Pápai Textilmunkás, 1990 (27. évfolyam, 1-6. szám)
1990-01-01 / 1. szám
Minden jó minőségben gyártott termékünkre van vevő A rubel elszámolású export teljes engedély- és k költségállományát felfüggesztette a Minisztertanács. Mennyire súlyosan érint bennünket az intézkedés, a kieső mennyiséget el tudjuk-e helyezni, illetve milyen érdeklődés van ez idáig termékeink iránt? — kérdeztük Szocsevka Zoltán kereskedelmi igazgatótól. — Vegyük sorjába - mondja. - Vállalatunk már jóval korábban elhatározta, hogy csökkenti szovjet érdekeltségét, hiszen az árkiegyenlítés megvonása óta ez már semmiképp sem gazdaságos számunkra. Ez évre tehát a korábbi 2,5 millió négyzetméteres szovjet export helyett, mindössze 400 ezer négyzetméternyi mennyiségre kötöttünk szerződést, ami össztermelésünknek csak 2 százalékát teszi ki. Ilyen értelemben a tilalom nem érint olyan súlyosan bennünket. Az NDK-ba ugyan több mint 1,5 millió négyzetméternyi szövet szállítását vállaltuk, r remélhetőleg ezt tudjuk teljesíteni. — S nem okozott-e gondot a felszabaduló mennyiség elhelyezése? — Szerencsére nem, mert anyagaink iránt jóval nagyobb az érdeklődés a tavalyi hasonló időszakénál. S tulajdonképpen, a szocialista helyett, tőkés exportáruékeltségünket tudjuk bővíteni. Nyugatnémet vevőink olyan mennyiségűt kérnek Tátikái, Rába és Ervin cikkeinkből, mely egész évi fésűsfonalkapacitásunkat leköti. De egyébként sem panaszkodhatunk a rendeléseket illetően, s a többi már rajtunk múlik. Méghozzá az, ami a leglényegesebb, hogy határidőre szállítsunk, és jó minőségben! - Mi a helyzet belföldön? - Igénylik termékeinket, megfelelő kereslet van irántuk. Január 1 -jével áremelést hajtottunk végre, ezt partnereink közül nem mindegyik fogadta még el, így további áralku tárgya lesz a megegyezés. — Utolsó kérdésünk: 1990- ben milyen megoszlásban értékesítjük textúiánkat? — A tőkés export aránya jelentősen nőtt, már mintegy 45 százalékot tesz ki, hozzávetőleg ugyanennyi kerül belföldre is, a fennmaradó 10 százalék körüli pedig szocialista piacra. Ki mit vár 1990-től? Fogadkozunk, tervezünk, mit csinálunk másként, jobban az új évben. Gyakorta adtunk kériképet lapunkban is arról, ki mit vár az esztendőtől. Az alábbi megnyilatkozások alapján az tűnik ki, hogy visszafogottabbak, szerényebbek az elképzelések. Ám azért az is kicsendül, hogy a megváltozott, nehezebb helyzetben az emberek igyekeznek boldogulásukért többet tenni, több munkát vállalni. Bogdán Mártonná: - Majdnem húsz éve vagyok szövő, bár ebből kétszer gyesen voltam - sorolja, miközben egy pillanatra abbahagyja a munkát. - Három gyerekünk van, igaz a nagylányom már férjhez ment, a két fiú 16 és 13 éves. Nem mondhatnám, hogy éppen ettől az évtől várok valami különösebben jót, hiszen eléggé megrémisztettek az áremelések. Nem keresek rosszul, havi 9—10 ezer körül összejön, de minden olyan drága, hogy egyre nehezebb létezni. Most már, hogy a gyerekek nagyobbak, könnyebb helyzetben lennék, a három műszak sem mondhatnám, hogy túlzottan fáraszt, sőt, az éjszakás hetet szeretem legjobban. Vállalom a túlórát, kkt.