Papíripar, 1977 (21. évfolyam, 1-6. szám)
1977 / 1. szám
1. táblázat Rövid rostok felhasználása a magyar papíriparban: kutatómunkák és ipari megvalósításuk* Dr. Hernádi Sándor — r. Lengyel Pál 676.031:676.034.676.16 Íripari Vállalat Kutatóintézetének közleménye ттривается развитие снабжения венгерской бумажной лышленности сырьем за прошедшие 25 лет. Излагаются льтаты исследовательских работ и промышленных периментов, направленных в целях исследования возможен применения целлюлозы из риса и пшеницы. Результаты 'спехом применялись и при усвоении целлюлозы из листнных пород древесины. Сравниваются различные венгер<ие лиственные породы с точки зрения сульфатной и сульитной варки. Описываются результаты заводских экспериентов по варке смешанной лиственной древесины, а также ‘Омышленные опыты по производству бумаги из этих о-лу фабрикатов. i wird eine Übersicht über die Entwicklung der Rohstoffver)rgung der ungarischen Papierindustrie in den vergangenen 25 ahren gegeben. Kurze Zusammenfassung der Forschungsarbeiten und der grossbetrieblichen Erfahrungen hinsichtlich der Verödung von Reis- und Weizenstroh. Die Feststellungen konnten uJi bei Laubhölzern vorteilhaft angewendet werden. Vergleich r ungarischen Laubhölzer hinsichtlich des NSSC- und des Jfataufschlusses und Bekanntgebung der Erfahrungen mit dem ufschluss von gemischten Holzsorten. Schilderung einiger Erhrungen bei der Herstellung von Papier auf Laubholzbasis. \ második világháború után Magyarország erdősültség tekintetében Európa egyik legkisebb erdőterülettel rendelkező országának volt tekinthető. Az erdők összetétele is kedvezőtlen volt, mivel 92%ban lombos erdők fedték az ország területetét, ezek is nagyrészt nagy fajsúlyú lombos fákból álltak. Ez az adottság arra szorította az állami szerveket, hogy a magyar papírellátás biztosítására két irányban is megkezdje a munkát. Az egyik irány az erdősültség növelése és ezen belül az értékesebb fafajok elterjesztése volt. Az 1. táblázat az erdősültség alakulását mutatja be a második világháborútól napjainkig. E táblázat adataiból látható, hogy adott lehetőségeinkhez mérten egy fásítási program beindításával sikerült az erdősültséget javítani. Magyarország erdőterülete Ezen belül említésre méltó a nyárfa nemesítése, ami a hazai körülmények között legmegfelelőbb (leggyorsabban növő és különböző károsodásoknak ellenálló), a papíripari célokra alkalmas rostanyagot biztosító nyárfafajták kialakításához vezetett, és egyúttal Magyarországot a nyárfadugványok jelentős exportőrévé tette. A hazai papíripari nyersanyagok biztosítására irányuló munkák tulajdonképpen a Papíripari Kutatóintézet 1949. évi megalakulásával kezdődtek meg. A kutatások elsősorban a nem fás nyersanyagforrások kiaknázására irányultak. Az első, nagyon szerteágazó vizsgálatok után, amelyek során mintegy 40 különböző hazai rostanyag hasznosíthatóságát vizsgáltuk, kitűnt, hogy begyűjthetőségi és mennyiségi okok miatt elsősorban a különböző szalmafélék jelenthetik a magyar papíripar nyersanyagbázisát. A kutatások a különböző szalmafajták termelőhely, klimatikus viszonyok stb. szerinti összehasonlításával indultak, és annak ellenére, hogy a szalmafajták között nem a rizsszalma adta a legjobb eredményeket, mégis az első kísérleti üzemi jellegű létesítményünk fehérített rizsszalmacellulóz gyártására épült. A rizsszalmacellulóz gyártása valójában nagyon jó iskolát jelentett az egyéb szalmafajták, majd később a lombos fák feltárási tulajdonságainak megismeréséhez. A legtöbb országban a lombosfa-cellulóz gyártását a fenyőcellulóz gyártása után valósították meg, ami azt jelenti, hogy ugyanazokkal a viszonylag drasztikus feltárási körülményekkel kezdték a lombos fák feltárását, mint amelyek a fenyőfacellulóz előállításához szükségesek, mi viszont a későbbiekben a nagyon enyhe feltárást igénylő rizsszalmacellulózgyártás tapasztalatai alapján alakítottuk ki a lombos fa optimális feltárását. Mint ismeretes, a rizsszalma feltárása nagyon enyhe körülmények között valósítható meg úgy, hogy ezen üzem végleges technológiájának a kialakítása után a feltárásokat kb. 45 perces felfűtés után gyakorlatilag főzési idő nélkül tudtuk megvalósítani. A feltáráshoz egy speciális lúgos-szulfitos eljárást alakítottunk ki, mivel a rizsszalmában sok a kovasav és kevés a lignin, tehát a vegyszerek összetételét úgy kellett beállítani, hogy a ligninen kívül a nyersanyagban levő mintegy 15% kovasav nagy részét ki tudjuk oldani. Év Erdőterület az ország területének %-ában 1946 12,1 1955 13,4 1960 14,1 1965 15,3 1970 15,8 1974 16,5 * A Tappi Atlantában megtartott 1976. áprilisi papírgyártó ipari konferenciájára beküldött előadás magyar szövege. Az előadás első része ugyan tartalmaz olyan adatokat és megállapításokat, amelyek a magyar olvasók előtt ismertek, de rövidítésekkel nem akartuk a tanulmány gondolatmenetét megbontani. A szerkesztő bizottság 1