Pápai Lapok, 1913 (40. évfolyam, 1-53. szám)
1913-01-05 / 1. szám
11. KU l...,: J. Hirlap!c5»yv 19 PAPAI LAPOK Pápa város hatóságának és több pápai s pápa-vidéki egyesületnek megválasztott közlönye. Megjelenik m j n «I e ti v b s h r i: a |>. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Qoldlerjff.\ ula PAPIRFCFWLKXl é—', tíí-tér S8-ik szám. Tclefer. 1X2 szám. A szerkesztésért felels lanttilajdonon: GOLDBERG GYULA. Előfizetések és hirtetési dijak a lap kiadóhivatalához küldendők. A lap ára : egész évre U kor,, félévre p k., negyedévre$ Nyilt-tér soronként 40 fillér. — Egyes számára 60 tili Képviselőtestületünk 1912-ben. * Időszerűnek tartjuk röviden megemlékezni ez elmúlt év ama eseményeiről, melyek lYipa város közéletében, nevezetesen a képviselőtestületi határozatok alapján szerepet játszottak. Ez a reláció ugyan csak száraz felsorolása lesz a történt dolgoknak, mert méltatva már akkor lettek e helyen, midőn mint uj dolgok foglalkoztatták a közvéleményt s tárgyalás alá kerültek. Legfontosabb városfejlesztési ügyeink voltak bizonyára a Liget utca kiépítése, az u. n. tisztviselőtelep létesítése és a megszerzett Hungária-műtrágyagyár. Hozzávehetjük még a közvágóhíd éveken át húzódó kérdésének a megoldását. Ezeken kívül nem kevésbé fontosaknak s a város fejlődésére egy bénulásban nagyobb hatással levőknek tarthatjuk a város, takarékpénztár létesítését illető lyjjjdeménye ő, leneseket, ha jóidőképpen a városi téglagyár, továbbá városi felső kereskedelmi iskola létesítésének előkészítését. Akár lesz, akár nem lesz ezekből valaha valami, s ha évek múlva lesznek is valóvá, mégis csak 1912. évhez van kötve az életük, mert az indítvány, a javaslat ez évben tétetett meg. befejezett dolgok, vagyis olyanok, melyeket a terv felvetése évében el is intéztek, ezek: az Erzsébetliget kibővítése, városi melegház létesítése, vízvezetéki aknák helyreállítása, városi buszok felállítása, az építési szabályrendeet életbeléptetése, több szabályrendelet, mint a marhalevelek kezeléséről, állat,ásári, piaci rendtartási, a részleges Liget utcai csatornázásra s az ingatlanok átruházásai pótlékra vonatkozó szabályrendeletek megalkotása. Ide számíttatjuk az aszfaltozási munkálatokat a Deák Ferenc utcában, Celli úton, Csák uutcában, Damjanich utcában, a Haltéren,, Eötvös-utcában, Kossuth-utcában és Főéren, s végül a tisztviselőtelepen, nemkülünben a Cinca árok több helyen való beboltozását, mint a (Grünvald testvérek, l)r. derffy, Láng Ignác, l'aulics János háza mellett, a (sóka-utca csatornájainak rendbehozását. telek Befektetések történtek még házvédnén, amennyiben megvette a város a Koritschoner-féle, Moravek-féle ás Schiller Mórné-féle házákat utcarendezés szempontjából, földvétel címén a Sávoly puszta néhány holdja homokbál vacéljaira. Vízvezetékünk , fejlesztették a Gyi-MIrthi-uton egy l«szkút felállításával és a Kisfaludy-utat fícső lerakásával. ,A közvilágitás a Kohoncy-utcában lett fejlesztve, egyben pedig a téli hajnali órákra meghosszabbították az éjjeli ágak idejét. Adományok és segélyek cimén a tanítók ipariskolai tanító tanfolyamokra való kiküldését, Horváth Sándor aviatikus segélyügyét, s a kényszervágási lijak elengedését em üthetjük meg. De még igen sok, különbnél-különb :set foglalkoztatta a közgyűlést, melyből elintézték a Korona vendéglő. Vojta láz és ápolda bérletügyét, a jégtermelés helyét, a lejtmérezést illető kérdéseket, elvetették azonban a gabonapiac elnevezésére, a hivatalos órák megváltozatására és a termokémiai telepre vonatkozó indítványokat. Függőben vannak : az Árok- és tűzoltó-utca rendezése, az emeletes házak pótadómentessége, a munkásházak, s a heti állatvásártér ügye, melynek elintézése az ldlió ívre vár. Fontosabb határozatok még a tisztviselők családi pótléka, az iskolások kertészi feloktatása, a szervezeti szabályrendelet módosítására (alkapitányi, tanácsosi néhány írnoki állás szervezésére) vonatkozó