Pécsi Est, 1919. július-december (13. évfolyam, 87-231. szám)

1919-11-21 / 203. szám

2. oldal „I disznó tini." __ Vasárnap értekezlet lesz. — Sokan tanulhatnak tőle. — Pécs. nov. 20. Ez év júliusában negyvenkét pé­csi köztisztviselő összeállt, konzor­ciumot alakított és 48 darab ser­tést vásárolt, hogy a télre legyen mit levágniok. A sertések vétele­kor minden darab után befizettek 1000—1000 és havonkénti 300—­­300 koronát. A sertés — élősúly­ban _kilogrammja 20 korona volt és most, hogy kihizlalták, csak 15 koronába kerül. A városiak ugyan­ezért 24—26 koronát fizetnek. A sertéseket a városi sertéshizlaló te­lepen cirka 180 kilogrammig hizlal­ták ki. A konzorcium élén Szél Gyula intéző áll. Amíg a városban általános drágaságról, nehéz meg­élhetésről panaszkodtak, addig ez az ügyes szakférfiú a sok panasz és sírás helyett, cselekedett. Agitált, rábeszélt, hogy vegyenek, jegyez­zenek sertést. Százhuszonnégyet akart ólba tétetni, de csak 48 da­rabra volt vállalkozó. A vállalko­zás a negyvenkét köztisztviselőnek egy-egy­­ fizetésrendezéssel ér fel. Köztisztiselőinknek nem győzzük eléggé ajánlani az ilyen vállalko­zást. A város hatósága is tanulhat a máról­ holnapra élő, szegény tisztviselőjétől. A kérdéses kon­zorciumról is láthatja, hogy helyte­lenül cselekedett a város, midőn beszüntette a selrélyh­izlalást és a város közönségének érdekeit ki­szolgáltatta a hirtelen meggazda­godni vágyó henteseknek. Amint már megírtuk, ez a mulasztás és kár főként Hajdú Gyula „elvtárs“ mesterkedésének eredménye. Biztatásul pedig a többi köztiszt­viselőknek rövid számadást adunk arról, hogy a 48 darab sertés ki­hizlalása milyen gazdaságos volt. E szerint a kiadás: 48 darab ser­tés 90,700 K, 2 vagon tengeri 28.000 K, fél vagon tengeri 7000 K, kezelési költség 3900 K. Felmerült összköltség 129,600 K. Erre befizetés volt az átvételnél minden sertés után a 1000 K , 48,000 K, 5 hónapra befizetés á 300 K , 70,000 K. A fennmaradó pár ezer korona a sertések átvéte­lekor lesz elosztandó. A hizlalási eredmény a 48 darab sertésnél darabonkint 180 kilo­gramm, mely 15 koronájával szá­mítva, a 48 darabnál 129,600 koro­na értéknek felel meg. Vasárnap délelőtt 9 órakor, a konzorcium az üzletvezetőség ta­­nácstermében­ értekezletet tart, melyre Szél Gyula intéző a tagokat ez után meghívja. Aki a konzorcium vállalkozásából tanulni akar és a jövőben hasonló konzorcium meg­alakításában kíván részt venni, azt is szívesen látják az értekezleten, ahol a szükséges felvilágosítást­­ azonnal megadják. Sió, PECS1 ESI BÉptón­ teljes a rend Budapest, nov. 20. Budapesten a vasárnapi nagy ünnepségek után ismét a rendes élet fogyi. A kormánykörök és a politikai pártok nyugodtan tárgyalnak. Horthy egyéniségének varázsa mérsékli a pártellentéteket és elő­segíti a kibontakozást a keresztény nemzeti szellem érvényesülésének irányában. A lakosság nyugalma teljes. A karhatalmi őrjáratoknak sem­mi dolguk még eddig nem akadt. Buda és Pest belső részeiben a magyar nemzeti hadsereg karhatal­mi alakulatai cirkálnak, a külvá­rosban pedig az antant és magyar vegyes parancsnokság alatt álló, főképp magyarokból alakult nem­zetközi csendőrség nyel a rendre. Dm a imMEK­ Az orosz bolsevikiek elen a harc nagy vehemenciával folyik. Pétervár körül levő erős küzdel­mekről szólna azok a gyér jelen­tések, melyeket az antant hatal­mak sajtóirodái jelentenek. A pé­­­­tervári munkástanács elhatározta,­­ hogy védi a várost, hogy sikerül-e­­ neki, igen kétséges. Bevétele stra­­­­tégia szempontból egyáltalán nem fontos. Ezzel a bolsevizmus éle­tét nem hosszabbítják meg a védők. Sokáig így sem tarthatják ,magu­kat mert a városban sem kényer­, sem tűzifa nincs. Pétervárnál sok­kal fontosabb Moszkva, a bolse­­vikiek centruma. Ha ezt beveszik, akkor vége is a bolsevizmusnak. Ez pedig már nem lehet messze, oka ennek az, hogy a berlini köz­ponti orosz minisztériumnak sike­rült az egyes bolsevi ellenes csa­­atok közt az összeköttetést megte­remteni, így tehát egységes front küzd az egységes és központi ve­zetés alatt álló szovjet csapatok ellen. A tanácskormány csakis az­ért tudott ellentállani oly erővel az ellenforradalmi mozgalmak­nak, mert egységes vezetés alatt állott arcvonata. Mivel most a másik részről is megteremtették a kato­nai egységet, a bolsevikjeik­­ sorsa nem lehet kétséges. Hogy egységes a bolseviellenes csapatok arcvonala, mutatja Deni­kin és Kolcsak akciójának erőssé­ge, mely Judenicsével karonfogva történik. Denjilin haserege Cari­­csinnál, Kolcsaké Kurgannál áll. 4 nap alatt 150 km.-t haladtak előre e csapatok. 10,000 golyót, 40 ágyút, 200 géppuskát, 2 zászlót is zsákmányoltak. Ezek az akciók arra indították a bolsevikieket hogy nemzetközi akciót kezdjenek. A „Czemavitzer Morgenblatt“ szerint 5 bolsevik­ vezér titkos megbízatásával Né­metországon keresztül Németal­földre­­ és Svájcba utazott. Prog­­ramartok a következő: 1. Nemzet­közi sztrájk szervezése a blokml megszűnteté­se céljából, 2. A szov­jet kormány elismertetése és a bé­ketárgyalások megkezdése az án­­­tanttal, 3. A francia és angol pro­letariátus forradalmasítása, 4. A versaillesi és saint germaini béke­­ revíziója, 5. Az angol és francia­­ munkásság belevonása ebbe az ak­­­cióba. A bizottság rengeteg pénzzel rendelkezik. Pécsek, 1919. november 21. iz ipiiiit és Kőié­ t. A helyzet Romániában. — Pécs, nov. 18. A román helyzetről világos ké­pet nem könnyen lehet alkotni. Oka ennek az, hogy a külföldi sajtó leg­nagyobb része nem foglalkozik ve­le, és hogy a román újságok még mindig cenzúra alatt állanak. A mostani, tisztán katonai miniszté­­riuma a bolsevizmustól való félelmé­ben a szabad gondolatnak minden megnyilatkozását elfojtani igyeke­zik. Ezek az adatok, amelyeket cik­künk megírására felhasználunk, részben horvát és szerb, részben francia és osztrák forrásból ered­nek. Minden kétségen kívül megálla­pítható, hogy a helyzet Romániá­ban nem a legrózsásabb. Azok az állapotok, melyek most a háború után az egész világon észlelhetők, itt is tapasztalhatók. A nép fásult, nagy igényű, az államgépezet nem működik rendesen, a drágaság nagy. A belső viszonyokat a kül­politika mostani állása még súlyo­sabbá teszi. Az erdélyi és bessz­­arábiai zavargások a rendet minden pillanatban felborulással fenyege­tik. Ehhez járul a konfliktus az án­­tanttal. A nagy hatalmak­ra­l nagy hódítási vágya miatt folytonosan ellentétben áll. Emlékezhetünk , rá, hogy­ ezekben az összeütközésekben csaknem mindig Románia volt a hibás. Mindig várni lehetett, hogy szakításra kerül a sor. Mégsem tör­tént meg. A békekonferencián min­dig akadt egy nagyhatalom, mely pártfogásába vette. Főleg Francia­­ország és Olaszország. Francia­­ország jó védőbástyának tartja a bolseviki Oroszország elle m­­vizmusának gátat vetni. A „Temps“ nyíltan ír erről a szerepéről. Hatalmas, erős Romá­niát kíván. Szerinte csak egy ilyen, független és erős állam képes el­lenállni Oroszországnak és a bolse­­vizmusnak gátat vetni. Ha Romá­niában forradalom, vagy zavarok törnek ki, Trotzkij és Lenin győz­nek. És akkor Románián keresztül l­ángba borulhat az egész Balkán, a­mi­ Francia- és Olaszországra ka­­tasztrófális lenne. Ezért járnak az antant hatalmak kedvére és akármilyen csodálatos­nak látszik, ezért csinálhat