Párbeszéd a Vidékért, 2010 (2. évfolyam, 1-3. szám)

2010 / 1. szám

TARTALOM | II. ÉVFOLYAM 1. SZÁM • PÁRBESZÉD ORSZÁGOS VIDÉKI FÓRUM ■ Glatz Ferenc: Határokon átnyúló vidékfejlesztés és nemzetpolitika 3 ■ Délutáni előadások 6 • Dr. Ladóczki Gyula: Regionális vidékfejlesztés • Csatári Bálint: Vidékeink közös jövője • Folberth Péter: Területi verseny vagy együttműködés • Nagy Imre: Határokon átnyúló együttműködés • Csányi László: Mórahalom és kistérsége együttműködési gyakorlata • Ricz András-Petrás Ede: Együttműködés a vidékfejlesztésben • Mikula Lajos-Bene Tamás: Ifjúsági együttműködések ■ Tanulmányút • „A jót legjobban" - a csantavéri Gebi Kft. 7 ■ Pásztor István: A határon átnyúló fejlesztés az európaiság mércéje 8 ■ Tanulmányút • Balassa Farm: Balassa Tamás beszámolója alapján 11 ■ Bunford Tivadar:Vidékfejlesztés a Vajdaságban 12 ■ Tanulmányút • Masterplast: Folyamatos fejlesztés, vevőközpontúság, partnerkapcsolatok 15 ■ Hajdú Zoltán: A dunai „hármas határ" 16 ■ Glatz Ferenc: Következtetések a határokon átnyúló Hálózat-építésről 18 MEZŐGAZDASÁG ■ Horn Péter: Új helyzetben a világ élelmiszer-ellátása 20 KÖRNYEZETVÉDELEM ■ Láng István: A vidék és a klímaváltozás 23 VÍZGAZDÁLKODÁS ■ Varga Miklós: Vízgazdálkodás és klímaváltozás 25 HÍREK • II. Rábaközi Gazdanapok, 2009. augusztus 28-30. 27 • Népművészet és vidékpolitika 28 • Csabai Kolbászfesztivál 29 • A vidék hírei (Tanács István) 30 HÁLÓZAT • Szakosztályok, elnöki bizottságok. Az MNVH Vezetői Kollégiumának 2009. szeptember 28-i üléséről 32 • A LEADER-programról dióhéjban (B. R.) 34 • MNVH HÍRADÓ 35 Szerkesztő: Glatz Ferenc Szerkesztőség: 1014 Budapest, Úri utca 53. Tel./fax: 356-0457 Kiadó: MTA Társadalomkutató Központ 1014 Bp., Országház u. 30. Tel.: 224-6700 Kiadói munkatársak: Kovács Éva (olvasószerkesztő), Horváth Imre (tördelés), Kocsis Gabriella (kép), Nagy Béla (térkép), Oprán Emese (szerkesztőségi titkár) Nyomdai munkálatok: Mesterprint Kft. Budapest, Vak Bottyán u. 30-32/B ISSN 2061-0009 2 PÁRBESZÉD A VIDÉKÉRT Vidékfejlesztés és nemzetek együttélése III. Országos Vidéki Fórum, Szabadka A­lapelveinkről. A vidékfejlesztés a Kárpát-medencei magyarság életképességének megtartója. Merthogy a határokon túli tömbmagyarság vidéken él. 1920 után az új államokban az igazgatási központokban, a városokban a magyarság fokozatosan visszaszorult, sokan Magyarországra menekültek, mert elvesztették nyelvük­höz kötődő állásukat, még tulajdonukat is. Az igazgatás nyelve a román, a szerb, a horvát, a szlovák, az ukrán lett. Az Európai Unió 2005 óta kiemelten támogatja a vidéki térségeket, azok belakottságát, a természeti erő­források karbantartását költségvetési forrásokból kívánja biztosítani. A lehetőséget ki kell használni... A tömbmagyarság, a székelység kivételével, a szomszéd államokkal közös határok mentén helyezkedik el. Az EU 2008 óta kiemelten támogatja a határokat átlépő vidékfej­lesztéseket. Ezzel is gyengíteni kívánja a nemzetállami ha­tárok elválasztó erejét. Az Európai Uniót e politikájában kettős cél vezeti: részben ösztönözni a nemzetállami hatá­roktól független tájgazdálkodási, kereskedelmi, kulturális aktivitásokat, részben segíteni az európai nemzeti kisebb­ségek kapcsolatrendszerét a határokon túli többségi nem­zettel. Új lehetőségeket kínál tehát az uniós politika a Kár­pát-medencei táj- és vízgazdálkodásnak, úthálózat-fejlesz­tésnek és új lehetőséget kínál a magyar-magyar kapcsolat­­rendszernek. Ez - nem győzzük hangsúlyozni - lehetősé­get kínál a bizonyításra: a magyar-magyar kapcsolatrend­szer a román, szlovák, szerb, ukrán, horvát államnak és többségi nemzetnek is anyagi érdeke... Közös érdekünk. A vidékfejlesztés tehát a közép-kelet-európai térségben új lehetőségeket teremt a helyi közösségek egyben tartására és az érdekközösségek felismeréséhez. Egymáshoz kénysze­rít, szoktat bennünket: szerbeket, románokat, szlovákokat, horvátokat, ukránokat, magyarokat. A felismeréshez: az új hazában, az Európai Unióban - 300 év óta először - erő­sebb az érdekközösségünk, mint az érdekellentétünk. Ezen alapelvek hajtottak bennünket az utóbbi években Szlovákiába, Romániába, Szerbiába, Érsekújvártól Kassáig, Nagyváradtól Aradig, Újvidéktől Szabadkáig. Ezért rendez­tünk most Országos Vidéki Fórumot Szabadkán. Több szá­zan, magyarországi, szerbiai magyarok, szerbek. Glatz Ferenc

Next