Pásztortűz, 1928 (14. évfolyam, 1-26. szám)

1928-10-07 / 20. szám

lását. Ez a harc pedig örök. A biblia nem megoldásokat ad, csupán esemé­nyeket és tüzet, melyek bennünket égetve, keresésre és küzdelemre buzdí­tanak, harcra, mely soha véget nem ér. A keresztyénség lényege a meg nem valósulhatóság, az eszmény örökké tá­voli „ködös előttünk lebegése“. Az em­beri élet örök harca. Részint a struggle for life, részint az önmagunkkal való küzdés tölti ki lényegét és béke csupán akkor van, ha az ember „Don Quichot­­te-ként meghalni készül.“ Unamuno a biblia azon szavaira építi gondolatmenetét, amellyel Krisztus ki­jelentette, hogy nem a békét, hanem a harcot hozza a földre, a tüzet, mely éget és perzsel, hogy aztán lelkünk romjain egy tisztább, igazabb világot építsen fel. A keresztyénség tehát harc, küzde­lem, keresés, nem pedig béke, megelé­gedettség és győzelem. Lényegénél fog­va sohasem győzhet, mert a győzelem halál és az az eszmény, amely uralom­ra jut, amit mindenki elfogad, az meg­semmisülésre, pusztulásra van ítélve. Az élet értelme a küzdés és ez a lénye­ge a keresztyénségnek is. Unamuno könyvének ez az alapgondolata, ez vo­nul végig minden során és ezen a szem­üvegen át nézi egy-két nagy keresz­tyén gondolkodó, író világfelfogását is. Szociális keresztyénség szerinte nincs, csak individuális. Az igazi hit Pascal hite és a keresztyén ideál olyan kell legyen Unamuno szerint, amely Pascal hite volt. Végül hazája és az emberiség jö­vőjébe vetett hittel tesz vallomást az „örökké küzdő“ és „soha meg nem való­suló“ keresztyénség mellett. Unamuno könyve nem theológiai munka, de nem is akar az lenni. A ke­resztyénség lényegébe óhajt csupán bepillantást nyújtani és ezért a mű­vész filozófus szemén át nézi az élet na­gy kérdéseit. Megoldást nem ad, mert hite szerint minden megoldása a küz­delem végét jelenti és ahol nincs küz­delem, harc, ott nincs élet se. A keresz­tyénség pedig örök küzdelem és a soha meg nem szűnő harcon át „örök élet.“ Dr. Jancsó Elemér. --------­ Mezey Elemér keleti szőnyegei. Mezey Elemér iparművész a ko­lozsvári újságíró klubban nagybányai szőnyegszövő iskolájában és műhelyé­ben készített szőnyegeiből kiállítást rendezett. Az értékes kiállítás iránt nagy érdeklődés nyilvánult meg és Mezey Elemér a szép és művészi hol­mik kedvelőinek rokonszenvét meg is érdemelte. Kiállításának anyaga mind­össze tíz perzsaszőnyeg volt, de ebből az aránylag nem nagyszámú válasz­tékból is leszűrhetjük a fiatal iparmű­vész törekvéseinek és elért eredmé­nyeinek jelentőségét. A szőnyegszövés az iparművészet­nek biztos anyagismeretet és kifino­mult ízlést megkövetelő ágazata. En­nek a művészetnek szigorú hagyomá­nyai vannak úgy technikában, mint ornamentikában és aki ma művészi értékű szőnyeget akar műhelyéből ki­bocsátani, annak nemcsak a szőnyeg­szövés tradícióival, hanem a modern ember ízlésével is számot kell vetnie. Az újságíró klubban lezajlott kiállí­tás anyagi mérlegétől eltekintve, az az érzésünk támad, hogy Mezey Ele­m­ér­ csendes és visszavonult munkás­sága igen nagy nyeresége Erdély még mindig nagyon is mostohán kezelt iparművészeti életének. . Öt év óta él és dolgozik Nagybá­nyán. A városi tanács igazán nagy megértésének és előzékenységének adta bizonyságát, amikor a fiatal mű­vész számára telket adott a romanti­kus szépségű Kereszt-hegy alatt, ahol Mezey Elemér megnyitotta műhelyét és iskoláját. Minden szőnyeg, amely ebből a fiatal iparművészeti műhely­ből kikerül, Mezey Elemér tervezése. Munkásai