Pécsi Figyelő, 1900. július-szeptember (28. évfolyam, 148-223. szám)

1900-09-06 / 203. szám

. — (Hírmasteron­tás.) Kiskorú Steinberger József, szigetvári illetőségű, buda­pesti lakos, vezetéknevének »Sebestyénére kért átváltoztatása belügyminiszteri rendelet­tel megengedtetett. — (Bannámoló.­) Bogyay Máté, Keszt­hely országgyűlési képviselője, most vasárnap,’ szept. 2-án mondott beszámolót választói­nak. Beszédében képét adta az országgyűlés négy évi működésének, szólt a nemzeti párt küzdelmeiről, buzgalmáról, kitartó munkássá­gáról, fejtegette obstrukciója okait. Elitélte Bánffy kormányának rendszerét s Széll Kál­mán őszinte hívének vallotta magát. A beszé­det megéljenezték, befejezte után a kormány­­elnököt táviratban üdvözölték. Az egybegyűltek hallani kívánták a jelenvett Hertelendy Fe­rencet, Tapolca új képviselőjét, a­ki a kérés­nek engedett s beszédet mondott. Üdvözölte Bogyay képviselőtársát és kijelentette, hogy ő is Széll Kálmánt, ki a jog, törvény és igazság elveit vallja, egész odaadással támogatja.­­ (Anutriából behozott nap­tárak.) Mint tudva van, az idei X-ik t.­c. megszüntette a jövő év első napjától kezdve hazánkban a naptárak bélyegkötelezettségét. Ausztriában már a folyó év elsejétől bélyeg­mentesek lévén a naptárak, fölmerült az a kérdés, vájjon az Ausztriában bélyegmentes naptárak, ha a magyar állam területére ho­zatnak, a folyó évben itt nálunk bélyegille­ték alá esnek-e ? A pénzügyminiszter ezt a kérdést akként döntötte el, hogy a folyó esz­tendő végéig az osztrák tartományokból hoz­zánk behozott naptárak bélyegkötelesek, tehát az, a­ki ily naptárakat behoz, azoknak áruba bocsátása, forgalomba hozása vagy haszná­latba vevése előtt köteles a szabályszerű bé­lyegilletéket leróni.­­ (A mai nap nevezetességei.) A mai nap legnevezetesebb eseménye, hogy Alapjában véve nem történt semmi, mint hogy egy a fővárosból kitiltott susztert azért, mert vissza merészkedett jönni, letartóztatott a rendőrség s aztán ráfogták, hogy anar­­kista gyanús i s Mi esetleg nem találunk semmit ebben, legföljebb megnyugszunk a rendőrségi túlbuz­góságban, de az igazi anarkisták ezt látva, egy fejjel magasabbra nőnek, amikor olvassák, hogy miként törik magukat értük a rendőrség emberei, büszkék lesznek arra a hajszára, melyet ellenük indítottak. A fővárosi lapok híre szerint a susztert, mint ők mondják, »az anarkista érzelmű cipészt« a »vizsgálat befejezése után« elto­­loncolják Olaszországba. Ott aztán az anar­kisták majd módját tudják, miként kell Ta­­nyaca József közelébe férkőzni, tán bankettet is rendeznek a tiszteletére s nem lehetetlen, hogy Tanyaca József lesz az, kinek tőrt nyom­nak a markába a legközelebb kiszemelt ko­ronás fő számára. Tanyacára büszkék lehetünk aztán mi is, mert hiszen mi exportáltuk őt az olasz anarkisták közé. 1566-ik évi szeptember hó ötödikén kezdő­dött Szigetvár ostroma s ez alkalommal lelte halálát Il­ik Szolimán, ki a vár ellen intézett első rohamot személyesen vezette, melyet azonban a hős magyaroknak rövid, de ke­mény tusa után sikerült visszaverniök. A má­sodik nevezetessége szeptember hó ötödiké­nek, hogy 1585 év­e napján született Riche­lieu a hírneves kardinális és francia állam­­férfiú, továbbá 1638 évi szeptember ötödikén született XIV. Lajos francia király. — Szep­tember ötödike nem csekély jelentőségű a zene­irodalomra is, mert 1791. év szeptem­ber ötödikén született Mayerbeer a híres és ünnepelt zeneköltő, kinek szerzeményei: »Ör­dög Robert«, »Hugenották«, »A próféta« és »Az afrikai nő« még ma is a legjobb s leg­­többb művészetet igénylő operák közé tar­toznak. — 1733 évi szeptember hó ötödike pedig Wieland hires német költőnek a halála napja. — (Ijesztő­ a halállal.) Tegnap este egy úri házban a halállal akarta megi­jeszteni gazdaasszonyát egy cseléd. A cseléd ugyanis valami rossz fát tett a tűzre, a miért gazdaasszonya megdorgálta. Erre a leány este a konyhában sok sirás rivás után egy nagy pohárba két csomag gyufát feloldott s a mér­get odahelyezte az ágya mellé. Persze, nem azért, hogy megigya, hanem úgy, hogy az asszonya észrevegye. Az asszony észre is vette, de nem könyörgött neki, hogy ne emészsze el magát, hanem rendőrt hivatott s annak átadta a mérget is, a leányt is. A rendőrségen azután a leány beismerte, hogy neki esze ágá­­ban sem volt, hogy megölje magát, hanem csak meg akarta ijeszteni az asszonyát a ha­lállal. A­mit, hogy többé nem fog megpróbálni, szigorúan megtagadtatták vele és elbocsájtották.