Pécsi Figyelő, 1875 (3. évfolyam, 17. szám)
1875-04-24 / 17. szám
Harmadik évfolyam. 1875. ápril 24-ém Előfizetési díj: postán vagy Pécsett házhoz küldve: egész évi folyamra 5 ftekr. félévi o P.A /*-évi , 1925. Megjelenik hetenkint egyszer szombaton. -----'V ÉCSI Szerkesztői iroda: megye-utcza 12. szám. v .... Kiadó íi Iratai. Majláth-tér 22. sz. Taizs wwi, • , —----------------- uzs ^ívalv nyomdájában. zp szellemi részét illető közlemények és előfizetések a szerkesz hivatalba küldetni kéretnek. — Előfizethetni még Blauhorn A kéziratok vissza nei Tf 17-ik szám, ‹=fii»Mit hirdetseket ■ ■ ,■■■?»» egyedül a delménynyel egyszerre beküldött igtatási ktétele után közlünk. Utólagos fizetés mell sem hirdetést, sem mellékletet el nem fogadunk. Egyes számok Weidinger Nándor könyvkereskedésében Széchényi-téren kaphatók * «I..A VELD politikai, közgazdasági és vedés tartalmú, kiválólag agyei és városi közérdeket tárgyazít Baranya és Somogy megyei ELLENZÉKI HE fii I KÖZLÖNY. A parlamentaris törvényhozás é«-n a ^ « e^lettni . ’il,K,,,s » felső házat, seelS rn“ livatottnak tartja a rohos, lésért érett változtatások uLék-Zn\w*les TMe^átlására, de nem késsé — hoo^v tá'S’ ef. kötetességgel ruház, fel, hogy ore léven az alkotmányik a SS C" 62 egy tör^"yellenesen tt’leg S “rrarapult képviselői Vriv fj alskult ko,,mái,jiíltal mt Int? • ha“i raas vetó-valv aak jat állja, és az uralkodót felhívja feloszlatás, eS uj választások szükségesére. Ha forendi házunk törvényilej ménszabatosa nem körvonalazott, Jés fy in-AvatósSk ‘'““‘11",6«, fe,f°g°“ tiejesebb avatásának megfelelni kívánt vola a Setebreef0lf /ly°1CZ évi időközben elegendő 7 ’ ia ,nem is találtak még ház felesaiTa’ a képviselő 1 tn t Zlatát ,tanácso,Ják’ hahisitat-Ck rsaikalraat’ módot aT iSS’ TV0}\ esdg alkalmuk midőn denhufgyra,felfon td kormányi mindenhatosagra ^fekvés ellenében megvédhetően elterjedt corruptiónak, ’és ezzel az erkölcsi sülyedésnek, meggátolhatják a bureaukratia hatalmaskodását, kínzásait és aadályozásait, hatalmukban állott az ország erején túlköltekezéseket, nem jövedelmező vasutak kamatbiztosítását, a kortes hivatalnok, és bírák hadának végnélküli szaporítását, képtelen vagy erkölcsileg bélyegelt embereknek a közhivatalokban alkalmazását akadályozni, mert hiszen elméletileg a főispánokon kívül a főrendek a kormánytól függetlenek, és nem oly könynyen megnyerhetők, mint ezt a demokratikus alapon választott képviselőkre reáfogni szokássá vált, és ha ezen reáfogásban volna valami igaz, éppen a főrendi háznak természetes feladata lett volna annak véget vetni. Azonban mindezeknek halvány nyomát sem találjuk a főrendi ház nyolcz évi magatartásában, ellenkezett néha a kormánnyal néhány főrendnek érdekében — telepítvényesekről, és a földadó kataster feletti törvényjavaslatoknál — és akaratát a kormány engedékenységével érvényesítette is, — a közérdek, a haza közjava érdekében, az elégületlenség, és annak következménye az erőszakos felforgatás elhárítására soha sem szóllalt fel. Korúra derűre megszavazta a kormány káros előterjesztéseit, megszavazta azért is, hogy a deákpárti kormány az 1867. évi törvények védője minden áron fenmaradjon, és minden eszközt használhasson kormányzatában. Annál feltűnőbb, hogy a főrendi ház amúgy is igen gyéren megjelenő tagjai közt még gyérebben található szónokok az új adótörvényjavaslatok tárgyalásánál eddig szokatlan lelkesedéssel opponálnak, részben még a képviselőház elvhű ellenzékének fegyvereit is kölcsönvéve a kormánynak elves programmnélküliségét, az ország pénzügyi állapotának devont állapotát, és ezzel szemben a kormány tehetetlenségét szellőztetik, el sem hallgatván, hogy ily tehetetlenséggel szemben nem volt sem oka, sem czélja a volt kormány megbuktatásának, amíg végre még sem találnak más menekvőt, mint az új adótörvények megszavazását, holott meg vannak győződve, hogy ezek a bajon