Pécsi Figyelő, 1893. április-június (21. évfolyam, 26-51. szám)
1893-04-22 / 32. szám
XXI. évfolyam. Pécs, 1893. április 23-én. 32-ik szám. EMFizetési Árak: Egész évre . . 6 frt — kr. Félévre, . . . 3 ‹ — » Negyedévre . . 1 ‹ 50 ‹ Egy hóra . . . — ‹ 50 » Egyes számára 8 kr. Kiadóhivatal: PÉCSETT, Széchenyi-tér 12. sz. (Nádosy-féle ház) hová az előfizetések és a lap szétküldésére vonatkozó felszólalások intézendők.Pécsi Figyelő (Pécsi Hírlap.) Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton. Szerkesztői iroda: PÉCSETT, Széchenyi-tér 12. sz. hová a lap szellemi részét illető minden közlemény intézendő. Kéziratok vissza nem adatnak. Hirdetések a kiadóhivatalban vétetnek föl. Egyes számok kaphatók: Weldinger N. utóda Demján I., Valentin K. fia (Széchenyi-tér), Koszi János (fő-tér), Hochrein József és fiai (Széchenyi-tér), Böhm Manó (fő-utcza) papír- és könyvkereskedéseiben. Két mondás. A lélek erős fölindulásában mondott szavak bírják a föltétlen igazság tulajdoságát, mert úgyszólván a kedély fölkiáltását képezik, melyet ellenőrizni a hideg okosságnak nem volt ideje. A primási palotában lefolyt drámában a herczegprimás és önföláldozó titkára ajkáról két ily fölkiáltás hangzott el, melyek érdekes és egyúttal megragadó bepillantást engednek e két pap kedélyvilágába A bibornok herczegprimás, midőn az irtóztató esemény után lelki nyugalmát visszanyerte, ezt mondta: »Gondoskodni kell az ember (a merénylő) szerencsétlen családjáról.* Kohl Medárd dr. pedig, mikor öntudatra ébredt, igy szólt: »Szívesen föláldoztam volna életemet a prímásért. * Oly kétnyilatkozat ez, a melyeknél egy kissé időznünk kell. Az ország legfőbb egyházfejedelmét, sz. István birodalmának zászlósurai közt az elsőt, oly személyiséget, a kinek fényes állása minden más rangot túlsugároz, egy elvetemedett egyén élesre fent késsel megtámadja. Drága élete veszedelemben forgott. Angyalszelid lénye, jó és nemes szive, mely minden emberi szenvedésben részvéttel telten osztozik, pompás kedélye, melynek nemes egyszerűsége a legszebb ékessége fejedelmi méltóságának : ez mind nem gerjesztett félelmet az eszeveszett gyilkosban, nem tartotta őt vissza attól, hogy életére törjön a jámborság és szelídség ez apostolának. Utálatos volt a bűnös merénylet, felháborító a rettenetes tett és az az ember, ki képes volt ily nyerseségre, gonosz szándéka által már eleve eljátszotta igényét minden részvétre. És mégis mi volt az első nyilatkozata az irtóztató halálveszedelemből csaknem csodás módon megnekült egyházfejedelemnek? »Gondoskodni kell az ember szerencsétlen családjáról!* Magasztos példája a keresztény irgalmasságnak, megragadó kinyilatkoztatása a legnemesebb felebaráti szeretetnek. Az Úr szavára emlékezve, a gyűlöletért, mely az ő keble ellen rántotta az éles aczélt, részvétteljes szeretettel, a gyilkos merényletért jótettekkel, a bűnös baromiságért szelid és megbocsátásteljes irgalmassággal fizet az egyházfejedelem. Ha szellemének magas adományai nem predestinálták volna fényes állására, dicső kedélynemessége által most bizonyult volna valóban Magyarország legméltóbb herczegprímásának Vaszary Kolos. Igen, ő az első keresztény az országban és az ő keblében dobog a legjobb szív szent István birodalmában. Bármenynyire legyen is széthasogatva ez a nemzet vallások és nemzetiségek tekintetében, Kárpátoktól Adriáig, egy egységes érzelemnek ad most helyet ez a széttagoltság, a csodálatteljes szeretetnek az esztergomi herczegérsek iránt és a hálának azért, hogy a kegyes gondviselés e drága élettől elhárította a gaz merényletet. Legyen üdvöz Istennek kegyes szolgája, a ki mindnyájunk előtt világit irgalmasságával, evangéliumi emberszeretetével! A bánatban és veszedelemben oly rettenetesen gazdag pillanatokért érezze magát dúsan kárpótolva a benső öröm által, melyet a király palotájától a pór gunyhójáig minden szívben éreznek szerencsés megmenekülése fölött. És életének további folyása legyen ment minden fájdalomtól és csapástól. Szeretetet és békét hirdetve, szeretetet és békét gyakorolva még soká haladjon előttünk, s adassák meg neki, hogy befejezhesse életczélját, teljesíthesse sikeresen azt a