Pápai Néplap, 1945 (1. évfolyam, 5-39. szám)

1945-05-28 / 5. szám

tította volna? Azt nem! De díszegyenruhában glaszékesztyűsen sétálni és leszólítani azt, aki­nek egy csillaggal kevesebb van, azért, me­rt tisztelgése nem volt szabályos, azt igen! — Na és most? — Most egészen más. Természetesen most is van fegyelem. Ez kell is. De ez nem egy ránk kényszerített valami, amit ha nem csinálunk, megbüntetnek bennünket, hanem egy igazi de­mokratikus fegyelem. Nincs gúzsbakötés,­­és nincs kikötés, de ha valakire egyszerűen rászól­nak valamiért, az sokkal­­ jobban fáj. — Hogy vannak megelégedve az új ne­velőkkel ? — Nincs nehéz dolguk, hiszen csak az igazságot kell megmondaniok, és ezzel lelke­sedést tudnak a katonákba önteni. A régi okta­tási rendszernek már nyoma sincs. Emlékszem, újonckoromban, — még a régi rendszerben — egy őrvezető volt a kiképző. Kegyetlen volt. És az elméleti oktatás?... Fölül az emelvényre, előveszi a »szolgálati szabályzatot« és elkezd magyarázni. Nagy nehezen kibetűz e­gy szót: »Alkotmány« (az államról volt szó). Hát kérem — magyarázza.— maguk azt se taggyák, mi az az alkotmány. Majd megmagyarázom. Itt van úgy-e ez a ház. Hát — ez az alkotmány, m­ert ezt úgy alkották ... ... És nekik kellett volna a katonákat ön­tudatos harcos magyarokká nevelni. — Mit várhatunk az új hadseregtől? — NSokat. A régi szellemnek vége. A ne­velők gondoskodnak róla, hogy ne szivárog­­hasson vissza a hadseregbe a régi­ szellem. Valljuk, be: éppen itt volt az ideje enne­k az átszervezésnek. Nem akarunk »glaszekesztyű­s operettfigura« tiszteket és szabályzatba nyomo­rított közkatonákat látni! De fegyelmetleneket sem. Bajtársak legyenek a hadseregbe, akik ve­lünk együtt küzdenek a demokratikus Magyar­országért! A­ Szovjet paraszt élete. A falu élén a falu tanács áll, melyet a falu népe választ. Szavazati joga van minden 18. évét betöltött férfinak és nőnek. Iskola min­den faluban van, 10 év fokozat kötelező. A fő­iskolában ugyanazokat a tantárgyakat tanítják, mint nálunk, csak hittant nem. A vallás minden­kinek jó, magánügye. Könyvtára is van minden falunak és ol­vasószobája. Vannak 150—200 kötetes könyv­tárak is. Nagyon élénk a falusi sportélet. Minden falunak van futballcsapata és van vívócsapata­­ is. A tenger partján közkedvelt a vitorlázó sport. A jachtklubjaiknak nem bárók, hanem hanem munkások, parasztifjak a tagjaik. 70.000 turista, szálloda van a Szovjetben és kb. 3 mil­lió turista. 1917 november 8-án 16 millió föld sza­badult fel és mindenki annyi földet kapott, amennyit előreláthatólag meg tudott művelni. Lassanként egyesültek a parasztok, úgy, hogy 30—40 paraszt művelte közösen a földet. A Szovjet támogatta ezeket a szövetkezeteket. Min­dig több és több ilyen kolhoz alakult, úgy hogy ma már a parasztságnak 92—93o/o-a kol­hozokban él. A háború kitörése előtt 1.200.000 magán parasztbírtok volt. Az elszámolás munkanap egységben tör­ténik. Mindenki kap egy bizonyos munkát a földön. Ez egynapi munkaegység. Ha kétszer­annyit dolgozik, este két munkanapot írnak be neki. E szerint történik a gazdasági év végén az elszámolás. A jövedelmet a munkanapok ará­nyában osztják el. A falu lakosságának anyagi helyzete függ a föld minőségétől, az éghaj­­­lattól, a mezőgazdaság fejlettségétől stb. Közép-Ázsiában Moszkvától 4000 km.