-t, amit csak lehet, hogy minél több legyen a borítékban. Tulajdonképpen szeretem a szakmámat is, soha nem vágytam el innen, de abban azért bízom, hogy a hengerek jobbak lesznek, és alkatrészhiány miatt sem állnak órákig a gépek. Mórocz Szilvia: — Gyors- és gépírói végzettséggel rendelkezem, a készáruraktárban vagyok felíró - mondja. — Már 4 évvel ezelőtt elkezdtem levelező tagozaton a gimnáziumot. Hamar elszaladt az idő, idén fogok érettségizni. Ez lesz 1990 legfontosabb eseménye számomra, hogy sikerüljön. Nem könnyű így munka mellett, néha órákról is kénytelen vagyok hiányozni, azért szerencsére eddig elég jól sikerültek a vizsgáim. Sokat tanulok, igyekszem jól felkészülni, s remélem, nem lesz probléma. Sőt, még egy távolabbi tervem is van, a későbbiekben számítógépes tanfolyamra szeretnék majd jelentkezni. Mert az a véleményem, hogy a változásokkal lépést kell tartani. Cserkuti Istvánné: — A fényképen Farkas Gyulánéval együtt vagyunk —magyarázza, aki nyersáru minősítő, de kisegítőként itt dolgozott velem, a nyírógépnél. Én már 35 éve járok be, azóta is ez az egyetlen munkahelyem, az árutisztító. Legnagyobb sérelmem, hogy borzasztóan kevés, 23.80 az órabérem. Éppen hogy csak meghaladja a 4000 forintot a keresetem. Persze, valamennyi túlóra-lehetőséget megragadok, hogy több pénzhez juthassak, mivel egyedül maradtam, és képtelen volnék fedezni az egyre dráguló életet. Mindössze 3 évem van a nyugdíjig, azzal beérem, ha lesz egészségem, és bírom addig a munkát. Kutasi Jánosné: — Én pedig aggódva figyelem, hogy előnytelenebbre ne változtassák a nyugdíjtörvényt, legalább 2 évig, mert akkor mennék - mondja. - Nagyon várom már ezt az időszakot! Sokat gürcöltem életemben, két gyereket neveltem fel egyedül, kevés fizetésből. Nyírógépes vagyok, igaz, adódna mód túlórára, ezáltal többletjövedelemre, azonban az otthoni „második műszak” (a nagy kert, szőlő) miatt nem vállalhattam. Csak azt remélem, sikerül úrrá lenni a várható nehezebb helyzeten. Domonkos István: - Hogy milyen terveim vannak erre az évre? - kérdez vissza, s rögtön felel rá - semmilyen nagyobb célt nem tűztünk magunk elé a családban sem, felkészültünk a szerényebb létre. Ilyen rohamosan növekvő árak mellett nemigen gondolhat az ember nagyobb beruházásra. Feleségem már 5 éve nyugdíjas, korkedvezménnyel ment a gyűrűsfonóból. Én 30 éve vagyok itt, hűséges a kikészítőhöz, a mercerező gépet kezelem, mindvégig a fehérítőben dolgoztam. Munka szempontjából nem panaszkodom, volt már nehezebb időszakunk is, mint a jelenlegi. Esetleg azzal l lehetne javítani, ha a termelés egyenletesebb volna, nem olyan ütemtelen, hogy néha túl sok dolgunk van, máskor meg kevés. Gyakran bejövök hétvégeken is, ilyenkor az aknákat tisztítjuk. Jó akarattal mindent meg lehet oldani, inkább csak azt kívánom m magamnak és társaimnak egyaránt, hogy a gyár tartson ki, mert nagy baj lenne, ha megszűnne a munkalehetőségünk. / „Pótmamák“ segítenek a beilleszkedésben Illik a sárga munkaköpeny a szövődés termében szorgoskodó lányok fekete hajához. A körülöttük történő eseményekre nemigen figyelnek, túlságosan lefoglalja őket a gondjaikra bízott 6 gép. Január közepére olyan vélemény alakult ki a Vietnamból érkezettek többségéről, hogy az akarat nem hiányzik, ügyesek. Ám feltétlenül szükséges a hátralévő, néhány heti tapasztalatszerzés, míg márciustól kezdődően már teljesítménybérben dolgoznak. Novák Antal, sokévi gyakorlattal bíró mestert szólítom meg, mi a véleménye a hozzátartozókról? — A partimban Klára és Kinga dolgozik - mondja -, akik az első csoporttal jöttek. Szépen elboldogulnak, szorgalmasak, igyekvők. Úgy