Pápai Lapok, 1913 (40. évfolyam, 1-53. szám)

1913-01-05 / 1. szám

1­1. KU l­...,: J. Hirlap!c5»yv 19 PAPAI LAPOK Pápa város hatóságának és több pápai s pápa-vidéki egyesületnek megválasztott közlönye. Megjelenik m j n «I e ti v b s h r i: a |>. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Qoldl­erjf­f.\ ula PAPIRFCFWLKXl é—', t­íí-tér S8-ik szám. Tclefer. 1X2 szám­. A szerkesztésért felels lanttilajd­on­on: GOLDBERG GYULA. Előfizetések­ és hirtetési dijak a lap kiadóhivatalához küldendők. A lap ára : egész évre U kor,, félévre p k., negyedévre­­$ Nyilt-tér soronként 40 fillér. — Egyes szám­ára 60 tili Képviselőtestületünk 1912-b­en. * Időszerűnek tartjuk röviden meg­emlékezni ez elmúlt év ama eseményei­ről, melyek lYipa város közéletében, nevezetesen a képviselőtestületi határo­zatok alapján szerepet játszottak. Ez a reláció ugyan csak száraz felsorolása lesz a történt dolgoknak, mert méltatva már akkor lettek e helyen, midőn mint uj dolgok foglalkoztatták a közvéleményt s tárgyalás alá kerültek. Legfontosabb városfejlesztési ügye­ink voltak bizonyára a Liget utca kiépí­tése, az u. n. tisztviselőtelep létesítése és a megszerzett Hungária-műtrágya­gyár. Hozzávehetjük még a közvágóhíd­­ éveken át húzódó kérdésének a megol­dását. Ezeken kívül nem kevésbé fonto­saknak s a város fejlődésére egy bén­ulásban nagyobb hatással levőknek tart­hatjuk a város, takarékpénztár létesíté­sét illető lyjjjdem­énye­ ő, leneseket, ha­­ jóidőképpen a városi téglagyár, továbbá városi felső kereskedelmi iskola létesí­tésének előkészítését. Akár lesz, akár n­em lesz ezekből valaha valami, s ha évek múlva lesznek is valóvá, mégis csak 1912. évhez van kötve az életük, mert az indítvány, a javaslat ez évben tétetett meg. befejezett dolgok, vagyis olyanok, melyeket a terv felvetése évében el is intéztek, ezek: az Erzsébetliget kibőví­tése, városi melegház létesítése, vízve­zetéki aknák helyreállítása, városi bus­­zok felállítása, az építési szabályrende­et életbeléptetése, több szabályrendelet, mint a marhalevelek kezeléséről, állat­,­ásári, piaci rendtartási, a részleges Liget utcai­ csatornázásra s az ingatla­nok átruházásai pótlékra vonatkozó sza­bályrendeletek m­egalkotása. Ide számít­tatjuk az aszfaltozási munkálatokat a Deák Ferenc­ utcában, Celli­ úton, Csák u­utcában, Damjanich­ u­tcában, a Haltéren,, Eötvös-utcában, Kossuth-utcában és Fő­éren, s végül a tisztviselőtelepen, nem­külünben a Cinca árok több helyen való beboltozását, mint a (Grünvald test­vérek, l)r. derffy, Láng Ignác, l'aulics János háza mellett, a (­sóka-utca csator­nájainak rendbehozását. telek Befektetések történtek még házvé­d­n­én, a­mennyiben megvette a város a Koritschoner-féle, Moravek-féle ás Schiller Mórné­-féle házákat utcaren­dezés szempontjából, földvétel címén a Sávoly puszta néhány holdja homokbá­l­ va­céljaira. Vízvezetékün­k­­ , fejlesztették a Gyi-MI­rthi-uton egy l«szkút felállításával és a Kisfaludy-utat fícső lerakásával. ,A közvilágitás a K­oh­oncy-utcá­ban lett fejlesztve, egyben pedig a téli haj­nali órákra meghosszabbították az éjjeli ágak idejét. Adományok és segélyek cimén a tanítók ipariskolai tanító tanfolyamokra való kiküldését, Horváth­­ Sándor avia­tikus segélyügyét, s a kényszervágási lijak elengedését em­ üthetjük meg. De még igen sok, különbnél-különb :set foglalkoztatta a közgyűlést, melyből elintézték a Korona vendéglő. Vojta láz és ápolda bérletügyét, a jégtermelés helyét, a lejtmérezést illető kérdéseket, elvetették azonban a gabo­napiac elne­vezésére, a hivatalos órák megváltoz­atására és a term­okémiai telepre vo­natkozó indítványokat. Függőben van­nak : az Árok- és tűzoltó-utca rendezése, az emeletes házak pótadóm­en­tessége, a munkásházak, s a heti állatvásártér ügye, melynek elintézése az ld­lió ívre vár. Fontosabb határozatok még a tiszt­viselők családi pótléka, az iskolások kertészi felok­tatása, a szervezeti szabály­rendelet módosítására (alkapitányi, tan­á­csosi néhány írnoki állás