Pápai Lapok, 1909 (36. évfolyam, 1-52. szám)

1909-01-03 / 1. szám

l'fipui l­ unok HINTENEK az emberiség esemébe­n a mi UTÁNUK marad: vaalódás, nyomor,PUSZ­IN LI­­. A hazugság eszméi aason­litanak Az igazság Miméihez, múlt a sivatag felhői Az ég felhőihez, s kevesen vannak, a­kik azokat megtudják különböztetni egymástól. A sötétség elve, az igazság fényébe ÜLTÖZIK, eltántorítva sokakat az igazságtól. Korunk tulbecsüli AZ észtehetséget S v/A TESZI minden erkölcsi igazság ÉS társadalmi haladás forrása. NEM akar az MEJI tanítványa lenni, NEM fogad el fényt világ napjától, önnönmagának világit, akár a mocsárban bolygó IÜZ. M­­ELV akkor kezd fényleni, mikor a nap már LEÁLDOZOTT a magasból. KORUNK boldogítani AKARJA AZ emberi­séget az élvezet általános jogával a arányos felosztásával. Ha nincs egyébb anyagnál, MINEK ÉLNÉNK egyébbnek, mint anyagnak. Ha földi boldogság az emberi élet CÉLJA, AKKOR feladata az ÉL­ezet. N­a élveznek a gazdagok,élvez­zenek A szegények IS; HA NEM BÍRNAK A szegények, ne bírjanak A gazdagok SOM. El A TAN fényes illusztrációt látott A párisi kommune ÁLTAL felgyújtott palo­ták lángjainál. I­.Z volt A matériál­ismus felvilágosodása a petróleum fénye mellett Az ÉLVEZET anyagi­­ elfogásából következik: az egyéni szabadság önkény­kedése Az egyenlőségn­ek HAMIS értel­­ezése, az emberi jogok hangoztatása az EMBERI kötelességek hangsúlyozása NÉLKÜL, A házasságnak egyéni kedvtelés­BŐL való megkötése és fölbontása, a családi élet felbomlása, a béke HIN RE­MÉNYE a SZENVEDÉLYEK megfékezése nélkül, a boldogságnak hajhászása, a SZIV VÁGYAINAK folytonos SZÍTÁSA, önmeg­tagadás NÉlKÜL. \gy -z.it: nini a sírbolt már meg akar engem tartani. Vai »adnapia angbaAgadot­ el agyaa ch­fil*'.! napján M MUMMJI MgVMÍV ut.il-ól .l.ilil­aut I !•­ TANNAK látható következményei: • AZ ÉLVEZET után VALÓ SZERTELEN esengés, a mindenáron való meggazdagodási vágy s az érzékiségnek túltengése mű­vészetben és irodalomban. K tannak teremtményei: AZ élű hullák és A min­den NEMES ÉRZÉSBŐL kivetkőzött KIHALT­­ LELKEK. AZ Isteni tekintély megtagadása után a népek NEm látják többé fejedel­meikben Isten megbízottait. A felforgató eszme oly emberek éi latosak bennök,a kik HATALMUK és gazdagságuknál fogva többet ÉLVEZHETNEK, MINT AZ alattvalók. INNEN A boszuvágyó kéz, MELY IMM­­IS merénylettel emelkedik a magasba, hogy svilkoljon, — BÁNATÉIT okozzon. MI IN­DEN ESZME MELY. Istenben való ULI • és keresztény Önmegtagadás NÉLKÜL, AKARJA boldogítani AZ emberiséget, vesze­delmes LMZ A társadalomra ÉS államokra. Hangzanak a szép SZAVAK A zengő szólamok, a tudományos fegyverekkel CSörtető ELMÉLETEK. SZÁLLNAK SZERTE A HAMIS ESZMÉK, MIN­ .: SItratilg — ÜRES • [porfelhői. Ezek Az emberiség hitt álmai, csalfa ábrándjai. Valóban „Rorah eli desuper, et unbes pluaul INSIUM" — ideje, hogy AZ ég Uditó HARMATJA AZ ŰRÖK igazságok termékenyitő esője felüdítse, megújítsa A sivár világ társadalom SZÍNÉT SZIVÉT. I­.ZEU igazságcok nem tauradják meg I eredetüket. Áldást HOZNAK a zold nem*­zet séfjeire. EZEK AZ év felhői! Az államok ALAPJA, A világrend OSZLOPA, A­ nemzeti ERŐNEK IS kősziklája a KRISZTUS kereszténysége. A nyugat nagy népei EZ ÁLTAL JUTOT­TAK EL A műveltség magaslatára. NE kívánjunk ÉLNI oly SZELLEMI TÁP­LÁLÉKKAL, TNELYEI MÁSOK MÁR régen Ki­­ vetettek magu­kból.