, a Magyarországon. A koalíciós párt mindenesetre korlátlan szabadságot sürgeti a parlament tanácskozásaiban. Nos, valamikor egy nemzetiségi ellenzék a kezeit dörzsölve fogja mondani nekik : .Köszönöm, koma, hogy azt megtanítottál !" Én eredetileg függetlenségi érzelmű ember vagyok, de most a koalícióba a függetlenségi pártot nem követhetem, mert a mondottak szerint a házszabályrevíziót feltétlen szükségesnek tartom. És ha ezt a mostani kormányelnöknek nem is sikerülne keresztül vinni s révbe futtatni a szólásszabadság megőrzése mellett a rend biztosítását, annak mindenesetre a parlament és a magyar szabadság adná meg az árát. Meggyőződésem, akármelyik párt jöjjön uratorára, első dolga lesz a házszabályrevízió megcsinálása, mert az obstrukció nem eredményez mást, mint az alkotmányos rend válságát, s kiváló parlamenti férfiak lejáratását. Azért nem is a mostani kormány érdeke a revízió, hanem érdeke minden jövendő kormánynak. Érdeke a függetlenségi pártnak is, mely ha — amint remélem — valamikor kormányt fog adni a hazának, csakis ilyen biztosíték mellett fogja tudni a szolgálatában álló tehetségeket s alkotó erőt az ország javára értékesíteni. — Rovás: A vármegye által elrendelt vizsgálatról helybeli laptársunk a „Pápai Hírlap" oly módon emlékezik meg múlt számában, hogy neki volt helyes álláspontja, mikor a közigazgatási bizottságnak a vizsgálattal történt megbízását már eleve is helytelenítette és egyúttal jelezte, hogy a főispánhoz közel álló lapok helytelen álláspontot, foglaltak el dr. Óvári Ferenc vádjaival szemben. Distingváljunk igen tisztelt laptárs. Mi egy igazságos közügyben nem állunk sem közel, sem távol senkihez, hanem csak az igazsághoz, de éppen ennek hatása alatt nem is tidunk elfogultak lenni. Mi tulajdonképpen helytelenítettük az egész vizsgálat elrendelést azon az alapon, mert dr. Óvári Ferenc abbeli kérelme helytelen volt, hogy a vármegyei közgyűléstől kért vizsgálatot. [>e hát végre is, ha ő vizsgálatot kért, mint a vármegyei közigazgatási bizottság régi tagja elítélő, súlyos kifejezések mellett, nem csoda, ha a vármegye a meglepetést s ezáltal okozott erkölcsi kényszer hatási alatt elrendelte a vizsgálatot, mert azt a főispán is kérte. 1a a vizsgálattal megbízott megyei közgazgatási bizottság a megbízatást tisztelettel visszautasította, ezzel helyesen cselekedett és sok azt tette, amihez a maga részéről jogi volt ,s egyúttal a vizsgálatra egyedül illetékes kormányhatósághoz irányította az ügyet. A főkérdés azonban az egész ügybtt nem az, hogy menymiben igazak a vádak, mennyiben nem, hanem az, hogy illett-e dr. Óvári Ferencnek a tett módon és mérvben, meglepetésszerűen, tehát csakis szenzációt keresve, vádaskodni és egyszerre a tagykőzönség előtt sértő zsavak kíséretében ielcesni is a Vizsgálatot megelőzőleg. KlTf t. lilpaisunknak nem volt egy szava sem. És mi azt hsszük, hogy mikor laptársunk oly módon írt vármegyei gyűlésen történtekről, amiként tette,kkor egy lap sem járt el helytelenebből, mint •akis ő. Ami a közlemények és események politikai színezetét illeti pro és contra, az elfognál hat olvasóközönség meg fogja bírálni, hogy politikai pártelfogultság szülhette csak legnagyobb részben dr. Óvári fellépését és az vezérelhette az olyan lapot is, amelynek dr. Óvári ténykedőének módja ellen nem volt egy elitélő szava sem. Sanyit tartottunk szükségesnek megírni az esznek tisztázására és lapunk tanúsított állásfogalásának igazolására, a „Pápai hirlap nak más apokat megrovó nyilatkozatával szemben. Városi közgyűlés. — 1904. dec. 28. — Közgyűlés volt szerdán a városnál i polgármester elnöklete alatt. Az elég szépen látogatott városi közgyűlésnek szenzációja is akadt egy napirend előttinterpellációból kifolyólag, melynek soán a város rendőrkapitányának egy, állategészségügy körébe vágó eljárása fölött gyakorolt kritikát a képviselőtestület, melyhez több helybeli gazda írásbeli sérelmet is adott be ezen ügyhezt, vizsgálat elrendelését kérvén a rendőrkapiány ellen. E kérelem napirendre kiűzhető nem volt és tárgyalásába nem s bocsátkozott a közgyűlés, mely eléegközelebb kerül maja az ügy. Egyebekben, dacára a többrendbeli felszólításnak, az állandó választmány javasatai jutottak érvényre.