Pásztortűz, 1928 (14. évfolyam, 1-26. szám)
1928-10-07 / 20. szám
lását. Ez a harc pedig örök. A biblia nem megoldásokat ad, csupán eseményeket és tüzet, melyek bennünket égetve, keresésre és küzdelemre buzdítanak, harcra, mely soha véget nem ér. A keresztyénség lényege a meg nem valósulhatóság, az eszmény örökké távoli „ködös előttünk lebegése“. Az emberi élet örök harca. Részint a struggle for life, részint az önmagunkkal való küzdés tölti ki lényegét és béke csupán akkor van, ha az ember „Don Quichotte-ként meghalni készül.“ Unamuno a biblia azon szavaira építi gondolatmenetét, amellyel Krisztus kijelentette, hogy nem a békét, hanem a harcot hozza a földre, a tüzet, mely éget és perzsel, hogy aztán lelkünk romjain egy tisztább, igazabb világot építsen fel. A keresztyénség tehát harc, küzdelem, keresés, nem pedig béke, megelégedettség és győzelem. Lényegénél fogva sohasem győzhet, mert a győzelem halál és az az eszmény, amely uralomra jut, amit mindenki elfogad, az megsemmisülésre, pusztulásra van ítélve. Az élet értelme a küzdés és ez a lényege a keresztyénségnek is. Unamuno könyvének ez az alapgondolata, ez vonul végig minden során és ezen a szemüvegen át nézi egy-két nagy keresztyén gondolkodó, író világfelfogását is. Szociális keresztyénség szerinte nincs, csak individuális. Az igazi hit Pascal hite és a keresztyén ideál olyan kell legyen Unamuno szerint, amely Pascal hite volt. Végül hazája és az emberiség jövőjébe vetett hittel tesz vallomást az „örökké küzdő“ és „soha meg nem valósuló“ keresztyénség mellett. Unamuno könyve nem theológiai munka, de nem is akar az lenni. A keresztyénség lényegébe óhajt csupán bepillantást nyújtani és ezért a művész filozófus szemén át nézi az élet nagy kérdéseit. Megoldást nem ad, mert hite szerint minden megoldása a küzdelem végét jelenti és ahol nincs küzdelem, harc, ott nincs élet se. A keresztyénség pedig örök küzdelem és a soha meg nem szűnő harcon át „örök élet.“ Dr. Jancsó Elemér. -------- Mezey Elemér keleti szőnyegei. Mezey Elemér iparművész a kolozsvári újságíró klubban nagybányai szőnyegszövő iskolájában és műhelyében készített szőnyegeiből kiállítást rendezett. Az értékes kiállítás iránt nagy érdeklődés nyilvánult meg és Mezey Elemér a szép és művészi holmik kedvelőinek rokonszenvét meg is érdemelte. Kiállításának anyaga mindössze tíz perzsaszőnyeg volt, de ebből az aránylag nem nagyszámú választékból is leszűrhetjük a fiatal iparművész törekvéseinek és elért eredményeinek jelentőségét. A szőnyegszövés az iparművészetnek biztos anyagismeretet és kifinomult ízlést megkövetelő ágazata. Ennek a művészetnek szigorú hagyományai vannak úgy technikában, mint ornamentikában és aki ma művészi értékű szőnyeget akar műhelyéből kibocsátani, annak nemcsak a szőnyegszövés tradícióival, hanem a modern ember ízlésével is számot kell vetnie. Az újságíró klubban lezajlott kiállítás anyagi mérlegétől eltekintve, az az érzésünk támad, hogy Mezey Elemér csendes és visszavonult munkássága igen nagy nyeresége Erdély még mindig nagyon is mostohán kezelt iparművészeti életének. . Öt év óta él és dolgozik Nagybányán. A városi tanács igazán nagy megértésének és előzékenységének adta bizonyságát, amikor a fiatal művész számára telket adott a romantikus szépségű Kereszt-hegy alatt, ahol Mezey Elemér megnyitotta műhelyét és iskoláját. Minden szőnyeg, amely ebből a fiatal iparművészeti műhelyből kikerül, Mezey Elemér tervezése. Munkásai