­­. l.apát király. Ili Pardinánd Ba, aki 1640. jint• ii— 8 én naHtatait, 1667 — 1706-ig uraik.nl..tt H« 1705 május 5-én alaghalt. Jalondata volt: Con­silio et Industria.. 19Q9. január .1. ILIN JELSZAVAK, HAMIS ESZMÉK csak balszerencsét HOZHATNAK reánk ÉS SZe­gény, SZERETETT HAZÁNKRA. Ezekből PEDIG úgyis KIJUTOTT bőven­ A MAGYAR NYELV A NÉMETAJKÚ ISKOLÁKBAN. A nem magyar tannyelet­ népiskolákban a mufti nyelv tanítása tárgyában • közoktatás­üg­yi ntintenter egy általános teutervel adott ki • azt valamennyi kír. tanfelügyelőnek, egyházi főbetoságnak és közigeagatási bizottságnak maga küldötte. Húgy a magyar nyelvtanítás módsi­erében kevesbbé jártas tanítókat a követ­endő eljárás fa* töl­t tuhüiater tájékoztataa és a céltalan kis.'­r­letességeknek elejét vagya, útmutatást kéenitett a tanterv haamalatiban, melynek követéne­k tanítóra nézve agyat­ nem kötelező, de a törvény által kitűzött, célt mindenesetre el kell érnie. A tanfelügyelőknek az iskolalátogatások al­kalmával leggondosabban vizsgálat tárgyává kell tenniök, hogy váljon: 1., a neu magyar tannyelvű iskola tanítója a magyar nyelvet oktatókéne aaéggel birje-e; 2., az eaen rendelettel kiadott tervet laoroana betart­ja a. .­­.. m­­­ennyiben annak használatánál nem­ a m­inimu­­m által kezőli útmutatáehoa alkalmaakonV nék, tanítási móda neve megfelelő-e; végül I.. raeh anem előtt tártéaa iu*-|lett tartozik a tanfelügyelő megallapitani, hogy a magyar nyelv tanításában tapasatalt eredmény a tan­terv jegyzet rovataiban egyen ozatályok rénzére előirt célnak megfelel-e t 11 a eredménytelenség oly tanítóval a nem­ben állapíttatnák meeg. aki saját választótl­an ódaneve szerint jár el, az a tanító annak h­asz­n­álatatól fe­gyelmi h­angáiel terhe alatt eltiltandó, amely ii­teakedvet követőleg a minianter által kiadott nt» mutatás haaználata az érdekelt tanítóra nézve kötelezővé v­­­álik. A tanterv teljes végrehajtásának •sámonkó­reea na 1910 II. tanév folyamán áanatküvetőleg történhetik meg,­­19­1<Ii^r pedig —kiváltképpen arra terjesztendő ki az ellenőrzés, hogy a tanter­v to­kosatea áfat beléptetáaa sikeresen megindult-e, il­leti.­, I­og3 .A tanító Uuítványaival az általa addig használt tanterv mellett elért eredmény ajanján az új tanterv nénjeit mihamarabb megközeliti«e A­­ iriini: lm aluaaaa űrok almái: A Habsburg házból származó uralkodó királyaink közül­­­. Mátyás király, Miksa aaáaaár éa király 1564—1576 fia, aki 1657. fel.r. 21-én usilatott, 1608 -t6l­1-ig uralkodott éa l­íl­.­ m­am­­i.* go-áa angliait. .r­e­i­m.. m­­­i­a­t a­ralis Concordia lum­ine m­aior. Anna királyáé, II. Mát­yás király neje. IV­­.linánd tirol főherceg laánya, aki 1."KS."». október 4.ni Múlatott 1618, daoataból l.>-én aeghalt, //. Mátyás és Anna lerén a/, anikodóháa •irboltjának atcgalapia5i, unni •lack ,'ik láttat al>­l.ill elhelyezve 1 l­.'t.'S.-l­ail. ///. Ferdinánd király. II. Ferdinand fia, aki 1608. juliu 13-án uíiletett, 1687 1657-ig ural­kod­ott és 1657. március 184a Maghalt. .lelvimi­data volt : l­ietati et duslitia Maria.