Pécsi Figyelő, 1894. július-október (22. évfolyam, 78-116. szám)

1894-07-05 / 79. szám

1893. julius 5 én.’ ismét csak emelni fogja a pécsi ipár-egylet jó hír­nevét. Az ünnepély alkalmából a „P. K. E.“ díszes „emlékkönyv“-et ad ki, mely a magyar sportviszo­­nyokat fogja ismertetni.­­ (Egy diák öngyilkossága.) Vasárnap délután Wache Nándor, ki most járt a helybeli fő­gimnázium 5-ik osztályába, abbeli szégyenében, hogy az év végén négy tantárgyból megbukott, a Drávába ölte magát. Pécsett lakó öcscsét táviratilag hívták a tegnap végbement temetésre.­­ (Építkezési engedélyek.) A városi építé­si bizottság tegnap délutáni ülésén a következő épít­kezéseket véleményezték : Jelynek Ferencnek Maj­­láth u. 32. sz. lakházra, Szlipcsevics Mihálynak F. Balokány u. 5. sz. lakházra, Tauszig Árminnak Szé­chenyi tér 8. sz. átalakításra, Ludwigh Ferenc dr.­­nak Király u. 27. sz. portáléra, Bisse Andrásnak Bálics u. lakházra, Schneider Józsefnek Kis-Flórián u. 14. sz. lakházra, Lauber Györgynek Siklósi u. 20. sz. lakházra, Prohászka Ferencnek Gesztenyés­ben lakházra, Primonits Jakabnak Bánom dűlőben lakházra, Cservenka Jánosnak Bányatelepen lak­­házra, Horváth Ferencnének Légszeszgyár u. 10. sz. lakházra, Rixl Jánosnak Zöldfa u. 13. sz. lakházra, Kovacsics Annának Siklósi u. 38. sz. lakházra, Sim­­­ik Andrásnak Vilmos u. lakházra, Suli Gyulának Alsó malom u. raktárra és pajtára.­­ (A megyei állandó választmány) tegnap délelőtt ülést tartott, melyen a közgyűlés tár­gyait előkészítették. A vármegyei mezőrendőrségi szervezési szabály rendeletet megállapítva elfogadásra ajánlotta a választmány , ellenben javasolja, hogy a járások részére hordozható gőzfertőtlenítő gépek beszerzésére vonatkozó belügyminiszteri leirat ellen írjon fel a vármegye, mert e gépek célszerűtlenek és nem felelnek meg a célnak.­­ (Egy bravurtett.) Spiegel Lizi szentoló asszony, ki hoszabb idő óta őskórban szenved, szombaton a Dunánál mosott. Munkája közben meg­szállta betegsége, az asszony elszédült és a Dunába esett. Már a viz alá merült, amidőn Huszti Sándor, a d. g. t. 67 sz. uszályának kormányosa uszályáról a Dunába ugrott és az asszonyt ép abban a pilla­natban, amidőn alámerült, karjánál erősen megfogta. S dacára a Duna ezidőszerinti sebes árjának, vele a partra úszott. Az időközben nagy tömeggé szaporodott munkásnép lelkesen megéljenezte a derék mentőt, Wilfinger Pál hajózási ügynök pedig 2 írttal meg­ajándékozta. Husztinak ez már a negyedik bravurtette a mentés körül. — (Tűz a vidéken.) Barkóci György tőttösi lakos háza­s pajtája a napokban teljesen leégett. A kár 288 frt. — (Az ócsárdi gyilkosság.) Jermás András gyilkost tegnapelőtt elfogták s átadták a pécsi kir. ügyészségnek. Újabban kiderült, hogy Jermás Hajdút orozva gyilkolta meg s nem igaz az, a mit a gyilkos följelentésekor előadott. Hajdú kisegítő szolga volt az ócsárdi korcsmárosnál, ki őt vasárnap reggel a pin­cébe küldte borért. A 2 szőlőmetsző kést, miket a kovácstól elhozott, a takaréktűzhelyre tette s lement a pincébe. Ekkor Jermás, ki a korcsmában pálinká­­zott, a késeket magához vette s midőn Hajdú feljött a pincéből, hirtelen mellé ugrott s beledöfte az egyik kést, s elmenekült. — (A pécsi polgári daloskor) hétfőn este érkezett haza Szombathelyről, hol a dalosverse­nyen a harmadik helyre sorozták. — (A községi illetőség megállapítása) szempontjából figyelemreméltó határozatot hozott a belügyminiszter. Egyik városi törvényhatóság fölter­jesztésére ugyanis kijelentette, hogy a hosszabb időn át lakott községben a közköltségekhez való hozzá­járulással viselt terhek viszontszolgálmányakép a köz­ség kötelékébe való tartozás az illetőség önjoga meg­szerzésének oly természetes jogcímét képezi, amelyre nézve egészen közönyös körülmény az, hogy még az 1886. XXII. t.