-re van egy kolhoz, ahol egy négytagú családi 56.000 rubelt keresett kolhozgazdálkodásból­.. Ez az összeg olyan életszínvonalat biztosított­ számára, mintha 5—600 hold­­ saját földje lett volna. A kolhozoknak autonómiájuk van. Az ő­­ dolgaikba semilyen közigazgatási hatóság nem szólhat bele. Jövedelm­üket arra fordítják, amire akarják. Minden kolhoz parasztnak van ezenkívül magántulajdona is. Egy külön kertje és leg­alább egy tehene mindenkinek van. Ennek a jövedelme teljesen független a kolhoz jöve­delmétől. ‰ A Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártja és a Szovjet­unió Népbiztosi Tanácsának jelentése. A Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártjának Központi Bizottsága és a Szovjet­unió Népbiztosi Tanácsa fájdalommal jelentik a pártnak és a Vörös Hadsereg katonáinak és tisztjeinek és a Szovjetunió összes dolgozói­nak, hogy 1945 május 10-én 18 óra 15 perckor súlyos és hosszas betegség után szívszélhüdés­ben meghalt Alexander Szergejevics Scserpakov, a Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártja Központi Bizottságának és a moszkvai pártszer­vezetnek titkára és a Vörös Hadsereg Legfel­sőbb Politikai Osztályának főnöke. Scserbakov elvtárs munkahelyén halt meg. Minden erejét és lángoló energiáját a szociális építkezés ügyének és a német megszállók meg­semmisítésének áldozta. Scserbakov elvtárs sze­mélyében kiváló bolsevik vezetőt és kiváló ál­lamférfit vesztettünk el. Hű fia volt Lenin és Sztálin pártjának. Lángoló szovjet hazafi volt, ki­fáradhatatlan aktivitással tevékenykedett. Ki­váló szervezője volt a pártpolitikai munkának, a hadseregben és az országban egyaránt. Fiatal korától kezdve életének utolsó napjáig a szo­cializmus megszilárdulásáért harcolt, s Lenin és Sztálin politikájának győzelméért. Sztálin, hű tanítványa volt, ki tevékeny munkájával a Párt és az egész Szovjetunió dolgozóinak sze­retetét és megbecsülését érdemelte ki. Alex­ander Szergejevics Scserbakov elvtárs élete, aki Lenin és Sztálin pártjának és a Vörös­ Hadseregnek egyik legkiválóbb vezetője volt, örökké példaképül fog szolgálni országunk dol­gozói számára abban a harcban, melyet a szovjet haza további felvirágzására folytatunk. A Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártjának Központi Bizottsága A Szovjetunió Népbiztosi Tanácsa. Csángók kerültek a haza­áruló tolnai svábok helyére Tolna megye bonyhádi járásának falvait megtisztították a volksbundistáktól sváb és helyükre egy ezerötszáz nincstelen csángó-csa­ládot telepítettek. Tudnunk kell, hogy a ma­gyar fasizmus sziréna­hangjai Románia terüle­téről sok csángót csábítottak az országba. Ezeknek a­ legyilkolt szerb hazafiak földjét akarták adni. A magyar imperializmust­­ a né­mettel együtt elsöpörte a népek szabadság­akarata és a csángók hosszas vándorlás, keser­ves tengődés után jutottak Tolna megyébe. Ve­zetőjük dr. Németh Kálmán esperes, a Magyar Kommunista Párt tolna megyei szervezetéhez fordult segítségért és azt meg is kapta. Ka­kasd, Szikó, Kisvajka, Izmány, Győré, Apar­hant és Musfa községekből telepítették ki a svábokat. Hajnalban a demokratikus rendőrség felfegyverzett emberei vették körül ezeket a fal­vakat, félrehúzták a harangokat és a templom­téren gyülekező lakosság előtt hirdették, hogy néhány órán belül váltófehér­neművel és pár napra való élelemmel felszerelve, jelentkezzenek kitelepülésük maradhattak, végett. A faluban azok a svábok akik nem voltak a volksbund tagjai, de ezek száma elenyésző volt. Ellen­állásra sehol sem került sor. A kitelepítetteket Lengyel községbe vitték és ott az Apponyi Sándor gróf volt birtokának kastélyába beren­dezett internálótáborban helyezték el őket. A sváb falvakba még aznap beköltöztek a csángók. Birtokukba került a­ föld, a termelő­eszközök, a jószágok. A volksbundisták szemé­lyes holmiját leltározták és egy helyiségbe le­zárták. A jószág egy napig nem maradt táplálék nélkül, a földek megműveletlenül. A szegény, nincstelen nép azonnal nekifogott a munkának. A beköltözés estéjén már csángó őrség állt fel a falvakban és azóta állandóan őrködnek, hogy a svábok ne szivároghassanak vissza. HÍREK. — Megalakult a Pedagógusok Szabad Szakszervezetének pápai csoportja. A nevelők és oktatók munkáját irányító új szerv alakult meg f. hó 16-án városunkban, mely hi­vatott lesz az ifjúság nevelésének országos új irányelveit érvényre juttatni, a pedagógusok ér­dekeit minden téren képviselni