Pécsi Figyelő, 1896. április-június (24. évfolyam, 76-147. szám)

1896-04-01 / 76. szám

1896. április 1. a lovaglótér kisajátítása ; a megyei útadó­­alap 10 éven keresztül évi 173.105 frt 60 krban van előirányozva, s az alispáni jelen­tés szerint egy egész évtizeden keresztül ki­zárólag az utak fentartására lehet csak szo­rítkozni ; a kulturális alapra pedig 100.000 frtot szavazott meg az 1895. évben a tör­vényhatósági bizottság. Ezt az óriási összeget a megyei pótadóból fedezik. A jelentésnek örvendetes része az, hogy a megyében Ti­hanyi Domokos kir. tanfelügyelő sokoldalú tevékenysége folytán a magyarosodás örven­detesen halad előre a megye német közsé­geiben. Felolvasták végül a vallás- és köz­­oktatásügyi miniszter leiratát, melyben tudatja, hogy a szegzárdi állami főgimnáziumot 1896. évi szeptember elsején az I—II. osztályokkal megnyitja. — (Gazdasági tudósító.) A föld­­mivelésügyi miniszter Heinrichffy Pál dombóvári lakost Tolnavármegye dombóvári járásra nézve az állandó gazdasági tudósítói tiszttel megbizta.­­ (Névváltoztatások.) Lőwy Sámuel, terehegyi illetőségű daruvári lakos Lévaira, Brauer Mór, tolnai illetőségű ugyanottani lakos Bányai­ra változtatták ne­vüket belügyminiszteri engedélylyel. — (Új marharakodó állomás.) A magyar államvasutak vonalán Tolnavár­megye területén fekvő Fürgéd és Kocsola Dalmand állomásokat marharakodó állomá­sokat engedélyezte a földmivelésügyi minisz­térium. — (Pécsi iparosok a kiállítás­ra.) Lassacskán elközeleg az idő, midőn iparosaink szorgalmuk és tudásuk gyümölcsét bemutatják az ezredévi kiállításon. Ma két kiváló helybeli iparosnak kiállítási darabját volt alkalmunk megszemlélni, melyek a na­pokban bocsáttatnak utjukra és minden bi­zonynyal a pécsi ipar dicsőségére fognak szolgálni. Az egyik Angszter József é­s f­i­a helybeli orgonaépítő és messze földön híres gyáros valóban remek darabja, egy 14 változatú, pneumatikus regiszterekre berende-a-* *--­—, glass;-——————— zörnyeteg — kaucsuk-kutya. Lajos, barát­jának bámuló arcát látva, nevetve mondá: — A történet nagyon egyszerű. Én ezt az állatot a legutóbbi bécsi kiállítás automat­­osztályában vettem. A küszöbnél egy rugó van, mely a padozat alatt összeköttetésben van a kutya fekhelyével. Ha nyílik az ajtó, Hektor fölugrik és morog, mint a parancsol­­at, mert a torkában mozgó készülék van. Hiszen tudod, te is mily nagy respektussal néztél reá. Ha erős rugót alkalmazunk, akkor a kutya magasra ugrik és még jobban mo­zog. Ettől ijedt meg és kiáltott oly nagyot a tolvaj. — Most már értem és remélem, hogy azért a Hektor tekintélye nem csorbult kut­­yatársai szemében , mert mondhatom, hogy a te Hektorodnak foszfor nélkül is ijedelmes tekintélye van.* A kutya, a kaucsukból készült Hektor azóta több gazdát vallhatott magáénak, míg ez idő szerint polgármesterünk előszobájában terpeszkedik, tegnap festették be újra korom feketére. A­ki azonban nem hajlandó ezt a históriát elhinni, hát nézze meg, hogy a Hek­tor csakugyan létezik, úgy akkor nem fogja azt mondani, hogy ma­­ április elseje van. Br. Manemet t­­zett, ritka erős hangú és gyönyörű kidolgo­zású műremek templomi orgona, mely a ki­állítás befejeztével a felsősegesdi (Somogy m.) templomé lesz. A jó felsősegesdiek csak örül­hetnek, midőn ilyen remek darabot mondhat­nak a magukénak és a véletlen különös já­téka folytán szinte ráadásban olyan szerkeze­tet kapnak, mely nem volt az alkuban. A fiatal Angszter játszott az orgonán különféle szonátákat és fugákat, a­mivel nemcsak azt bizonyította be, hogy jelesen kezeli a billen­tyűket, hanem hogy maga az orgona is pá­ratlan a maga nemében. Egyébiránt a kiállítás ideje alatt a fiatal Angster állandóan fent fog lenni a fővárosban és naponta egy-két órát játszani fog a saját készítésű orgonán, mely erős és méltóságos hangjánál és rendkívüli finomságánál fogva el fogja ragadni a szak­embereket.­­ A másik kiállítónk, Csukás Zoltán, ez a fiatal, törekvő bádogos ipa­ros egy kilo­méter magas gloriettet készített csupán saját keze munkájával tiszta cinkből. Négy karinthi oszlop tart egy szépművü mennyezetet, mely alatt egy életnagyságú géniusz van, a­mely Magyarország címerét tartja. A gioriett tetején amorett van lebegő szárnyakkal és az egész remekmű azt a ha­tást kelti, hogy okvetetlenül felkelti a szak­körök figyelmét, bárha jelezve van, hogy „Versenyen kívül“ álló. Hosszú idő munkája és mi fő, minden gép nélkül, pusztán kézi­munka az egész. Érdeklődőknek úgy Angsz­ter úr, valamint Csukás úr is szíves készség­gel megmutatják eme valóban megtekintésre érdemes kiállítási darabokat, még mielőtt út­nak indíttatnának. A többi pécsi kiállítók tárgyai is jobbára készen vannak, most fo­lyik rajtuk az utolsó limitás. Alkalmilag ezekről is megemlékezünk lapunkban.