Pápai Lapok, 1912 (39. évfolyam, 1-52. szám)
1912-01-07 / 1. szám
XXXIX. évfolyam. Pápa, 1912. január 7. 1. 87?im. PAPAI LAPOK Megjelenik lapa város hatóságának és több pápai s pápa-videki egyesületnek megválasztott közlönye, minden vasárnap. Serkesitoseg « s kiadóhivatal GroMbarg C.V..IH papirWe»k*.én«», int.23-ik Mim. A szerkesztésért felelős laptulajdonos: GOLDBERG GYULA. Előfizetések és hioMeás dijak a lap kiadóhivatalához küldendők. A lap ára: pifi'-Hz évre 12 kor., félévre 6 k., negyedékek Nyilt-U'Tsinként -I 1 fillér. — Kifyes szám ára «0 fill. More patrio. mári i már mindenki tudja, mert hiszen hirdetés alakjában is napvilágot látott, hogy a városnál az újonan szervezett és előlépés folytán még néhány megüresedő állás kerül rövidesen betöltésre. Az újonnan kreált állások: egy adóügyi és közigazgatási jegyzői, egy adóügyi számtiszti és két irnoki állás. Természetes, hogy a város szolgálatában álló és a megfelelő képzettséggel bíró tisztviselők és alkalma l közül számosan fognak ezekre az állásokra pályázni, de pályáznak a városházán kívül álló egyének közül is igen sokan. Hogy nagy küzdelmekre van kilátás, az bizonyos. S.i. morf- patiio már rég folynak a korteskedések s mindenik pályázó a maga érdekében járja sorra a város képviselőit, hogy már előre b biztositsa magának a szükséges számú szavazatot. És ez az, amihez néhány szavuiii.vol.ia. Minden szervezett hivatalnál, akár állami, akár megyei hivatal, tekintettel van az intéző felsőbbség akár szolgálatban álló egyénekre s azok előmenetelét, segíti elsősorban biztosítani, sőt vannak városok is, pl. Budapest, ahol a város szolgálatában nem álló egyéneket jelentősebb tisztviselői állásra egyáltalán nem választják meg. Ez a metódus volna kivetendő minden városban s ez volna a legigazságosabb eljárás nálunk is. Sajnos azonban, hogy az eddigi rendezetlen tisztviselői fizetések nem igen csábították a diplomás embereket a városi tisztviselői pályára, de most, hogy ezen a bajon a város képviselőtestülete már segített, elmondhatjuk, hogy a képviselőtestületnek igazán lesz alkalma a pályázók közül a legnagyobb képzettséggel bírót kiválasztani, de elsősorban mégis azokat kell előnyben részesítenie, akik egy jobb jövő reményében évek hosza során át csekély szinte nyomorúságosan jelentéktelen fizetésért szolgálták a várost, illetve annak egész közönséget. Ma még nem tudjuk, kik azok és hányan vannak, akik a város szolgálatába akarnak jutni, de azt már látjuk, hogy sokan lesznek azok, akik nemcsak a városi tisztviselők létszámát akarják szaporítani, bár is;» • -nek is vannak már, hanem komoly munkájokkal a város javát kívánják szolgálni. Még elég messze van a választás ideje. Még a pályázati határidő sem járt le s már is a more patriának, az „ősi szokás szerintinek, vagyis a képviselő járásnak egy szomorú, eléggé el nem ítélhető jelenségével állunk szemben. Egyes pályázók ugyanis - úgy halljuk - azt a Inresa módját eszelték ki a szavazatgyűjtésnek, hogy ellenfelét vagy ellenfeleiket a legképtelenebb állításokkal iparkodnak befeketíteni, hogy ezzel biztosítsák maguknak azokat az esetleges szavazatokat,amelyekre egyébként nem számíthattak volna. Konkrét esetek nincsenek a kezeink között. Csak beszélni hallottunk ilyen dolgokról, melyek ha a valóságnak megfelelnek, a leghatározottabban el kell ítélnünk az ilyen eljárást, mert aki a maga komoly, férfias megérettségével