mit sem segítenek. A jelen főrendi ház az ország bajain »..yv. 1A(vw janaiítaro.. ollijii«) a képviselőház többségével, legjobb szol-gálatot akkor tenne a hazának, ha kijelentené, hogy jelen szerkezetében túlélte magát, és ezzel a törvényhozást annak a parlamentarizmussal megegyezhető reformjára kénszerítené, és oly felsőháznak adna helyet , mely hivatását átérezni, és annak megfelelni kíván is, képes is. Az ország függetlenségét, és önállóságát feladó közösügyi törvények szülték a ■ közjogi ellenzéket, ama törvényeknek az ■ ellenzék elleni védelmében a kormányok nem válogatván az eszközökben, ez szülte a corruptiót, az erkölcsi és pénzügyi sülye-dést, ez szülte az elv hűtlenséget, és anak megjutalmazásában az erkölcsi sülyedés ne továbbját elérte, közel áll a 12-1t óra, éppen csak annyi időnk van, hogy a közelebbi választások döntsenek az ország önállóságának visszaszerzése felett, mert ez idő elmulasztásával félünk, hogy oly pár növekszik fel, mely inkább óhajtja az absolutismust, mint a meghamisított parlamentarismust, A viséghez, a hirdetések iránti megrendelések pedig a kiadó ‘»ital ur városház alatti kereskedésében Pécsett. tildésnek. ___m e------ 1 r i--------------; je Országgyűlés. javaslat, Simonyi E® társai határozati javaslatának mellőzésével fogadtatik. — Ezúton Csiky Sándornak a kommenházra vonatkozó határozati javaslata tágában a pénzügyi bizottság■ nak jelentése tárgytatott és fogadtatott el, egyszersmind annak azt t javaslata, hogy a fejedelemnek magasztos tett minél fogva az 1848 — 49-iki rokkant honvédek istimenháza szükségének fedezésére segélyezed 5000 o. é. forintot adományozni kegyeskedj az ország törvényei sorába beczikkelyeztessékjelnyomatni és a képviselők között kiosztatni hattoztatott. Az april 14— én tartott ülésekben : a vadászatnak és vadszatra használt fegyvereknek megadóztatásáról, f a tőkekaraat és járadék-adóról, — a kereseti adóról, — a vajdahunyadi várhelyreállítására az 1875. évi költségvetésben felvett összegen fele még szükséges költségekről, — a gyalui koronuradalom visszaváltásáról, — a néptanítók nyugíjazásáról — és az első fokú kir. bíróságok ujbb szervezetéről szólójavaslatok voltak napienden. A főrendi házis ápril 15, 17, 19 és 20-ik napjain ülésezett ra i P .ápril 13-ki ülésben a budapesti magyi neralne.87‘allár homlokzatának és bérházának k épitésről. s.az arra s*ükséges 300 ezer forintn. törlju*^1* kölcsönnek és a bérház 30 évig valadó[t1”9/188^®^n0k engedélyezéséről szóló tjavash véti] 91 alá, Simonyi Ernő egy — á talift^o r "•'lám, Helfy Ignácz, Bobory Károly CsiLySinaior' Hubay Antal, Deáky Lajos, Pata Zsi4', °iávolszky LajoS és Káll*y Ákos által szrt határozati javasltot adott be, melyben Sza V°!‘ belügyministert, mint ki az 1840 tf.»Lf,aki a képviselőház 1873. évi február 7-énfu.0 j ^ 1-^n hozott két rendbeli határozatának, mellőzésével, állítólagos ministert a í®*h»tarmalás alapján, a nemzeti színház fő cjját elmondva és elidegenitve, egy önkényileg upivl. **pitott terv szerinti bérház építésére forditott(Laet a nevazeti színházi alapot tetemes adós ,.igíf terhelte s ezzel magának, a törvény általap?tt s a nemzeti kegyelet és adakozás álta intézetnek lételét is koczkáztatta, a: [81? Hl. t- Cz értelmében, vád alá helyeztetni , ezt 'vádnak a törvényes biróság, a felső tábláslot mflenditására, kezelésére és vezetésére egy 5t álló bizottságnak választását elrendelni térj. Miletits t. v. hevesen kikel ajavaslat megtámadja a kormányt és a törvényhozást, ,it szokásba vette a magyar nemzetiséget és ,tzk érdekeit az állammal azonosítni, s az állam *, magyar nemzetiség ózdijaira fordítani, ; JtfiSciSZaelni. 