Pécsi Est, 1923. január-június (18. évfolyam, 1-145. szám)
1923-05-29 / 119. szám
2. oldal. PÉCSI EST Erdély elvesztésének története A gyulafehérvári nagygyűlés — Román kegyetlenségek — A francia becsületszó — Magyarországot nem a paragrafusok teremtették meg s nem is azok mentik meg — Kozák Endre előadása Erdélyről és sorsáról Pécs, máj. 28. — Vasárnap délelőtt volt az Erdélyiek Otthona gyűlése, melyen szép számú közönség vett részt. A gyűlést Gosztonyi Gyula elnök nyitotta meg lendületes szavakkal. Utánna Koréh Edre volt ref. székely lelkész tartott előadást Erdély elvesztésének történetéről. Adatokkal támogatott előadásával lebilincselte hallgatóságát, megdöbbentő tényeket sorakoztatott fel; minden egyes szava vádként hangzott el a mi közönyünk ellen. Kis terjedelmünk csak kivonatosan engedi közölni a történelmi objektivitáson alapuló előadást: Hogyan vesztettük el Erdélyt? — kezdette. — Amikor a háború kiütött, Balázsfalvánál elnézték, hogy a románok vagonszám küldték a fegyvereket Erdélybe. A főispán annyit tett, hogy felkereste a görögkeleti püspököt és azt mondta, hogy „a kegyelmes urat is kénytelen leszek letartóztatni, ha előfordul még . .." Nyíltan folyt az oláh propaganda Erdélyben. Kormányhatalmasaink pedig tehetetlenül nézték. Én látva a veszélyt, cikkeket írtam ellenük. A pesti kir. ügyész egyszer magához hivatott: — Az aktákat most lakat alá tesszük, — mondotta — de ha tovább is folytatja, ön is melléje kerül... Ugyanekkor Erdélyben a szász az oláhhal együtt állást foglalt március 15-ének megünneplése ellen. Az utcák feliratai oláh, szász és csak harmadsorban voltak esetleg magyar nyelven is olvashatók .... A szabadkőművesek — 1918. október 31-én Bratianu üzent erdélyi megbízottai utján az oláhoknak, hogy elérkezett az annexió ideje: készüljenek. Hogy ezt tehette, egyszerű magyarázata van: Wilson, Jászi és az egész nagyantant szabadkőműves volt. .A szabadkőművesek voltak sírásói tehát a magyar integritásnak. — Az oláhok 8000 főnyi kopott sereggel jöttek megszállni Erdélyt. Mackensen ott állt 180.000 főnyi fegyelmezett seregével, mellyel fel lehetett volna tartóztatni az oláhokat. Sőt toborozni akartunk székely katonákat, akikkel együtt akkor egy negyedmilliós seregünk lett volna. Erre a főispán azt mondotta, hogy tudom-e, hogy nem szabad jogtalanul toborozni. Azt feleltem: Magyarországot nem a paragrafusok teremtették s nem is azok mentik meg. Mackensenékkel megállapodtunk, hogy ők feltartják az oláh bevonulást velünk együtt, mi székelyek ennek fejében élelmet és szállást adunk nekik — pénzért. De a szabadkőműves antant a szabadkőműves Jászija utján kierőszakolta Mackensen elvonulását. Toborozni már késő volt. Az oláhok nyomultak előre. Berthelot tábornok, a becsületrend tulajdonosa, az antant megbízottja, stb. kinek szavában hinni akart az ember, becsület szavával jelentette ki, hogy ez csak stratégiai megszállás, — nem annektálás. A közigazgatás magyar marad. Másnap már az oláhok kidobták a magyar tisztviselőket s románokat ültettek helyébe, Berthelot pedig még most is siet szavát beváltani. — December 11-én megjelent a román király 2671. sz. rendelete, melyben annektálta Erdélyt. Tehette, mert hisz az antant már 1915-ben neki adta! — Az őrült Károlyi az önrendelkezés alapján Gyulafehérváron oláhokból és szászokból álló nagygyűlést rendezett. Külön vonaton szállította őket. Ezek Magyarország ellen foglaltak állást. Gyulafehérváron 1224 oláh nagygyűlés keretében kimondotta Erdély elszakadását. Magyarok, székelyek nélkül. Ezerkétszázhuszonnégy ember! Ezt a határozatot mutatták be az antantnak az oláhok. Károlyiék pedig tétlenkedtek. Ekkor hirtelenében összetoboroztunk 20.000 embert. Óriási nagy frontot védtünk velük, de már Erdélyt nem tudtuk megmenteni — Károlyiék miatt. A kommün alatt Friedrich támogatott bennünket. Minden fegyvert nekünk juttatott. Gyönyörűen fel voltunk szerelve. De mi haszna? Kezünkben voltak az Erdélyt megmentő fegyverek, de — nem volt muníciónk, mert azt a kommunisták elvitték elölünk. Pedig csak 8000 nyomorult oláhot kellett volna kivernünk Erdélyből! — A kommunizmus leveréséről is tárgyaltunk az antanttal. Az volt a megállapodás, hogy fegyverszünetet kötünk a románokkal