Pápai Textilmunkás, 1972 (9. évfolyam, 1-24. szám)
1972-06-23 / 14. szám
VB előtt a munkaverseny A párt végrehajtó bizottsága — a szakszervezet tájékoztatója alapján — július 31-i ülésén megtárgyalja a munkaverseny első félévi eredményeit és meghatározza a további feladatokat. * D Textilmunkás ankétja A Textilszakszervezet központi lapja, a Textilmunkás ankétot rendez művelődési házunk klubtermében, július 31-én délután 2. órakor, melyen Gyukár Tiborné főszerkesztő találkozik szocialista brigádok vezetőivel, illetve a lap pápai olvasóival. VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! PAPAI JÓL zárfiuk a félévet Előzetes a mérlegbeszámolóból A készülő mérlegbeszámolóból olvashatjuk, vállalatunk gazdasági munkájának alakulásáról, ez év első felében: termelésünk az előző év szintjének megfelelően alakult, de forintban mérve annak értékét 12 százalékos növekedést találunk — ami 19,2 millió forint termelési érték emelkedést jelent. A tőkés export az előző év első feléhez mérten 50,5, a szocialista pedig 2,4 százalékkal rendelkezett, — fűzi hozzá főkönyvelőnk —, ugyanakkor a belföldi szállítási vállalásainknak is maradéktalanul eleget tettünk, például 28 millió forint növekedésről adhatunk számot. Az állományi létszám — mint az utóbbi néhány évben — most is csökkenést mutat, mind a munkás, mind az alkalmazotti állománynál. A termelékenységi indexszám 101,9 százalékot mutat, ami 1,9 százalékos emelkedést jelent az előző évhez képest. Az első félévi vállalati korrigált eredményünk a mérleg szerint 22,6 millió forint a múlt évi 15 millió forinttal szemben, mivel az export realizálása úgy árszínvonalban, mint tömegében meghaladta a tavalyit. És a saját termelésű készleteink értéke is — a gyorsabb értékesítés folytán — a normákhoz képest kedvező képet mutat. A meglévő rendelések birtokában, valamint az értékesítés ütemének alakulása folytán az ez évre megtervezett gazdasági eredmény biztosítottnak látszik, bár az ipari vízellátás most sem megoldott, az időjárás szeszélyeinek vagyunk kiszolgáltatva. Az üzem- és munkaszervezés terén még ezután kívánják a szervezőrészleget felállítani — a dolgozók munkakedve általában jó, amiben a társadalmi szervek munkája mellett a mintegy 4,5 százalékos bérfejlesztés is közrejátszott. Épül a leány szálló—új tanterem is lesz Beszélgetés a TMK vezetőjével A folyamatos karbantartás mellett mind több egyéb munkát is el kell végezni TMK csoportunknak. Vajon mennyit sikerült megvalósítani fél évre tervezett programjukból? Erről nyilatkozik Tóth Tibor csoportvezető: — Minden évben készítettünk tervet, az idén is. Ez részletesen tartalmazza a fonó, szövő, kikészítő, energia és az épület karbantartási teendőket. Első félévi munkánk ennek megfelelően haladt, bár az előző években igen gyakran a be nem tervezett munkák kerültek előtérbe, a tervezett TMK munkák pedig elmaradtak, későbbi időszakra lettek áttéve. — Eszerint az idén minden a legnagyobb rendben ment? — Voltak azért problémáink, főleg az épület-karbantartásnál. Az előre nem tervezett munkák itt jelentkeztek leginkább. Fokozza gondjainkat az is, hogy épületeink régiek, a fonó kivételével külső és belső tatarozásra szorulnak mindenütt. Jelenleg is itt van a legtöbb baj, ennél a részlegünknél. Még a nyár folyamán fel kell építeni egy 50 fős leányszállót s ehhez a