és tanítványai csak a mű­vész elgondolásának megvalósítását adják kezük munkájával. Mezey Elemér szőnyegeit az anyag és a technika előnyeinek tökéletes megértése és kihasználása jellemzi. Tizenkét éve foglalkozik a szőnyeg­szövés különféle módozatainak tanul­­mányozásával. Külföldi tanulmányút­jainak eredményét nemcsak perzsa­szőnyegeinek kifogástalan göbözési technikájában látjuk, de észre kell vennünk a szőnyegek ornamentikájá­nak művészi megoldásán is. A sző­nyegszövőnek ugyanis nagy merész­ségre és önálló ízlésre van szüksége, ha a keleti szőnyegek hagyományos ornamentikáján túl akarja magát tenni. A kisázsiai és a kaukázusi sző­nyegek geometriai ábráit, az indiai szőnyegek pazar virágos mintáit a mo­dern iparművészet is szinte dogma­ként tekintette és csak nagyon kevés iparművésznek sikerült a feldolgozó anyag törvényeivel a maga egyéni tö­rekvéseit összhangba hozni. Mezey Elemér ezen a téren nem akar az úttörők hivalkodó pózában ál­lani elénk. Elfogadja a keleti motívu­mokat szőnyegei megmintázásánál. De nem a régi perzsaszőnyegek már sab­lonná mérvűit díszítő elemeit hasz­nálja fel, hanem amikor — például — indiai szőnyeget tervez, alapul és ki­indulási pontul a régi indus művészet kiapadhatatlan bőségű ornamentiká­jához nyúl. Nem konvencionális for­mákkal dolgozik tehát, hanem ősere­deti, vagy legalább is az őseredeti mo­tívumok hangulatát visszaadó, de fi­noman átstilizált elemekkel. De újat is próbál. Az eredeti keleti szőnyegek, különösen a mohamedán népekéi, a vallás szigorú tilalma folytán kerül­ték a figurális díszítő elemeket. Ezért is túlnyomó a keleti szőnyegekben a geometriai vagy virágos díszítés. Pe­dig egészen bizonyos, hogy a szőnyeg­szövés technikájában elgondolható és meg is valósítható a képszerű ábrázo­lás. És Mezey Elemér kiállításán né­hány képszőnyeget is láttunk. Ezek közül egy egyiptomi stílusú és egy beduin tárgyú kép szőnyege már kész és bevégzett eredménynek tekinthető. Különösen az utóbbi megkapó meleg aranyokkel és sötétbarna tónusával. Volt a kiállításon egy futurista sző­nyeg is. Vonat, sínpár, szemafor, vas­úti őr — ezek a kép elemei futurista összevisszaságban. De az egész sző­nyeg mégsem a futurista képek meg­hökkentő és értelmet gyötrő hatását váltotta ki a szemlélőből, mert gondo­san összeválogatott színskálája meg­nyugtató és kellemes egységbe olvadt össze. És a becsületes megmunkálástól, a szőnyegek művészi értékű, mindig friss és eredeti ornamentikájától elte­kintve, Mezey Elemér szőnyegeinek a varázsa a diszkrét és előkelően harmo­nikus színezésben keresendő. A nagy­bányai szőnyegszövő műhely" a feldol­gozásra kerülő anyagot házilag ké­szíti el. Házilag fonják a feldolgo­zandó gyapjúfonalat, amelyet nem anilin festékekkel, hanem erre a célra szolgáló speciális növényi festőanya­gokkal színeznek. Ez pedig a szőnyeg­szövésben rendkívül fontos tényező, mert ma már az eredeti keleti szőnye­geket sem festik növényi festékekkel, hanem az olcsó, de nem mindig kielé­gítő eredményt adó anilin-anyagok­­kal. Az ősrégi keleti szőnyegek festő­anyaga pedig növényi festék volt és a keleti szőnyegek utólérhetetlenül tü­zes színpompája elsősorban ezeknek a primitív festési eljárásnak tulajdo­nítható. Ha egyébben nem is adna újat és ingerlően frisset Mezey Ernő, már ez az egyetlen körülmény is igen döntő szerepet játszik szőnyegeink el­bírálásakor. Külön kell megemlítenünk magya­ros ornamentikájú szőnyegét, amelyet A moldvai csángók papjai Rab­­asil püspök közül 478

Next