Romá­nia diplotmáciája és katonasága azt, ami neki tetszik. Mihelyt az ántant jól felfogott érdeke nem kívánja már ezt, mindjárt megszű­nik az a kiváltságos bánásmód, melyben eddig részesült. Alig a külpolitikában ilyen fé­nyes szerepet tudott magának biz­tosítani ez a kis állam, addig a bel­politikában egyáltalában nem egy­séges. Két hatalmas párt küzd egy­más ellen elkeseredetten. Az im­perialista Bratianu és Take Iva­­nescu. A két párt közt azonban mind nagyobb erőre kap egy har­madik párt, a parasztpárt. Ennek követelései szélsőségesek és nagy zavarokat támaszthat bármely jö­vendő kormánynak. Érdekes, hogy mind a három párt, agitációját Ro­mánia régi területére terjeszti ki. Szervezete mind a háromnak igen primitív. Hogy mint fejlődnek ezek a pártok és melyik kerül ki győz­tesnek, nem tudni. Ha azonban a belső evolúcióba az ántant bele­avatkozik, nagy bajok lehet­nek. A pártok harcába bele­­­avatk­ozni annyi, mint a párto­kat még jobban egymás ellen tü­zelni. Ennek pedig túl a Dnyepe­ren ülő bolsevikiek örülnének. A viszonyokból élesen kitűnik, hogy Románia most éli sorsdöntő óráit. Most válik el, hogy mi lesz belőle. Erőteljes állam, vagy egy széthúzó, folytonosan haróban álló és sem kifelé sem befelé nem egy­séges Balkán. Nagy ellenforradalom Oroszország­ban — Pécsi Est értesülése. — Lyon, november 18. Az utolsó hírek szerint, melyek Nikolaj­evből Archangelikbe érkeznek, Astrakan környékén véres ellenforradalom tört ki, mely folytonosan tovább terjed. Borisgletsk és Briansk ke­rületekben a munkásság és a 14-ik vörös hadsereg is hozzájuk csatla­kozott. Leverésükre két hadsereget mozgósítottak, amelyek eddig a frontokon harcoltak. Petljura tá­bornok, aki igen szoros összekötte­tésben áll a németekkel, diadalma­san nyomul előre Kelet-Oroszor­­szágban. Szibériai hírek, Koppenhága, nov. 18. Függ­tetl­e kapitány, sőt az osztrák-ma­gyar hadifoglyok helyzetének ta­nulmányozása végett küldtek ki Szibériába, most tért vissza Kop­penhágából s a következőkről szá­molt be: A legkülönbözőbb nemze­tiségű 600,000 hadifogolyból, ma még körülbelül 160,000 van Szibé­riában, akik hazájukba szeretné­nek visszatérni, ami azonban a mai lehetetlen viszonyok mellett igen sok akadályba ütközik. A cseh-szlo­vák légió valamikor 80,000 ember­ből állt. Októberben 2000 angol is jött Omszkba. Mikor később a ja­pánok megjelentek Szibériában, a cseh-szlovákok vezető szerepe tel­jesen megszűnt. A japánok Kelet- Szibériában a Bajkál tó körül áll­tak, azonban rögtön megkezdték az előnyomulást, mihelyt a kanadai csapatok, az angolok és am­erikaiak Szibéria kiürítésért megkezdték. ALadivosztokban nemzetközi rend­őrség működik. Kolcsak hadserege ma még 30,000 emberből áll, s elég jól vannak ellátva és felszerelve. Helyzetük csak annyiban súlyos, hogy a hátuk mögött, hol itt, hol ott polsevi lázadások vannak. Ezek a felkelők június hónapban az Omsk-Vladivosztoki igen fontos vasútvonalat hétszer vágták el kü­lönböző helyeken. A pénzekkel a legnagyobb k­áosz uralkodik. A Ke­­renszki pénznek semmi értéke nin­csen. Angolok, amerikaiak, japá­nok, fogoly­táborok mind külön bonokat bocsátanak ki, ezt legtöbb helyen el is fogadják. Csak az a baj, hogy semmiféle pénzzel sem lehet segíteni az élelmiszerviségen. A nacionalisták győzelme Franciaországban — A Pécsi Est értesülése — Pár­is, nov. 20. A választások megkezdődtek. Mint az első ered­ményekből következtetni lehet a nemzeti blokk fog győzni. A nemzetközi szociálisak legtöbb helyi vereséget szenvedtek. Épp­így a kommunisták se. A választá­sok e héten záródnak le. Pontos adatok még­ nem állanak rendel­kezésre.

Next