0 a tjavaslatot igazságtalannai ta l’, s ha tagja is volna a magyar nemzetnek, ellene a nem magyar nemzetnek filléreiből |J, ^aii mulatsági intézeteket. — Huszár J. fel!t 1 ^éltotta Mileticset tévedéséről, de ekkor Ponfig., fölkelvén egész ingerültséggel erőlködötr3za^ázni, hogy ez az ország a nemzetiségek Ha^te * nem * ma^yar n*ta*elé, — hogy Maa lezág nem nemzeti, hanem nemzetiségi állam szonyit a törvényhozó testületben színházi ügyekre kerülhet, akkor mindenféle nemzetiségűgy házi ügye is kerülhet szőnyegre. A tjavasazt “Vettetni kéri. — Tisza Kálmán belügyér fi hogy Magyarország — épen olyan álu ön int Európában a legtöbb állam, melyben na'’ V.Ő nyelvű és nemzetiségű polgárok lakna az államnak mindig csak egy neve van, aak’ik. magyar állam van. Ez nem a felfogásh°gy-nem a törvényességnek kérdése. Megjegyzi 870,‘öltörvényhozás teremben hirdetheti ugyan Jazait ezen de figyelmezteti, hogy a ta t0 kivül ne merészelje ezen törvényellenes a ma hirdetni, mert azonnal tapasztalni fogja, tői vér,rajam eljen intézett merényletéért a frU 8Ujjú ostorát, mely az állam ellenségeit adni képes, (Hosszan tartó viharos helyes- All'írés és taps minden oldalról. — Németh ay8Zeljitakozván az ily államellenes tan ellen, Pohmjind kimutatta, hogy a színházi alapban és társainak egy fillére sincs. A törvényjog, hintás, bukfenczel és hempereg a jövő, az ifjúság. Önként alakult csoportok állják körül a tornaszereket, jótékony „bumlizás“ (szabad-tornázás) fáradsága közt várva a kitűzött órát. A fő tornamester is közibe áll a rendezetlen csoportoknak és hosszú gyakorlata és tapasztalásának jelentősebb gyümölcsei gyanánt egy-két kacskaringés figurát mutat a buzgó seregnek. Kor- és osztálykülönbség nélkül sorra próbálgatják a bumlizók a mutatott figurát, (tetszik tudni, mi még nem vittük annyira, hogy a műveit felnőtt ifjak és gyerekek kedvéért külön-külön órát lehetne tartani, és pedig nem azért mintha a gyerekek volnának kevesen, hanem azért, mivel a felnőtt fiatalság nem érett meg nagyrészt a culturvívmányok használására). A szakállas és magasra felkamaszodott (ez bizonyára igazi magyar szó!) ifjú felett gyakran jót mosolyog vagy nevet a kisiskolás fiúcska, ki talán épen a térdéig n ér annak, aki fölött nevet, de hát mikor olyan kedélyesen eredetiek azok a nem sikerült figu-rák. Ki venné azt fel itt nem az emberen, ha-nem a figurán nevetnek ; nevet maga az is a kint megtörtént, habár mint komoly jogtudós, vagy a fontoskodó tanár szerepel is az élet szinterén. Kin nincsen rang, itt mindnyájan édes testvérek vagyunk a durva anyagban. Jobb ha itt a kedélyes carricaturák felett kacagunk szívünk mélyéből, mintha az életben kacagnak ki minket gyengeségeinkért. Itt tanulunk azért is, a mit még a mi —7^1 •detések ára: ' Eggyhasábos petit sor égi] megjelenéséért 8kr. mások „ 6 „ harszom „ 5 B töbri megjelenésnél alku szó és minden megjelenéskőr)kr. hirdetési bélyeg illeték. A t térben egy petit sor L 10 tr' T Á R C Z A, Test-edzés. (Vége.) Azon a helyen, hol hajdan a szép hirű pécsi egyetem terjeszté szét a tudomány és hazafiság fényes sugarait, most az egykori püspökkari helyén dudva, szemét és kőhalom közepett komoly méltósággal emeli ki vörösre festett házát a tornacsarnok, mintegy várva, hogy a keleti piszokkal elhalmozott egyetlen térséget valahára felhasználja a közérdeklődés. Homlokzata, a különben szép épületnek, laposan nyomul a szűkre szabott kertutczára a kétségbeesett tanúságot tesz arról, hogy ▼árosunk szépül. Mily kár egy ily nagy épület diszességére. A széles ivezetü ablakokon estenkint a gázcsillárok világossága ösönlik kis látni engedi a hintáló és mászkáló alakokat. Belül nagyban folyik a testidőrallás mestersége. A tágas terem desika-padozatára, amelyet nem a czélszerüség hanem az adandó vigalmak jövedelmére való számítás hozott létre, a vastag derekaljak vannak teritve, nehogy az ifjú nemzedék egyik vagy másik túlbuzgó tagjának hevessége gyenge csonttörésekben leljen hiteles bizonyítványt. Biztosítva igy a padozattal való közelebbi megismerkedés esélyeitől, kuszára sarktalanitott torna-czipekkel