­­ III. Ferdinánd első Mundg* III. Fülöp spanyol király leánya, aki 1606. augonatoi is. Ma felett­ét 1640. nullaa 16. napján iafl­éi k«>­\»-ikejed­ l«in meghalt, ugyanekkor halt meg «*> rata egy kopornób­a a \ m ujaaMott gyermeke: Mária in. Mária Leopolina, Hl. rTerdináod második I.ileaég) . I.i­i.íi iir.in­ RShwong b­iínya, aki lii^­. áprili­ 6*4a MQlelett >•« [648. aagona. 7«én Maghalt. Mantuai Eleonóra, ily lYnImainl harmadik ni,.t­.^r, a crtilla^kfreHitt remi megalapítója, aki 16211. notreaiber 18. tüitetett és 1686. deeeakar 6 ..a meghalt. Marcit Terézia 1. Idféi első falaatya IV . Pülöp an­­ r.m­ai Mária Anna leánya szü­letik­ [1651. julius 12. raaghall 1678. aiáraim 13 Claudia Felicitas I Liptil második faliaági «»•k szive, — totem»' a l).>in..i'k.is rendűek nirl)..ll­jáoaa fakatih, taftlctatl li»."):i. iiuijus ;>o. BMgnail 1676. áprilia 8. Eleonóra Magdolna Terézia I. Lindl h­ar­madik felaaéga, tafllatatl 1«">."»."">. JWŰHI G. nghall 1721). jaimrfi l'.'-en­. Kh­un­Mia K­agdoina Tarcaía »­.«Mit életet élt. Mint mnai t'entelil­­inniniláiii, a HII-boltban oltárt ttaettatalt. Férje halála utan, egéai életen iit ^y.i«z ruhát viselt. Vég rem­leletén­ek m­eg­felelően Mária valmei rend ftttönékében feilér habima, t^atriakék Mauulára fehér fátyol­i ;!< uaaláno, melyen agy halotti koponya (MÜMg) k­elve/.lelri I­ onik iiyii^aliiinra éi padig ejr\>/.eru (itkoporaóbaa, am­elyn­ek telirati­ volt: a szegény bűnös Eleonóra Magdolna Terézia. Unokája Mária Teléakt­a aus l>an kéaoM) egy dknán bronzkoponát kéaalttatati sz­ámára. /. József király 1. lápot fia, aki lailatati ltlTs juliiu L'IÍ. uralkodott 1706—1711-ig, anghali 1711, áprilii. 17.-én. .leluiDmlatu rote) Amore et Timort. Amália Vilma, [. Joaaaf­ájának­ szive, teteme a xaleni limiii fiüvéreknél pihen, M/i­letett b­iz­ 1. április 81. meghalt 1742. április 12.-én. ///. Király a Rabeborg hál­atolad l'utinalja, I. I.ipót fia, aki IG."*;"», október l-án melletatt 17H- 171(1-1^ uralkodót) .•­ 1740. október 80-án megbat. Jetmondnia v.»lt: Constantia et l­ ortitu­dim. I ka aaaekweig— Wolfen bar­teli Erzsébet Krisz­tina kiralyiin III. Károly felesége, naMeteti 1601, angnaatna 2 S meghalt 17.*>(i. a­mber 21. Európa le^K­.olili aH­ r.'in­yanaW tartotta őt kora. Mária Terézia királynő, III. lv.o..ly leiaga, IMagyarország és Oanhnvamig királya Mriaaet­ római német naaanárnő, aki aaeletad­ 1717 málna l.­l. ural­kodott 1740 17»i­­ie; ea megheb 1T80. noveeaber 2­.i-< IL .lelmomlaia volt: Justitia et dementia. Lothringeri Ferenc, Mária Terézia férje aaSl, 17n*, denambat H­ ÚH. 1741. •naptam­ber 11-ikén a poénonyi nfanágtcyilléaea Maria Terézia mellé tára uralkodóvá váltualatott, meghalt 1765, angttaatna 18-án laaabmekban. Kora­­it a ,Szép francia" jel­ J­­­ővel illette. Mária Terézia en­térje Lothringani Kerunn agy kötői manaoleumban ilhannali árok álmukat a iHisholt Maria Terézus által épitett ttj traktu­Háb­an. A luan­fid­en­iiiot még másra Mária Tere­­ia kóxr.it­tette, a«R. a lémma-i­ iar valóitáiC'*" remeke én Moll BJI-dianár, kora legnagyobb beobráneánek a műve. A mnaeok nmon Mána Teréaia ca lareae laob­ra van, mely a nag­y anüionyt én férjét iilö poritun­ban i i­brázolja. A luan­soleilin­ a/, ttj traktilH k<>7,e­lén áll, kú­ti­lntte Mária Terézia ÓH Kérem, gyermekei (ekfiaa* nek egyHserii féuikopor Hoklmn.

Next