­­ (A legújabb magánlaksértés.) Furcsa panaszt tett tegnap egy szőlőbirtokos a rendőrkapitányságon. Magánlaksértésért pa­naszolt be egy úriembert, a­ki pedig a pana­szos hozzátartozóinak engedelméből tette, a­mit tett. Ugyanis a bepanaszolt úriember egy rokona villájába akart menni. De a kerítés kapuját bezárva találta, mert a rokonok nem voltak kint. Hogy ne tette meg hiába az utat a városból a szőlőbe s ott megpihenhessen átment a szomszédba s ott megkérte a szom­széd feleségét és családját, hogy engedjék meg, hogy a ritka léckerítésen átmehessen. Azok nevetve engedték meg azzal, hogy ha van kedve, bújjék át. ő ezt meg is tette s már elfeledte az egész dolgot, mikor a szomszéd feljelentette — magánlaksértésért. A rendőr­ségen a bepanaszolt persze igazolta magát s a furcsa panaszszal elutasították a panaszost, ki valóban jó szomszéd lehet, ha még ilyen panaszra is ráfanyalodik. — (Kereskedelmi utazók ipar­igazolványa.) Miután egyes kiviteli cégeink még nem tudják, hogy külföldre küldött ügynöke­iknek és utazóiknak milyen okmányra van szük­ségük, megemlítjük itt, hogy külföldre menő ke­reskedelmi utazóknak iparigazolványra van szük­ségük, melyet következő módon kaphatnak. Az illető kereskedő tartozik egy a belügyminisz­terhez intézendő folyamodáshoz adókönyvecs­kéjét az utolsó évről, a kir. törvényszéknek a cégbejegyzésről szóló végzését és a saját út­levelét 4 korona 20 fillér kíséretében csatolni, továbbá tartozik utazójának nevét és évi fize­tését kitenni és végre tájékoztatni a belügymi­nisztériumot a felől, hogy mely irányba vagy országba szándékozik utazóját küldeni. Az ipar­­igazolványnyal az utazó egy füzetet kap, mely ismerteti a kereskedelmi utazókat érdeklő ha­­tározmányokat, a­mint azok a következő ál­lamokban érvényesek: Belgium, Brazília, Britt- Guyana, Britt India, Bulgária, Chile, Dánia, Dél-Ausztrália, északamerikai Egyesült Államok, Foktőrd, Franciaország, Görögország, Japán, Kanada, La Plata államok, (Argentína, Para­guay, Uruguay), Nagy Britannia, Natal, Német­alföld, Németalföldi India, Németbirodalom és Luxenburg, Norvégia, nyugati Ausztrália, Olasz­ország, Oroszország, Queensland, Peru, Por­tugália, Románia, Spanyolország, Svájc, Svéd­ország, Szerbia, Tasmania, Új Délwales, Új- Leeland, Victoria. — (Eljegyraéa.) Wolf Jenő Budapestről eljegyezte Tom­a Ozoráról Rosenspitz Sárikát. — (Az előzékeny mohácsiak.) Csak néhány nap választ el még attól, hogy a pécsi nemzeti színház színtársulata, befe­jezve a vakációt, közelebb jöjjön hozzánk Mohácsra, mely derék színészeinknek utolsó nyári állomása, honnan folyó hó 27-én jön­nek meg Pécsre, özv. Tiszay Dezsőné színtár­sulatának Mohácsra jötte alkalmából, elhatá­rozta az ottani szinügyi bizottság, hogy hatá­rozatot fog hozni. No hát igen. Mi a manó­nak akkor a szinügyi bizottság, ha nem hoz határozatot ?­­ így esett meg aztán, hogy a mohácsi szinügyi bizottság összeült és elhatá­rozta, hogy az idei »sziniévad« tartama alatt előzékenyek lesznek a mohácsi szép hölgyek iránt, mely lovagias érzületüknek azzal adnak kifejezést, hogy a hölgyeket a nézőtér első soraiba ültetik, mig a férfiak hátul foglalnak" helyet. Eltekintve attól — hogy dicsekvés nélkül legyen mondva — kételkedünk e furcsa határozat meghozatalában, mégis netáni eshe­tőségekre tekintettel, meg kell jegyeznünk, hogy színházba járni belépti­ dij fejében szo­kásos s igy ha valaki fizet azért, hogy az első sorban ülhessen,nincs az a színügyi bizott­ság, melynek határozata arra kényszeríthetné, hogy csupa előzékenységből a hátsó sorok egyikéből nézze végig az előadást, viszont nem lehet az előzékenység örve alatt arra kényszeríteni a hölgyközönséget, hogy állan­dóan elsőrendű helyet váltsanak maguknak. Különben a mohácsi szinügyi bizottság eme PÉCSI FIGYELŐ 1900. szeptember 6 Van szerencsém a m. t. közönség szives tudomására hozni, hogy a­zW szeptember 1-én átvettem. Midőn még 5 csikágói collender Ca­­rambol-asztalomat, melyet Seifert udvari szállító új francia felszereléssel látott el, a n. é. közönség szives figyelmébe ajánlom, maradok kiváló tisztelettel Hetenkint háromszor ifj. Korodi Gyula zeneestélyt rendez és pedig, kedden, csütörtökön szombaton. A Telephon a t. kávéházi közönség rendelkezésére áll. Kádár István, kávés. es

Next