ellátva, könnyű öltözetben rohan, ugrik, másaik,fo- apáin nem , ..mn igen tudtak. Vagy tán jobb lenne f* ülni . — Azok a kik a felnőttek közül kozna,e znek a gyakorlatokban még is szána'eszniszeketl a kik részt vehetnének, de nem dérnél rgSít ^ ]ack-cipőnél és a fénylő cylin- A r0mn(]en0a0-re többet ér az egészséges test. vezány torna-óra is elérkezik. A főtornamester tornázijára szépen egymás mellé sorakoznak a allan&Kg mint az org0nasip-sor olyan szépen tornás^y sorba. Legelöl a szakállas bajszos rancssa azután pedig a torna-növendékek. Panényszt 67^tterjed a sor és megkezdődnek a ve m^r a serint való testgyakorlatok. Nem olyan m'nt,.‘gy*r m'nt rdg«n, mikor még a nemes jt^na a vezényszóra egész indignatióval telenek perancsolsz ! — Ma már szé- 37 víz incolunk ott, amint azt a nagy szakálu lo .. ember parancsolja. Hja! most már ma fillunk úgy táncolni. A kinek nem tetszik itt aza, húszon a lábára szőrharisnyát és n9 pucsot, igyék meleg hálóköntösbe bursgiba-theát s jajgasson, ha valami kis légírSgint‘ meg elpuhult testét. A valódi rana, 4 ép úgy assecurálva akar lenni a rheuma *y v a földmivelő, és a torna sokkal biztosin S^ilzer mint a 3 rétegű harisnya stb. — Mi,m- ködtek a testgyakorlat táncai és hajlonp '»'f^nem is hivatalért stb), akkor rendes, “ al^i. &gy»ág szerint való csoportokba oszomátók. Ezzel megkezdődik a szertornázás. Majd a vasnyújtón erősíttetnek meg a kéz és has izmai, majd különféle függőleges, vizirányos létrákon a markok, majd köteleken, korlátokon s vasgolyókkal a karok s bőrrel bevont asztalon és bakokon való ugrással a lábak ; mindezeken felül pedig a testnek hajlékonyság és ruganyosság adatik. Nem kötéltánc vagy komédiás játék ez, mint azt a tornászat ellenei szeretik nevezni, hanem az anyag természetes és szükséges idomítása, mely biztossá teszi a mozdulatokat az életben is, és bizalmat önt a férfiúba saját ereje érzetében. A tornázás kiképezi a testi erőt, növeszti a bátorságot s ügyessé teszi mindkettőt. Mily szép három tulajdonság : erő, bátorság, ügyesség! Mily ritkaság e három az életben, hol a férfi erények a divatszédelgés árjában fuldokolnak ; vagy mint Vörösmarty mondja: „a tehetetlen kor jött, puhaságra serényebb !“ — Bizony nőink is felhasználhatnák homeopaticus adagokban a tornászatot. — Az óra véget ért, a gázcsillárok fénye kialszik, az ifjúság fölöltözik s a tornaterem karzatának néző közönsége is eloszlik : 2 szál czipész inas és egy dajka két kis gyermekkel! — És a hires műveit közönség? — Példát vehetne ezek érdeklődéséből. —a kolföldi szemle. A turócz-szent-mártoni pánszláv matrcza, a ,,Hon“ értesítése szerént, hazaellenes agitácziós alapszabályaival ellenkező üzelmek és rosz szerelés miatt — belügyminiszeri rendelet folytán, bezáratott s összes vagyona összelátván, zár alá vétetett. A magyar kormány is felkarolni látszik az ideiglenes köztárházak ügyét, ugyanis, mint hírlik, kész a kereskedelmi kar kívánságait az illető vasuttársulatoknál támogatni, a gondoskodni arról, hogy a magyar államvasutaknál is a kivitel idejére nagyobb kiterjedésű gabnatárházak létesíttessenek. Az a hó 19-én éjjeltartott ministeri tanács elhatárolta, hogy a magyar hivatalnokok hitelegyletének kész államsegélyt nyújtani, ha a betevők a moratóriumba beleegyeznek. Az egyházi tekintetben zágrábi érseki megyéhez tartozó Muraköz a „M. H.“ értesülése szerint, a szombathelyi vagy veszprémi püspökséghez fog csatoltatni. Pécs sz. kir. város, köztörvényhatóságának bizottsága részéről f. hó 5-én és 6-án tartott rendes közgyűléséből. (Folytatása és vége.) S v ajt is kérdést intéz polgármesterhez, várjon Járányi Ignácz volt városi pénztári tisztviselő kérvénye a várossal folyt pere ügyében, miért nem terjesztetett a közgyűlés elé. Polgármester válaszolja, hogy a kérdéses kérvényre vonatkozó jogügyi bizottsági jelentés f. hó 3-án adatván be, azt a tanács eddig beható