s ez idő alatt leverjük a kommünt. A megállapodás a franciák utján történt. Mégis másnap a románok francia lovasság segítségével megtámadtak bennünket. Amikor ezt szóvá tettük, a franciák szemforgatva feleltek: nem tudunk róla. Az antant a románokkal együtt pusztította az országot. Ezt bizonyítja az is, hogy a zsákmány egyharmad része az antantté lett; amikor Horthy Szegeden kijelentette, hogy felmegy Budapestre s szétveri az egész csirkefogó bolsevista társaságot, minden fegyverét elvette az antant. A menekülő bolsevistákat az antant segítette külföldre. Világos tehát az is, hogy a bolsevisták is az antant szolgálatában állottak. Összefoglalva: három ok miatt veszett el Erdély: 1. Egy királyi kiáltvány miatt, melyben megengedték, hogy mindenki válassza meg kormányformáját; 2. az antant hazudozása és 3. Károlyinak az antanttal való gaz cimborasága miatt. Oláh kegyetlenségek Kozáh Endre ezután ismertette az oláh kegyetlenségeket, melyek között több tragikomédia is van. Pár adatot közlünk belőle: — Majláth püspökre egy oláh tiszt ■ azt fogta rá, hogy bolsevista, mert jót tesz a szegényekkel. Pénzt és kenyeret osztogat. A püspök ezért neheztelt s volt a királynál is. Mit sem használt. Egy angol újságíró agent provokatőrösködött nála. És amikor a kanonokok összegyűltek imára, összeesküvésnek minősítették és az egész aula papságát megbüntették. Most azt szeretnék Majláthra kisütni, hogy oláh származású. A katolikus és magyar iskolákat nem engedik tanítani. Minden felekezetet üldöznek. Az aradi kát. főgimnáziumba az oláhok kényszerítették a zsidó hittan tanítását. A zsidóknak sincs előnyük. Kényszerítették a zsidóságot, hogy zsidó nyelven tanítsanak, összejöveteleiket nem engedélyezik, stb. Szatmárnémetire kimondták, hogy német város, mert a „német" szó van benne. Nagybányán a plébános gyűjtést rendezett a szegények számára. Jó példával maga járt elöl. „Szent Antal 5000 lei" — irta fel. Utánna 40 embert és öt, akik aláírták a gyűjtőket, letartóztatták. Harmadnap elfogatási parancsot bocsátottak ki az ismeretlen helyen tartózkodó Szent Antal ellen, ld bizonyára szintén összeesküvő .. . — A református éneket, imát, gyűlést megtiltják, az egyházi autonómiát sárba tiporják. Nagy Károly püspöktől lakását elvették, csak egy szobát és egy fürdőszobát hagytak meg beteg feleségének. Panaszra ment a királyhoz. A király vissza is ítélte. Erre a szigurancia még a fürdőszobát is elvette, mondván, itt ő az ur s nem a király. — Marosvásárhelyen az összes papokat elfogták, összeverték, majd egy börtönbe zárták őket. — A kolozsvári egyetemet bemutatták az antantnak, mint az ő alkotásukat. A magyar tanárokat elkergették, helyettük tanítókat neveztek ki, akik egy balzsamozásnál a magyar pedellust kérték meg, mutatná meg, hogy kell balzsamozni. — Se szeri se száma az üldöztetéseknek, gyilkosságoknak. Végül ismertette a munkásság helyzetét. Erdélyben egyáltalán nem lehet jogrendről beszélni. Ha a munkás akár bérkérdésből kifolyólag is sztrájkol, egyszerűen belelövetnek. Ilyen ott a jogrend. Kozák Endre tartalmas és lelkeket rázó előadása mély hatást váltott ki a hallgatóság körében. Átalakítják a polgári Kaszinót A pécsi polgári Kaszinó rendkívüli közgyűlése ,Pécs, máj. 28. — Vasárnap délután rendkívüli közgyűlés volt a Polgári Kaszinóban Baumann Emil elnöklete alatt A rendkívüli közgyűlésre a Kaszinó átalakítási munkálatainak megkezdésének szankciója adott okott. Ugyanis a helyiség a nagy taglétszám miatt a jelenlegi formájában szűknek bizonyult s a vezetőség teljesen átalakítva, megnagyobbítani kívánta. A közgyűlés az elnöki ismertetés után egyhangúlag elfogadta a tervezetet, mely szerint megnagyobbítják a társalkodó termet, a könyvtárszobát, valamint építenek egy kisebb helyiséget a szűkebb körű megbeszélések számra. Az átalakítási költségek meghaladják a három millió koronát. Az újítást a szép és kulturális életet élő kaszinótagok örömmel üdvözölték. Az ÉME térhódítása Baranyában Délután folyamán szállt ki a két helyre a pécsi ÉME vezetősége. Mindkét helyen népes és lelkes gyűlés volt. Püspökszenterzsébeten Varga Sándor lelkes megnyitó szavai után a pécsiek, Geosits Lajos beszélnek. Molnár Józseffel az élén egy tizes bizott