dokumentációs anyag késése miatt nem tudtunk időben hozzákezdeni. A kétéves iparitanuló képzés legalább két tantermet igényel, szeptember 1-ig meg kell csinálnunk a másodikat is. E kettő, vagyis a leányszálló felépítése és az új tanterem kialakítása most a legsürgősebb munkánk. Az épület-karbantartási munkákat ezek miatt nem tudjuk saját erőből elvégezni, ezért felvesszük a kapcsolatot az építőipari vállalatokkal és az olyan nagyobb munkákat, mint például az erező terem belső tatarozása, velük végeztetjük el. — Milyen erőt sikerült összevonni az építőipari csoportnál? — Két építőipari csoportunk van, az egyik kőműves munkákkal foglalkozik, a másikban ács, tetőfedő, bádogos, kőműves működik, szóval univerzális csoport, még lakatosaik is vannak. A leányszállónál most is a lakatosok ácsmunkát is végeznek, zsaluznak, a kőművesek meg segédmunkát is, betont kevernek, anyagot készítenek elő. Elismerést érdemelnek valamennyien Persze jobb volna, ha legalább 3—4 segédmunkást tudnánk felvenni, ugyanis a két csoport összlétszáma 26 s ebből csak 7 a segédmunkás, bár nem keresnek rosszul, átlag 9 forint az órabérük. — Mi más segítség kellene? — Egy-két építőipari gép, betonkeverő kompresszor a véséshez, főképpen ezek. Különösebb probléma nincs is, hisz nagyon jó a kapcsolatunk az anyagbeszerzőkkel, sok esetben rendkívüli igényeket is gyorsan kielégítenek. Sokan bírálják őket, de talán néha a rendelőkön is múlik. — A szövőgép generálozó csoport munkáját illetően is szeretnék kérdezni valamit: ki veszi át tőlük a gépeket? — Mindig jelen van a TMK technikus, tulajdonképpen ő az átadó, az átvevő pedig az üzemi technikus, • a délelőttös főművezető, a terem-művezető és a közvetlen érdekelt művezető. — És van-e erre elegendő idő? — Szerintem van, hisz még a befestés előtt, a műhelyben is alaposan átnézhetik, járathatják, meggyőződhetnek róla, jó-e a beállítás. — Munkavédelmi szempontból is nézik-e? — Az üzemtechnikus egyben a munkavédelmi megbízott is. De a többi szakembernek is kötelessége az, mindenkié. — Olykor hallja az ember az üzemekben, hogy a karbantartók „nagyon ráérnek” — mint vélekedik erről? — A felületes szemlélő véleménye ez. Többet mozognak, kétségtelen, nincsenek géphez kötve. Esetleg szemrevételezés végett áll meg valaki, s félreértik. A gyáregység-centrikus szemlélet miatt is lehet észrevétel, valamikor én sem így láttam. A TMK-nál a gépet meg kell nézni, anyagot előkészíteni, a munkát megcsinálni stb. Ez mind idő. — Várható-e valami változás a munkaszervezés terén? — Nem, a karbantartó jelleg marad. És nekünk kell alkalmazkodni az üzemekhez. A kikészítő például kiemelt, ha ott történik valami gépmeghibásodás, félre kell tenni mindent és javítani. Én azt hiszem, akkor végezzük a legszervezettebben a munkánkat, ha minél jobban tudjuk kiszolgálni az üzemeket, ha minél kevesebb gépkiesésünk van. Ezen leszünk. — Köszönjük a tájékoztatást. IX. évfolyam — 14. szám Képviselői fogadónap vállalatunknál A közelmúltban tartott fogadónapot nálunk Györke Imréné, a város országgyűlési képviselője, akit Szabó Jenőné dr., a városi tanács igazgatási osztályának vezetője kísért el — tapasztalataikról a következőket mondták: — Az érdeklődők kilencven százaléka lakásra vonatkozó kérdésekkel jött ide. Ezek a legkülönfélébbek voltak. Egy részük csak tájékozódási jellegű, például