nem tudja a saját pozícióját biztosítani, hanem a hazudozások ildomtalan eszközéhez folyamodik, az szerintünk már ezzel a tényével sem méltó arra, hogy egy olyan állásra mgválasztassuk, ahol a munkaszereteten kívül bizonyos egyenesség néven ismeretes tulajdonság is szükséges. A közhivatali állások betöltésénél Az ilyen fogásokat nem volna szabad használni, ép ugy, amint minden családi vonatkozásnak, atyafiságnak, sógorság-komaságnak el kellene tűnni mindenkor, amikor a „köz" ről van szó. Mi meg is vagyunk róla győződve, hogy képviselőink a kellő értékére szállítják le annak a jelöltnek az érdemeit, aki a saját tudásánál, képességeinél és munkaszereteténél nagyobb súlyt helyez . TÁRCA. Carmen Xugubre. Alva megyek, senki sem vár rám. Visszajövök-e, senki sem kérdi. S hogy valaki tán meghal utánam. Nem fogok félni . . . Valahol messze egy tót faluban. Elmondják egy nap százszor is talán: „ Valaki jött . . . egy szomorú, unott, Beteg, pesti lány ..." S lent a Dunánál tovább suhognak. Illatos, csipkés, asszonyok, lányok. Tovább fűződnek régi regények, Megszakadt álmok. Csak néha súgnak össze a habok A vén Gellérthegy sziklái alatt." Valaki elment gyógyulást lelni . . . Valaki elment . . De kis bolondos szive itt maradt." LINDTNER VILMA. roang"3Tos — A „Pá |i Mi Lapok" eredeti tárcája — Valamikor, amikor még . . . Valamikor, amikor még Volt csillag az égen, Amikor a csillagok közt Ragyogott egy nékem, Amikor a holdvilágos, Csendes nyári éj bell Ragyogó két szép szemedben A napsugárt véltem. Valamikor, amikor még A szerelmed lángja tértem lángolt s fellobogott. Mint egy égi fáklya, Amikor az üdvösségem Csak Te benned láttam: Reménységem, boldogságom Zöld mezejét, jártam. Irta : Balassa Emil. Éjjel volt és Bár hazafelé bandukolt. Ma kissé korábban hagyta ott a szurtos lebujt, ahol éjjelente állandóan tanyázott és ahol tekintélye volt, mert az idő még nem tudta teljesen lemosni Borról a régi jólét nyomát. Ma még lakozott benne egy kis józanság és ez régi, keserű gondolatokat ébresztett agyában. Nem szerette a józanságot. A gondolatok körülfogták, kínozták és hajították ki az utcára. Voltaképpen nem is tudta, hogy merre megy. Csak ment, dülöngélt, álldogált a sötét utcán, öklével meg-megdöngette a vasredőnyöket és igyekezet nem gondolkozni. Sok megüllepedett keserűség háborgott bennne és minduntalan a feleségét látta. Az asszony szemét, amely ábrándos volt és a száját, amely gőgösen, a két szögletében lefelé görbült és a királynéhoz tette hasonlóvá. Megált egy gázlámpánál, hátra szegte a nyakát és belebámult a lángba. A láng vibrált és Bór szemét elöntötte a könny. Sírt és öklével verte az arcát, a fogait és rongyos cipőjével rugdalta a lámpa tövét, mintha ki akarná dönteni. Egyedül volt a hosszú utcában. Hála a lámpának támasztva úgy érezte, hogy fejét belülről valami marja. Megint a felesége arcát látta és gyűlöletesen kapott utána Reggelizés előtt félpohár Schmidhauer-féle Használata valódi aldas gyomorbajosoknak, szekszorulásban szenvedőknek. Igm&ndi keserűvíz De mióta a számomra Nincs csillag az égen. Szemeidnek fénysugara Nem világit nékem. Amióta a könnyeim Te utánnad folynék, A. életim napun csak Sötét felhők úsznak. Stankovits Géza. rot *1-3 mra alatt teljesen rendbehozza. Kis üveg 40 fillér. Nagy üveg 60 fiil. Kapható Pápa és vidékén minden gyógyszertárban és jobb Tüszerüzletben. Az el MIntott gyom