szervezésére) vonatkozó indítványok, kérelmek vagy felsőbb utasítások, melyek ily értelem­ben lettek elintézve. Személyi ügyek is foglalkoztatták ,s képviselő teste hitet, így a részleges tisztújítás: mint t-fe Mikoly Viktor aljegyző, Védei József adóügyi jegyző,­­Veke Zoltán alszámvevő, Boblosszer Ernő szám­tiszt, Horváth Kálmán, Török Mi­hály és Wohlmuth Lajos írnokok meg­választása, továbbá Gyenese Pál vágó­hi­di felügyelő nyugdíjazása. Foglalkozott még a képviselőtestü­lettel az Antalháza-puszta visszacsatolá­sával is, de ez nem sikerült. Kisebb ügyek: a Magyar városok Országos kongresszusának helyi bizott­ságot küldtek ki, Néger Ágostont üdve­ TÁRCA, Elment messze . . . Elment messze a szép szűke lányka, Hej, akinek nem lelek nyomára. Elbúcsúzott minden nélkül Csók se csattant el emlékül, Csak a csodás szemepárja Mondta, hogy mi utoljára Láttuk akkor egymást . . . Elment messze a szép szőke lányka, Ugy teszek én mintha nem is lájna Eltitkolom szivem gy­ászát, De a rigók azt, nótázzák, Hogy ott a vén tűzla mentén Lettem árva, lettem szegény — Egész életemre. Sugár József. 3 Péter elpu­tazik­. Alkonyi fényben fürdött a kert, tündöklő sárga tónusok ragyogtak a horizont fölött. Enyhe nyáresti levegő simogatott körül mindent s a túlsó n­yaralósor felől hangok szürődtek feléjük: valaki mosolygó, kedves dalokat zongorázott. Akkor a verandán megkérdezte a lány Pétert: " Mondja nem jobb itt" Nézze milyen szép ez, i kedves nyaralók, a falu harmóniája. I­- maga mégis inkább utazni megy! Hisz­en annyit csatan­golt már életében . . . Próbáljon maradni egy kissé! Nem is tudom megérteni, hogyan érzi magát jól a folytonos utazásban. Mégha­­'1 vagy 400 évvel ezelőtt­i látnivágyás tórytonos vándor ásza serkentette volna, elég naiv tudnék lenni és megbecsülném az élet­módját. Ide iuy. Hiszen még csak azt sem mond­hatom, hogy a szenvedélye kergeti végig a világon, mert magának nincsenek szenvedélyei. Maga szén k­edélytelen­ül megtestesült kedves, korrekt ember, valósággal jégbehu­tott temperamentum)), OHMOM és */.<)!id, macáim/, falu illenék l­ éter . . . — Lehet, koffi igaza van, sőt bizonyára igazit van. De kérem, higgye el, hogy az én utazásaim nem jelentősek, nem is érdemlik meg, hogy prob­léma tárgyát képezzék. — Most megint a szokásos szerénység beszél magából. Lássa rosszul teszi, hogy nem mond el mindent. Maga valamit elhallgat. Magát valami ű­zi, kergeti, va­lam­i emlék valami fájó emlék . . . Nézz­ e nekem elmondhatja . . .én tudom, hogy maga mélységesen érez és gondolkozik s a szokásos bon t­okkal, apró társalgási udvariasságokkal és sablonos kedvességekkel önmagát akarja elrejteni, mert igy parancsolja ezt a jólz­lése, amely tiltja attól, hogy maga a csendes, finom fájdalmait­­ elfedje. Nézze ... én úgy szeretném, ha meggyónna ne­kem ... én megérteném­ . . . talán meg is vigasz­talnám . . . — Kérem, ismétlem, téved­. Ne keressen szub­tilis dolgokat lelki­ kuliszaim­ mögött. Higgje el és oly jelentéktelen ember vagyok, mint akárki más. — Szóval n­em bízik beuueni. Lássa az magá­tól nem szép . . . Most a nap glóriás ivd­exe a verandán im­bolygott s az alkonyi hiberf­ény koszorúja köritette a lány fejét, végig szaladt dekoltált nyakán és a könnyű caipkebluzen. l­éter mosolyogva itta fel a kedves látványt szemeivel, aztán cigarettre gyújtott és csendesen beszélt : — Hiszen Magácskának nincs is semmi mon­danivalóm. A lényegeset megérezte, a história, a nevek úgy sem fontosak. A dolgok hangulatának immár birtokában van és ez a fontos. Megért. Nos, most vigasztaljon meg. Bajosan fog menni. Szavak­kal akar boldogulni ? (lyenge 1. sz. Lássa, a maga őszintesége engem is őszinteségre hangol, különben kérte is, hogy őszinte legyek. Nos, az leszek. Vigaszt az ember csak eseményekben talál. Nagy esemé­nyekben.­­­ a legmélyebb események azok a csókok és ölelések, amiket ilyen tizennyolc éves lányoktól kapunk, mint maga. "l'omoren fejeztem ki magam s attól félek, hogy igy hirtelen, merészen, brutálisan

Next