hogy, s mint kell kezdeni, ha valaki szövetkezeti, azaz tanácsi értékesítésű lakáshoz akar jutni Az ilyen jellegű kérdésekre itt választ is adtunk. Mások lakáshelyzetük megoldását sürgették, vagy lakbérhozzájárulási problémát vetettek fel, többek között, hogy változik-e a lakbérhozzájárulás a keresettel arányosan? Egy idős nyugdíjas a munkásházi lakásból (amit nemrég tataroztak) szeretne elköltözni saját, egyszobás házába, ahol bérlő lakik. Felvilágosítottuk, kérése indokolt ,és hogy a jelenlegi lakásrendelkezés lehetővé is teszi a cserét. Ugyanis most nem egyenlő értékű, csak „megfelelő” cserelakást kell biztosítani. De a tanácsnak ebbe nincs beleszólása,vitás esetekben a bírósághoz kell fordulnia. Egyebek között egy víztároló biztonságosabbá tételét, vízvezetékhálózat építését, tanuló kollégiumi, rokkant férj szociális otthoni elhelyezését kérték, illetve ezek segítését. A képviselőnő .. .írásban nyújtja be az itt felvetett problémákat a tanács illetékes szakosztályaihoz, s az érdeklődők onnan kapnak írásos választ , miután panaszaikat kivizsgálták, illetve intézkedés történt. Az első itt megrendezett fogadónappal a képviselőnő is, a tanács igazgatási osztályának vezetője is elégedett. Célszerűnek vélik ezt így, hisz többen munkahelyükről jöttek be pár percre. A tizenegy érdeklődő között két nyugdíjas is volt, a többi fele-fele arányban fiatal, illetve középkorú, vegyesen nő, férfi. És igaz, ugyan, hogy a problémák nagy része lakásügy volt — ami valóban a város nagy gondja —, de több közérdekű gond is előjött, amiben megpróbálnak segíteni. 1972. július 28. Üdülés Csehszlovákiában Kirándulás a Balatonra A KISZ csereakció keretében 6 fiatal vesz részt vállalatunktól csehszlovákiai csereüdülésben július 27-augusztus 6 között — a fiatalok autóbusszal utaztak el az Elba-parti Hradechrolove-i ifjúsági táborba. A legközelebbi szabad szombaton, majd vasárnap (5-én és 6-án) két KISZ-alapszervezet szervez badacsonyi (sátoros) kirándulást, egy alapszervezet fiataljai pedig Almádiba rándulnak ki. forint—újításokért Az év első felében 65 újító 57 újítási javaslatot nyújtott be, ebből hasznosításra 29- et, kísérletre 22-őt fogadtunk el. A hasznosításra elfogadott javaslatok nagy részét eszmeileg díjaztuk, 4 újításra előkalkuláció alapján 47 470 forint vállalati hasznot tudtunk kimutatni. Az előző évekhez viszonyítva ugyan mennyiségi visszaesés mutatkozik, de minőségileg most jobb a helyzet, több javaslatot tudunk hasznosítani, így 14 700 forintot fizettünk ki a tavalyi 9 700-al szemben. A feladatterv alapján Udvardy József olyan szárny kiegyensúlyozó berendezést készített, amely a nagyobb fokú igények kielégítését is megoldja , Mészáros József pedig megoldotta a légszárító gépeken a felhengerlést. Gruber László a fonóból, Englert Lajos a szövőből, Farkas Ilona a kikészítőből nyújtott be javaslatot a feladattervre.. Az újítási versenyben a fonoda 73,5, a szövődő 53, a kikészítő 36,5, a műhely 33, az erőtelep 19,5 pontot szerzett félév alatt Egyénileg Udvardy József 51,5, Illés Zoltán 25, Mészáros József 21, Kopf Gyula 19, Balassa Gábor 17 pontot mondhat magáénak — Balogh József 9,5, Gruber László 9, Polgár Jenő 8,5 ponttal rendelkezik. A szakvéleményezők közötti versenyben Pingitzer József 64, Beschener Ferenc 40, Horváth Géza — Jakó Dénes 37, Vasvári