Pécsi Figyelő, 1896. április-június (24. évfolyam, 76-147. szám)
1896-04-01 / 76. szám
1896. április 1. a lovaglótér kisajátítása ; a megyei útadóalap 10 éven keresztül évi 173.105 frt 60 krban van előirányozva, s az alispáni jelentés szerint egy egész évtizeden keresztül kizárólag az utak fentartására lehet csak szorítkozni ; a kulturális alapra pedig 100.000 frtot szavazott meg az 1895. évben a törvényhatósági bizottság. Ezt az óriási összeget a megyei pótadóból fedezik. A jelentésnek örvendetes része az, hogy a megyében Tihanyi Domokos kir. tanfelügyelő sokoldalú tevékenysége folytán a magyarosodás örvendetesen halad előre a megye német községeiben. Felolvasták végül a vallás- és közoktatásügyi miniszter leiratát, melyben tudatja, hogy a szegzárdi állami főgimnáziumot 1896. évi szeptember elsején az I—II. osztályokkal megnyitja. — (Gazdasági tudósító.) A földmivelésügyi miniszter Heinrichffy Pál dombóvári lakost Tolnavármegye dombóvári járásra nézve az állandó gazdasági tudósítói tiszttel megbizta. (Névváltoztatások.) Lőwy Sámuel, terehegyi illetőségű daruvári lakos Lévaira, Brauer Mór, tolnai illetőségű ugyanottani lakos Bányaira változtatták nevüket belügyminiszteri engedélylyel. — (Új marharakodó állomás.) A magyar államvasutak vonalán Tolnavármegye területén fekvő Fürgéd és Kocsola Dalmand állomásokat marharakodó állomásokat engedélyezte a földmivelésügyi minisztérium. — (Pécsi iparosok a kiállításra.) Lassacskán elközeleg az idő, midőn iparosaink szorgalmuk és tudásuk gyümölcsét bemutatják az ezredévi kiállításon. Ma két kiváló helybeli iparosnak kiállítási darabját volt alkalmunk megszemlélni, melyek a napokban bocsáttatnak utjukra és minden bizonynyal a pécsi ipar dicsőségére fognak szolgálni. Az egyik Angszter József és fia helybeli orgonaépítő és messze földön híres gyáros valóban remek darabja, egy 14 változatú, pneumatikus regiszterekre berende-a-* *--—, glass;-——————— zörnyeteg — kaucsuk-kutya. Lajos, barátjának bámuló arcát látva, nevetve mondá: — A történet nagyon egyszerű. Én ezt az állatot a legutóbbi bécsi kiállítás automatosztályában vettem. A küszöbnél egy rugó van, mely a padozat alatt összeköttetésben van a kutya fekhelyével. Ha nyílik az ajtó, Hektor fölugrik és morog, mint a parancsolat, mert a torkában mozgó készülék van. Hiszen tudod, te is mily nagy respektussal néztél reá. Ha erős rugót alkalmazunk, akkor a kutya magasra ugrik és még jobban mozog. Ettől ijedt meg és kiáltott oly nagyot a tolvaj. — Most már értem és remélem, hogy azért a Hektor tekintélye nem csorbult kutyatársai szemében , mert mondhatom, hogy a te Hektorodnak foszfor nélkül is ijedelmes tekintélye van.* A kutya, a kaucsukból készült Hektor azóta több gazdát vallhatott magáénak, míg ez idő szerint polgármesterünk előszobájában terpeszkedik, tegnap festették be újra korom feketére. Aki azonban nem hajlandó ezt a históriát elhinni, hát nézze meg, hogy a Hektor csakugyan létezik, úgy akkor nem fogja azt mondani, hogy ma április elseje van. Br. Manemet tzett, ritka erős hangú és gyönyörű kidolgozású műremek templomi orgona, mely a kiállítás befejeztével a felsősegesdi (Somogy m.) templomé lesz. A jó felsősegesdiek csak örülhetnek, midőn ilyen remek darabot mondhatnak a magukénak és a véletlen különös játéka folytán szinte ráadásban olyan szerkezetet kapnak, mely nem volt az alkuban. A fiatal Angszter játszott az orgonán különféle szonátákat és fugákat, amivel nemcsak azt bizonyította be, hogy jelesen kezeli a billentyűket, hanem hogy maga az orgona is páratlan a maga nemében. Egyébiránt a kiállítás ideje alatt a fiatal Angster állandóan fent fog lenni a fővárosban és naponta egy-két órát játszani fog a saját készítésű orgonán, mely erős és méltóságos hangjánál és rendkívüli finomságánál fogva el fogja ragadni a szakembereket. A másik kiállítónk, Csukás Zoltán, ez a fiatal, törekvő bádogos iparos egy kilométer magas gloriettet készített csupán saját keze munkájával tiszta cinkből. Négy karinthi oszlop tart egy szépművü mennyezetet, mely alatt egy életnagyságú géniusz van, amely Magyarország címerét tartja. A gioriett tetején amorett van lebegő szárnyakkal és az egész remekmű azt a hatást kelti, hogy okvetetlenül felkelti a szakkörök figyelmét, bárha jelezve van, hogy „Versenyen kívül“ álló. Hosszú idő munkája és mi fő, minden gép nélkül, pusztán kézimunka az egész. Érdeklődőknek úgy Angszter