indítványok, kérelmek vagy felsőbb utasítások, melyek ily értelemben lettek elintézve. Személyi ügyek is foglalkoztatták ,s képviselő teste hitet, így a részleges tisztújítás: mint t-fe Mikoly Viktor aljegyző, Védei József adóügyi jegyző,Veke Zoltán alszámvevő, Boblosszer Ernő számtiszt, Horváth Kálmán, Török Mihály és Wohlmuth Lajos írnokok megválasztása, továbbá Gyenese Pál vágóhidi felügyelő nyugdíjazása. Foglalkozott még a képviselőtestülettel az Antalháza-puszta visszacsatolásával is, de ez nem sikerült. Kisebb ügyek: a Magyar városok Országos kongresszusának helyi bizottságot küldtek ki, Néger Ágostont üdve TÁRCA, Elment messze . . . Elment messze a szép szűke lányka, Hej, akinek nem lelek nyomára. Elbúcsúzott minden nélkül Csók se csattant el emlékül, Csak a csodás szemepárja Mondta, hogy mi utoljára Láttuk akkor egymást . . . Elment messze a szép szőke lányka, Ugy teszek én mintha nem is lájna Eltitkolom szivem gyászát, De a rigók azt, nótázzák, Hogy ott a vén tűzla mentén Lettem árva, lettem szegény — Egész életemre. Sugár József. 3 Péter elputazik. Alkonyi fényben fürdött a kert, tündöklő sárga tónusok ragyogtak a horizont fölött. Enyhe nyáresti levegő simogatott körül mindent s a túlsó nyaralósor felől hangok szürődtek feléjük: valaki mosolygó, kedves dalokat zongorázott. Akkor a verandán megkérdezte a lány Pétert: " Mondja nem jobb itt" Nézze milyen szép ez, i kedves nyaralók, a falu harmóniája. I- maga mégis inkább utazni megy! Hiszen annyit csatangolt már életében . . . Próbáljon maradni egy kissé! Nem is tudom megérteni, hogyan érzi magát jól a folytonos utazásban. Mégha'1 vagy 400 évvel ezelőtti látnivágyás tórytonos vándor ásza serkentette volna, elég naiv tudnék lenni és megbecsülném az életmódját. Ide iuy. Hiszen még csak azt sem mondhatom, hogy a szenvedélye kergeti végig a világon, mert magának nincsenek szenvedélyei. Maga szén kedélytelenül megtestesült kedves, korrekt ember, valósággal jégbehutott temperamentum)), OHMOM és */.<)!id, macáim/, falu illenék l éter . . . — Lehet, koffi igaza van, sőt bizonyára igazit van. De kérem, higgye el, hogy az én utazásaim nem jelentősek, nem is érdemlik meg, hogy probléma tárgyát képezzék. — Most megint a szokásos szerénység beszél magából. Lássa rosszul teszi, hogy nem mond el mindent. Maga valamit elhallgat. Magát valami űzi, kergeti, valami emlék valami fájó emlék . . . Nézz e nekem elmondhatja . . .én tudom, hogy maga mélységesen érez és gondolkozik s a szokásos bon tokkal, apró társalgási udvariasságokkal és sablonos kedvességekkel önmagát akarja elrejteni, mert igy parancsolja ezt a jólzlése, amely tiltja attól, hogy maga a csendes, finom fájdalmait elfedje. Nézze ... én úgy szeretném, ha meggyónna nekem ... én megérteném . . . talán meg is vigasztalnám . . . — Kérem, ismétlem, téved. Ne keressen szubtilis dolgokat lelki kuliszaim mögött. Higgje el és oly jelentéktelen ember vagyok, mint akárki más. — Szóval nem bízik beuueni. Lássa az magától nem szép . . . Most a nap glóriás ivdexe a verandán imbolygott s az alkonyi hiberfény koszorúja köritette a lány fejét, végig szaladt dekoltált nyakán és a könnyű caipkebluzen. léter mosolyogva itta fel a kedves látványt szemeivel, aztán cigarettre gyújtott és csendesen beszélt : — Hiszen Magácskának nincs is semmi mondanivalóm. A lényegeset megérezte, a história, a nevek úgy sem fontosak. A dolgok hangulatának immár birtokában van és ez a fontos. Megért. Nos, most vigasztaljon meg. Bajosan fog menni. Szavakkal akar boldogulni ? (lyenge 1. sz. Lássa, a maga őszintesége engem is őszinteségre hangol, különben kérte is, hogy őszinte legyek. Nos, az leszek. Vigaszt az ember csak eseményekben talál. Nagy eseményekben. a legmélyebb események azok a csókok és ölelések, amiket ilyen tizennyolc éves lányoktól kapunk, mint maga. "l'omoren fejeztem ki magam s attól félek, hogy igy hirtelen, merészen, brutálisan