-c. hatályba lépte előtt merüdtek föl, mert ez a jogcím az előző 1876. V., sőt az 1871. XVIII. t.-cikknek is lényeges alapelvét képezi de még az azok hatálya előtt érvényben volt szabályok és gyakorlat szerint is az illetőség megállapításánál­­— a leszármazás útján öröklésen alapuló eredeti ille­tőség után — fő szempont gyanánt alkalmaztatott, úgy, hogy e részben az időnként fennállott törvények és szabályok lényeges változást nem is szenvedtek. — (Öngyilkosság.) Kovács János siklósi parasztgazda nagyon elbusulta magát azon, hogy fe­lesége hűtlenül elhagyta. Jun. 30-án elment a szőlő­hegyre s ott fölakasztotta magát.­­ (A dunagőzhajós társaság) bécsi ve­zérigazgatója U 11­m­a­n Lajos és bpesti forgalmi igazgatója T­h­a­­­y Emil hétfőn, a reggeli hajóval 3 magasabb rangú hivatalnokkal Mohácsra érkeztek. A hajónál Wilfinger Pál hajózási ügynök és S­p­e­r­l Márton állomásfőnök fogadták őket. Neve­zettek, miután félóra hosszáig Wilfinger ügynök­ és Sperl állomásfőnökkel tanácskoztak, a 9 órai vonattal Pécsre utaztak, honnét a szénbányákba mennek, a Wiesner bányaigazgató által alkalmazott új bányabe­rendezés megtekintése végett. Azt is beszélik, hogy Ullman és Thaly lejövetele a magyar gőzh.-társaság létesítésével van összefüggésben.­­ (Kinevezés.) Az igazságügyminiszter Jel-­­­a c­h­i­c­h Lajos dr. pécsi ügyvédjelöltet a dárdai kir. jbirósághoz aljegyzővé nevezte ki.­­ (Öngyilkossági kísérlet.) Misángyi István tettye-utcai öreg ember hétfőn este elkesere­désében öngyilkosságot akart elkövetni. Ereit akarta volna felmetszeni, de a kés nagyon rosz volt s szán­déka nem sikerült. Mindössze csak bal karját sebezte meg egy kissé. Az előhívott orvos bekötötte a sebet s az öreg embert a kórházba szállíttatta.­­ (Adósságai miatt felfüggesztett főszolgabíró.) Nagy feltűnést kelt Tolna megyé­ben, hogy Széchenyi Sándor gróf főispán felfüggesztette állásától Dőry Lászlót, a völgységi járás főszolgabi­­ráját, még­pedig abból az okból, mert „sokkal több az adóssága, mint a­mennyi egy köztisztviselő állásá­val összefér“. Érdekes volna tudni, hogy hát mennyi adósság fér össze egy köztisztviselő állásával, vagyis hogy mekkora a maximum, s meddig szabad adósságot csinálni ? Más verziók szerint azonban a felfüggesz­tésnek csupán nyilvánosságra hozott indoka a sok adósság, fő oka pedig Dőrynek közreműködése egy­néhány katonaszabadítási manipulációban.­­ (A csirkék miatt.) Karikás Erzsébet Martonfán házközönségben lakik Csille Jánossal. Ez az állapot sok mindenféle bajra szolgáltatott okot, így legutóbb a csirkék miatt támadt patába, mely alkalommal Csille dühbe jött s egy furkós bottal Ka­rikás Erzsébet jobb karját úgy megütötte, hogy az alsó karcsont kettétört.­­ (Sötét üvegpalackok) A keresk. m. kir. minisztérium leirata szerint az „Egyesült ma­gyarhoni üveggyárak részvénytársaság“ Salgótarján­ban egy nagyobb szabású sötét üveg­palack gyárat létesített, mely évi 5 millió drb üvegpalack előállítá­sára van berendezve. Tekintve, hogy a gyár első e­lemben s a külföldi hasonnevű gyárakkal úgy az ár, mint a minőség tekintetében versenyezni képes , — tekintettel arra, hogy a magyar iparnak a külfölditől való függetlenítését új hazai iparvállalatok párolása által előmozdítani hazafias kötelesség, teljes bizalom­mal ajánljuk az említett palackgyárat mindazon ke­reskedőknek és iparosoknak hazafiui jóindulatába s hathatós támogatásba, kik termékeiket sötét üvegek­ben hozzák forgalomba s meg vagyunk győződve, hogy sötét üveg-palack szükségletöket e gyárnál fog­ják fedezni.