Gyula 25, Czirfusz Ferenc 20 pontot ért el a félidőig. Az újítások minősége még javulna, ha a műszakiak (az A kategóriások) is fokozottabban bekapcsolódnának a mozgalomba. P. P. Szélesi Elvira Celldömölkről jár be, a Május 1 ezüst koszorús szövő I-es brigád tagja, eredménye legutóbb 107—100 százalék volt (fotó: Andrónyi A.) A MEO JELENTI: Nőtt a bordahiba, az elfűzés — sok a lógószál és a szennyezett termék Több figyelmet a minőségre! Az első félév átlagában a minőség terén mindhárom gyárrészlegünknél visszaesés mutatkozik, a bázisévhez viszonyítva. Fonodai szinten az I—II. osztályú fonal részaránya 1 tizeddel romlott, bár ezen belül az I. osztályú részarány 3,7 százalékkal javult. Egészében három fonalunknál javulás, ötnél visszaesés történt, kettő egyező a bázis szinttel, öt fonalnál emelkedett, hatnál csökkent a szakítóerő. A szakítóerő egyenlőtlenség terén három fonalnál javulás, hatnál visszaesés mutatkozik, kettő a bázis szinten van. Fonalszám-egyenlőtlenség terén négy esetben javulás, kettőben , visszaesés, ötben a korábbival megegyező. Egy : kivételével minden fonalunknál finomítást értünk el. A számszerűleg kiértékelhető minőségi szempontokon kívül még alapvető feladat a hosszú és rövidtávú fonalegyenlőtlenség, a- ,napr posság és a fonalvastagodás csökkentése a fonodában.•• A szövődénél- a bázisévhez viszonyítva .4 tizeddel esett vissza az első osztályú termék részaránya.. Ennek fő oka, hogy a hibák 1,7 százalékkal emelkedtek. Ezen belül a bordaeltűzések részaránya 20,2-ről 28,7-re, a hurkosság 6,1-ről 10,2-re, a kötés mintahiba részaránya 7,7-ről 10 százalékra nőtt! S az olajszennyezettség is magas, 12,4 százalék. Az árutisztító munkája sem volt kifogástalan, sok a lógó szál, s úgy tűnik hiányzik a nyersárut javítgató, hibaelfésülő munkaráfordítás. Az utóbbi idők vevő reklamációi is részben ide vezethetők vissza. A készáru I. osztályú részaránya 8 tized százalékkal estt vissza, a szövődés hibák emelkedése miatt. A nyers és készáru minőségi százalék közötti ellentmondás csak látszólagos, mivel a bordahiba és eltűzés sok esetben csak kikészítés után mutatkozik meg. Az átlagosnál rosszabb minőségű cikkeknél vizsgálva a kiesések okait, az alábbi képet kapjuk: Kiesés oka — %-ban 1971. 1972. I. félév»Xrű ritka csík 5,5 4,2 bordahiba-eltüzés 20,2 2S.1 összes kikészítő hiba 28,1 26,4 A fenti hibák miatt néhány 90 centiméteres cikkünknél alacsony, I .osztályú részarányt értünk el. A Twiggnél csak 16,8 százalékot — táblásság, fonal és felületi szennyezettség miatt. A Clementinál 65 százalékot — kötés, mintahiba, táblásság, lefutott vetülékfonal vastagodás az ok. A Ruma elfűzés miatt 49,7 százalékos. A Jacksonnál 76,4, a Gogóból 76,8 százalék az első osztályú, fonal és felületi szennyezett, felületi foltosság és elfűzés miatt, a Máriust táblásság, hurkosság és elfűzés, a Satana színest láncirányú csíkozottság és festési hibák rontották 79,5, illetve 8 százalékosra. A kikészítőnek utánkezelésre visszaadaott áruk mennyisége majdnem 5 ezer folyóméterrel kevesebb a bázisnál. A külső retúr 112 folyóméter volt — száraz dörzsállósági hiba miatt — a bázis év egy félévére 19 702 folyóméter jut, így a visszaesés lényeges. A centiméter engedmény némi javulást mutat, úgyszintén a külső reklamáció is, amely 8,05 százalék volt, a bázis 0,13 százalékával szemben.