Pápai Lapok, 1910 (37. évfolyam, 1-52. szám)
1910-05-15 / 20. szám
l.MO. május 15. szükséges, mig megye közgyűlése jóváhagyja, ha nem akadékoskodik. De ezen nehézségek nem oly lényegesek ily fontos és a város egész jövőjére kihalt') intézkedéseknél. t il iili Lapok „Befehl/ 4 (»reg és kiérdemesült főrangú tisztek, reszketi! kezű tábornokuk ..be,sprechung-ot tartottak a k. und k. — és a imígy, kir. honvédség állományába, tartó... aktiv tiszti gyermekek kiházasitásának kérdésében. Elmúlt századok hagyományúi* reglamáira támasekodva, belekezdtek a legfontosabb katonai életkérdésnek — a kamios házasság gyakori >tér-stylU tárgyalásába. A katonai pálya belső tartalmában és külső megnyilvánulásaiban ma is ezen olyan stádiumban van, mint történetének legrégibb kezdetén. A polgári élet ezer apró viszonyait a társadalmi szokások, erkölcsök és az ezeken épített törvényelemű intézkedéseit a modern haladás magához képest periodikusan változtatja A mai társadalom kulturális élete a fizikai életet élők hatalmas táborából időnkint fokozatos emelkedéssel nagyobb tömegek. ragad ki a haladás szellemi munkálkodásának mezejére, egész nemzedékeket elgyengít erőben és energiában. Ipar, kereskedelem és művészet a haladás kultuszához képest, ennek irányában változtatja meg a harcos legényeit. Erő — és energiaveszteségek a szellemi élet haladás terén átalakult uj erőkké halmozódnak össze uj társadalmak. — uj és igazi élet törvényei, szokásai és boldogulásai megalkotására . . . Egyedül a katonai és papi élet szokásai, törvényei nem változnak, sj intézkedések gyökeresen megbolygatnák a belső szerves müködés régi biztonságát, meggyöngítenék azt a tertuntimot, amely biztos talajt adott a hadseregnek. Kishitű és bátortalan óvó intézkedésekkel akarják megakadályozni az örök fejlődés romboló munkáit. A polgári társadalom és katonai társadalom közé évszázadokkal ezelőtt hatalmas barrikádokat emelt a korlátoltság. A külön életet élő katonák vezetőivel már életcélokat hitettek el, a külön kötelességeket termeltetésen már kiváltságos jogok éhezésével is jutalmaztak. Elpusztították tudatos akarattal a két társadalom területeit összekötő hidakat. A katonaságot mint „egy intézményt lógtak fel minden időben, és az alkotó egyes erőket, az egyéneket — tollasérn becsülték, sohasem értékelték külön. Ennek a militarizmus szellemnek beteges kinÖVSSS az a ,,Metéld" amit a mai napon tudattak a hadsereg összes tisztjeivel. A peronos azt követeli, hogy katonatiszteknek apróhirdetés utján házasságot kötni, lefokozás terhe alatt tilos. Értsük meg a dolgot! — Mennyi és mily fokú gyermeki naivitás mosolyog ki e bölcs intézkedésből. A katonatiszt csak akkor köthet házasságot, ha hatvanezer koronás kauciót tesz a hadsereg asztalára. Ezen összeggel biztosítja családjának jövőjét az esetre, ha háború vagy más eshetőség által az keresményét nélkülözni lenne kénytelen. A középkor lovagiasan érző, atyáskodóan gondoskodó intézkedése ez, mely nem kitenni a tisztek családját a kalandos életet akarta elő katonavitézek bármely katasztrófái után nélkülözéseket szenvedő nyomorúságoknak. A harcok ideje letűnt, gyakorlóterek poros és ezrek által letaposott mezején merül ki minden harcias igyekezet. Évtizedek óta gyárkéményekkel jelzik az ellenség támadó hadoszlopait . . . Láthatatlan ellenségtömegstrokkal allegorizálnak az agyoncsigázott