Párbeszéd a Vidékért, 2010 (2. évfolyam, 1-3. szám)
2010 / 1. szám
TARTALOM | II. ÉVFOLYAM 1. SZÁM • PÁRBESZÉD ORSZÁGOS VIDÉKI FÓRUM ■ Glatz Ferenc: Határokon átnyúló vidékfejlesztés és nemzetpolitika 3 ■ Délutáni előadások 6 • Dr. Ladóczki Gyula: Regionális vidékfejlesztés • Csatári Bálint: Vidékeink közös jövője • Folberth Péter: Területi verseny vagy együttműködés • Nagy Imre: Határokon átnyúló együttműködés • Csányi László: Mórahalom és kistérsége együttműködési gyakorlata • Ricz András-Petrás Ede: Együttműködés a vidékfejlesztésben • Mikula Lajos-Bene Tamás: Ifjúsági együttműködések ■ Tanulmányút • „A jót legjobban" - a csantavéri Gebi Kft. 7 ■ Pásztor István: A határon átnyúló fejlesztés az európaiság mércéje 8 ■ Tanulmányút • Balassa Farm: Balassa Tamás beszámolója alapján 11 ■ Bunford Tivadar:Vidékfejlesztés a Vajdaságban 12 ■ Tanulmányút • Masterplast: Folyamatos fejlesztés, vevőközpontúság, partnerkapcsolatok 15 ■ Hajdú Zoltán: A dunai „hármas határ" 16 ■ Glatz Ferenc: Következtetések a határokon átnyúló Hálózat-építésről 18 MEZŐGAZDASÁG ■ Horn Péter: Új helyzetben a világ élelmiszer-ellátása 20 KÖRNYEZETVÉDELEM ■ Láng István: A vidék és a klímaváltozás 23 VÍZGAZDÁLKODÁS ■ Varga Miklós: Vízgazdálkodás és klímaváltozás 25 HÍREK • II. Rábaközi Gazdanapok, 2009. augusztus 28-30. 27 • Népművészet és vidékpolitika 28 • Csabai Kolbászfesztivál 29 • A vidék hírei (Tanács István) 30 HÁLÓZAT • Szakosztályok, elnöki bizottságok. Az MNVH Vezetői Kollégiumának 2009. szeptember 28-i üléséről 32 • A LEADER-programról dióhéjban (B. R.) 34 • MNVH HÍRADÓ 35 Szerkesztő: Glatz Ferenc Szerkesztőség: 1014 Budapest, Úri utca 53. Tel./fax: 356-0457 Kiadó: MTA Társadalomkutató Központ 1014 Bp., Országház u. 30. Tel.: 224-6700 Kiadói munkatársak: Kovács Éva (olvasószerkesztő), Horváth Imre (tördelés), Kocsis Gabriella (kép), Nagy Béla (térkép), Oprán Emese (szerkesztőségi titkár) Nyomdai munkálatok: Mesterprint Kft. Budapest, Vak Bottyán u. 30-32/B ISSN 2061-0009 2 PÁRBESZÉD A VIDÉKÉRT Vidékfejlesztés és nemzetek együttélése III. Országos Vidéki Fórum, Szabadka Alapelveinkről. A vidékfejlesztés a Kárpát-medencei magyarság életképességének megtartója. Merthogy a határokon túli tömbmagyarság vidéken él. 1920 után az új államokban az igazgatási központokban, a városokban a magyarság fokozatosan visszaszorult, sokan Magyarországra menekültek, mert elvesztették nyelvükhöz kötődő állásukat, még tulajdonukat is. Az igazgatás nyelve a román, a szerb, a horvát, a szlovák, az ukrán lett. Az Európai Unió 2005 óta kiemelten támogatja a vidéki térségeket, azok belakottságát, a természeti erőforrások karbantartását költségvetési forrásokból kívánja biztosítani. A lehetőséget ki kell használni... A tömbmagyarság, a székelység kivételével, a szomszéd államokkal közös határok mentén helyezkedik el. Az EU 2008 óta kiemelten támogatja a határokat átlépő vidékfejlesztéseket. Ezzel is gyengíteni kívánja a nemzetállami határok elválasztó erejét. Az Európai Uniót e politikájában kettős cél vezeti: részben ösztönözni a nemzetállami határoktól független tájgazdálkodási, kereskedelmi, kulturális aktivitásokat, részben segíteni az európai nemzeti kisebbségek kapcsolatrendszerét a határokon túli többségi nemzettel. Új lehetőségeket kínál tehát az uniós politika a Kárpát-medencei táj- és vízgazdálkodásnak, úthálózat-fejlesztésnek és új lehetőséget kínál a magyar-magyar kapcsolatrendszernek. Ez - nem győzzük hangsúlyozni - lehetőséget kínál a bizonyításra: a magyar-magyar kapcsolatrendszer a román, szlovák, szerb, ukrán, horvát államnak és többségi nemzetnek is anyagi érdeke... Közös érdekünk. A vidékfejlesztés tehát a közép-kelet-európai térségben új lehetőségeket teremt a helyi közösségek egyben tartására és az érdekközösségek felismeréséhez. Egymáshoz kényszerít, szoktat bennünket: szerbeket, románokat, szlovákokat, horvátokat, ukránokat, magyarokat. A felismeréshez: az új hazában, az Európai Unióban - 300 év óta először - erősebb az érdekközösségünk, mint az érdekellentétünk. Ezen alapelvek hajtottak bennünket az utóbbi években Szlovákiába, Romániába, Szerbiába, Érsekújvártól Kassáig, Nagyváradtól Aradig, Újvidéktől Szabadkáig. Ezért rendeztünk most Országos Vidéki Fórumot Szabadkán. Több százan, magyarországi, szerbiai magyarok, szerbek. Glatz Ferenc