látom, inkább olyan problémájuk van, hogy nem bírják a nagy terhelést, és műszak vége felé már nagyon fáradtak. Remélem, a hátralévő időszakban még edződnek, s mire teljesítmény szerint keresnek, elérik a kívánt szintet. — Én úgy tapasztaltam — mondja Molnár István, aki mesterként ugyancsak kezdő, hogy köztük is vannak rátermettebbek és olyanok is, akiknek kevésbé megy a dolog. Szerintem legtöbbjüknél az igyekezet nem hiányzik és a kézügyességük nagyon jó, azonban még a nyelvtudásuk sem teljes, ami szintén akadályozhatja a szót értést. — Rászorulnak a segítségre, az biztos így Zöldi Ferencné, aki a szomszédos teremben szövő, Ibolyának pedig a mamát pótolja. — Nekem ő a kedvencem kezdettől. Figyelemmel kísérem a sorsát, napközben idenézek, nincs-e problémája, hétvégeken pedig meghívom hozzánk. A gyerekeim is szeretettel várják. Nagyon jó néven veszi a gondoskodást, hiányzik neki az otthona, hisz még csak 18 éves múlt. Karácsonykor is nálunk volt, Lindával együtt, sőt majdnem minden lány magyar családban töltötte az ünnepeket. Megajándékoztuk egymást kölcsönösen, nagyon örültek, rendes kislányok. Ibolya elég ügyes, jól boldogul már a hat géppel, bár ezen a kettőn - mutatja - nem a legjobb henger van, más is bajlódna vele. Egyébként nemcsak én patronálom őket, sok szövő felkarolja a lányokat. Könnyebben beilleszkednek így, s ez mindannyiunk hasznára válik. A jobb eredményből lehet bérfejlesztés Valamennyiünket érintő, a mindenkorinál lényegesen kedvezőtlenebbül ható áremelésekkel kezdődött ez az év. A textileseket is az foglalkoztatja leginkább, hogyan tudnak megélni jövedelmükből. Arra kértünk választ Torjai Csaba gazdasági igazgatótól, várható-e és mikorra béremelés vállalatunknál? — A ma fennálló rendelkezések alapján, lehetőségünk volna rá, hisz ennek egyedüli feltétele a nyereséges gazdálkodás, vagyis az, hogy megfelelő mennyiséget termeljünk, és jó minőségben. Konkréta akkor gondolhatunk mi béremelésre, ha az ehhez szükséges pénzösszeg fedezetét előteremtjük, tehát jobb anyaggazdálkodással, a hulladékok visszaszorításával, s különösképpen a selejt csökkentésével kigazdálkodjuk. Jól indult az év, olyan szempontból, hogy kereslet, vevő van termékeinkre. Kizárólag rajtunk múlik, mennyire tudunk ennek eleget tenni, képesek vagyunk-e határidőre, valamint megfelelő minőségben szállítani. Ezért kérek mindenkit arra, hogy az adódó problémák mellett ne menjenek el szó nélkül, konzultáljanak a vezetőkkel, ha bármi gond van. Mert csak a jól szervezett munkából lehet eredmény, abból pedig több bér. Az első negyedév termelési adatait mindenképpen meg kell várnunk, azokat elemezni fogjuk, remélhetőleg kedvezőbben alakulnak a feltételek, s annak függvényében a keresetek is. Vigyázzunk épségünkre! Sok baleset — sok kiesett nap Tavaly több szempontból kedvezőtlenül alakultak dolgaink, közte a baleseti helyzet is. Az összes eset 67-ről 74-re, a kivizsgálásra kötelezett pedig 62-ről 63-ra nőtt. Különösen megugrott a kiesett munkanapok száma, 1008-ról 1781-re, a kivizsgálásra kötelezett balesetek miatti is 862-ről 1348-ra nőtt. A fenti adatokból kitűnik, hogy a kivizsgálásra kötelezett balesetek lényegesen súlyosabbak voltak, mint 1988-ban, ezért a gyógyulás is hosszabb időt vett igénybe. A 30 napon túli összesen 5-ről 16-ra növekedett, ezen belül a kivizsgálásra kötelezett 