tüskebokszegény bakák előtt ... A király kocsiját is csak egy futó Infant Tiszt János személyesiti, aki előtt haptákba vágja magát a többi regruta . . . Parádézásukkal, pucolással és ostoba, értelmetlen, fajtalan játékukkal töltik a kaszárnyák lakói fiatalságuk legszebb három etszemiejét . . . A legendás idők — hiába — letűntek már 8 az egykor babérral glóriázott vitézek, — ma serényen járkálnak az egy-sertl polgáremberek között. Néha-néha még kitör agyon belőlük a régi harcias hevület aa ilyenkor kirántott karddal zúzak apró darabokra a kávéhási ablakok üvegei! . . . Vidéki gazdagok nem srtkoa adnak többé a hadviselő tétlenségre kárhoztatott vitéz hadunkért és nem keresik einök • — férjeket. . A (eszes uniformisok, ésörgő kardok mintha elvesztették volna a régi varázserejüket . Ám az emberi ösztön reglamokat nem ismerő párvsodál akarata — sokkal erősebb bizonyos ferde Befehlek tiszteleténél. A házisságkötéstől visszatartja a katonát a kaució. Bhtsegényített ország vagyunk. A hatvanezer koronákat nem szórják könnyen a hadsereg asztalára, tehát a fiasl urak másképen próbálják keresni. Az apróhirdetések tövises és embereket bolondito keserves tíját járják, ugy vélik, hogy a kauciós házasságok amugysem az égben köttetnek meg, — hanem ki a hirdetések útját ,s házasságközvetitők irodáiban . . . Öreg és kiérdemesült förangú tisztek, reszkető kezű tábornok urak pedig erre adták ki a „Befehl"-t, igen az olyan tiszt, aki ilyenképen jut a kauciójához, az nem érdemes tiszti rangjára. Másutt kell kéretni a megoldáshoz vezeti utat, a bajok orvoslása! k. u. k. uraim! Lássák be végre, hogy haladunk. A levegőben repülnek már a gépek is, — azok is felfelé kivánkoznak Emelkedjenek önök is lelkükkel az ilyen mulatság. .. ké lések levegőjébe és lássák te, hogy a baj — az elkélésre méltó — nem az apróhirdetésekben, — hanem a kaucióban rejlik. HIVATALOS ROVAT. Hirdetmény. Pápa i. t. váras puttcármestere közzé teszi, hogy a képviselőtestület, f. évi május 7-én tartott rendkívüli közgyűlésében 7.1. sz. határozatával Marosi Mádil Izidorné ISIII. Nagy Szabó Lindl által a városi szegények javára írt 1000 koronás alapítványt elfogadta, 74. sz. határozatával az iparos és kereskedőtanonciskolának a Matkovich-féle telken a Széchenyi-utcai oldalán egy emeletre való felépítését 54*579 K 7_ t. költséggel újból kimondotta azzal, hogy a költséget .V/4 %-on a pájtai takarékpénztártól veszi fel folyószámlára. 76. sz. határozatával a városmalom bérlőjének amennyiben a saját költségére a malmot Passe nem igazittatja, f. évi nov. 1-ére felmond, addig is a legszükségesebb tatarozásra a tanácsot utasítja. 7b. sz. határozatával a város határának vadászati jogért a nyilvános árverésen legtöbbet ígérő Csillag Dezső pápai lakos eddigi bérlőnek adta bérbe 110. aug. 1-től 6 ávT* évi 1240 K haszonbérért. 82. • us.1. " • S4. " " s6. " 86. " 87. • • ségét megtagadja. K 4*. sz. határozatával Heinitz Zsigmondot, 81». " • Blum Frigyest, 110. u • fiai illetőségűek kötelékéből Ludvig Borbálát apaelbocsátja. Ezen határozatok azzal tétetnek közzé, hogy ellenük a felebbezés alulirt naptól számítva 16 nap alatt beadható. Pápa, 1110. május 16. Mészáros Károly, polgármester. 