és a fizikai és szellemi dolgozók összefogását, a lelkeket for­máló nevelő-oktató munkával megvalósítani. Az alakuló és tisztikart választó gyűlésen a pápai pedagógusok teljes számmal vettek részt, hitet tettek a demokratikus új Magyarország mellett, melynek lelkes és önzetlen munkásai akarnak lenni. Az alakuló gyűlés elhatározta, hogy a pápai csoport csatlakozik a P. Sz. Sz. budapesti központjához, majd az előkészítő bizottság tá­jékoztatásának meghallgatása után a következő tisztikart választotta meg: Elnök: Tóth Ciprián bencés gimn. igazgató; alelnök: dr. Horváth Endre ref. nőnev. int. igazgató; titkár: dr. Te­mesi Alfréd gimn. tanár; pénztáros: Dobó Fe­renc tanítóképezdei tanár; jegyző: Gáti Samu gyors- és gépíró szakisk. tanár; ellenőrök: Vajda Márta polg. leányisk. igazgató, Csanaky Mihály el. népisk. igazgató; választmányi ta­gok: Varga László gimn. tanár, Mészáros Lajos tanító, Piros Gabriella Ranolder int. főnöknő, Hajnal Ferenc el. népisk. igazgató, Pongrácz József ref. theologiai tanár. A szakszervezeti tanácsba kiküldött választmányi tagok: Varga László és Mészáros Lajos. — A tisztikar nevé­ben T­óth Ciprián elnök megköszönte a bizal­mat és azzal rekesztette be az ülést, hogy a­ h­a­­marosan egybehívott közgyűlésen fogja a tiszti­kar a programját kifejteni, hogy a munka minél előbb megkezdődjék.­­ A Pápai MADISz mintegy 20 főnyi csoportja pünkösd másodnapján Mezőlakon­ vendégszerepelt, az ott állomásozó utász zászló­alj műsoros délutánján. A tábortűzbe nyúló műsoros délután kitűnően sikerült. Aki ott volt, még sokáig vissza fog emlékezni rá. Görgényi Dániel őrnagy, zászlóaljparancsnok megnyitó­jában a hadsereg új szelleméről és célkitűzé­seiről beszélt. Utána Moravecz Imre MAQISZ titkár a népi demokráciában megújuló ifjú­ságról szólt. A műsort a pápai fiúk és leányok népdalszámaikkal kezdték. A falunak különö­sen nagy meglepetés volt a máris híressé lett pápai MADISZ tornászok nyújtó-, ló- és mű­szabadgyakorlatai. A műsorvezetést aztán a ka­tonák vették át. Három órán keresztül érté­kesebbnél értékesebb, víg és komoly számok­kal szórakoztatták és nevelték a falu népét. A műsorszámok pergésével a hangulat is­ egyre fokozódott. Itt különösen nagy érdeme volt a kitűnő konferálónak. A katona­számok között egy-egy verssel, népdallal megszólalt a falu is. A dalok nagyon jól voltak választva, de itt még külön meg kell emlékeznünk a dalokat egy nap alatt betanító hadnagy úrról. Ezt jól esik itt elmondani. Magyar tiszt, aki eddig a nép előtt legtöbbnyire csak a korzón aratott esetleges sikert dekoratív megjelenésével, most falusi parasztleánykáknak és fiúknak, fáradságot nem kímélve, népdalokat tanít. — A műsor vé­geztével kigyúlt a tűz, az égne rakéták röppen­tek és megkezdődött a tánc. — Az 1. honv­éd zászlóalj nemcsak hirdet, de építi is a népi demokráciát. — hó — — A Magyar Postások Országos Szabad Szakszervezete felhívása alapján a pápai posta­hivatalnál megalakult a fenti szakszervezet helyi csoportja a Pápán tartózkodó postások összes­ségének részvételével. A szakszervezet alakuló közgyűlését f. hó 21-én tartotta meg. Elnök: Papp Sándor felügyelő. Elnökhelyettes: Teke József altiszt. Pénztáros: Tihanyi Ferenc tiszt. Ellenőr: Homoki Ferenc altiszt. Jegyző: Szűcs Irma díjnoknő. Választmány : dr. Hargittai Jenő felügyelő, Harcos Ernő kis­ szolga, Gizella id. tiszti munkaerő, Debreceni Szabó János vonalmester, Pethő Sándor ny. altiszt, póttagok : Kelemen János altiszt, Szalai Jolán postames­tester. Felügyelőbizottság: Ley Sándor ellenőr, v. Varga Sándor altiszt, id. Menyhárt István szakaltiszt, póttag: Tőke István altiszt. — Népszámlálás városunkban. Dr. Sulyok Dezső polgármester elrendelte városunk­ban a népszámlálást. Az összeírást a napokban meg is kezdik. — 52 szavazattal egy ellenében Herrito-t ismét megválasztották Lyon polgármesterévé.

Next