11 volt. Ha üzemrészenként elemezzük, akkor megállapíthatjuk, hogy a kivizsgálásra kötelezett balesetek száma az általánosnál 0-ról 4-re, a mechanikai osztálynál 1-ről 2-re, a kikészítőnél pedig 11-ről 12-re nőtt. Az emiatt kiesett munkanap is több; a fonodában 233- ról 563-ra, az SZTE-ben 128-ról 213-ra, a kereskedelmi főosztálynál 75-ről 155-re, az energiánál 32-ről 46-ra, az általánosnál 0-ról 89-re nőtt. Csökkent ez a szám az előkészítőnél 135-ről 109-re, a kikészítőnél 240-ről 150-re. A fenti statisztikából is látható, hogy a nagy létszámú, alapvető tevékenységet folytató üzemeinkben stagnált a balesetek száma, de a súlyosságuk növekedett. Nehezen érthető, hogy a nem termelő szférához tartozó általános területen is több baleset volt. A fentiek zöme közlekedés, vagy egyéb, a közvetlen munkával nem összefüggő tevékenység közben következett be. A tavalyi adatok ismeretében szükséges levonnunk a konzekvenciáikat, és valamennyi üzemünkben vegyük komolyan a megelőző, felvilágosító munkát; vigyázzunk testi épségünkre, így legközelebb minden bizonnyal kedvezőbb statisztikáról adhatunk számot. Németh Károly Támogatás átképzéshez, újrakezdéshez A Minisztertanács határozatot hozott 1137/ 1989. (ki. 15.) a foglalkoztatáspolitikai eszközrendszer fejlesztéséről, melynek értelmében 1990-re a foglalkoztatási alapra 5,5 milliárd forint előirányzását rendelte el. Ebből 1 milliárd forintot a tömeges munkahely-megszüntetések esetén szükségessé váló, normatív támogatásokon felüli juttatások finanszírozására kell elkülöníteni. Intézkedik a rendelet az átképzések támogatásáról, a munkanélküliek és az ezzel közvetlenül veszélyeztetettek munkavállalási helyzetének javításáról, valamint a vállalkozási tanácsadás és képzés feltételeinek megteremtéséről. Úgyszintén az újrakezdők, pályakezdők vállalkozókölcsöne utáni részleges állami kezesség kiszélesítéséről. A Minisztertanács egyetért a kölcsön személyenkénti maximumának 400 000 forintra történő emelésével. Korengedményes nyugdíjazásra a jogszabályi feltételek megléte esetén, külön engedély nélkül sor kerülhet, ha a munkáltató a nyugdíjazás költségeit megtéríti a társadalombiztosításnak. Erre vonatkozóan új MT-rendelet készítése szükséges. PAPAI TEXTILMUNKÁS - 1990. február 3 Előadás, majális, kirándulás és más — a nőklubban A művelődési házunkban működő kis csoportok között talán legaktívabb a nőklub, melynek létszáma immár negyvenre gyarapodott a közelmúltban. Kéthetenként tartott foglalkozásaikra színes rendezvényeket iktatnak be, kirándulás, filmvetítés, vetélkedő és több közérdeklődésre számot tartó előadás szerepelt tavalyi műsortervükben is. Különösen emlékezetesek decemberi összejöveteleik. Idei első félévi programjuk ugyancsak eseménydúsnak ígérkezik. Januárban sok jókedvvel, zenével, tánccal fűszerezett pótszilvesztert tartottak a Liget vendéglőben. A februári börze után március fő eseménye a húsipari ,,rokonklub" tagjaival közös nőnapi ünnepség, majd megemlékezés a szabadságharc évfordulójáról. Ezután bolondos áprilisi vetélkedő lesz, majd meghívott szakember közreműködésével a szakácsművészettel ismerkednek, valamint a kozmetika, a szépségápolás titkaival. Terveznek előadást Erdélyről, majálist, kirándulást, orvosi előadást, végül félévzáróként a névnapok közös ünneplését, amely immár hagyománnyá vált a sikeres klub életében.