77. sz. határozatával 78. " 711. " 80. " • 81. Czili Pál, Kerecz István, Kolenfeld József, Menyhárt Sándor, Szeidler Gyula, Nyári Ferenc, Bacsák Gyula, Vincze Gábor, Kneis Jakab, Horváth János István Da«« Gizella illető 3. Városi közgyűlés. — 1910. május 7. — A képviselőtestület f. é. május 7-én d. a. 3 órakor a városhása nagyterüjében rendkívüli közgyűlést tartott, melyre Mészáros Károly polgármester elnöklete alatt mintegy 46 képviselő gyűlt össze. Elnökil polgármester megnyitván a gyűlést, a felveendő jegyzőkönyv hitelesítésére felkérte Faragó János, Borsos István, Nagy Vilmos, Nagy Pál és BŐhffl Samu v. képviselőket és felolvastatta a mult. ülés jegyzőkönyvét, majd bejelentette, hogy a megye a város 1 (.M)S. évi számadásait jóváhagyta. A napirend folyamán elfogadták Marosi Mailai Izidorni) szül. Nagy Szabó Lidia 1OOU koronáról szóló és Pájta város szegényei számára tett alapítványát, névszerinti szavazással egyhangúlag Újra megszavazták az ipar ás kereskedelmi iskolára vonatkozó már előzőleg hozott határozatát, melyet formai okokból a megye nem hagyott jóvá, elhatározták, hogy Vadai János malombérlőnek nov. 1-ére felmondanak, elfogadták a Csillag Dezsővel kötött, vadáasbérleti szerződést, végül megtagadták Szili Pál, Berecs István, Kolenfeld József, Menyhárt Sándor, Seidler Gyula, Nyári Ferenc, Mecsák Gyula, Vincze Gábor, Kneis Jakab, Horváth János István és Dóczi Gizella pápai illetőségét, ellenben nem emeltek kifogást Heinitz Zsigmond, Blum Frigyes és Ludvig Morkála volt pápai illetőségű egyéneknek a magyar honosság kötelékéből való elbocsájtása ellen. Essel a közgyűlés véget ért. Rendkívüli közgyűlés. Az országgyűlés összehívása. A választások kiírása. Párt a város képviselőtestülete tegnap, f. hó 14-én délután fél 6 órakor a városháza nagytermében rendkívüli közgyűlést tartott, melynek— vétlen tárgya az országgyűlésnek június 11-ére leendő őessshiváns tárgyában kiadott tárgyában kiállott királyi meghivó levél kihirdetése vidf. E'.n"«klö polgármester a közgyűlést front. fél 6 lírakor megnyitván, bejelentette, hogy az 1910—l.Má iki magyar únsággyülésnek folyó évi június hó 21. napjára leendő összehivása tárgyában az alábbi királyi kézirat érkezett: Mi 'ELSŐ FERENC JÓZSEF, ISTEN KEGYELMÉBŐL AUSZTRIAI CSÁSZÁR, CSEHORSZÁG KIRÁLYA, stb. és MAGYARORSZÁG APOSTOLI KIRÁLYA. Kedvelt híveink I Uralkodói kötelmeinkhez tartozván, az ország törvényeinek hű és pontos végrehajtása fölött őrködni. Minthogy az 1848. évi IV. t.-c. 1. paragrasa az országgyűlést evenkint Budapestre egybehívatni rendeli és minthogy számos függőben levő kérdés mielőbbi megoldását a nemzet kölcsi és anyagi érdekei sürgősen követelik , ezMagyar minisztertanácsunk előterjesztésére elhatároztuk, hogy az ország főrendész ás képviselőit a folyó év június havának ül. napján megnyitandó országgyűlésre Budapest székesfővárosunkba Minek egybehívjuk, folyton nektek ezennel komolyan meghagyjuk, hogy haladéktalanul megtegyétek mindazokat az intézkedéseket, amelyek a törvény értelmében szükségesek arra, hogy az 1974. évi XXVIII. és az 18*0. évi XV. t.cikkek által rendelt módon és a fönnálló törvények által meghatározott számban megválasztandó képviselőltek ezen az országgyűlésen megjelenhessenek és a törvényhozás működése a mondott napon és helyen akadálytalanul megindulhasson. Kikhez egyébiránt királyi kegyelmünkkel kegyesen hajlandók maradtunk. Kelt Bécsben, ezerkilencszáztíz év május havának (1-ik naivján. Ferenc József s. k. Gróf Klwen-Héderváry s. k.