­­ (Sorozás a mohácsi járás­ban.) A mohácsi szolgabirói járásban holnap kezdődik az idei újoncozás. Tart pedig hol­nap és holnapután s nagyszombaton és a húsvéti ünnepek alatt szünetelvén, folytatódik a jövő hét keddjén s befejezést nyer ápril 10-én, pénteken. A járás székhelyére, Mo­hácsra, a sorozás alá eső hadkötelesek a kö­vetkező sorrendben hivatnak be: mohácsi, német-bólyi és sombereki körjegyzőségek; dályoki, dunaszekcsői és izsépi körjegyzősé­gek ; majd a lancsuki, marssi és versendi körjegyzőségekben illetékes, sorozás alá jövő hadkötelesek.­­ (Megugrott a büntetés elől.) G­o­h­r Mihály cseléd valahogy összeütkö­zésbe jött a cselédtörvénynyel s ezért 20 frt pénzbüntetésre, esetleg 10 napi elzárásra ítélte a rendőrkapitányság. A büntetést túl­­szigorunak találta Gohl Mihály s megfeleb­­bezte azt. De mivel nem igen volt reménye, hogy leszállítják a büntetését, hát fogta ma­gát, kereket oldott és megugrott a büntetés elől, a­mit — ha elfogják — mégis csak le kell neki ülnie.­­ (Kozma Sándor nyugdíja­zása.) A budapesti királyi főügyész, Kozma Sándor, a­ki 1872 óta működött ezen állá­sában, a napokban nyugdíjazását kérte az igazságügyminisztertől. Kozma visszavonulá­sát megrongált egészségi állapotára vezetik vissza..­ . (Egy derék pap.) Pártos Zsigmond mözsi róm. kath. plébános, belát­ván az ottan elhelyezett állandó menedék­háznak a hívőkre kiható hasznosságát, a menedékház vezetőjének csekély évi fizeté­séhez negyedévi részletekben 25 frt segély­pénzzel járul.­­ (Lövöldöző napszámos.) Csen­desen szenderegtek már Liebling József dombóvári állatorvosnál a ház népei, mikor — 10 óra tájban — egy durranás, azután egy másik durranás, majd férfiléptek hallat­szottak az éj csöndjében. Ijedten futottak össze a lakók, kérdezve egymástól, hogy mi történt. De senki sem tudott választ adni, csak némán rázogatták a fejüket. Lieb­ling állatorvos is fölébredt a zajra, de még jól magához sem térhetett, midőn nagy ro­bajjal föltárul a hálószoba ajtaja és halál­­sápadtan támolyog be rajta a cseléd, csak annyit tud mondani: »meg vagyok lőve“ s összeesik. Képzelhetni a házbeliek rémületét. Rohanva mennek a fekvő cselédhez, keresik a lesebet, de nem találnak rajta semmit. Fut­nak a konyhába, ott látják, hogy 5 ablak ki van törve és érzik a lőpor szagát. Mi történhetett ? Ezalatt az ájult cseléd is ma­gához tért — ki nem volt meglőve, csak ijedtében mondta azt — és elbeszélte, hogy mit látott. Mélyen aludtam — úgymond — azonban az udvaron mégis hallottam valami kopogás félét, nem törődtem vele és újból elszunnyadtam ; szunnyadásomból lövés hangja és az ablakok csörömpölése ébresztett fel. Fölugrottam , ekkor egy másik lövés történt és én a fénynél megismertem Papp János Uj-Dombovári vasúti napszámost, ki a má­sodik lövés után elszaladt. Hogy miért akart agyonlőni, nem tudom. — Amint azonban tudósítónk hallotta, féltékenységből lőtt be Papp a cseléd ablakán. Másnap Liebling jelentést tett a szolgabíróságnál a történtek­ről, mire a bíróság elrendelte Papp János elfogatását. Most a „dutyiban“ gondolkod­­hatik, hogy : minek is van szerelem stb. vagy : átkozom szerelmemet kezdetű népda­lok igazsága fölött.­­ (A zóna-tarifa korrektúrája.) Mióta az államvasutakon felemelték a dija­kat, észrevehetőleg kevesebb polgár utazik, mint azelőtt, ma már a közeli községekben megint befogják a lovakat, kocsira ül a család nemcsak hetivásárok alkalmával, de más napokon is s úgy jönnek be a városba, a­mi igen természetes , míg a Zóna kezde­tén egész népvándorlás volt a vasutakon, így hát majd a réven szépen elvesztik azt, amit a vámon nyerni akartak. Aztán a pol­gárságot megint leszállítják a vasútról, me­lyet a boldogult nagy Baross felültetett rá, hogy ne csak csinálja azt, hanem utazzék is rajta.— (Megszűnt csőd.) A pécsi kir. törvényszék, mint csődbíróság, közhírré teszi, hogy a Weingoldner Jakab siklósi ke­­reskedő ellen a múlt évi szeptember 24-én nyitott csőd mai napon megszüntettetett. — (Nyoma veszett.) Kurián And­rás, ózdi illetőségű, 12 éves gyerek a na­pokban eltávozott szülei lakásáról s azóta nyoma veszett. A gyerek mostanában min­dig buskomor volt, pedig ép egészséges, esi­ PÉCSI FIGYELŐ. 3

Next