­­ (Műkedvelői előadás Siklóson.) A siklósi iparosifjak önképző egylete f. hó 8-án a Pe­likán vendéglő kerti helyiségében saját könyvtára javára táncvigalommal egybekötött műkedvelői elő­adást rendez. Előadják a Virágfakadás 1 felv. vígjátékot, Szórakozott kisasszony mono­lógot, s Margit, vagy a postamester ur leánya 1. felv. vígjátékot. — (Az aratás,­ elmúlván Péter és Pál napja is, az egész vármegyében folyamatban van. Örömmel konstatáljuk, hogy az idén eddig még sehonnan se hallottunk hireket, hogy az arató munkások vona­kodtak volna munkához látni, miből arra lehet kö­vetkeztetni, hogy a gabna mindenfelé legalább is középtermést ad. Eddig leginkább rozsot arattak, sok helyen vannak már árpa és búza kepek is. Gyári főraktár arany és ezüst órákból, különlegességek arany női órákban, to­vábbá : Ebédlő-, Salon-, ébresztő- és konyha-órák pontosságra kipróbálva. Orvosi és fürdőhőmérők és kitűnő Aneroid légsúlymérők legjobb kolosterik szerkezettel Schönwald Imre órás és éksze­résznél Pécsett, Király-fő-utcza a hattyú termek épületében. PÉCSI FIGYELŐ. Tanügy. A zirc-ciszterci rend pécsi r. k. főgim­náziumának értesítője az 1893—94 ik iskolai évről. Az első közlemény történeti visszapillantás, mely után a könyvtárak felsorolása következik. A tanári könyvtár jelenleg áll 1459 műből, 2701 kötetből s 118­ füzetből; az ifjúsági könyvtár áll 1349 műből; a segélyző egyesület könyvtára 652 különböző tan­­könyből. A természetrajzi szertár 14,731 darabból áll. A tankönyvek s tananyag ismertetése után, a könyv és szertár növekedésének kimutatását találjuk. Zalai Mihály az önképzőkör működését ismerteti. A segélyző egyesületről pedig Légár Hugó számol be. Beiratko Művészet, irodalom. Díszelőadás. A pécsi orvosok és természet­­tudósok alkalmából Somogyi Károly színigazgató díszelőadást rendezett. Közepesen telt ház előtt folyt le a „Szülei ház“ és a „Tíz leány egy férj sem.“ Pedig hát az utóbbi darab megérdemelte volna, hogy rogyásig zsúfolt ház nézze végig. Milyen pom­pás előadás ! S milyen zene ! Tíz modern zeneszerző sem képes egy olyan melódiát összehozni, milyenből bőven van az 1 felv. operettben. A Szülei házról nem érdemes beszámolni. Silány darab. Kár volt be­­taníttatni. Karcag Vilmos persze azt gondolta, hogy a „Lemondás“ után jó lesz minden a n­­é. publi­kumnak. D­ez­sári, László, Bodroginé minden igyekezete kárba veszett, a semmiből nem voltak képe­sek valamit csinálni, őszinte részvéttel sajnáltuk őket. A közönségnek nagy élvezetet szerzett a „Tíz leány egy férj sem“ c.