missiót, melynek gondolkozását és cselekvését szentelte: a kiengesztelés áldásait oszsza szét ott, hol most ellenséges széthasadás burjánzik. . . . Sebektől borítva, vérezve, egy gyilkossal vívott halálos küzdelemből életerőinek aggasztó mértékben elvesztésével menekülve, sápadt ájulásban fekszik betegágyán egy fiatal pap. Nagy örömére azoknak, kik aggódva lesik meg megálló érvelését, fölveti szemeit s halvány ajkai csendes szavakat rebegnek. A halál küszöbéről tért vissza Várjon mi mondani valója lesz ? Hálaima első szava, mert örül, hogy életereje visszatért ? Vagy az irtózatot hirdeti ajka, melyet a borzasztó bűnténykeltett benne ? Nem, öntudatra ébredt lelkének első megnyilatkozása: ,Szivesen áldoztam volna életemet a prímásért ! * Egy hős a papi talárban. Az önfeláldozó kötelességteljesítés herosa ! Az éles penge útját a herczegi aggastyán melléhez, a borzasztóan rövid s borzasztóan biztos utat meghiúsította ez ifjú. Saját éle- A „Pécsi Figyelő“ tárczája. Bécsben. Fényes palotáid, büszke császárváros, Kifogódva nézem, merengve csodálom. Mintha tartoznék egy szebb ábrándvilághoz, nem volna csak múló, csak tünékeny álom. Oh mennyi ragyogvány, oh mennyi fény, pompa, Kincsnek, drágaságnak mily végtelenségei — Jer, jer, hadd főzzelek fölcsengő dalomba, Szép ifjú Budapest, hazánk büszkeségei Minden, a mi drága, felhalmozva itten, Minden, a mi fényes, lelhet jó tanyára ; Gazdag vagy, pompázol aranyban és kincsben, Dicsfényt vonhat feléd a hír glériája, S tengeren túl, messze, más vidékre szállhat, Te rólad dalolva, felőled regélve . . . — Jer, jer, oh mint vágyom, sóvárgok utánad, Szép ifjú Budapest, hazánk büszkesége! Napja süt le reád fejedelmi kegynek, Fényét és melegét minduntalan érzed; A mi szépet, nagyot emberkéz teremthet, Büszkén veheted ki abból osztályrészed’. 8 ott kinn, utczáidon az a nyüzsgés, életi Népek tengerének nagy hullámverése 1 -1.; — Jer, jer, szóljon egyszer rólad is az ének, Szép ifjú Budapest, hazánk büszkesége! Mitől kedvet, erőt nyerhet a vén század : Ipars forgalomnak lüktető hulláma Mind, mind életet nyer, fölpezsdül te nálad Hihetlen csodákból szép valóra válva, Mi századok előtt, most is az vagy épen: Városok eszménye, félvilág vezére . . . — Jer, jer, karom régtől ölelésre készen, Szép ifjú Budapest, hazánk büszkeségei Szerény tudománynak, büszke művészetnek Fennen lobogtatod lángoló fáklyáját; Míg szerény kezdet volt, hűn dajkálta kebled, S mont, hogy kirepülhet, tőled nyeri szárnyát. Hol csak ember lakik, neved elhat messze, Zengő hirnek szárnyán, mondák keretében . . . — Jer, jer, hadd öleljek rajongó szivemre, Szép ifjú Budapest, hazánk büszkesége ! Mert, bár köntösöd még szerény, cziczomátlan, Te vagy mindnyájunknak féltett drágasága ; Millióknak szive ég reményben, vágyban, Hogy idők múltával diadalod’ lássál Fejdelme kegyétől szépült az a másik : Téged kegyed, gondoz egy országnak népe* Nincs az idő messze, fényes palotáit Felülmúlják a te mesés szép csodáid’, Szép ifjú Budapest, hazánk büszkesége! ________ Buday László „Majd — máskor!“ Épen véget ért az első futam. Az egész gyep hullámzásban van. A nyertes lovat remegő inakkal, tajtékzó tomporokkal ott vezetgetik az előtérben. Kaszinóbeli tubarózsás, világos kabátú urak vállára veregetnek az izgalomtól és fáradságtól halálsápadt jockeynak. Nagy virágú, lenge foulard ruhában öltözött vérbeli hölgyek a hoszszú pálczás napernyővel és csipkés kendőkkel „hurrah“-t integetnek tulajdonosnak, jockeynak, lónak egyaránt. Távolabb egy csomó rikító színekbe öltözött nő ; kalapjuk egész virágos erdő, libeg-lobog rajtuk a sok szalag, suhog a fodros lapon . . . Erővel odaigyekeznek, ahol a mágnás ifjúság van, az angolok, swellnek, meg fast swömennek — könnyű népnek — hívják őket, a francziáknál nevük demimonde, horisontal, meg ahogy a boulevard-nyelv épen kitalálja, — nekünk nincs rájuk elnevezésünk. Csattognak a totalizatőr-gépek és mint bulé virágok borítják a talajt a különböző czimü ticke-ek. Kereskedősegédek kétségbeejtőn hadarják a lovak neveit, elkeseredetten fogadnak s a heringes hordók közül soha ki nem fejtett szorgalommal tanulmányozzák a programmot. A nagy