és tanítványai csak a művész elgondolásának megvalósítását adják kezük munkájával. Mezey Elemér szőnyegeit az anyag és a technika előnyeinek tökéletes megértése és kihasználása jellemzi. Tizenkét éve foglalkozik a szőnyegszövés különféle módozatainak tanulmányozásával. Külföldi tanulmányútjainak eredményét nemcsak perzsaszőnyegeinek kifogástalan göbözési technikájában látjuk, de észre kell vennünk a szőnyegek ornamentikájának művészi megoldásán is. A szőnyegszövőnek ugyanis nagy merészségre és önálló ízlésre van szüksége, ha a keleti szőnyegek hagyományos ornamentikáján túl akarja magát tenni. A kisázsiai és a kaukázusi szőnyegek geometriai ábráit, az indiai szőnyegek pazar virágos mintáit a modern iparművészet is szinte dogmaként tekintette és csak nagyon kevés iparművésznek sikerült a feldolgozó anyag törvényeivel a maga egyéni törekvéseit összhangba hozni. Mezey Elemér ezen a téren nem akar az úttörők hivalkodó pózában állani elénk. Elfogadja a keleti motívumokat szőnyegei megmintázásánál. De nem a régi perzsaszőnyegek már sablonná mérvűit díszítő elemeit használja fel, hanem amikor — például — indiai szőnyeget tervez, alapul és kiindulási pontul a régi indus művészet kiapadhatatlan bőségű ornamentikájához nyúl. Nem konvencionális formákkal dolgozik tehát, hanem őseredeti, vagy legalább is az őseredeti motívumok hangulatát visszaadó, de finoman átstilizált elemekkel. De újat is próbál. Az eredeti keleti szőnyegek, különösen a mohamedán népekéi, a vallás szigorú tilalma folytán kerülték a figurális díszítő elemeket. Ezért is túlnyomó a keleti szőnyegekben a geometriai vagy virágos díszítés. Pedig egészen bizonyos, hogy a szőnyegszövés technikájában elgondolható és meg is valósítható a képszerű ábrázolás. És Mezey Elemér kiállításán néhány képszőnyeget is láttunk. Ezek közül egy egyiptomi stílusú és egy beduin tárgyú kép szőnyege már kész és bevégzett eredménynek tekinthető. Különösen az utóbbi megkapó meleg aranyokkel és sötétbarna tónusával. Volt a kiállításon egy futurista szőnyeg is. Vonat, sínpár, szemafor, vasúti őr — ezek a kép elemei futurista összevisszaságban. De az egész szőnyeg mégsem a futurista képek meghökkentő és értelmet gyötrő hatását váltotta ki a szemlélőből, mert gondosan összeválogatott színskálája megnyugtató és kellemes egységbe olvadt össze. És a becsületes megmunkálástól, a szőnyegek művészi értékű, mindig friss és eredeti ornamentikájától eltekintve, Mezey Elemér szőnyegeinek a varázsa a diszkrét és előkelően harmonikus színezésben keresendő. A nagybányai szőnyegszövő műhely" a feldolgozásra kerülő anyagot házilag készíti el. Házilag fonják a feldolgozandó gyapjúfonalat, amelyet nem anilin festékekkel, hanem erre a célra szolgáló speciális növényi festőanyagokkal színeznek. Ez pedig a szőnyegszövésben rendkívül fontos tényező, mert ma már az eredeti keleti szőnyegeket sem festik növényi festékekkel, hanem az olcsó, de nem mindig kielégítő eredményt adó anilin-anyagokkal. Az ősrégi keleti szőnyegek festőanyaga pedig növényi festék volt és a keleti szőnyegek utólérhetetlenül tüzes színpompája elsősorban ezeknek a primitív festési eljárásnak tulajdonítható. Ha egyébben nem is adna újat és ingerlően frisset Mezey Ernő, már ez az egyetlen körülmény is igen döntő szerepet játszik szőnyegeink elbírálásakor. Külön kell megemlítenünk magyaros ornamentikájú szőnyegét, amelyet A moldvai csángók papjai Rabasil püspök közül 478