­­ felv. Offenbach-féle operett. Hja persze Offenbach még a mai modern korban is a legjobb zeneszerző, a­kit legfeljebb tudatlan em­berek képesek ósdinak csúfolni. Mennyi szép meló­dia ! S milyen szépen adták egy szereplő kivételével, a ki fumigálta szerepét, s a ki a fahangszer játékot a földszinti nézőtérre való kokettírozásával majdnem tönkre tette. A szereplők kitűnően játszottak: Pol­gár , Kállai Lujza, Juhász Ilka, Lévai Sárika, Udvardy Vilma, Bognárné, Tóvári Anna, Gőbölös Vilma, Kézdi Juliska, Fürst Hermin, Sz. Nagy Imre nagyszerű előadást produkáltak. Znojemszky Nándor karmester pedig pompásan dirigált. Az elő­adáson, bár azt a természetvizsgálók és orvosok ván­dorgyűlése alkalmából volt rendezve, 4 talmitudós kivételével egy igazi tudóst sem láttunk. Orpheus a pokolban. Kedden Offenpach­e kedves zenéjű operettjét adatta Somogyi a vándor­gyűlést tartó orvosok és természettudósok tiszteletére, kik közül azonban nem igen sokat láttunk a nézőtéren. A megjelent közönség minden nagyobb fantázia nélkül beleképzelhette magát Plútó birodalmába, mert a színkörben valóságos pokoli hőség uralkodott, melyet némileg csak színészeink jókedvű játéka volt képes feledtetni a nézőkkel. Hja, az Olimp lakóinak könnyű is volt lenge ruháikban lejteni a színpadon ! Az elő­adás elég sikerültnek mondható sogy az énekrészek, mint Polgár (Jupiter) és Dezséry (Stix Jankó) mókái élénk tetszésnyilvánításokban részesültek . Új férfikarok. Az Apolló kargyűjtemé­­nyéből, mely eddig Erkel Sándor, H­o­f­f­e­r Károly, és Langer Victor mint szerkesztőbizottság és Go­tf János mint felelős szerkesztő-kiadója közreműködése mellett a magyar karéneklő közönséget szolgálja — megjelent a VIII. évfolyam utolsó része vezérkönyv­ben és négy szólamban a következő művek tartal­mával : 155. kar Mi volt nekem a szere­lem? . . . Petőfi S. költeményére (a Budai Dalár­dának 100 koronát nyert pályamű) férfikarra irta Fortuner Elek; 156. kar. Gyászdal, Taritzky Ferenctől ; 157. kar. A lotoszvirág, Schumann Róberttől. Az „Apolló“ a IX. évfolyamától kezdve az „Orsz. magy. daláregyesület“ által évenkint meg­szerzendő 150 és 100 koronás pályadíjnyertes karokat is fogja kiadni. T. i. évenkint 1 — 1 műdalt és 1 — 1 ere­deti népdalegyveleget. A szerkesztőségben csak Erkel Sándor karnagy úr és Gáll János mint felelős szer­kesztő-kiadó fog működni. Miután pedig az említett díjakat az „Orsz. magy. daláregyesület“ helyett az „Apolló“ szerkesztő-kiadója fogja fizetni, az „Apollót“ a magyar dalos­köröknek különösen ajánljuk, mert csak ily módon nyerhet a magyar karirodalom újabb lendületet, új műveket, melyek csekély pénz­á­dozat­tal minden férfikar kedvelő által megszerezh­ők. Az „Apolló“ előfizetési dija úgy mint eddig volt, egész évre 2 frt 50 kr. marad egy vezérkönyv és négy szólamért. Megrendelések és postai küldemények cím­­zendők : az „Ápoló“ szerk. kiadóhivatalának Bpesten, VI. ker. Lázár­ u. 18 sz. a. 3­ zott a főgimnáziumba 410 tanuló, kik közül 33 ki­maradt s 2 meghalt. A tanári kar 16 tagból állott. A tanulmányi állapot megnyugtató, a­mi a tanulók szorgalmának, munkakedvének és önbecsérzetének kellő ápolásán kívül az igazságos és méltányos el­bírálásnak, és annak is tulajdonítandó, hogy már az I. és II-ik időszak végén azok, kik tehetség vagy akarat hiányában az osztály elhaladásának csak gátul szolgálnak és reményt a jövőre sem nyújtanak a tanári kar ajánlatára a szülők által más pályára vitetnek. Az egészségi állapot az idén sem volt ugyan egészen kedvező, de a különben még mindig fenye­gető difteritisz és más veszélyes ragályos betegség egy tanulónál sem vett végzetes irányt. A javító vizs­gálatra az engedélyt, minden megszorítás nélkül, ezután a főigazgatóság adhatja. A jövő iskolai évre a beira­tások i. é. szeptember 1, 3, 4-én d. e. 8 — 1/a 12-ig történnek. A felvételi, pótló és javító vizsgálatot f. é. aug. 30 és 31-én tartatnak meg. A magán­vizs­gálatokra f. é. szept. 5 és 6-ik napjai tűzettek ki.

Next