úr, valamint Csukás úr is szíves készséggel megmutatják eme valóban megtekintésre érdemes kiállítási darabokat, még mielőtt útnak indíttatnának. A többi pécsi kiállítók tárgyai is jobbára készen vannak, most folyik rajtuk az utolsó limitás. Alkalmilag ezekről is megemlékezünk lapunkban. (Sorozás a mohácsi járásban.) A mohácsi szolgabirói járásban holnap kezdődik az idei újoncozás. Tart pedig holnap és holnapután s nagyszombaton és a húsvéti ünnepek alatt szünetelvén, folytatódik a jövő hét keddjén s befejezést nyer ápril 10-én, pénteken. A járás székhelyére, Mohácsra, a sorozás alá eső hadkötelesek a következő sorrendben hivatnak be: mohácsi, német-bólyi és sombereki körjegyzőségek; dályoki, dunaszekcsői és izsépi körjegyzőségek ; majd a lancsuki, marssi és versendi körjegyzőségekben illetékes, sorozás alá jövő hadkötelesek. (Megugrott a büntetés elől.) Gohr Mihály cseléd valahogy összeütközésbe jött a cselédtörvénynyel s ezért 20 frt pénzbüntetésre, esetleg 10 napi elzárásra ítélte a rendőrkapitányság. A büntetést túlszigorunak találta Gohl Mihály s megfelebbezte azt. De mivel nem igen volt reménye, hogy leszállítják a büntetését, hát fogta magát, kereket oldott és megugrott a büntetés elől, amit — ha elfogják — mégis csak le kell neki ülnie. (Kozma Sándor nyugdíjazása.) A budapesti királyi főügyész, Kozma Sándor, aki 1872 óta működött ezen állásában, a napokban nyugdíjazását kérte az igazságügyminisztertől. Kozma visszavonulását megrongált egészségi állapotára vezetik vissza.. . (Egy derék pap.) Pártos Zsigmond mözsi róm. kath. plébános, belátván az ottan elhelyezett állandó menedékháznak a hívőkre kiható hasznosságát, a menedékház vezetőjének csekély évi fizetéséhez negyedévi részletekben 25 frt segélypénzzel járul. (Lövöldöző napszámos.) Csendesen szenderegtek már Liebling József dombóvári állatorvosnál a ház népei, mikor — 10 óra tájban — egy durranás, azután egy másik durranás, majd férfiléptek hallatszottak az éj csöndjében. Ijedten futottak össze a lakók, kérdezve egymástól, hogy mi történt. De senki sem tudott választ adni, csak némán rázogatták a fejüket. Liebling állatorvos is fölébredt a zajra, de még jól magához sem térhetett, midőn nagy robajjal föltárul a hálószoba ajtaja és halálsápadtan támolyog be rajta a cseléd, csak annyit tud mondani: »meg vagyok lőve“ s összeesik. Képzelhetni a házbeliek rémületét. Rohanva mennek a fekvő cselédhez, keresik a lesebet, de nem találnak rajta semmit. Futnak a konyhába, ott látják, hogy 5 ablak ki van törve és érzik a lőpor szagát. Mi történhetett ? Ezalatt az ájult cseléd is magához tért — ki nem volt meglőve, csak ijedtében mondta azt — és elbeszélte, hogy mit látott. Mélyen aludtam — úgymond — azonban az udvaron mégis hallottam valami kopogás félét, nem törődtem vele és újból elszunnyadtam ; szunnyadásomból lövés hangja és az ablakok csörömpölése ébresztett fel. Fölugrottam , ekkor egy másik lövés történt és én a fénynél megismertem Papp János Uj-Dombovári vasúti napszámost, ki a második lövés után elszaladt. Hogy miért akart agyonlőni, nem tudom. — Amint azonban tudósítónk hallotta, féltékenységből lőtt be Papp a cseléd ablakán. Másnap Liebling jelentést tett a szolgabíróságnál a történtekről, mire a bíróság elrendelte Papp János elfogatását. Most a „dutyiban“ gondolkodhatik, hogy : minek is van szerelem stb. vagy : átkozom szerelmemet kezdetű népdalok igazsága fölött. (A zóna-tarifa korrektúrája.) Mióta az államvasutakon felemelték a dijakat, észrevehetőleg kevesebb polgár utazik, mint azelőtt, ma már a közeli községekben megint befogják a lovakat, kocsira ül a család nemcsak hetivásárok alkalmával, de más napokon is s úgy jönnek be a városba, ami igen természetes , míg a Zóna kezdetén egész népvándorlás volt a vasutakon, így hát majd a réven szépen elvesztik azt, amit a vámon nyerni akartak. Aztán a polgárságot megint leszállítják a vasútról, melyet a boldogult nagy Baross felültetett rá, hogy ne csak csinálja azt, hanem utazzék is rajta.— (Megszűnt csőd.) A pécsi kir. törvényszék, mint csődbíróság, közhírré teszi, hogy a Weingoldner Jakab siklósi kereskedő ellen a múlt évi szeptember 24-én nyitott csőd mai napon megszüntettetett. — (Nyoma veszett.) Kurián András, ózdi illetőségű, 12 éves gyerek a napokban eltávozott szülei lakásáról s azóta nyoma veszett. A gyerek mostanában mindig buskomor volt, pedig ép egészséges, esi PÉCSI FIGYELŐ. 3