Kékesden Bőzinger Izsó után a ság látott a szervezés munkájához, pécsiek közül Országh Bálint és Geosits Lajos fejtik ki az ébredő magyar gondolatot a nagyhazafiakra talál. Ezt láttuk a teg . “ " , .. , „ ........... számú hallgatóság óriási lelkesedése mellett. Pécs, máj. 28. — Baranya különféle helyéről nap-nap után jönnek megkeresések a vármegyei központhoz az ébredő gondos elhintése érdekében. Sokan vannak, akik a mai faji térhódítás hátrányait lerázva magukról a keresztény és magyar gondolat szolgálatában akarnak egy-egy követ hozzátenni az eljövendő boldogabb Magyarország épületéhez. Ezért is azt tapasztaljuk, hogy ahol csak meglengeti zászlóját az ébredő keresztény és nemzeti irány, ott mindenütt nagy megértésre s lelkes napi pünkösdszenterzsébeti és kesdi ébredő gyűléseken is. Munkások jutalmazása 1400 korona jutalomdij a Jánosi— Engel-alapból az arra érdemes munkásoknak Pécs, máj. 26. — A városi tanács legközelebbi ülése elé egy igen érdekes ügydarab kerül. Jánosi Engel Adolf u. i. még régebben munkás jutalmi alapot létesített a város azon tiz munkásának jutalmazására, akik leghűségesebben és legtovább dolgoztak egy helyben. Békébe is* ez az összeg 50 korona volt, ami ha nem is nagy, de mégis számbavehető volt. A megszállás következtében ezideig nem volt kiosztható a jutalomdij, így a dij évről-évre kamatozott s ma ezernégyszáz koronát tesz ki. Ha ezt az összeget Kedd, 1923. május 29. tíz, arra érdemes munkás között osztanák ki, egyre-egyre csak 140 korona jutna. A tanács tehát minden valószínűség szerint redukálni fogja a jutalmazandók számát, hogy valamivel nagyobb összeget kapjanak. Nagyon érthető a tanács intenciója, nekünk mégis az a nézetünk, hogy a kitüntetendők számát nem kellene redukálni, mert hisz minden munkás átérzi, hogy nem az anyagi segélynyújtás itt a fontos, hanem a munkahűség és a szorgalomnak az elismerése s épen ezért meg vagyunk győződve, hogy a kitüntetettek épen olyan örömmel veszik azt a szerény jutalmat, mint a legnagyobb összeget. __ A kitüntetés a szokásos módon, ünnepélyes keretek között megy végbe. u^j-ifVV ** ■ — ■»■'< »■*" 11 Felemelték a vámfelpénzeket Pécs, máj. 28. — Vasárnap jelent meg a pénzügyminiszter rendelete, melyben felemelte a papírpénzben történő vámfelpénzek fizetési összegét. A rendelet értelmében e hó 27- től kezdve a hétszázszoros vámfelpénzt kilencszázszorosára, a háromszázszorosát ötszázszorosára a kétszázszorosát négyszázszorosára emelte fel. A rendőrség eltiltotta a 12 éven aluli gyermekeket a színháztól Pécs, máj. 28. — Közönségünknek meg volt mindig az a jó tulajdonsága, hogy szeretett a színházi s egyéb előadásokon a megkezdés után pár perccel később megjelenni. Ez mint „előkelő“ szokás ment divatba, ami meglehetős lármával történt, mert csak így tudhatta meg a többi néző, hogy Kolinovicsék páholyba ültek. Most a rendőrség egy rendeletével véget vet ennek a szép szokásnak. A rendelet értelmében úgy a színház, mint a hangversenyek megkezdése után a nézőtérre való belépés tilos. Ugyancsak tilos esti előadásokra vinni 12 éven aluli gyermeket is. Az indokolás felemlíti, hogy gyermekeknek az esti előadásokon való részvételtől való eltiltását szükségessé tette az a körülmény, hogy az előadást értelmükkel felfogni nem képesek s zajongásukkal zavarják az előadást. A határozat 15 nap alatt felfüggeszthető. »oeeoeeoeeoeeeeeooeeeoeeee« Kiesett a vonatból Pécs, máj. 28. — Rejtélyes halálesetről értesít bennünket szigetvári tudósítónk. Az értesítés szerint szombaton este a pécs—barcsi vonaton utazott egy 15—16 év körüli fiú, akinek mindössze egy kis batyuja volt. Közvetlenül Szigetvár előtt a fiú kilépett a kocsi perronjára. Amikor a vonat az egyik őrház elé ért, a fiú kiesett a vasúti töltés mellé. Az őr nyomban beszállította a közi kórházba, hol vasárnap reggelre meghalt. A szigetvári főszolgabírói hivatal megindította a nyomozást a fiú halálának rejtélyes körülményeinek kiderítésére. Ugyanis a fiúnál semmi írást nem találtak, amelyből megállapíthatták volna kilétét. aaaH9g!»[fiP!aaa&f;s!saB» — Építtetők! Vasgerenda, betonvas, cement, szigetelő és tetőlemezek, sodronyfonatok, épületvasalások, kályhák és tűzhelyek kaphatók Auber Gyula vaskereskedésében.